két aLpot, tudnillik a' tiszteletet, mellyel a' fönálló rend-és törvénynek, 's a' feddhetetlen szent szeretetet, mely-lyel a' hazának tartozunk, a' legveszedelmesebben megingatta. Az első megóvja a' szabadságot a' belha-talmaskodás, önkény és ugy nevezett ököljog' ellené-ben : törvényes korlátok közé szorítva mindenkit ; a' másik pedig garantirozza a z t , az áldozatkészség-, lel-kesedés- és hősies érzelmeknek minden egyes' keblébeni kifejtésével és ápolásával, a' külről fenyegető veszedel-mek közt. Már hol a' fönálló és törvények iránti kellő tisztelet k'halt a' kebelekből, hol annak megvetésével a' polgárokat nem a' fönálló törvények, (legyenek azok b á r -minők ; mert hiszen mindig nagy jótétemény, törvé-nyek alatt élhetni; 's a'legrosszabb törvény is jobb az anarchiánál) hanem inkább alacsony érdekek, önzés, indulat és szenvedélyek vezérlik; vagy a' mi több, annyira ment a' dolog, hogy a' fönálló status-rendszer, ,via facti' fegy veres kézzel is megtámadtatik, és annak megmásitása nem békés előterjesztések, kölcsönösföl-világositások, parlamentaris értekezések, hanem kard-dal eszközöltetik : ott a' szabadság csak a' pillanatnyi-ra fölülkerekedett hatalmasabbak' számápillanatnyi-ra létezik; a' gyengék pedig szenvednek; 's az igazi szabadságnak, a' lázadások-, és ezek' gyermeke-, a' despotisinusnak előidézése által, sir készíttetik. Semmi sem renditette pedig meg olly nagy kiterjedésben eme' tiszteletet, semmi sem tette magát rajta annyira tul, mint a' 1 6 -dik századbeli reformatio ! Ennek belátása végett ajánl-juk a' rend és béke' minden barátjának megfontolásul
a' következendőket. Midőn Luther a ' p á p á k és püspö-kök ellen emeli szavát, azt olly undok és mocskolódó modorban teszi, miként lehetetlen becsületes ember' gyomrának föl nem háborodni. A' sok szitkozódás, átok, minőt ember emberre, ha még olly pogány volt is, so-ha sem mondott, egymást éri. Szinte reszketés fogta el bensőmet azon, még a' sátán' gyülölségét is meg-haladó epéskedés szülte kifejezések' olvasásakor, mely-lyekkel az anyaszentegyház' egy nyomorult férge azt, mi a' keresztény világban ' 1 5 0 0 éveken át szentnek, és isteninek tartatott, és illyenül tiszteltetett, illetni me-részelte. (Folyt, köv.) Danielik János.
azt az aargaui kolostorok, a' frankhoni és schweizi jezuiták' ü g y e , és számos más kérdések korunkban eléggé mutatják.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g y a r h o n .
(Megyei közlés.) Már több évek óta emiitik ezen lapok is nmélt. S c i t o v s z k y János pécsi megyés-püspök urnák, főleg a' népnevelés' szent ügyébeni fáradhatatlan buzgal-mát , elszántságát, Közölve voltak ama' bölcs rendeletek, mellyeket azonnal, a' megyébe jöttekor, lelkipásztorai-hoz bocsátván, ezeket a' legszentebb czélnak elősegíté-sére buzditá, 's öntapasztalásából merített szabályok által a' népiskolák' kellő elrendezésére, 's ezzel összekötött vi-rágzására, mint bölcs kormányzó vezette. Tudvák esztendőn-kint ismételt lelkes, buzgó és elszánt fáradalmai ; a'sem idő, sem más körülmények által nem akadályozhatott, e' végetti utazások, 's a' haza' oltárára letett sok áldozatai: hogy az any-nyi nehézségekkel összekötött igének testté változtatását eszközölvén, nemzetünk' gyengéd sarjadékai elmebeli jó kiké-pezést nyerjenek. Meglátogatott ez okból minden, de min-den évben megyéjének külön részeiben levőtöbb iskolákat;
és rendeleteinek miképeni megtartatását és milly sikerreli végrehajtását aggodalmas lélekkel visgálá: ama' meggyőző-désében, hogy bármennyit tettünk is eddig, még több ten-ni valónk is van, mig ezen nemes oltványokból a' hazának ép gyümölcs fog teremhetni. E z e k e t , az évenkinti közlések-ből , épülve buzgalmán, többször olvastuk ; 's áldottuk az isteni gondviselést, hogy megyénket olly főpásztorral áldot-ta meg, ki gondjait szent hivaáldot-talának minden ágaira kiter-jesztvén, nyájának valódi boldogitását szivén hordva, an-nak lelki és testi jobblétét eszközli. Érdektelennek azonban még sem hiszem, jelen közlésemmel azt is tudatni, mikép ő,a' nagy püspök, még azon iskolákat is, mellyeket minden év-ben meglátogatni, halmozott foglalatosságai tiltják, visga szemmel tartja; sőt többet mondok, nemcsak minden egyes is-kolát, de megyéjének minden egyes falusi gyermekét 's tanít-ványát ! Lehetségessé teszi pedig ezt szabályainak azon pont-ja : miszerint minden legkisebb iskolának tani tópont-ja is köteles az iskolázásra alkalmas gyermekek' összeírását, a' naplót, vagyis a' napontai jegyzékekot, melly gyermek jelent meg az isko-lában, 's mellyik é s mi okból maradt e l , a' hivatalnak be-küldeni. Ezekre minden évben ő maga teszi észrevételeit, 's ezeket a' kerületi esperesnek megküldi, azon meghagyás-sal, hogy ezeket mindenhol a' plébános a'templomban köz-hírré tegye. Íme például a' völgységhi esperességhez az
1 8 4 % évre beadott tudósításokra tett észrevételei : ,,A' völgységhi esperességi kerület' iskoláiról, 1 8 4 ? 7 é v r c adott tudósításokra észreyétetik : Diós-Berény, számláit 1 1 8 is-kolást, pedig szorgalmatost! Kik közül 1 4 - e n e g y s z e r sem,
s csak 16-an találatnak, kik 10-nél többször, aránylag a' leghanyagabb Balaskó Péter is csak 15-ször, mulasztottad az oktatást; megérdemlik a' nyilvános dicséretet.—-Hő-gyészen volt 2 7 6 növendék, átalában iparkodó: de szor-galmatosabbak lehettek volna. 33-an egyszer sem ugyan, és 7 2 - e n tizszernél nem többször ; de 3 9 - e n , betegeket nem számítva, ötvennél többször, Foglmann András pedig
100-szor maradt el; Duzsi 48-szor lomha volt ; Keszner
0 9
Éva a' leszorgalmatosabb, és 1 5 - s z ö r n e m jött i s k o l á b a . — A' teveli iskola 2 8 4 tanulót számlált. Ezek közül 1 0 - e n egyszer sem, 93an nem többször, mint 10szer, csak 3 3 -an 20-szornál többször maradtak e l , és csupán maga Egle Yincze érte föl a' mulasztás' 50-dik számát. Di-csértessenek és szorgalomra buzdittassanak ; a' tanítónak pedig hagyassék m e g , hogy segéd-tanítót tartson : teljes lehetetlen levén egy embernek 2 8 4 gyermeket czélsze-rlien oktatni és kormányozni. A' város' közönségét arra kell bírni, hogy bizonyos pénzösszeget, péld. okáért 5 0 p.
forintot fizessen évenkint a' segéd-tanitónak : 's igy külön két szobában történhessék a' növendékek' oktatása ; egyben ugyan a' 3-dik, másban pedig az első és második iskolá-soké. — Szakadáthon tanult 1 1 3 dicséretes szorgalommal ;
3 3 - a n egyszer s e m , 6 3 - a n pedig tizszernél nem többször mulasztották el az oktatást. —— Závodiak, 1 1 2 - e n , örömet okozó szorgalommal jártak iskolába; 6 1 - e n egyszer sem maradtak e l , és a' betegeket k i v é v e , csak Pappert János 16-szor nem jelent m e g , és ennél többször senki más.
Nagy-vejkei 9 0 tanuló közül 4 3 egyszer s e m , és 9-nél többször egy sem maradt el. Minden dicséretre méltók!
Kis-vejkei 1 1 4 ; szorgalomban a' többinek nem engedett;
6 5 egyszer sem mulasztotta el az iskolát. Iíalmoztassanak dicséretekkel! — A' zombai iskola 2 5 6 növendéket szám-lált; 7 5 - e n mindig megjelentek, 2 0 - a n csak egyszer ma-radtak el, és 9 0 - e n tíznél kevesebbszer ! Kár, hogy Selig-mann Márton 50-szer és Ritter Lőrincz 55-ször elmarad-ván, ezen szorgalmas iskolának gyalázatára váltak. A' niur-gai 3 8 is szorgalmas volt; '11-en egyszer s e m , és csak Fried Therezia 1 1 - s z e r , ' s Kilvinger János 15-ször marad-tak el. Ilarczi 9 5 közül 2 1 - e n egyszer sem, 48-an tíznél nem többször maradtak el; de rossza'tatik, hogy házi dolog miatt Kenoczy István 18szor, Zambó György 1 9 -s z e r , Juhá-sz Mihály 2 1 - -s z e r meg nem jelentek; azt pedig nem szabad tűrni, mi. Budai Mártonról iratik :
„hogy 3 5 - s z ö r maradt e l , a' tek. vármegye' leveleit hordozván Medinára", mert illyesmit a' tek. vármegye tilt inkább, mint parancsol ; mellynek a' nevelés' szent ügye igen is szivén fekszik. — Mucsiban 2 6 2 gyermek tanul, teljes szorgalommal; í m e : 1 0 0 - a n egyszer sem, 53-an nem többször tíznél maradtak el ; kívánatos lett volna a' teljes megelégedésre, nehogy 'Kaidl András 3 3 - , Stigler Therezia 3 5 - , Majer Gáspár 3 1 - , French Bálint 3 9 - s z e r mulaszszák el az oktatást ; máskép minden dicséretre méltó iskola. — Kis-Doroghon 1 8 4 gyermek járt iskolába, és olly szorgalommal, millyennél nagyobbat kívánni alig lehet; ime 1 2 8 -an egyszer sem, 2 8 - a n egyszer, 2-en háromszor, egyedül Bukli József kilenczszer, és senki többször el nem maradt.
Az illy gyermekekre é s szülékre atyai szivemből áldást mondok! A' puszta-tabodi 2 8 növendék is dicséretre méltó.
— Varasdon tanult 1 5 9 a' legkitűnőbb szorgalommal ; 9 2 -en mindig jel-en voltak az oktatáson, 1 3 - a n csak e g y s z e r , 3 3 -an csak kétszer, 's egyedül Ilechmer Jakab maradt el kilenczszer. — Ezek' következtében nem csak teljes meg-elégedésemet jelentem, de egyszersmind a' plébános
urak-nak, mint iskolai igazgatókurak-nak, a' tanítóknak 's különösen főtisztelendő czimz. kanonok és esperes urnák, mint a'kerüle-tében helyzett iskolák' királyi igazgatójának, ezen kitűnő szorgalmukért, a' nevelésnek, mint legszentebb ügynek ne-vében köszönetet mondok, s a' gyermekeik' nevelését szivökön hordozó szüléknek lelkem' mélyéből áldásomat a d o m . — - I d e csatolok 2 0 frtot, mellyek a' legszorgalmasb két tanítónak a d a s s a n a k . — A ' tanítóktól beadatni szokott rovatos tudósításban ezután tétessék k i , ha a' növendé-kekkel Karácson' és Húsvét' táján nyilvánosan részesültek-e a' szentségekben. — Kivonat : Ezen kerületbeli 9 anya-és 6 fiókiskolában 1 6 , 3 7 5 lélekből álló népesség mellett 2 1 8 7 gyermek nyert n e v e l é s t ; honnan következik: hogy a' népesség és iskolások közt arányi húzván, minden 7 — 8-dik neveltetik. Legyen ez Isten' dicsőségére ! Rohitson, jul. 19-dikén 1 8 4 7 . J á n o s s. k. püspök."
(Egyházi ünnepély.) Nyitra, jul. 1 7 . Semmi sem érde-kel annyira, mint annak hallása, hogy itt vagy amott szé-pen tenyészik a' vallásosság; és semmi sem szolgál na-gyobb örömemre, mint ha tapasztalom, hogy e' hír való-ban nem nagyított, annál kevésbbé alaptalan ; és a' re-mény, mellyet már többen egy bekövetkezendő, igazán vallásos korszak iránt keblökben ápolnak, bennem is azon meggyőződést szülte, miszerint a kath. nép koránsem le-vén olly erkölcsileg romlott állapotban, mint azt néhány-nak festeni tetszett, az uj papi nemzedék' ker. kath. szel-lemű iránya, és Krisztus' egyháza- 's a' hívek' üdvessége-érti buzgalma által, a' vallásosság' és erkölcsiség' azon ös-vényére fog vezettetni, mellyen haladni a' világ' Megváltó-jának szelleme és akaratja parancsol. Nem csekély benyo-mással bírt rám mindenkor, az anyaszentegyház ünnepei-nek Istenhez illő tisztelet- és magasztossággal történt meg-ülése ; mert hisz', ki azon érzéketlen , kire egy karácso-n i , húsvéti, vagy pükarácso-nkösdi titokrai emlékeztetés karácso-nem hat-na ; vagy kit egy urhat-napi ünnepély' hat-nagyszerűsége, és a szenteink', különösen NagyAsszonyunk emlékének s z e l e -telt ünnepnapok' fényes megtartása meg nem indítana, és keblének húrjait ajtatos érzetekre nem hangolná? Talán nem csalatkozom, midőn mondom, hogy mindezen, az egész ker. világgal közösen megtartatni szokott ünnepeknél, na-gyobb tiszteletben vannak nálunk részletes ünnepnapjaink;
millyen az egész hazában sz. István király' ünnepe, vagy Nyitrának a' mai ünnep. Száz 's néhány é v folyt le a' fe-ledékenység' tengerébe, hogy a' várost rémítő döghalál pusztitá. A' mirigynek már csaknem az egész város áldo-zatul e s e t t , é s a' kipusztult marha miatt éhség kezdé fe-nyegetni még azokat is, kiknek amaz megkegyelmezett. Az
1 7 3 8 - d i k évnek jul. 17-dike volt, midőn az ég' Urától meghallgatott lakosok e' csapást többé nem tapasztalták; 's minthogy e' nap épen az egykor Zoborhegyen szent éle-tet élt remete sz. Zoerard Andrásnak, a' nyitraiak' védszen-tének napjára esett, a'jámbor polgárok meghallgattatásukat védszentök' közbenjárásának tulajdonítván, a'következő év' jul. 1 7 . napját az isteni jótétemény iránti háladatosságból, részint ezen szentnek tiszteletére, részint a' döghalál'
megszűntének örök emlékezetére szentelték ; mellyet mai napig, folyvást, minden évben ajtatosan megülvén, ez év-ben is szokott ünnepélyességgel megtartottak. Az ünnepély körmenettel kezdődött, mellyet főtiszt. U h l á r i k János ka-nonok és apát ur, az ugy nevezett kis templomból a vár-belibe vezetett; hol mindenekelőtt a nyitrai papnövelde' nt. aligazgatója, remek beszédében a magányosság' üdves-séges voltát fejtegeté, a'vallásos-erkölcsi haladás-és tökéle-tesedésre nézve ; megmutatván egyszersmind azon eszkö-zöket is, mellyek használatával a' magányosság gyakoroltat-va, üdvességessé válik. A jeles szónok meg lehet róla győ-ződve, hogy szavai viszhangra találtak a' sűrűn tömött hall-gatók' szivében, 's hogy nem parlag föld az, mellyre az Is-ten' igéjének általa szórt magvai hullottak. Midőn a magá-nyosság' gyakorolhatásának idejéről kenetdusan értekezve, bármilly üres órát, de különösen ünnepnapokat említene, és mondaná, miként ezek nem a' hiu mulatozásokra, sem a' tobzódásra, vagy dőzsölésre rendeltettek ; hanem hogy a' munkától magunkat megtartóztatván, 's igy az anyagiak-tól figyelmünket végkép elvonván, lelkiekkel foglalatoskod-junk: ismételve hallám magam is az elismerő ,bizony'-t kimondatni, és láttam hallgatóit velős szavainak igazságáról méggyőződni. A' beszédet, ünnepélyes sz. miseáldozat be-mutatása követé ; 's ezzel v é g e lön az ünnepélynek, melly annyi számtalant részesített lelki élvezetben. Tanuja lévén a' közbuzgalomnak, bizonyságot tehetek róla, hogy Nyitra népében a' hit sokkal erősb gyökeret v e r t , hogy sem azt korunk' ujabb eseményei megtántorithatnák. Szive pedig épen nem rossz ; sőt jónak mondanám : csak ébresztőre, lelkes ébresztőre van szunnyadozó erkölcsi érzelmeinek szüksége. E' népnek csak jó p é l d a kell, melly őt vonzza.
Miért lehetetlen nem figyelmeztetnem azon illető jó urakat,kik maguk is hivatva levén, egy tiszteletre méltó rendben, Krisz-tus urunk' sz. testét idővel másoknak is kiszolgáltatni, tehát ennek imádásában is jó példát a d n i , — ez alkalommal ('s igy talán máskor is) annyira elfeledkezének magukról, hogy mi-dőn Urfölmutatás- és áldozáskor, legalább a' csengetés' rö-vid ideje alatt, valamennyi egybegyűltek térdre borulva imád-nák a' mindnyájunkért megholt Üdvezitőt, ők a fölmuta-táskor csak nagyobb, áldozáskor pedig alig észrevehető fő-h a j t á s által akartak eleget tenni e'külsőleges tiszteletnyil-vánitásnak. *) Ezzel tartoztam lelkismeretemnek,
köteles-ségemnek. K.
(Jótékonyság.) Az ifjúság' neveltetése körül tett szá-mos alapitványairól emlékezetes, főtiszt. M a r k o v i c s Antal tiszteletbeli kanonok, alesperes, és vaskuti plébános ur, ju-lius' 15-dikén a' bajai tanodában, e g y , az ifjúságra nézve évenkint megújítandó, 's kellemes emlékű iskolai ünnepnek lön ismét eszközlőjévé. Ugyanis az érintett napon a' főtiszt, alapitványozó, a' szabadalmas városnak némelly érdemes tagjai, 's a tanodai igazgató é s tanitóurak előtt ment
vég*) Az i l l y e n e k önmagukra m o n d j á k ki az e g y h á z ' ama' s z a v a i -b a n az í t é l e t e t : ,,Sic n o s tu v i s i t a , s i c u t t e c o l i m u s !"
(Hymn, a d Matut. in F e s t ő Corp. Christi.) Szerk.
be megválasztása, minden osztályból, azon ifjaknak, kik is-kola-társaik lelkiismeretes fölfogása szerint, szorgalom, er-kölcsiség, szelid magaviselet é s az iskola-társak' iránti sze-retetteljes viszonyuk által legméltóbbaknak ítéltettek a' kitű-zött, osztálykinti dijak' elnyerésére. Mivel pedig a' főtiszt, alapitványozó urnák üdves szándéka oda hat ki (valamint ezt az ezer pengő forintra rugó alapítvány' szabályai vilá-gosan értelmezik), hogy ha jobb módú szüléktől származott fiu érdemesittetnék iskola-társai által a' díjra, az ezt ön ne-meslelkü elhatározásából, ha akarja, szegényebbek közt oszt-hatja föl: ez úttal az ötödik osztályban B e n n ü l i e r Antal, megemlékezvén egy részt arról, hogy a' főtiszt, alapiványo-zónak máris többrendű kegyességében részesült, más részt pedig, hogy az alapítványi szabályoknak is hódoljon, isko-latársai közt, a' neki Ítélt jutalmat akként osztotta föl, hogy hatodrészét föntartván magának,az ötöt szintannyi szegényebb társai közt, egyenlő részekben elajándékozta. Éljen a' ne-meskeblü ifjú! 'S engedje a' Mindenható, hogy az,ki meg-takarított vagyonát az ifjúságnak, hazánk' 's az anyaszent-egyház' ezen egykori reményeinek erkölcsi kiképezésére, a' valódi érdemnek, már a' zsengébb korban is önbelátásu mél-tatására, 's e' szerint az öntudatnak jókori fejlesztésére ne-meskeblüleg nyújtja, még számos évekig tanuja lehessen azon mesterkéletlen 's valódi örömnek, mellyel a' bajai ta-nodai ifjak az érintett napot megülik; 's részesüljön azon elismerésben, mellyet a' nevelés' oltárára áldozott számos alapitványai olly sok tekintetben megérdemelnek. —
— Azon üdves, és a' kegyesség' élő példájának köve-tésére buzditó látogatás' alkalmával, mellyet a' pécsi me-gyének ninélt. főpásztora ez évben a hegyháti járásban, szokott buzgalommal, és áldásos jótetteket osztva végzett, saásdi plébános, nt. S z a l a y Antal ur, (ki a' gondviselésére bízott híveknek, 's főleg iskolájának szükségein máris több izben segített,) több évek' forgása alatt szemtanuja levén azon nyomorteljes állapotnak, mellybe több szülék helyez-ve lévén, nem képesek gyermekeikért a' megkívántató is-kolapénzt lefizetni, 's annál kevésbbé magzataikat szüksé-ges könyvekkel ellátni: 1 2 4 0 p. frtnyi összeget tön le ke-gyes alapítványul, azon föltétellel, hogy e' tőkének kamat-jaiból a tanítási díj a' szülék helyett lefizettetvén, a' hát-ramaradt összeg iskolai könyvek' vásárlására fordíttassák.
E' dicső tettben a' föntisztelt plébános ur megyénk' főpap-ját, a' mindenek előtt fényes példaként ragyogót követvén, meghatólag tanúsította, mikép előtte nem a' világi hírnév 's mulandó dicsőség, hanem híveinek maradandó jólléte azon főpont, mellyre éltének minden munkái irányozvák. Adja a' fölséges ur Isten, hogy az általa elvetett jó mag mind neki, mind híveinek, örök boldogságot gyümölcsözzék !
Hegyháti.
— Édes öröm tölti el az ember' lelkét, tetteket lát-ván föltünedezni e' rémitőcn közönyösülő korban, mellyek a religio' égi érzelmeiből sarjadoznak föl; tetteket, mely-lyek zavarba ejtik, s megszégyenítve izgatják föl a' nap' kéjei- 's anyagi üzleteibe merült világfit, ki esze és szive' szörnyű elaljasultságában fölfogni sem képes azon
áldoza-*
7 1
tok' b e c s é t , mellyeket a' szent tüzében fölmagasult kebel a' hit' oltárára letesz ; ábrándnak tartván, ha az istenesség-gel telt benső fényes kültárgyakban nyilatkozik. És eme' vallásos érzetnek olly nagy ereje van, hogy annál fogva a' középszerű körülmények közé helyezett ember is gyakran müveket visz végbe, mellyek a' föld' dus nagyjának is va-lódi ékül szolgálnának. Nyilt példát nyújt erre V ö r ö s Sán-dor Magyarból' egyik köznemese ; ki, miután szerette mag-zatait a halál, öléből kiragadta, e határozá magában, vagyo-nának egy részét, mellyet amazok' fölsegitéseül, fáradhatat-lan testi-lelki szorgalommal és Isten' kegyelmével szerény kö-rében összegyűjtött, a' Mindenhatónak fölajánlani. E' föltett sz. szándéka' következtében, az érdeklett nemes helység' temetőjében, 's területe' nevezetesb pontjain hét csinos fa-ragású, többnyire kemény kőből készült, keresztet állítta-tott, mellyek mintegy 1 2 0 0 v. forintba kerültek; tovább az odavaló ügyefogyottaknak kórházul szerzett egy házat 6 0 0 v. forinton ; mihez ha hozzá tudjuk még az ezen in-tézményeinek füntartásaul nem sokára teendő alapítványát is, kegyes költségeskedése haladni fogja a kétezeret. A' két-szeresen megdicsőített kereszt malasztja, 's a' kórház' sze-gényeinek imádságai istápolják a' jámbor őszt, ki olly meg-ható keresztényi magamegadással fogadá a' gyermekeinek kihalásával Isten' keze által rámért csapást,'s az istenfélő Jób-ként még fájdalmaiban is szent nevét áldotta ! —
(ilálanyilatkozat.) Várkony. (Borsodban.),Mondád,hogy há-ládatlan, és mindent mondottál.'Ha más nem, e'szavak is kény-szerítenek bennünket arra, hogy hálás köszönetet szavaz-zunk azoknak, kik nem csak jót tettek velünk, de egyszer-smind jótetteik által a' kétségbeejtő ínségből ragadának ki bennünket. Értjük az egri ns és főtiszt, főkáptalant, mint határtalan kegyü földes-urunkat; melly ősztől kezdve több száz kilára menő életet osztatott ki köztünk, jobbágyai közt fél piaczi áron ; később pedig, Ferenczy Antal uradalmi fő-kormányzó ur' bölcs intézkedése' nyomán, Várkony, Csok-va 's Uraj helységek' számára kenyeret süttetett ; a' jobb módúak fele áron, a' szegények pedig ingyen kapván, öt egész hétig, naponkint egy-egy fontot. De még azt sem hagy-hatjuk emlitetlenül, miszerint jövendőre, (egy építendő ta-karék-magtárba) 2 0 0 kila gabonát méltóztatott a' ns káp-talan kegyelmesen ajándékozni. Hála tehát a' föntisztelt fő-káptalan' atyáskodásáért ; és hála mindazoknak, kik fárad-ságaikkal a' kegyes czél' kivitelére járultak ! A' hűséges és hálás jobbágyok' nevében Kovács Ferencz, hites jegyző.
A u s z t r i a .
Bécs, julius' 2 0 . Ma tartotta a'liszt, capucinus szer-zetesrend, törvényeinek értelmében, három év' lepergése után, elöljáróinak uj megválasztását. Tegnap délutáni órák-ban nagytiszt. F r a n k Chrysologus atya a' rendnek volt provinciálisa, az e' czélból idejött zárdaelőljárók- és vá-lasztott küldöttekhez tartott érzékeny beszédében megkö-szönvén irántai eddigi bizodalmukat, hivatalkodását bevé-gezte, 's egy uj főelőljárónak, kinek kormánya alatt a'rend nagy alapítójának szellemében iparkodjék hivatását
teljesíte-ni, Ielkismeretes megválasztását szívökre kötötte. A' Szent-lélek' ünnepélyes segitségülhivása után ma kezdődött el a' választás, illy eredménynyel. A' szerzetes rend' főelőljárójául megválasztatolt, mindenkinek örömére, nagytiszt. S t r e -b i c z k y Alphons atya, eddigi német-ujhelyi zárdaeló'ljáró ; definitorokul pedig tiszt. Csepka Leo, Czimpel Julian, Szusz-ky Amand és Klinkó Adorján atyák. Ezek után a' válasz-tók hódoló kézcsókolását a' nagytiszt, főelőljáró, ünnepé-lyes ,Te Deum' alkalmakor, a' templomban fogadá el.
— Bécs, julius' 2 2 . A' vértfagylaló pillanat' szörnyű hatalma által ama századok' borzasztó napjaiba érezzük ma-gunkat visszaragadtatni, mellyekben az Ur' szive szerinti férfiak, épen midőn paradicsomi folyókként egész Európát termékenyiték az ur Jézus' tanításával, a' háladatlan, és feddést nem tűrő népek gyilkos fegyverei alatt elvérzet-tek. Avagy ti, az egyház' és népek'jogait egyaránt tapodó türelmetlen zsarnokoknak alávaló bérenczei,a' fajtalanság' un-dok' szolgái, ti jöttetek-e vissza századunkba, hogy a'dorgá-lás', jóra intés, 's az igazság' hatását ki nem állva, az üdves megjobbulás helyett, még nagyobb istentelenséggel fertőz-tessétek meg kezeiteket ?Iszonyodik a' lélek, hervad a szív
— Bécs, julius' 2 2 . A' vértfagylaló pillanat' szörnyű hatalma által ama századok' borzasztó napjaiba érezzük ma-gunkat visszaragadtatni, mellyekben az Ur' szive szerinti férfiak, épen midőn paradicsomi folyókként egész Európát termékenyiték az ur Jézus' tanításával, a' háladatlan, és feddést nem tűrő népek gyilkos fegyverei alatt elvérzet-tek. Avagy ti, az egyház' és népek'jogait egyaránt tapodó türelmetlen zsarnokoknak alávaló bérenczei,a' fajtalanság' un-dok' szolgái, ti jöttetek-e vissza századunkba, hogy a'dorgá-lás', jóra intés, 's az igazság' hatását ki nem állva, az üdves megjobbulás helyett, még nagyobb istentelenséggel fertőz-tessétek meg kezeiteket ?Iszonyodik a' lélek, hervad a szív