I. Miként kell katholicussá lenni. — Megtérések é s
proselytáskodás.
Sondermühlen, jan. 22. 1817.
Égtem a' vágytól, tisztelendő ésszivbó'l becsült ur!
megmondhatni önnek, milly valódi örömet szerez énnekem leveleinek mindegyike ; 's milly jól esik szivemnek, azokat olvashatni.... Isten csak a' kedély' csendes nyugodlságában lelhető föl ; miként Illyésnek is nem forgószél- és tűzben, hanem a' déli szellőnek enyhitő, s gyengéd lebegésében nyilatkoztatta magát ki. S hét é v e s tapasztalásaim után (mert addig engede az Ur küzdeni bennünket ; miglen ke-gyelme az egyháza iránti rendületlen hitet megadá nekünk,) azon véleményben vagyok, miszerint az é s z ' meggyőződé-se e g y e d ü l , meggyőződé-sem kereszténvnyé, meggyőződé-sem katholicussá nein tesz.
Állhatatos, és a' mennyire lehetséges, nyugodt imád-ság , é s elhárítása az akadályoknak, a büszkeség- és ér-zékiségnek, a' földiekhez tapadó ragaszkodásnak, melly sokszorosan lebilincsel bennünket é s szivünk' legbensőbb redőibe rejti magát el, meggyőződésem szerint, az egyedüli ut erre. Magától értetik, hogy azért én az ész' előleges vis-gálatát ki nem zárom ; mint melly egészen a' hegyig ve-zet cl bennünket, é s bizonyára szükséges, llisz' átalában azon igen korlátolt körben, mellyet elmém átlát, Ítélhetek;
és én távol vagyok attól, miszerint többet mondjak. De mi engemet illet, gyakran több évekre lökettem vissza azok
*) Az egyházi irodalomban csak egy kissé járatosra nézve » , lehetetlen, hogy a' Stolberg !.. név, és minden vele köz«-lebbi viszonyban álló dolog iránt, némi kegyelettel ne vi-seltessék. Az érzés' illy nemével nyúltam én is nejénok néhány levelei után. 'S a' sz. thereziai léleknek ezekben nyilatkozó szeretete férje iránt, anyai gyengéd érzelme, a keresztéQység' szellemétől mélyen áthatott kedélye, vallá-sos, tisztán katholicus érzelmei és fönkelt gondolkodása, annyira meghatottak, miszerint elhatározóm, azok' egjené-mellyikének itteni küzzétcvéíét,
9 3
által, kik mas uton akartak megindítani ; leginkább pedig azoknak lángbuzgalma által, kik mindent, a' mi nem katholi-cus, poklokra kárhoztatnak: **) holott számtalan ártatlanul té-velygők léteznek ; és átalában mást senki sem ítélhet meg.
Elegendő dolgot ád mindenkinek, hogy a' nyert kegyelmet (pedig katholicusnak lenni, vagy azzá lehetni, kimondhatat-lan kegyelem; mellyet csak az örökkévalóságban fogok elég-gé megismerhetni,) hiven és háladatosan használja. Egyéb-iránt abban én is önnel tartok, miszerint csak akkor tudok igazán örvendeni, hallván, hogy valaki katholicussá lön, midőn egyszersmind arról is értesittetem, hogy mi k é p e n lett azzá. IIa, miként mondani szoktuk, aestheticailag ka-tholicus, vagy rábeszéltetett, vagy kívülről hatott rá vala-mi vonzólag : megvallom, nem óvhatom meg magamat a nyughatatlanságtól! Hiszen r o s s z katholicust minden helyütt oleget találni !
Isten szeretetet kíván a' kételkedő lelkek megvilá-gítására, és vezérlésére: hogy átlássák és érezzék, milly ke-gyesen nyilatkoztatja ki magát híveinek az egyházban, Krisz-tus Jézus' jegyesében.
A' következő postán szeretett férjem' arczképét ve-endi ön. Midőn rátekintend, emlékezzék meg rólunk Is-ten előtt. — Adjon az IsIs-ten minekünk jó püspököket és papokat ; töltsön be mindnyájunkat kegyelmével ! üli ha az emberek mindnyájan tudnák, milly kegyes a' mi Üd-vözítőnk !
II. Overbergnek religioi kézi-könyvéről.
Sondermiihlen, maj. 3. 1818.
Nagy szerencse, mellyet a' született katholicus alig képes fölfogni, hosszas küzdelem után megnyugodhatni ; az anya-egyház' kebelébe fölvéve lenni. Csak az egekben lcendek képes ezért Istennek hálát adni, ki bennünket annyi ke-gyelmei közt vezérelt. E' tárgyról nem irhatok ma többet az idő'rövidsége miatt ; kész vagyok azonban bármikor, sze-rető szívből eredt bármdly kérdéseire megfelelni.
Az Isten küldje alá sz. lelkét, 's adjon mindnyájunk-nak h i t e t , élő, és szeretet által munkás h i t e t ; mert csak hit által vitetünk az alázatosságra és mindennemű keresz-tényi erényre.
'S midőn ezeket írom, Overberg urnák vallásos kézi-könyvére, ez igen jeles tankönyvre *5) emlékeztetem,
melly-* melly-* ) Kik tudnillik a' s z e m é l y t n e m tudják a' tanítástól megkü-l ö n b ö z t e t n i , 's az utóbbivamegkü-l együtt amazt i s kárhoztatják.
Mert, mi a' tanítást illeti, az, ha n e m k a t h o l i c u s , i g a z s e m l e h e t ; é s i g y az m é l t ó a'kárhoztatásra : b á r m i i l v fájdalmasan e s s é k is az abban f ö l n e v e l k e d e t t n e k , az e g y s z e r m e g -s z o k o t t é -s -s z e r e t e t t h i b á -s v é l e m é n y fölötti -s z i g o r ú '-s hajt-hatlan Ítéletnek illyetén k i m o n d á s a . Az i g a z s á g nem lehet t ü r e l m e s ; d e v a n , mi annak hallását e l v i s e l h e t ő v é teszi:
a' felebaráti s z e r e t e t é s alázatosság, m e l l y e l az ,ártatlanul
t é v e l y g ő k ' - e t fölvilágosítjuk. Szerk.
*') Legujnbb kiadását, valamint Overberg' más munkáinak, ugy a' .Christkatholisches lleligionshandbuch'-nak is (,2 Theile, 6-te Auflage.' 2 frt. 3 0 kr. p.) Aschendorlf könyvkereske-dése hirdeti Münsternben ; hol a' következő, igen jeles ka-tcckoticai munkát is, átdolgozva kiadják : .Katechetische
ről G. ur irt önnek, s melly iránt kivánata, hogy ön isko-láiba is behozattassék. — Tizenkét vagy tizenhárom éve már , hogy azt gyermekeim' oktatásánál használom, és újra meg újra csudálkozom a' belátás, mélység és kenetesség fö-lött,mellyet Isten' kegyelme a'jámbor szerző'szivébe kiöntött, 's melly egész valójából nyilatkozik. Egy igen tanult ur mon-dá, hogy e' könyv a' legkisebb gyermekek' számára való, 's hogy a' keresztény tökély' tetőpontjára vezet. Az első rész, az iskolatanitók' számára adott oktatás, szinte igen jeles.
Az egészet minden keresztény anyának, minden nevelő- és nevelőnének ajánlom ; hogy olvassa, és ismét olvassa e l , és vegye szivére. Olvassa ön is kedves tisztelendő ur, az iskolatanitók számára irt különféle bevezetéseket. Over-berg ur' munkáit a' héten indítom meg ön' számára.
Végeznem kell ez úttal, bármilly sok mondani valóm lenne is még önnek; az idő kényszerit. Emlékezzék meg rólunk imádságaiban 's örvendeztessen meg ollykor, ha ér-kezése leend, levelével. Adjon az Isten nekünk kegyelmet;
tartsa fön hitünket, vagyis inkább áraszsza ki azt ujoiag : mert korunk' fősérve, ugy sejtem, a' h i t h i á n y . Küldd malasztodat, és megujid a' föld' kereksége ! Jöjjön el or-szága; legyen meg akaratja ! Imádkozzék érettem és gyer-mekeinkért ; hogy Isten előtt kedvesek legyenek.
III. Rationalismus és hit.
Sondermiihlen, jun. 2. 1818.
Az Isten, ki engem kegyes adományai által szüntelenül ujabb hálára hív f ö l , ön' szeretete és közleményei által, mellyeket levelei tartalmaznak, az örömből nekem nagyobb osztályrészt juttatott. Ki nem mondhatom önnek, kedves tisztelendő ur! milly jótékonyan hatnak rám, és mennyin;
örvendeztetnek meg levelei.
Milly kegyes az Isten ! Előérzését és sejtelmét ad-ván, a' szeretet által, a mennyei boldogságnak, hol minden szeretet leend ; bün és gyarlóság által meg nem háborított szeretet.
Sok, kinek élete különben feddhetetlen, a' kor bű-nében szenved; a'philosophiaiiag tudományos formáktól bi-lincseltetik l e , mellyek a' kereszténység és a' hit' egy-szerűségének szükségkép útját állják. Sokkal könnyebb eme philosophiai sarukban fönhéjázni, mint a' jámbor fegyelem-s alázatofegyelem-sfegyelem-ságban Krifegyelem-sztufegyelem-s Jézufegyelem-s' kerefegyelem-sztjét vifegyelem-selni. Átalában pedig meg nem foghatom, miként lehet valaki kercsztényileg alázatos, más uton, mint a' h i t' utján ; melly az értelmet meghódítja, és elfogadtatja vele azt, mit különben meg nem fog : mihelyt tudnillik meggyőződött arról, hogy azt Isten mondja, 's a' kinyilatkoztatás, vagy az ő egyháza által mon-datja nekünk. Mihelyt én a' dolgokat, a' kinyilatkoztatás' igazságait, azért fogadom e ' , m i v e l értelmem azokat be-l á t j a , vagy mivebe-l a' természeti phiiosophia, vagy a' ma-gnetismus nekem azokat megfejti (miként ez jelenleg törU n t e r r e d u n g e n ü b e r d e n K a t e c h i s m u s für g r ö s s e r e S c h ü -l e r von B. O v e r b e r g . B e a r b e i t e t und zur E r -l e i c h t e r u n g der s c h w e r e n Kunst, gut zu k a t e c h i s i r e n , h e r a u s g e g e b e n v o n G e o r g e H a u s t a d t etc. Erster Theil. M ü n s t e r , 1 8 4 7 . ' D e i
-tersn. K. 8 r . VIII, é s 1 8 4 . 1. Szerk.
ténik, midőn, mint haliom, ez által Üdvezitőnk' csudatéte- ' leit s a' sz. titkok' természetiségét merészkednek megfej-teni)- akkor én természet-philosoph vagyok, de nem többé keresztény ; mert nem hiszek, nem hódolok, hanem i t é-1 e k Üdvezitőm' kinyilatkoztatása és egyháza fölött. És át nem látom, mint lehessen valaki ez uton alázatos és hi-vő keresztény ; kiről Üdvezitó'nk ekképen szól : „Hálákat adok neked mennyei Atyám ! hogy ezeket elrejtetted az eszélyesek és bölcsek előtt, és kinyilatkoztattad a' kicsi-nyek- és alázatosaknak! Mert ez igy tetszett neked Atyám!"
Mint csudálkoznának egy xaveri sz. Fercncz, egy paulai sz. Vincze 's az apostolok, ha a' papságról szóló mai erkölcsi értelmezéseket hallanák! S mint kell, hogy megmosolyogják 's lenézzék ifjú theologusaink, haugyan kö-vetkezetesek kívánnak lenni, e' sz. férfiakat ! De Istennek hála, legtöbben közülök nem-következetesek, 's egy né-mellyik titkon alázatos is, ki nyilvánosan kevély.
Overberg, ki hogy igazat mondott, mindinkább átlá-tom, évek előtt igy szólott hozzám : „Én nem kívánom a' gyermekeknek az oktatásnál a' religiobeli igazságokat m i n -d e n k o r bebizonyitni, hanem csak arra utasítani őket, hogy ezt I s t e n mondotta; ugyanazért ezt hinnünk kell, és szerinte cselekednünk." (Nem szükség önnek mondanom, hogy Over-berg ez által a'megbizonyitástnem zárja ki; hanem azt csak annak idején, 's nem mindig használja.) Ugyanezen alka-lommal igy szólott Overberg hozzám : „A'hit szintúgy e r ő , mint bármi más. Alkalmam volt egykor kizárólag olly köny-veket olvashatni, mellyek a religiot illetőleg merő észbeli bizonyítványokat tartalmaztak ; és én, gyönyörködve ben-nök, egyedül csak ezekkel foglalkoztam : fölhagyván ez idő alatt a' h i t ' gyakorlatával ; és i m e , egyszerre csak azt ve-vém észre, hogy hitem igen nagyon meghidegedett: elany-nyira, miszerint szilárdul föltevém magamban, hogy egy ideig észbeli bizonyítványokkal nem foglalkozom, bármilly szüksé-ges legyen is különben a' hitet ezek által is megerősitni."
Akkor még nem értém egészen, mit a' jámbor fér-fiu mondott ; bárha reá annál nagyobb szükségem volt, mi-vel protestantismus-, még pedig a'legkereszténytelenebb pro-, testantismusban születvén és neveltetvén, az kisebb-na-gyobb mértékben rám is elragadt.
Idővel mindinkább világosabb lön a' dolog előttem,'s föltünőbb és belátottabb, hogy korunk' legnagyobb, leggyó-gyithatlanabb sérve a' h i t l e n s é g b e n rejlik ; mellynek
kíséretéhez a' kevélység, a' tisztelet-hiány, a' szónak leg-kiterjedtebb értelmében, és még sole más is tartozik. — Ki, miként é n , olly későn jutott a' hitfenyiték alá ; k i , miként én, olly későn ismerő meg, mit tesz tulajdonképen h i n n i : az élesebb szemmel blr a' hitlenség' káros követ-kezményeire nézve, mint azon ártatlan lelkek, kik Istentől soha sem távoztak el ; s mégis elmondhatnám : ,o felix culpa'! Mert milly irgalom az, mellyben én, szegény bünösnő, részesittettem ! Megbocsásson, hogy illy sokat irok.
IV. Papság. Sz. gyakorlatok,
Sondermühlen, febr. 5. 1819.
Nagy ideje már igen tiszteit ur I hogy levele után
vártam ; 's előre örvendtem neki, midőn az végre csaku-gyan megérkezett.
Csak az Isten uj munkásokat küldjön aratásába ; 's a' Szentlélek adjon azoknak, kik már alkalmazvák, szellemi uj életet és tiszta szeretetet ! Ah I sokan annyira holtak, annyira távol vannak az Istenneli benső társalgástól, hogy az ember nem igen mer, még csak efféle szót is említni.
Az Ur maradjon velünk ; hiszen ezt ő megígérte minden napra, egész a' világ'végezeteig; s a'pokol' kapui nem fog-nak egyházán diadalmaskodhatni. De az ég borult fölöttem;
's habár bizonyosan tudom is, hogy nem alszik a'hajóban, hitem ollyan mégis, mint ha holt volna.
Jó papokat és jó püspököket adjon nekünk az Isten;
és adja mindnyájunknak az ő sz. lelkét ! Ugyanezért min-den szivdobbanásom, bármilly csekély é s rossz vagyok is, egy-egy könyörgés; mert ezek' ellenében a' többi mind semmi. Igen kedves tüneményül szolgált rám nézve, profes-sor Widmernek, a' papisz. gyakorlatokróli hat b e s z é d e ; 's törekedtem is azokat tehetségem szerint megismertetni.
Talán Isten' áldása leend az, egynémelly papra nézve ; 's jó magul szolgáland: melly gyümölcsöt hozand idővel, har-mincz-, hatvan-, sőt százszorosan is.
Ajánljon ön engem' ezen beszédek' tiszteletre méltó szerzőjének. Fájdalmas hazámra nézve, hogy ő és Gügler ur a' bonni meghívást el nem fogadták ; holott én e z t igen is megfoghatom. — De ez az egyetemnek igen nagy szerencséjére válandott volna. Kovacsóczy István.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g y a r h o n .
(Jótékonyság.) A' váczi siketnéma intézet' részére f.
évi januárhó' 1-sőjétől fogva egész junius' utolsó napjáig a' következő kegyes adakozások folytak be : Galantsér József alesperes és plébános' hagyományából 1 0 frt, Parts István tömegéből 6 0 frt ; a' kalocsai megyei alsó kerületi plebánu-sok' adakozásaiból 5 frt 4 0 kr.; egy bizonyos jótevőtől
1 0 frt. A' dunántuli ágost. hitv. egyházi kerületből 1 3 frt 1 6 kr.; Schmidt Márton szihalmi pleb.' tömegéből 1 0 frt; Ezau József uj-hutai pleb. hagyom. 2 frt ; Mayer Pál kamarai allevéltárnok' hagyom. 4 0 frt 2 5 kr.; Putzkaller József jász-alsó-sz.-györgyi pleb. hagyom. 1 0 frt; Stein-metz György bulkeszi lakos' hagyom. 4 frt; Körösy István zámoli pleb. hagyom. 1 0 frt; Hillrich János által hagyomá-nyozott tőkének kamatjából 6 7 frt 29% kr.; Fodor Mihály dubovai pleb. hagyom. 2 0 frt; Mihálovics Endre szlasz-kai pleb. hagyom. 8 frt; Pottich József lutilai lelkész' ha-gyom. 2 ft; Polereczky József német-prónai pleb. haha-gyom.
1 frt 1 2 kr; Kelepecz Ferencz' hagyom. 2 frt; Porcsich János prépost hagyom. 2 0 frt ; Dochnál József malterfalvi pleb. hagyom. 6 frt; Rácz Alajos Pest megyei váczi járás' orvosának tömegéből 1 0 frt; Döme József esztergomi ál-dozó-pap' hagyom. 3 frt 4 3 kr.; Bortniczky János pilis-szántói pleb. hagyom. 5 frt; Nagy György czeglédi pleb.
hagyom. 4 frt, Czeglédi hivek közt gyűjtött adakozás 2 frt
1 3 kr. Az egész Összeg : 3 2 6 fort 58% kr. peng., az intézeti alaptőke szaporítására Budán, a' királyi közalapítványi pénz-tárak' főtisztségének lefizettetett.—-Azon t. cz. vendégek, kik a' váczi siketnéma-intézetet személyes látogatásukkal sze-rencsélteték, 's a' növendékeket jutalomkép megajándékoz-ni kegyeskedtek, ezek: Inkey Lajos, ez intézeti néhai nö-vendék 3 0 frt. Labuda Tamás, vörösegyházi plébános 2
frt. Alberth János, kir. koronavárosi főbiró 5 frt, Horváth Ferencz, pécsváradi lelkész 5 frt. Varjú József, szabolcsi pleb. 5 frt. Obele Ferencz 1 frt. Rácz Lipót, kir. tábl.
jegyző 2 0 kr. Kanel József, kir. főpénztár- igazgató 1 frt 4 0 kr. Berecz Ferencz, Heves megyei táblabíró 5 frt. Ma-hovszky Antal, ügyész 2 frt, Marki Ignácz, veszprémi ka-nonok 5 frt. Több névtelen 6 frt. Összesen bejött 6 8 fo-rint pengőben; mi a' növendékek'kisebb szükségeire's mu-latságára fordittatik. — Ezen kivül az intézeti kápolna' föiékesitésére befolyt 1 5 frt 4 2 kr. pengő pénzben. — Ide járul még ő nagys. Havas József, kir. tanácsos és az intézet' ügyében működő kir. biztos ur' kegyes ajándéka is ; ki az intézet' részére 3 0 gyümölcs- és 2 4 szederfát küldeni kegyeskedett. — Mind ezen jótékonyságokért, az intézeti növendékek' nevében, a' nagylelkű adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja Kollonics Antal,
kir. siketnéma-intézeti tanár, mint ideigl. igazgató.
(Sz.-Gellérthegy ujabb elnevezése.) A' névváltozta-tások' azon korában, mellyben élünk, mi különösségül sem tekinthető, ha az emberekkel e g y ü t t , eddigi nevöket, a' helyek is megmagyarositják. Egyedül azt nem tartjuk di-cséretesnek, ha korunk, minden ,szent', 's ker. kath. ősi hi-tünkre emlékeztető dolog iránti ellenszenvéből. még a' ta-gadhatlanul jó magyar és régi elnevezéseken is tul ád: hogy azokat nem-keresztényi eredetüekkel becserélve, a vallá-sosság' színét még a' történeti néma emlékekről is letörül-hesse. Illy sors érte az ősi Sz.-Gellérthegyet is; melly,mint nem rég értesitének a' hírlapok róla, a' budai város' hatá-rába eső hegyek és völgyek' ujabb elnevezésének alkalmá-val ,Kelembércz' nevet nyert. — E; névváltoztatás ellen a ,Nemz. Ujs.'-ban nt. P a d o s János, sz.-fejérvári sz. széki jegyző ur, e g y , a' névváltoztatás' tulajdonképeni szerzőjé-hez, nagys. D ö b r e n t e y Gábor kir. tanácsos úrhoz inté-zett ,nyilt levél' alakjában, ünnepélyes, és a' legtiszte-letreméltóbb vallásos buzgalom szülte erélyű óvást tesz ; mellyet, t. írójának hazafias érzelmeiben osztozva, mi is jónak láttunk röviden megemlíteni ; már csak azért i s , hogy kath. honfitársainkat, kik ez apostoli országban jött-ment idegenekül csakugyan nem tekinthetők, azon, nem csak ez egy esetben nyilatkozó — dekatholizálási procedúrára figyelmeztessük, melly a' ,szent' nevezetet, mint a' kath. egyházra, mindnyájunk' közös végczélja-, 's az emberi legfensőbb élettökélyre emlékeztetőt, legna-gyobb ellenségének tartva, azt az utszák, térek , hegyek' 'stb. nevétől is *) szintúgy eltávolitni törekszik, mint az e
*) így találkozunk már uton-utfélen ,István király' (,Szent Ist-ván1 helyett) aláirásu képek- és szobrokkal ; 's rövid időn annak a' tagadhatatlanul r é g i b b , Vajk nevezetteli
fólcse-névnek megfelelő valót az emberek' szivéből nagy részint kiszorította. — • „Sajnálkodva kénytelenittetem", irja a nyilt.
levél' t. írója, „nyilvánítani, minő nagy volt meglepeté-s e m , midőn" (Buda váromeglepeté-sa' f. e. jun. 11-dikén tartott köz-gyűlése' jegyzőkönyvének közzétett kivonatát olvasva) ,,a' 31-dik pontra jutottam, melly azt mutatja: hogy egy régi d i s z e s , tiszteletteljes, 's nem csak a' magyar kath.
anyaszentegyház-, hanem, a' kereszténység tekintetéből, az egész magyar nemzetre nézve emlékezetes 's tökéle-tesen magyar hangzatu elnevezés, egy más, kevésbbé em-lékezetessel , nem tudom minő okoknál fogva, fölcserél-tetett. Ertem sz. Gellért' hegyét. És ezen pontra nézve, minthogy az Ugy, nyilvánítás által, a' közönségévé lett, 's a közönségnek joga van fölötte véleményét kimondani, bá-torkodom nagyságoddal a' magam észrevételeit egész tisz-telettel közleni. ítéletem szerint szent Gellért'hegyének Ke-lembérczre leendő átváltoztatása igen szerencsétlenül sike-rült : 1-ször azért, mert helytelen; 2 - s z o r azért, mert szük-ségtelen ; 3-szor azért, mert vallásos érzelmeket sértő.
Ugyanis lássuk csak, minő okot hoz fül a' jegyzőkönyv ezen átváltoztatás támogatására ? A'jegyzőkönyv azt mond-ja : „A' magyar megszállás óta e' hegynek neve Thuróczy II. r. 4 0 . fej. szerint mindig az lévén, t. i. Kelembércz, a' foglalás' emlékének föntartására, valamint több év' folytán már történt, — e' fölélesztett név használtatik." Igaz, hogy pogány őseink, Dunán történt átkeltök után azon fűidet, melly Budán alul elterült, Kelemföldnek nevezték, 's a' fö-lötte levő hegyet is ; de azon gyászos esemény óta, meiy-lyet Thuróczy épen a' 31-dik pont alatt érdeklőit helyen ekképen ir le: „Cumque ad praedictum portumvenissent"
(Gerardus, lieztritus, Buldi et Benetha episcopi, et Zonuk comes, qui de civitate Alba egressi ducibus Endre etLeventhe obviam iverunt) „ e c c e viri impii, scilicet Vatha et compli-ces eius, daemonibus pleni, quibus se ipsos dedicaverant, irruerunt in cpiscopos, et in omnes socios eorum, et la-pidibus eos obruerunt. Beatus verő Gerardus episcopus, eos, qui se lapidabant, indesinenter crucis signo insignicbat.
At illí, hoc viso, multo magis saovientes, impetum fecerunt in eum, et everterunt currum eius in rippam Danubii ; ibi-que abstracto eo de curru eius, in biga positum, de mon-te Kelenfeld submiserunt; et dum adhuc palpitaret, inpe-ctore lancea percussus, super unum lapidem contriverunt cercbrum eius. Sicque gloriosus martyr Christi, ab aera-mnis mundi huius,ad aeternambeatitudinemtransiit,"'stb.:
rélését is szintúgy megérhetjük,mint megértük a' vele e g y -k o r ú sz. Gellért' emlé-kéne-k obliteratioját. Pedig, ha a Buda városának. 1686-dik évben, történt ostromoltatására emlékeztető ,Svábhegy' elég r é g i n e k tarlatott és emléke-kezelesnek arra, hogy eddigi neve , f ö n t a r t a s s é k \ ugy véljük, a' magánál B u d a v á r á n á l is régibb Sz.Gellérthegy nevezet is méltó a meghagyatásra. De hisz' illy neve -ket nem is olly könnyű egy egész nép' szive- 's emlékéből kitöriilni, mint ezt némellyek hiszik. Sz.-Gellért' hegye azért széles Magyarországban, legalább a' kath. nép'szájában, Sz.-Gellérthegy fog örökre maradni; 's mi mindenkor ele-gendőnek fogjuk tartani, ha e' nevezettel élve, á l t a l a meg-értetünk. Ha ki érteni nem a k a r , lássa.
é s gróf Batthyány Ignácz erdélyi püspök (Sancti Gcrardi Episcopi Csanadiensís scripta et acta 3 5 0 . 1.), azután Ban-zau Péter (Epitome Berum Hung. Ind. X.) é s Chartuitius vita S. Stephani) és több más hazai és külföldi irók mun-káikban följegyzettek ; a' keresztény magyarok ezen he-gyet , a' most emiitett vértanúnak emlékezetére, kit bio-graphusa,primus in Pannónia martyr'-nak mond, szent Gel-lért' hegyének nevezték, és méltán. Bizonyságot tesz erró'l Paulus Jovius, korának történetében: „Möns praealtus ex adverso arci, urbique imminens, intercedente valló, atque fossato ita assui'gebat, ut media montis pars fastigium a r cis aequare.t, summo autem cacumine regiones, platcae, inferioraque tormentorum ictibus subjecta spectarentur. In eo templum erat divo Gerardo, a quo nomen ducit (mons) dedicatum, cujus nomen in pcstilentia rite invocantibus sa-lutare esse, pictae imagines, et persolütis votis adpensa donaria cumulate testantur."(Lib. XXXIX. p. 4 4 0 . ) E s Kato-na, azt mutatván meg, hogy a' szent Gellért' tiszteletére épített templom nem a' hegyen, hanem a hegy alatt állott:
„Perperam igitur aliqui sentiunt, in ipso monte, qui prius Kolenfeld, postea S. Gerardi, llungarice Sz. Gellért'hegye dictus est, templum in ejus honorem surrexisse ; nec enim templi, sed castelli, a quo Germani Blogsberg eundem ap-pellant, illic rudera hodic supersunt." (Hist. Prag. Hung.
P. I. p. 3 2 7 . **) Miből csakugyan kitetszik, hogy a' ke-reszténységgel honunkban, ugy szólván egykorú 's több szá-zadokon át sértetlenül föntartott 's a' vallás által szentesi-tett elnevezésnek, minden igaz ok nélküli megváltoztatása, helytelen ; ha csak azt nem akarjuk a régiebb pogány el-nevezésnek isméti fölélesztése által, a' késő, adja Isten, a'
P. I. p. 3 2 7 . **) Miből csakugyan kitetszik, hogy a' ke-reszténységgel honunkban, ugy szólván egykorú 's több szá-zadokon át sértetlenül föntartott 's a' vallás által szentesi-tett elnevezésnek, minden igaz ok nélküli megváltoztatása, helytelen ; ha csak azt nem akarjuk a régiebb pogány el-nevezésnek isméti fölélesztése által, a' késő, adja Isten, a'