perseverc-mus in hac s. solitudine, illimitata cum fiducia de su-perno auxilio, et firmissimo gratiae coelesti cooperandi cum proposito. Implebuntur duo haec eo certius, quo nos intensius a mundo, a curis saeculi, et muneris no-stri partibus, corpore non solum, sed mente, corde, co-gitatu ipso sejunxerimus ; soli Deo, nec ujli alteri hoc triduo collocuti, solum quoque Dominum loquentem audi-verimus. Eapropter ad quamvis dissipationem mentis a nobis depellendam, ponamus quinquesensibus externis ostia et seras, imprimis ori custodiam; per quae velut late patentes fenestras, inimica Spiritui Christi, animum impetunt, conversationem cum Deo turbánt, et dulces solitudinis fructus carpere, colligere morantur. ,Noverim me, noverim te Domine'! sit scutum inexpugnabile, in-desinenter profanis cogitationibus opponendum. ,Vade retro Satana'; abi tu munde immunde: quia inalterabile propositum meum est, dies hos ex toto aversioni a te, et conversioni ad Deum consecrare; aberrationes, im-primis sacerdotales, meditando die ac nocte, colligere, flendo expiare, et eas, posita ad radicem perversae v o -luntatis, securi, resoluto animo resecare. Sed et aequis-simum est, hos 3 — 4 dies unice sanctificationi meae, per colloquia cum solo Deo impendere, qui tot dies a n -norum, vanitatibus et nequitiis saeculi sacrando, mini-sterium meum polluere parvi pendebam. Yolo itaque te excluso, munde immunde, vitatis etiam cordialibus ami-corum colloquiis, solus cum solo Creatore, Redemtore et Sanctificatore meo conversari; volo silentium altissi-mum, velut unicum ad id, ut anima mea in se redeat, medium, sanctissime observare. Volo consilia eorum in-aestimabilium in Christo consacerdotum, quos Dominus annunciandi causa misericordiam suam, ad nos de longin-quo misit, ut vocem Dei, me vocantis, audire, et tamquam unum necessarium, cum Genitrice Dei Maria, in corde conservare. Volo denique omnia praesentis solitudinis, seu animo ingrata, seu corpori molesta aut gravia, in
&piritu poenitentiae suscipere, et in vindicationem
deli-ctorum meorum Patri coelesti offerre. Eia ergo anima
mea, festina in sacram banc solitudinem, ut requiescas
cum Maria ad pedes JESU ! Quia ,svavis est Dominus
animae quaerenti ilium.' Dulcissima haec in sinu Jesu
requies, erit super milliaauri etargenti; centies quasvis
i ól
molestias s u p e r a t u r a , et perseverantiam tuam, anima mea ! jugi laetitia praemiatura ! Ah veni, veni anima mea, et noli timere; quia non eris solitaria in hac soli-tudine ; sed, tantum velis, millia millium de iis ministrabunt, et manus arnicas porrigent tibi, quos s a c r a E x e r -citia spiritu innovatos, ad aeterna gaudia subbmarunt.
In fronte coelestis illius turbae stabit mitissimus JESUS, amabilis animae nostrae sponsus ; assistet Ei tua dul-cissima Mater, quae et nostra misericordiae Mater est.
Ah, sub tarn praecelsis ducibus, et in consortio tantae multitudinis angelorum et sanctorum, quam bonum erit nos hic esse, Fratres dilectisimi! Soiiludo haec referet aeternae quietis imaginem ! Eja ergo ordiamur charis-simi, in Nomine sanctissimae et individuae Trinitatis ! — Et tu Pater, qui habitas in Coelis, benedicas nobis ! Vos denique mundamini, qui fertis vasa Domini ! Fiat ! Amen!"
A' szónoklott püspök' helyét azonnal S c h l ö r fog-laláel. Ki nem ismerné e' lapok'olvasói közül, legalább nevéről, vagy számos munkáinak egyike után, e' szent buzgalmu férfiút ; ki mint valódi apostol jött hozzánk ? Nem emlékeztet ugyan e' szerény és igénytelen p a p az apostolok' fejedelmére, a ' h e v e s Péterre; sem a' szóban páratlan hatalmú világapostolra: de igen is Nathanael-re, 's a' szeretetnek tanítványára, Jánosra. J e s u s amor meus'! Ez áll legújabb munkája' végén, nagy betűkkel;
és e' három szó legjobban festi, jellemzi ő t , ki min-dent Jézusért tesz. É s e' férfiú ekkép kezdé hozzánk intézett beszédét :
„Reverendissimi et admodum reverendi Domini ! Con-sacerdotes venerabiles et amantissimi ! Ecce m e , quia vocastis me ! Ecce infirmum et vile instrumentum, quod ad dirigenda sacra exercitia, pietate Excellentissimi P r a e -sulis vestri, desiderantibus vobis donata, eligere voluit divina Providentia. Gratias ago Deo O. M., quem per intercessionem virginis Deiparae, inclytae Hungarorum Patronae, inde a pluribus annis suppliciter rogavi, ut regnum hoc Marianum Ignatianorum exercitiorum b e -neficio donare dignaretur; utpote quae ad resuscitan-dam gratiam sacerdotii et confortandum spiritum eccle-siasticum adeo efficacia inveniuntur. Gratias ago Deo, qui me miserum et infacundum, una cum amico meo dilectissimo ad vos misit, o fratres etconservi in Chri-sto, ut vobis annuntiemus, quae sit voluntas Dei, san-ctificationis vestrae. Venimusad vos, non ut extraneiet peregrini, sed ut concives mysticae Jerusalem, cui omnes
adscripti sumus in sancta ecclesia catholica, non alios
habente limites, quam fines orbis terrarum. Venimus ad vos, non in persuasibilibus humanae sapientiae verbis, sed in simplicitate illius fidei, quae vincit m u n d u m ; ut non evacuetur crux Christi, nec audeat aloriari omnis ' tj caro in conspectu Dei. Aggrediamur opus nostrum, di-vina sufTulti ope, quam nunc demissis precibus imploravimus. Nos enim quid valemus, nisi Spiritus S. g r a -tia adaperiat aures cordium vestrorum, quibus intendetis ad vocem charitatis nostrae ? Ecce os meum apertum est ad vos, dilatatum est cor meum. Testis mihi est Deus, in cuius conspectu sto, quomodo cupiam omnes vos in visceribus Jesu Christi. Crédité mihi, viri fratres, crédité cum S. Ambrosio dicenti : „Non praerogativam mihi scientiae vindico, aut vitae perfectae me esse fateor, cum de vita perfecta vos monebo; potius conservis meis, velut obediens servus, quod Ioquar ipse, vobiscum a u -diam. Sic utique et v e s t r a e saluti, Deo favente consu-lam, et meam adiuvabo: cum magisterium, quo dignatus fungor, me ipsum instituât in diseipulatum Christi. „ D o -cens (enim)aliquis, ait Clemens Alex., plus discit, et di-cens saepe una audit cum iis, qui ipsum audiunt; unus est enim magister et eius qui dixit, et eius, qui a u d i t " — J e s u s Christus c r u c i f i x u s . — N e longiori prooemio t e m p u s a d e o p a r -cum et pretiosum teram, ineipio statim primam Medi-tationem de fine et meta hominis; cui velut tesseram praemitto v e r b a Christi: „Multi sunt vocati pauci v e -ro electi" É s most elkezdé azokat tanítani, inteni, figyelmeztetni, kiknek kötelességük másokat inteni, t a -nítani, figyelmeztetni; çs minél tovább, annál nagyobb figyelemmel hallgatta lelkesedett szavait mindenki.
(Folyt, köv.) H.
B o l d o g s á g o s s z ű z M á r i a ' t e m p l o m a
Székes-Fejérvárott, hajdan és most.(Folyt.)
2 . F e r d i n a n d , a' Z á p o l y á t ó l e l v e t t S z é k e s - F e j é r v á r ' b i r t o k á n a k n e m s o k á i g ö r v e n d h e t e ; m e r t a l i g j e l e n t e z m e g a' s e g e d e l m ü l h i v o t t t ö r ö k s e r e g g e l M a g y a r h o n b a n ; 's a' f e n y e g e t é s e i t ő l m e g i j e d t F e j é r v á r t ö r v é n y e s u r á t ó l c s a k h a m a r e l p á r t o l v á n , m á r 1 5 3 9 b e n , m i n t h a t a l m a s a b b n a k , n e k i h ó d o l t . A' m a g y a r k i r á l y o k ' ő s i v á r o s á n a k b i r t o k á b a n l é v é n Z á p o l y a , a n n á l i s i n k á b b , m i v e l a k k o r i p r é p o s t -j á b a n , V á r a l l y a i S z a n i s z l ó b a n , l e g h í v e b b b a r á t -j á r a t a l á l t , el-h a t á r o z á m a g á t , i f j ú m e n y a s s z o n y á t , a' k e v é s s e l e l ő b b n ő ü l m e g k é r t é s n y e r t I z a b e l l á t , a' l e n g y e l e k ' k i r á l y á n a k l e á n y á t , itt f o g a d n i , é s e z t i t t t ö r v é n y e s e n m e g i s k o r o n á z t a t n i . —
A' fejedelmi ünnepélyre roppant előkészületek tétettek, és a' menyasszony' elfogadására, a' városon kivül terülő sík-ságon pompás sátorok is emeltettek; hova midőn a' koro-názásra kitűzött nap' előestéjén Izabella, kíséretével meg-érkezett, innen Zápolya' karján, átalános örvendezés és Ud-vezlések közt, a' városba, más nap pedig a' Boldogasszony' templomába vezetteték; hol minekutána Zápolyával, a' há-zasság' szentsége által, a' sirig öszvéköttetett volna, ősi szertartások' fényével Magyarország' királynéjává koronáz-t a koronáz-t o koronáz-t koronáz-t . 1 5 3 9 - d i k évi február' 23-dika volkoronáz-t azon, a' szűz anya' templomára nézve felejthetetlen nap, mellyen e' ko-ronázási ünnepély véghezvitetett. Igen, felejthetetlen; mert ez volt az utolsó királyné, ki ez egyház' falai közt Magyar-ország' asszonyává kenettetett ; 's ez volt az utolsó feje-delmi ünnep, mellyben a' sz. István által alapított, és már hatodfél századon át virágzott templom részesülni szeren esés volt. Mert ámbátor, 1 5 4 0 - b e n , még egyszer összegyűl-tek itt az ország' nagyjai, Zápolyának holt teteme körül, kit özvegye, mint magyar királyt, szinte eldődeihez kivánt te-mettetni ; de ez már csak gyász-ünnepély vala, 's mintegy előjele azon szomorú időszaknak, melly e'városra, és világ-szerte hires szentegyházára, rövid idő" multával bekövet-kezék. Izabella, férjének elhunytával, lassankint minden ba-rátjaitól elhagyatva, önnön és újonnan született gyermeke' védelmére, 's jogainak föntartására Solimanhoz folyamodott segélyért. Az álnok pogány az alkalmat használva, hatalmas seregével, legszebb ürügy alatt az ország' főbb erősségeit elfoglalván, Fejérvárnak irányzá lépteit. Fejérvár ekkor Barkóczy György' parancsnoksága alatt, Ferdinándnak hó-dolt. Barkóczy, a' roppant török táborral szemben, kis-ded csapatjával sokáig vitézileg oltalmazta a' gondjára bízott várost ; mig végre egy szerencsétlen kirohanásbóli visszatértekor a jancsároktól eléretve, feje és gyűrűkkel gazdag jobb keze levágatott, testének többi részei pedig a' bosszút szomjazó törököknek, szétmarczongolás végett, oda vettettek. 2) A' vezértelen várost könnyen elfoglaló Soli-man, többi között a fejedelmi emlékekkel gazdag szűz Mária' templomát is meglátogatá, s mig mindenki azt hitte, hogy a' kincsvágyó pogány ezt, ellenséges kezekkel szentségtelenűl kizsákmányozva, minden benne talált drágaságokat káröröm-mel viend magával, az épen ellenkezőleg cselekvék; mert minden ritkaságai közül egyedül az ide rejtett aczélos és kovás puska-nemüeket, mint előtte egészen ismeretlen öl-döklő eszközöket vévén magához, minden más éksze-reit érintetlenül hagyta. Azonban a' felbőszült pogányság' első dühétől illy formán megmenekült egyház, mind a' mellett is nem sokáig örvendhete már épségének, és fe-jedelmi kincseinek ; mert Soliman' távoztával, mit en-nek példátlan maga-mérséklése megkímélt, azt Achmet, Fe-jérvárnak hátrahagyott parancsnoka, annál telhetetlenebb
*) Zermegh, apud Schwandtner. T. II.
a) Verantius, apud Kovachich, Script, minor. T. I.—Jovius, Lib. XLIII.
kincsvágygyal kezdte rabolni; drágaékszereit önnön hasznára fordítván. Ez ugyan, szentségtelen merényének méltó dijját vette; mert, naponkint nevekedő kincsei miatt számtalan irigyei támadván, ezek közül egy budai kereskedő őtet So-limannak, mint a' Boldogasszony' templomának kirablóját, csak hamar elárulta. A' váratlan hír' vételére bosszút for-raló fejedelem az emiitett kereskedőt, mint fölhatalmazott-ját, azonnal Fejérvárra küldé ; meghagyván egyszersmind neki: hogy a' dolgot szorosan megvisgálván, ennek valódi mibenléte felől küldjön fölvilágosítást Gonstantinápolyba. A' visgálat' eredményéből a' vád' alapossága, Achmetre nézve, bebizonyulván : ez nem csak minden elorzott drágaságok' visszaadására kényszeritteték, hanem e' mellett becsüle-tétől és hivatalától is megfosztatva, minden kiséret nélkül, mintegy gonosztévő utasittaték hazájába vissza ; hol a' ha-lálos szigorú büntetést csak az által Kerülheté e l , mert Ma-homet' rokonságából eredett volt.
Az Achmetet parancsnoki hivatalában fölváltó keres-kedő azonban, nem hogy szelídebben bánt volna a' szűz anya' templomának kincseivel, telhetetlennek vélt elődjénél;
hanem inkább azokat még kegyetlenebbül kezdé rombolni, és eltékozolni. Mert, mig amaz az egyház' kincstárának pusztításával megelégedék, az uj parancsnok nyerekedési szellemétől vezéreltetve, a' csendesen nyugvókhoz, a se-tét sírboltokba is leszállott; 's nem elégülvén meg az itt
talált koronákkal, királyi pálczákkal és egyéb királyi disz-jelekkel, a' hamvadó testekről az utolsó aranylánczokat is leszaggatni, 's ujjaikról a drága kövekkel kirakott gyűrűket levonni nem irtózott. Sőt még mindezen utálatosságokat egy valódi pogány tettel akarván koronázni, Zápolya Já-nos' enyészetnek indult testét is kivétetvén nyugodalmi he-lyéről, azon ürügy alatt, mintha e' sírbolt csak valódi fe-jedelmeket illetne, azt a' város' elöljárójának adá által ; ki azonban uránál könyörületesebb szívvel bírván, ezt ismét szent Mihály' templomában csendesen eltemettette.5)
A' minden kincseitől és drágaságaitól illy módon meg-fosztott templom, a' benne elkövetett rablások után, a'török' igáját hordozva, mint egy ékességeitől megfosztott menyasz-szony, szomorúan állott mindaddig,valamíg Rudolf uralkodása alatt, 1 6 0 1 -ben, enyészetének végórája bekövetkezék. Budolf, a törököknek Magyarhonbóli kiűzésére VIII. Kelemen pápától és a' spanyoloktól seregeket nyervén, ezek' segedelmével Fe-jérvár'ostromához fogott. Avárost 5 8 évig birt,'s ugyanazért magukat, már mint honosok, dühös elszántsággal védett törö-kök, a' veszélyt főpontjára hágni szemlélvén, a' várost be-vevőkön bosszút állandók, minden nevezetesebb épület alá lőport rakva, ezeket az ellentábor' berontásával levegőbe repiték. E' szomorú sorsra jutottak között volt a' Boldog-asszony' temploma is; melly ez alkalommal, hollós Mátyás' kápolnáját kivéve, végképen elpusztulván, a' győztes ke-resztényekkel egyedül füstölgő romjait láttathatá.4)
3) Révay, de Monarch. R. H. Cent. VI.
4) Istvánffy, Lib. 32.
1 5 9
Azonban a' lángok' martalékjává lett Fejérvár' bir-tokán sem örvendhete sokáig a' pillanatra diadalmaskodott kereszténység; mert néhány hónapok' multával az ostrom, a' törökök' részéró'l ismét megujittatván, a' szerencsétó'l el-hagyott császári sereg megvereték, s a' városból kiűzet-vén, azt ismét a' pogányságnak kénytelenitteték átenged-ni, annak egész 1 6 3 8 - i g tulajdona is maradván. A' meg-rongált várost visszafoglaló törökök a' szétdúlt egyháznak sem kegyelmezvén, ennek emlékezetes köveit és sírboltjainak maradékait, a' vár' falainak kiegészítésére használák ; mely-lyek azonban, végenyészet lévén, a' sors' könyvében, e' szentegyházra mondva, még ez utóbbi helyezetökben sem maradhatának sokáig békével ; mert a' törököket hazánk-ból kiűzött b. e. Leopold, országlási elveinek Magyarhon legtöbb eró'sségeit, és ezek közt a' fejérvárit is föláldozván, ennek kész akarva lerongált falaival a' Boldogasszony' tem-plomának utolsó emlékezetes kövei is, 1 7 0 2 - b e n , a' közel lé-vő' mocsárokba temettettek.5) Minden, mi napjainkig belő-lök fönmaradt, azon néhány régi kó'faragványokban közpon-tosul , mellyek a' püspöki kert' bástyájába falazva láthatók, és azon gránitkő-oszlop' töredékeiben, mellyeken, Bonbardi szerint, a' szószék állott volt, 's mellyek jelenleg az emii-tett kert' fasorozatának ékességéül szolgálnak. Egy ezen oszlopok közül, melly napjainkig eredeti épségében fönma-radt, a' püspöki lak' udvarán sokáig használatlanul hevert, mig végre, legközelebbi időkben ujolag megfaragtatva, a téres vásár-piaczra viteték, hogy ennek közepén mint lám-patartó díszelegve, messzeterjedő világával sokáig emlékez-tesse még a' magyar nemzetet a' leélt jó világra, melly-ben e' város' hajdani polgárai olly gyakran -részesülének.
S igy pusztult elvégképen a' szűz Mária'tiszteletére emelt, világszerte hires fejedelmi egyház ; melly királyainkat szá-zadokig trónra lépni és sirba szállani látta ; mellyet ezek, kincseikkel egymás közt vételkedve, a' pazarlásig halmoz-tak ; 's mellyre, mint a' magyar fejedelmek' keresztény buz-góságának nagyszerű emlékére, olly sokáig büszkék valá-nak. A' százados mü, mellynek tökéletesítésén olly sok művészek fáradoztak, egy pillanat alatt, a' pogányság' dü-hének áldozatává lön. Elpusztult, hasonlóan a' jerusalemi templomhoz, ugy hogy kő nem maradt kövön. Miért is az e' várost megpillantó vándor bátran kesereghet e' fölött is akképen, mint Jeremiás kesergett siralmaiban Jerusalem fö-lött. ,Mert magánosan ül a' város, melly különben olly né-pes vala; özvegygyé lön a' népek' asszonya, 's az orszá-gok' királynéja adófizetővé. Elhányattak a'szent kövek min-den utczák' kezdetén.'
3 . §. A' Fejérvárról távozó törökök e' várost, melly-nek 1 4 5 évig urai voltak, mind anyagilag, mind szellemi-leg a' szellemi-legromlottabb állapotban hagyták. Uralkodásuk ideje alatt az egykori buzgó kereszténységet, vad, tudatlan, és
5) Istvánffy, Lib. 33.
e) Az ezt illető kir. parancs a' Fejérvár megyei levéltárban ol-vasható.
minden vallás iránti buta közönyösségü nép váltá föl.
Ugyanazon oltáron és zászlón, egymás mellett valának lát-hatók, Krisztus és Mahomet' neveik; ugyanazon személy hivá segítségül, minden különbség nélkül, Jézust é s Allahot;
a' keresztény isteni tisztelet Mahomet'szertartásaival egészen összezavartaték ; a' keresztények töröknőket, a' törökök vi-szont keresztényeket vettek feleségül; kik pogány férjeikhez, olly példátlan hűséggel ragaszkodának, hogy midőn a' csá-szári rendelet megjelent volna, mellynek értelme szerint az illy vegyes-házasságokból származott, és tizennyolcz évet meghaladott gyermekeknek pogány atyjokat követhetni meg-engedteték, a' keresztény származású anyáknak azonban, minden kis korú gyermekeikkel együtt a' magyar honbam visszamaradás parancsoltaték : az elfajult nők' legtöbbjei, készebbek voltak magukat elevenen megégettetni,mint sem az őket férjöktől elválasztó császári rendeletnek engedelmes-kedni.7) A' dolgok' illy zavaros állapotjában,a' török uralom' ide^e alatt elszórva élt székesfejérvári káptalan' tagjai ma-gukat ujolag alakitni kívánván, a' pogányok' távoztával, csak hamar Fejérvárra siettek. Az első, ki itt megjelent, Matu-sek András, győri kanonok és fejérvári őrkanonok volt; ki a' káptalan régi jogait ujolag életbe léptetni kívánván, meg-érkeztével Lajos Márton világi papot a' plébánia' kormány-zására azonnal kinevezé, de ki e' hivatalát nem sokáig gya-korolhatta; mivel azzal a' rövid idő múlva, 1 6 9 0 - b e n , meg-tért rendes prépost, Miller Ferencz, a' Jézus' szerzetebeli atyákat bizta volt meg. E' prépostot hivatalában fölváltó Barnabeis Bódog, súrlódásba jővén a' jezuitákkal, ezeket jo-gaiktól megfosztani, 's a plébániát önnön személyében kor-mányozni akarta. A' magukat megsértetteklil érzett szerze-tesek az ország prímásához folyamodtak elégtételért. Kol-lonich érsek nem csak a' jezuitákat megerősité hivataluk-ban, kívánságukhoz k é p e s t ; hanem a' városhoz irt levelé-ben , ezt minden engedelmesség alól, mellyel a' prépostok iránt addig netalán viseltettek, végképen föloldozá, 's az addig káptalant illetett dézmát lefoglalván, ezt, mint az esz-tergomi érsek' tulajdonát, csekély fizetésért a' városnak haszonbérben átengedte. — Megszakadván illy formán a' barátságos kötelék a' fejérvári káptalan és az esztergomi ér-sek közt, bekövetkezék a' hétszázados testületnek azon nagyszerű halálos küzdelme, melly, 1 6 9 5 - t ő l fogva, nyolcz-van éveken át, különösen a' híres Nesselrode grófi házból származott két utolsó prépostok alatt, a pápai és császá-ri kormányok közremunkálásával, a' legnagyobb elkesere-déssel folytattatott. Mig végre az országnak Posonban,
1765"ben, egybegyűlt rendei a'megunt vitának véget akar-ván vetni, ő fölségét, dicsőségen uralkodott Mária-Therezia királynénkat megkérék, hogy az élő fejérvári prépostnak és őrkanonoknak elhunytával vagy előmozdításával megszűnen-dő káptalanra nézve, bölcs belátása szerint kegyesen
intéz-7) Istvánffy, edit. Colon. Knetter. p. 612.
8) Michael Szvorényi, Amoen. Hung. Fase. V. Bővebben a' püs-pöki levéltárban Fejérvárott.
keJni méltóztatnék.9) Melly kérését az ország' rendeinek, az utolsó gróf Nesselrode prépostot hivataláról leköszönte-t5 nagy királyné, az e g é s z haza' közörömére, az uj püs-pökség' fölállításával bölcsen teljesítette, 1 7 7 7 - b e n .
A társas-káptalannak illy módon történt letűntével, a' hires Boldogasszony templomának egykori létét e g y e -dül hollós Mátyás' kápolnája hirdeté m é g ; melly a' köznép' nyelvén mai napig is vér-kápolnának neveztetik.
E z az ellenség' pusztító szellemével, 's az időnek min-dent megemésztő elemeivel büszkén daczolva, az egyház é s káptalan pusztultával is sokáig tanúskodott a' szűz anya' templomának egykori f é n y e , é s a'Hunyady-ház'halhatatlan d.csőségéről. Az ozmánok' távoztával visszatért prépostok, a' romba dőlt székes-egyháznak ezen egyetlen maradvá-nyát kijavíttatván, az ország' prímásaival folytatott h o s s z ú harezuk alatt mindenből kiszorittatva, itt v é g z é k , régi ki-váltságaik szerint, isteni-tiszteletöket. Az uj megyének első püspöke ezt, 1 7 7 7 - b e n , udvari kápolnájává alakítván ál-tal , minden egyházi szertartásait, valamint a' német ajkú polgárság isteni tiszteletét is rendesen ebben gyakorlá, mindaddig, valamig 1 8 0 0 - b a n , Milassin püspök alatt, ma-gyar fejedelmeink' ezen utolsó emlékének is örökre elenyész-nie kellett. Ezen főpap a' különben is romlásnak indult ká-polnát s z é t s z e d e t v é n , s köveit az uj püspöki lakhoz épít-kezési anyagul fölhasználván, e z t a' szó' s z o r o s értelmében s e m m i v é tette. A' közepéről lefüggő gyűrűt tartott hollót, mint mondatik, az épület' elbontásának alkalmával itt ke-resztülutazott Radvány A n d r á s , Csanádi kanonok vitte ma-gával ; kinek halálával az is hova lett l é g y e n , senki sem tudja. 1 ) És igy enyészett el e' városban, minden irántai r é s z v é t nélkül, ez utolsó nemzeti emlék is, a n n y i r a , hogy mai napon, az egykori világszerte hires egyházból, é s kivált-ságos káptalanából, helyén és n e v é n kivül, alig vagyunk már képesek más történeti emléket előmutatni ; ha csak illyek-kel talán a' posoni káptalan n e m bir, hova történeti kútfő-ink szerint, a' mohácsi csata után, a' székes-fejérvári káp-talannak pecsétnyomóival, jegyzőkönyveivel é s levéltárával, a' székes-egyháznak némelly ékszerei és diszöltönyei is, a közeledő ellenség elől szállíttattak, honnan ezek soha töb-bé vissza nem tértek. u)
A' fejérvári m e g y é t jelenleg kormányzó érdemteljes főpásztor,mélt. b. B a r k ó c z y László u r , székfoglalása' k e z d e t é v e l , a' püspöki lak környékén mindeddig hiány-zott iható viz' fogyatkozásából eredett bajokon segitni akar-ván, 1 8 3 8 - b a n , palotája udvarán e g y költséges artézi ku-tat fúratott. A sikerült műnek jótékonyságát azonban a' vá-ros' népével meg akarván osztani, a ' f ö l ö s l e g e s v í z n e k köz-használatul az útszára leendő kifolyatására, egy czélirányos földalatti csatorna ásatásához fogott. Az e' csatornán
dol-9) 1 7 6 5 . Art. 10. in Corp. J. H.
, 0) L á s d b ő v e b b e n a' püspöki levéltárt.
" ) U é v a y , d j Monarch. R. H. Cent. VI.
gozó munkások, egészen véletlenül, több koporsókra akad-tak, mellyek egykor az e' helyen állott Boldogasszony' tem-plomának sírboltjában álltak. Négyben ezek közül, m e l l y e k
gozó munkások, egészen véletlenül, több koporsókra akad-tak, mellyek egykor az e' helyen állott Boldogasszony' tem-plomának sírboltjában álltak. Négyben ezek közül, m e l l y e k