minI(len, ugy e' kiadásban is voltak 's maradhattak, h a -nem egyedül és kizárólag annak hit- és erkölcsi
igaz-• sági tartalmát. Már pedig hogy ez csakugvan
sértet-21
l e n , 's a m a ' „ v e t u s v u l g a t a " k i a d á s m i n d a z t h i b á t l a -nul m a g á b a n foglalja, mi az isteni k i n y i l a t k o z t a t á s által i r á s b a t é t e t v e , korunkig f ö n m a r a d t : a z t a' p r o t . kritio á n a k s z ő r s z á l h a s kritio g a t ó , s z á z a d kritio s kísérletei u t á n , k é n y t e l e n e g y T h i e r s c h is b e v a l l a n i ; a' k a t h o l i c i s m u s é s p r o -t e s -t a n -t i s m u s r ó l -t a r -t o -t -t f ö l o l v a s á s a i n a k e g y i k é b e n őszin-tén m e g i s m e r v e , m i k é p a' latin v u l g a t a 's az e r e d e t i ( e z e n , a' s z á z a d o k ' folytában s z i n t e csak u g y m e g v á l t o z t a t h a t o t t , 's e n n é l fogva a' v u l g a t á n á l alig h i t e l e s e b b ) s z ö v e g k ö z t l é t e z ő ollyatén k ü l ö n b s é g e k , m e l l y e k a' d o g m a t i c á r a n é z v e n é m i j e l e n t ő s é g g e l b i r n á n a k , „ r e n d k í v ü l r i t k á k ; " 's h o g y a ' kath. e g y h á z n a k , övéit a ' . v u l g a t a ' k i -a d á s h o z i r -a g -a s z k o d á s r -a u t -a s í t ó r e n d e l e t e , -a' s z . - i r á s ' m a g y a r á z a t á n a k t u d o m á n y o s k i m i v e l é s é t a n n y i r a n e m h á t r á l t a t t a , h o g y i n k á b b , m é g „ l e g ú j a b b i d ő b e n i s , az u j s z ö v e t s é g i s z ö v e g ' kriticai visgálata k ö r ü l t e t t l e g -j e l e s e b b m u n k á l a t o k ' t ö b b -j e i , k a t h o l i c u s h i t t u d ó s o k t ó l
s z á r m a z n a k , minő H u g L e o n h a r d é s Scholz Á g o s t o n ; a' nélkül, h o g y az e g y h á z , m e n n y i r e e l ő t t ü n k t u d v a v a n , e ' n y o m o z á s a i k b a n l e g k i s e b b a k a d á l y t is g ö r d í t e t t v o l n a e l e j e k b e . " ' )
H a t á r o z t a t o v á b b a ' z s i n a t , h o g y : s e n k i , s a j á t o k o s
-J) „Die Auffassung," mondja Thiersch, a' tridenti zsi-natnak szóban levő 4-dik ülése, és az abban, a' sz.-irásokat illetőleg hozott rendelete felől, ,,die Auffas-sung des ganzen Beschlusses als eines nur discipli-narischen (?), der den Forschungen Uber Geschichte der hebräischen und griechischen Texte keine Fes-seln anlegen soll, wird durch die Gesch'chte der Wissenschaft im G r o s s e n und Ganzen bestätigt.
Es gab eine Zeit, wo in dieser Hinsicht in der ka-tholischen Kirche e i n e o h n e a l l e n V e r g l e i c h g r ö s s e r e F r e i h e i t u n d E i n s i c h t h e r r s c h t e , als in der protestantischen, w o s i e g e r a d e z u v ö l l i g a b g e s c h n i t t e n w a r . " ('S azért ő mégis sz.-Írásmagyarázati szabadsággal kérkedett!) „Undin n e u e r e r Zeit sind mehrere der a l l e r v e r d i e n s t -v o l l s t e n Leistungen für Kritik des neutestamentli-chen Textes von katholisneutestamentli-chen Theologen, w i e Leon-hard Hug und Augustin Scholz ausgegangen, ohne dass ihnen, so viel wir w i s s e n die Kirche etwas in den W e g gelegt hätte. N u n s i n d a b e r o h n e -h i n d i e j e n i g e n A b w e i c -h u n g e n d e r V u l g a t a v o m G r u n d t e x t , w e l c h e f ü r d i e D o g m a t i k e i n e B e d e u t u n g h a b e n , a u s s e r o r d e n t l i c h s e l t e n " (,Vorlesungen Uber Katholicismus und Protestantismus, von Heinrich W. J. Thiersch, Do-ctor der Philosophie und Theologie, ordentl. Profes-sor der Theologie an der Universität Marburg. Erlan-gen, 1 8 4 6 . ' E r s t e Abth. S. 3 3 7 . Zwanzigste Vöries.)
ságára t á m a s z k o d v a , tulajdon értelmére csigázván a' sz.-irásokat, a' h i t - é s erkölcsi dolgokban, „ a z o n érte-l e m eérte-lérte-len, m e érte-l érte-l y e t az a n y a s z e n t e g y h á z eérte-lfogadott é s eérte-l- el-fogad, miután e g y e d ü l őt illeti a' sz.-irások' igaz értel-m e 's értel-m a g y a r á z á s a felől határozni, v a g y akár az atyák' e g y e z ő é r t e l m e z é s e ellen is, magyarázni ne m e r é s z e l -je"; hogy: a' k ö n y v n y o m ó k a' sz.-Írásokat, az egyházi felsőbbség' e n g e d e l m e nélkül, sokszor semmi, v a g y ál-n é v alatt i s , a' hívek' t é v e d é s b e h o z á s á v a l , kiál-nyomál-ni ezentúl ne bátorkodjanak; különösen pedig senki a ' s z . -irás' szavait ü r e s , hiábavaló, 's trágár b e s z é d e k ' tár-g y a i u l , aljas tréfákra, v a tár-g y peditár-g babonáskodásra fordítni ne vakmerősködjék. *) E z t rendelte a'tridenti z s i
-2) „Praeterea ad coercenda petuiantia ingénia decernit.
ut nemo, suae pruden'.iae innixus, in rebus fidei et morum, ad aedificationem doctrinae Christianae per-tinentium, sacram scripturam ad suos sensus contor-quens, contra eum sensum, quem tenuit et tenet sancta mater ecclesia, cuius est judicarede vero sen-su et interpretatione scripturarum sanctarum", (kü-lönben k a t h o l i c a sem l e h e t v é n ; ha tudnillik min-den egyes ember saját értelmét követhetné az ezen kútfőből merített, hit-és erkölcsi igazságokat illetőleg,)
„aut etiam contra u n a n i m e m consensum Patrum", (mert a' mi i l l y egyező értelmezésen alapszik, az keresztényi változatlan hagyományul tekintendő; mely-lyet a' ker.kath. egyház az i r o t t igével mindenkor hasonló erejűnek vallott,) „ipsam scripturam sacram interpretari audeat,etiam sí huiusmodi interpretationes nullo unquam tempore in lucem edendae forent... S e d et i m p r e s s o r i b u s modum in hac parte, ut par est, imponere volens, qui iam sine modo, hoc e s t , p u t a n t e s s i b i l i c e r e q u i c q u i d ü b e t , sine li-centia superiorum ecclesiasticorum", (kik p e d i g , é s nem a' konyvnyomók vagy árusok lőnek az ur Jézus-tól az isteni kinyilatkoztatás, é s az ezt tartalmazó kútfők őreiül rendelve,) „ipsos s. scripturae libros, et super illis annotationes et expositioncs quorumlibet indifferenter, saepe tacito, saepe etiam e m e n t i t o prelo, et quod gravius est, sine nomine auctoris im-primunt", (e' körülményekre figyelmezzen Kenézy ur, é s minden, a' kath. egyházat a' sz. irások olvasásá-nak átalános eltiltásával vádoló társa. Illy visszaélé-sek adának okot az ,Index' ama szabályainak, e' ve-szedelmes időkbeni gyakorlatba-hozására : nein pedig a' szándék : magát a' meg nem vesztegetett sz.-irást, és ennek hü magyarázatát is, a'hívektől elfogni,) „alibi etiam impressos libros huiusmodi temere venalesha-bent : decernit et statuit, ut posthac s. scriptura, po-tissimum vero haec ipsa vetus et vulgata editio, quam emendatissime imprimatur",('s az illyennekbárki általi olvasását, meg az,Index' szabályai sem
tiltották,)„nul-1 6 3
nat a' sz. könyvek felől kibocsátott r e n d e l e t é b e n ; de, mikép a' dolog' természete, is m u t a t j a , mindezzel nem a' sz.-irások' rendes használását akará gátolni, vagy csak
lique liceat imprimere, vel imprimi facere quosvis libros de rebussacris s i n e n o m i n e a u c t o r i s , ne-que illos in futurum vendere, aut etiam apud se re-tinere, nisi primum examinati, probatique fuerint ab ordinario, sub poena anathematis.... Ipsa vero huius-modi libi'orum probatio in scriptis detur, atque ideo in fronte libri, vel scripti vel impressi, authentice ap-pareat, i d q u e t o t u m, hoc est et probatio et examen, g r a t i s fiat, ut probanda probentur et reprobentur improbanda. Post haec, temeritatem illam reprimere volens, qua ad profana quaeque convertuntur et tor-quentur verba et sententiae s. scripturae, ad scur-rilia scilicet, fabulosa, vana," ( s illyen, a'sz. igékkel tréfát üzőközmondásokkal'stb. ma is épen azok'körében talá kozunk leggyakrabban, kik a' sz.-Írásoknak szabad olvasása- és magyarázásával örökké dicsekesznek,).,adu-lationes,dectractiones, s u p e r s t i t i o n e s impias et d i a-b o l i c a s i n c a n t a t i o n e s , d i v i n a t i o n e s , s o r t e s , libellos etiam famosos":(ismét egy nagy ok,melly az egy-r ' házat a sz.-Íegy-rásnak a nép'kezébei meggondolatlan- és
különbség nélkül adásától méltán visszatartotta) „man-dat et praecipit, ad tollendam huiusmodi irreveren-tiam et contemptum, ne de caetero quisquam quo-modolibet verba scripturae sacrae ad haec et similia audeat usurpare..." A: sz.-írásoknak valamint babonás jóslatok- és bübájosságra használása felől, ugy a' felől is számtalan szomorú adataink vannak, hogy az e sz.
könyveket kellő tudomány és előismeretek nélkül for-gató emberek, az életnek eme könyvéből csak halált és kárhozatot meritének. Mit már Staphilus emlit Schmidelin ellen, egy porosz festőről irva, ki saját leá-nya ellen elkövetett borzasztó bűntettét, Loth'példá-jára hivatkozva vélte mentegethetni, ez és az ehhez hasonló -irtózatos példák, sem nem olly ritkák és el-szigetelten állók a' prot. országokban, mint némely-lyek vélik, sem nem szorítkoznak egyedül és kizáró-lag a' régibb időkre. Még 1 8 4 4 - b e n is illyesmit lehetett nyilvános hírlapokban olvashatni : „Witwell faluban, apr.8., Frost Vilmos nevű timár legény négy gyermekét, kiknek legidősbike csak öt éves volt, meg-gyilkolá, a' négy öregebbnek fejét pőrölylyel zúzván szét, a1 legkisebbet pedig, egy tiz hetes leánykát víz-zel töltött fazékba fulasztván. Midőn e' szörnyeteg börtönbe vitetnék, zsoltárokat énekelgete. Előbb me-thodista p r é d i k á t o r , később a' revivalisták' fele-kezetéhe? tért. Mindebből kitetszik, hogy ez iszo-nyatra — Ábrahám' áldozatának nevezi — vallási ábránd birta." (Hírnök. 1 8 4 4 . 3 3 . sz. 1 9 1 . 1.) Ha-sonló 's még borzasztóbb esetek' elbeszélését 1. töb-bi között, Wessenbergnek, ,Ueber Schwärmerei etc.
Heilbronn, 1 8 3 3 — 5 . ' czimü munkájában.
legkevesebbé is megnehezitni ; h a n e m inkább arról kí-vánt gondoskodni, hogy az üdves tanítások' ezen isteni kútfeje minden megvesztegetésektől menten 's megóva maradjon ; 's a' híveknek irántai tiszteletét se h a s z o n keresés, sem eretneki rossz akarat, vagy elferditési t u -datlanság, soha meg ne csökkentse : — mit a' sz. gyülekezet csakugyan el is ért ; a' ker. kath. egyházat m e g -óva a' sz. könyvek' hitele, száma, tekintélye 's épsége ellen elkövetett ama' számnélküli sérelmek- és tiszte-letlenségektől, mellyeknek azok a' protestáns felekeze-teknél még mindig kitéve v a n n a k , 's a' protestantis-musnak önkényes magyarázatokra fölszabadító elve- 's gyakorlatának következtében, ezután is lesznek. De a tridenti zsinatnak ezen egész végzetében, a' sz.-irás-ol-vasás' e l t i l t á s a felől szó sincs; következőleg az ollyasmit mondónak, „hogy a' bibliaolvasás is a' trienti zsinat' tilalmai közt van", (,Prot. lap' 1 8 4 7 . 7 í)3.1.) ha s z á z -szor hivatkozna is saját hamis állítására, mint „ m á r fö-lebb idéz"-ettre, igaza nincsen. A' tridenti zsinat ugyan az olvasást és sz.-irás-magyarázást illetőleg is (Sess. V.
Decr. de Reform. Cap. I. De instituenda lectione s. scri-pturae.) hozott határozatot, csakhogy nem Kenézy ur' követelt értelmében. „ E a d e m SS. Synodus", mondatik e' végzésben, „piis summorum Pontificum et p r o b a t o -r u m concilio-rum constitutionibus inhae-rens... ne coele-stis ille s. librorum thesaurus, quem Spiritus Sanctus summa liberalitate hominibus tradidit, n e g l e c t u s ia-r e a t : statuit et decia-revit..." hogy a ' s z . - í ia-r á s - m a g y a ia-r á z a t , annak olvasásával egybekötve, minden, nemcsak fel-sőbb tanító-intézeteknél, de a' közgymnasiumokban is gyakorlatba hozassék. „In Gymnasiis etiam publicis, ubi t a m honorifica et c a e t e r o r u m o m n i u m m a x i m a n e c e s s a r i a lectio hactenus instituta non fuerit, reli-giosissimorum principum ac r e r u m publicarum pietate et caritate, ad catholicae fidei defensionem et incrementum, sanaeque doctrinae conservationem et p r o p a g a -tionem instituatur, et ubi instituta foret, et negligere-tur, restituatur." Ez nem eltiltása a' sz. írás-olvasásnak.
I g é n y t e l e n p á r v o n a l .
A' vallásszabadság' kikiáltott honában, hol az 1 8 3 0 -dik évi juliusi forradalom a' törvény' kötelező ereje alól minden polgár' lelkismeretét és vallási meggyőződését fölszabadította, ez év' folyta alatt különös esemény adta magát elő; mellyre korunk' polgárai, nevezetesen azok, kik a' t ö r v é n y és törvényes rend fölött őrködnek, lehe-tetlen hogy ne figyeljenek. V i g n a u d J a k a b , Limoges
21*
megyei áldozó-pap és La-croix községi lelkész, bucsut vévén egyházi hivatalától, protestánssá lett, hogy — h á z a s s á g r a l é p h e s s e n . A' statusügyvéd ellenzé e' tettet, mint törvényellenest. V i g n a u d a'limogesi t ö r -vényszékhez folyarnodék. Feszült figyelemmel tekinte kiki a' dolog' kimenetelének elébe. Némellyek, hivat-kozván Napoleon' egyik rendeletére, melly soha vissza nem v o n a t o t t , álliták, miszerint a' bontó akadály még azon esetre is f ö n m a r a d , ha a' pap protestantismusra tér által ; mások ellenben azt vélték, hogy : mivel a' nőtelenségi törvény az egyént, csak mint papot kötelezi, ha ez az lenni m e g s z ű n t , fol van minden további kö-telezettségtől mentve, mint melly csak a'lelkismeret és egyház előtt birt erővel. A' törvényszék egyhangúlag azt határozá, h o g y : a' k a t h . p a p n e m l é p h e t h á z a s s á g r a , m é g a k k o r s e m , h a h i v a t a l á t ó l b u -c s u t v e s z . Vignaud a' fölebbvitel' utján óvást tön ez itélet ellen ; a' párisi főtörvényszék azonban f. évi m a r tius hóban megerősité azt, és közerővel bíró h a t á r o z a tot hoza, illy értelemben : „ A z e g y h á z i r e n d e k ' f ö l -v é t e l e h á z a s s á g - b o n t ó a k a d á l y t -v o n m a g a u t á n , m é g a z o l l y p a p r a n é z v e is, ki h i v a t a l á -r ó l l e m o n d v a , p -r o t e s t a n t i s m u s -r a t é -r t á l t a l . "
— 'S valóban a' vallás és lelkismeret' legszélesebb é r t e -lemben vett szabadsága s e m jogosíthatja föl az egyes polgárt a' fönálló közönséges és országos törvényekkel ellenkező tettekre. Ezt a' legszabadabb (legalább a n -nak tartatni szokott) status, törvényesen mondá ki.
Már ezek szerint legyen szabad igénytelen p á r v o -nalt húzni, 's kérdeni: lehet-e honunkban az eltért papok' házasságát, mint törvényest elismerni ? Nem érin-t e m iérin-térin-t a' poliérin-ticai okoérin-t, mellynél fogva h o n u n k b a n minden illy házasságnak tiltottnak kellene maradnia; e g y e
dül csak törvényes szempontból telt és igen rövid é s z -revételre fogok szorítkozni. Honunkban más egyházi jog, nevezetesen a' házasságot illetőleg, nem létezik, mint az ugy nevezett canonicum. A' melly ország valamelly egyházat elismer, ismerje el annak törvényeit i s ; k ü -lönben az egész elismerés anomalia. Magyarország a' canonicumot törvényesen elismeri, ugy a n n y i r a , hogy számos, főleg régibb törvényeink egyenesen egyházi k á nonokon alapulnak. A' papi nőtlenség, vagyis az e g y -házi-rend' fölvétele, mint bontó akadály, a'tridenti zsi-nat' XXIV. ülésének 9-dik kánonában (De Sacr. Matr.' világosan benfoglaltatik ; m á r pedig ezen zsinat' h a t á r o -zatai honunkban é r v é n y e s e k : mint ez az 1 6 2 9 - , 1 6 3 2 és 1 6 4 8 d i k évi nemzeti zsinatok' h a t á r o z a
-taiból is kitetszik, mellyek a' király és hon által soha meg nem semmisittettek. Sőt az egész kánoni jog is o r szágos törvények által ismertetett el: arra többszöri h i -vatkozások és utasítások történvén ; mint 1 4 5 8 : 9 . : 1 5 5 3 : 2 2 . ; 1 5 6 3 : 2 7 . ' s t b . E n n é l fogva az egyházi rendek' fölvétele által mindenki házasságbontó t ö r v é -nyes akadály alá esik, mellytől soha föl nem szabadul;
mert h a b á r ő bűnös elszakadásával hűtlenséget követ is el, és engedetlenné válik egyháza i r á n t , azért az egyház a' maga részéről soha le nem mondott azon j o gáról, miszerint engedelmességet követelhessen : mit t e -end is azon e s e t b e n , ha a' bűnös megtérne. *") Az illy egyén tehát csak hitszegő, fogadást törő ; 's k é r -dem: illő-e, hogy a' hon iily ünnepélyes fogadás-törést t ö r v é n y e s í t s e n ? * * ) Ugy hiszem nem, és ez által a' lel-kismeret' szabadságán legkisebb zsarnokságot s e m gyakorol ; valamint nem gyakorol az által, hogy m á s bontó akadályokat is tüz ki, 's azok alá minden polgárt alávet ; és mint nem gyakorol az által, ha a' h á z a s s á -got föl nem bonthatónak határozza. Ezen, általam kimondott elv, honunkban nem uj divatú ; ezt tettleg m a -gáévá tette a' mult hongyülés is. Ugyanis a' házassági törvényjavaslat körüli vitáknál arról lévén s z ó , hogy miután a' katholicusoknál a' házasság fölbonthatatlan, léphet-e kath. személy olly protestánssal házasságra, ki élő hitestársától vált e l ; és ha a' kath., protestáns hitre tér által, tartozik-e a' házasságban megmaradni, mellyre mint katholicus, tehát mint fölbonthatatlanra lépett:
a' törvényhozás a' kath. elvet nem hagyta m e g s é r -tetni ! Az egyházi-rend' fölvétele hasonlóan szellemi házasság. Fölbonthatatlan tehát ez még akkor is, ha az illető személy, rendje iránt hütelenné válik. Ám tekintse tehát a' prot. egyház, saját elvei szerint, az olly h á zasságot érvényesnek egyházilag; de a' polgári t ö r vényhozás, ha következetes akar lenni, annak é r v é n y e s -ségét és törvényes voltát el nem ismerheti; ő az olly házasságok' létesítését meg nem engedheti. Liszkay.
*) Mit mindenkor, legalább is lehetségesnek kell, nem csak elvileg,hanem tapasztalás szerint is föltennünk. Szerk.
**) 'S megengedheti-e a' polgári törvényhozás, hogy az illy kötelességfeledett egyházit, az őszinte bűnbánat egykor a' hitszegése által mélyen megsértett anya' kebe-lébe visszavezetvén, mit a: status bizonyosan nem fog gátolni akarni, vakmerőn megkötött és törvénytelen-nek ismert házasságával, a' meggyalázott születésü gyermekek és boldogtalan nők'számát, a' polgári tár-saságnak mind anyagi, mind pedig és főképen
morá-lis kárára, nevelje? Szerk.
1 6 5 B o l d o g s á g o s s z ű z M á r i a ' t e m p l o m a
Székes-Fejérvárott, hajdan és most.
1CVége.) 1
III. Az uj székes-egyház' története. !
1. A' város' közepén emelkedő' d o m b o n , azonhe-l y e n , hohe-l Fejérvárnak, a' szűz Mária' és sz. István' tiszte- i letére, ujabb időkben épült temploma áll, a' törökök' kiűze-tésének alkalmával, még közönséges temetkező kert vala. A' temető" közepén egy, hajdan sz. Jakab tiszteletére emelt, de most már elhagyott rozzant kápolna állott ; mellyet a' bejött jezuiták, saját erszényökből kijavíttatván, elfoglaltak, és plebánia-templommá alakítottak által. Azonban ezen ká-polna, kijavíttatása után is, a' hívek' számáhozi csekély te-rületére n é z v e , az isteni-tisztelet' czélirányos tartására annyira alkalmatlan v o l t , hogy a' városi polgárság, bár-mennyire el volt is s z e g é n y e d v e , egy ujabb- és tágasabb-nak építésére látná magát kényszerítve. Ehhez, 1 7 0 2 - b e n , a' császári parancs által különben is szétdulatni parancsolt várnak köveit használva, csakugyan hozzá is fogott. De alig állíttatott még föl a két nagyobbszerü torony az emiitett rozzant kápolna e l é b e , midőn az ország' nyugalmát újra fölháboritott Rákóczy-féle mozgalmak, az elméket e' sz. ügy-től elvonva, az egész építkezésnek, közel 5 6 évre, ismét véget vetettek. Mig végre, 1 7 5 8 - b a n , Buffler nevű, Jézus' szerzetebeli atya, megjelenvén Fejérváron, s az Isten' há-zának példátlan elhagyatottságát látván, Nagy-pénteken é s szombaton beszédet tartva az egybegyűlt néphez, ezt menny-dörgő szavával az egykoron már megkezdett szentegyház-nak folytatólagos építésére annyira fölbuzditá, hogy ezek a' munkához azonnal hozzá fogva, mindaddig nem nyugod-tak, mig 1 0 évek' lefolyta alatt, a' jelenlegi székes-egyhá-zat alapjából elő nem teremték. Mit az egyház' belsejében, a' karzat fölött olvasható következő fölirat is bizonyít: ,,Pie-tas. Senatus. Populique. Alb. Deo. Optimo. Maximo. In Ho-norem S. Stephani Primi Hung. Regis et Apostoli. E Fun-damentis. Erexit Anno 1 7 6 8 . "
Azon hírt és fényt azonban, mellynek jelenleg örvend ezen, a' városi polgárság' buzgósága által létre jött szent-egyház, leginkább b. e. Mária-Therezia királynénk' azon ke-gyes rendeletének köszönheti, melly szerint a' székesfejérvári eltörlött, kiváltságos társaskáptalan'helyébe, 1 7 7 7 -ben, püspököt, és püspöki káptalant nevezvén ki, e' városi egyházat székes-egyházzá emelni, és illő föntartására a' vá-rosi dézmán kívül még 4 0 0 0 forint tőkepénzt is aján-dékozni kegyeskedett.
Ezen, mindenfelől épületekkel körülvett szentegyház, a' város közepén emelkedő dombon, száraz, egészséges he-lyen áll. Hosszában 2 5 , szé'ességében pedig 1 3 ölet, é s öt lábot számlál, llárom nagyszerű boltivezetre van osztályoz-va , mellyeken az egész tető nyugszik. Szentélyével kelet-nek fordul, homlokzatával pedig nyugotra néz. Homlokzatát ékesítő két szép magas tornya bádoggal van fedve, 's ara-nyozott kereszttel ékcsitve. Hat harangjai közül fölötte ne-vezetes, régiségére nézve kettő : mellyek' egyikét III. Béla,
1 1 9 5 - b e n ajándékozta a' Fejérváron létezett, é s sz. kereszt-ről nevezett vitézi rendnek; egyszersmind a' Hedvig anyjától ugyanezen rend' számára tett alapítványokat külön okle-vél által megerősítvén. E' harangnak százados történetét következő érdekes fölirata bizonyítja : ,MCXCV. VivereBela Dedit. MDXLV. Sed Sum Per Bella Sepulta. MDGGXXV. Eru-ta Sub Carolo. MDGGGXXXI. Cholera Grassante Befusa.
MDCCCXLV. Post Nova Fata Iterum Fernando RegeRevixi'.
— A' feszületen kívül sz. László, sz. Imre é s sz. Flórián' képeivel ékeskedik e' harang; é s 1 3 0 0 fontot nyom. A' régiségre nézve nevezetes másik harang' fölirata pedig ez:
Ambrus. Sebastianus de Dalmata Praeceptor Alb. 1 3 8 0 .1
Ki volt légyen ezen férfi, nem bizonyos. Némellyek sze-rint a' keresztes vitéz-rendnek hasonnevű főnöke volt. Mind-két oldalán a' boldogságos szűztől és sz. János evangélis-tától környezett feszület látszik. E' harang, 1 7 9 0 - b e n , ju-nius 21-dikén, egy, hajdan jezuiták'birtokában volt kertben ásaték ki a' föld' gyomrából; súlya 4 1 7 font. A'többi négy mind ujabb koru. Többnyire e' város vagy székes-egyház önteté ; legnagyobbika 2 3 5 0 fontot nyom.
A' templom' homlokzatát, a' két magas tornyon kívül, ékesítik még sz. István és sz. László királyok', valamint sz. Imre herczeg' szobrai ; mellyek alatt a' fó'bemenetel fö-lött, Fejérvárnak függő vas rostélyos kapuval ellátott, há-rom tornyot ábrázoló czimere látszik. — A kettős vas aj-tókkal ellátott küszöbön belépő előtt ünnepélyesen terül el a' kölni kövekkel kirakott székes-egyház' belseje ; melly ez évben, a' mélt. püspök és káptalan' bőkezűsége által majd nem egészen kiujittatván, jelenleg Isten' házához illő fény-ben ragyog. A' gazdag aranyozások és fényes márványza-tok közt, mintegy mennyei jelenet tűnik föl a' főoltár' gyö-nyörű képe: mellynek felső részén az álló kis Jézust ölé-ben tartó szűz anya, mennyei karoktól környezve ábrázol-tatik ; mig alsó részén, az oltár' lépcsőjére térdeplő sz. Ist-ván király látszik, azon pillanatban, midőn bíbor Ist-vánkoson nyugvó koronáját, 's királyi pálezáját, egész nemzetével együtt a' szűz anya' oltalmába ajánlja. A' szent királyt, a' Boldogasszony' hajdani templomának mintáját, 's a' kath.
egyház' főbb ágazatait tárgyazó szent edényeket tartó meny-nyei szellemek környezik. A' kép' alsó sarkán pedig e' sza-vak irvák : ,Vin. Fischer. P. MDCCLXXV.' Melly fölirat iga-zolni látszik azon közvéleményt, melly szerint Mária-The-rezia udvari festészével készíttetvén e' képet, e templom-nak vele ajándékkép kedveskedék. E' pompás képet, melly fekete márványból készült, és aranyozásokkal diszes rámá-ba van foglalva, fölülről a' szent keresztet és szűz Má-ria' nevét ég felé ragadó angyalok, mindkét oldalról pedig vörösre márványzott, szinte gazdagon megaranyozott oszlop-zat környezi ; mellyek közt sz. Erzsébet és sz. Therezia' pompás szobrai láthatók.
A' most leirt fölséges kép előtt három lépcsőnyi ma-gasságon emelkedik a fekete márvány főoltár, legújabb iz-léssel alakított gömbölyded szent-tárával ; melly két imád-kozó angyaltól és tűzben aranyozott hat bronz gyertyatar-, I tótól környeztetikgyertyatar-, mellyek egyenkint 1 5 0 v. frtnyi
ér-tékkel birnak. A' fehérre márványozott, kék ereket játszó szent-tár' tetején a' megaranyozott evangeliumos könyv ragyog ; ezen pedig az Istennek báránya nyugszik. Alább a' szentségtartó melletti kettó's, szinte bronz gyertya-tartók díszlenek; ezek alatt pedig csinos n é g y , fejér márványos és narancs-szín eres oszlopocskák közt a' szent-tár' forgatható belsejének gyönyörű ajtaja tumk föl, melly, üregesen kivájva és tűzben aranyozott lemezzel bevonva, az egésznek ragyogó szint kölcsönöz. Ennek tükörfényében magasztosan veszi ki magát Szentpéterynek, e' nemben el-só' művészünknek, 2 7 4 latot nyomó ezüst feszülete ; melly mind értékre, mind művészeti becsére nézve a' székes-egyház' főkincsei közé tartozik, és azért jeles hazánkfiának maradandó emléke leend az utókornál. A főoltáron kivül diszesitik a' szentélyt a püspöki trón, bibor színével, 's a káptalanbeli uraknak aranyozásokkal diszes padjaik ; nem különben a' vörös márványból készült korlát, 's mindkét oldalon lévő sekrestyék' ajtó felei ; mellyek fölött az egész szentélyben köröskörül, vörös mezőben, egyházi főbb szer-tartásaink' jelképei arany fényben díszlenek.
A' sekrestyék fölött tágas karzatok terülnek el, mely-lyekbe a füljárás két oldalról a' templom hajójából nyílik.
Ezen ajtók' egyike fölött a' bal oldalon, emelkedik a' négy evangélistáknak aranyozott szobraiktól s egyéb, sok jelentő-ségű evangelíumi képektől környezett szószék ; az átellen-ben lévő másika fölött pedig egy fekete márvány tábla tün-döklik, következő arany fölirattal : ,Maria Theresia Augusta Hungáriáé Regina etc. Authenticum Sancti Stephani Regis Cranium Auro Gemmisque Ditatum Pie Venerandum Ec-clesiae Iluic Dono Dodit. Anno Incarnationis Dominicae MDCCLXXVII. Regni Sui Ilungarici XXXVI. Aetatis Suae LX.'
Az egyház' boltiveit ékesítő remek fresco festmény
Az egyház' boltiveit ékesítő remek fresco festmény