Ferenc 1831-ben az utódokra is átszálló nemességet és címereslevelet adományozott neki.608 Alajos tehát m ár ifjú nemesként végezte elemi és gimnáziumi

osztályait Budán - saját bevallása szerint kitűnő eredménnyel - , majd mint „székesfe- jérvári növendékpap” Szombathelyen tanult bölcsészetet, Fehérvárott pedig teológiát.

Az iskoláival 1838-ban végzett, de a felszenteléshez még túl fiatal volt, így a kispa- pot 1838-tól báró Barkóczy László püspök iktatóként ( actuarius episcopalis) alkal­

mazta az udvarában609 - nem kis mértékben az atyai protekciónak köszönhetően.610 Szobovits mintegy három évig „különböző irodai munkálatok begyakorlása által”

képezhette magát. M ikor azonban 1841 nyarán áldozópappá szentelték, püspöke

608 Áld ásy1942: 131-132. Lásd még: Kő sz e g h i1899: 379. Az életrajzi vázlat forrásai - a külön jelölte­

ken kívül: Szobovits 1850 januárjában papírra vetett rövid „Biographia”-ja (SzfvPL 5230 sz.n./1850), va­

lamint később, különböző plébániai concursusokra benyújtott pályázati leveleiben foglalt - az évek során alig valamit változó - önéletrajzi narratívája.

609

SzfvPL 5230 753/1838. (kelt aug. 30.) D. Aloysius Szobovits in Actuarium Eppalem nominatum.

610

SzfvPL 5230 753/1838. (érk. aug. 27.) Sp. D.Joannes Szobovits Secretarius Locttispetitfilium Jun Theologium, at canonicam aetatem pro suscipiendis S. Ordinibus nondum habentem pro aliquo ojficio gratiose adplicari.

V. i. Fiatal évei - élet- és jellem rajz 1167 ságra” Bodajkra helyezték át. A

ké-Szobovits János nemesítő okiratá­

nak egyik lapja, amely az érdem ­ szerző m ellett Viltsek Franciska bárónőtől született gyermekeit is felsorolja: János, Alajos, Ferenc és Nem egészen két év elteltével, 1 8 4 3 májusában Barkóczy visszarendelte Szobovitsot az udvarba, ahol tartós helyettesként átvette a szentszéki jegyző feladatait.613 (Itt ér­

demes megjegyezni, hogy Barkóczy auláján évekig együtt dolgozott a későbbi püs­

pökkel, Pauer Jánossal is.) Hivatali teendői mellett püspöki megbízásra és „m. G róf Zichy György családja kedvéért” a Fehérvártól mintegy 3 0 km-re fekvő Nagylángon (ma: Soponya) misézett minden vasár- és ünnepnapon, és más lelkipásztori teendő­

ket is ellátott. 1845-ben kilenc hónapig káptalani helyettes karkáplánként működött, amivel szentbeszédek tartása és különböző székesegyházi teendők jártak együtt.614

A forradalom ahogy ő maga fogalmazott 1867ben, „a szomorú forradalom” -idején a püspök nélküli egyházmegyében helyettes jegyzőként rá hárult a szentszéki hivatal vezetése. A szabadságharc után - annak jutalmául pedig, hogy „e rendkívüli

611

SzfvPL 5230 518/1841. Aloysius Szobovits Actuarius Epplis in locum Sebastiani Mózer Capellani Zsámbékiensis, in eadem qualitate disponitur. Quodipsum D Ignatio Nyirákpro requisita notitia utParocho Zsámbékiensi significatur.

612 SzfvPL 5230 709/1842. (kelt nov. 5.) Rmo Dno Rectori Seminarii circa interimalem valetudinarii Presbyteri Aloysii Szobovics in Seminario mansionem, gratiosi ordines mittuntur.

613

SzfvPL 5230 782/1844. (kelt nov. 10.) Aloysius Szobovits VNotarius S.Sedis in supplentem Ord. Notarii denominatur, eique competens activitas tribuitur.

614

SzfvPL 45 llsz .n ./ 1867.

^ ■/riw ffiiu’t In lít M t n lj.tí OtfMtOHum /J t jm t M . : j fü e cuntfMimul n n trU h A ty m . /ítin ifa liit ( t n n it ű m ju J / a iJ j j '

i m 1 u m jtiu m tii i i n i i i u i i ' i tijn i , u j r r f /iiu iy t t t iu ■ • < ■ ’••• ” |

• \t\Hra Hn»irMí<r CcnJhutltr■ (aáwutl .V un/H

r j [ jtth ttu m jn fjé n j k l i

1

• J /M J ilm iU r ae /ttM ant^’t c l / i f f m u r j

■ hatni{iHjjutíi liJeliüilij.ír Cwttknítur Mt/ert arÁibluiuJ tM.u uh- I |

% jhihlttUi'i. emu ytiul «:/ /</ (unt nrc M yratm. *' J j mmUi Auj/h jua auvJju// tk'Achj. űuyuáÍM (jitma ,Áo>)/ra I s /iíjm M tca CáIlii/turul ócnt m/t/ir.) t’tiluíi^ut fp/tmJcrrM iu/u'JoJ j I UnlíCtf'icnim • 4r.///vn/MHtrum pumám HtutyttUa (A | I Mmf/c^J/Myttt. <v®w. fflta mitt/um >)naUtm fílcmtmtniéi jua ai> y j ■

cnt lotiNiU új/J/ytrinuti/ I j p

tisztet” egyéb hivatalainak viselése mellett „buzgón, hiven, és lelkiismeretesen, az akkori veszélyteljes hadjáratok daczára” állomását „oda nem hagyva”615 teljesítette

-1849. október 3-án a megürült rendes szentszéki jegyzői állást is elfoglalhatta (nó­

tárius S. Sedis).616 Ebben a minőségében később Farkas Imre püspök is m egerősítet­

te, sőt, 1851-ben megtette püspöki „dísznöknek” is (ceremonarius, m a: szertartó).

A következő években tovább emelkedett a hivatali ranglétrán. Amint 1867-ben írta:

„E hármas tisztet 5 egész éven át szakadatlan buzgósággal viselvén, ezen idő lefolyta alatt, - a’ fő­

tiszt. püspök megyének tett többrendbeli szolgálataim, e mellett pedig hazám és királyomhoz min­

den körülmények köztt tanúsított józan hazafisággal párosult tántorithatadan hűségem és ragasz­

kodásom kitüntetéséül ‘s némi jutalmaul, fentemlitett áldott emlékű főpásztorom által 1853 évben szentszéki ülnökké 's birává neveztettem ki; mint ilyen nem csak a’ házassági rendes ügyekben, az akkori szentszéki jegyzőkönyvek tanusithatásakint küldettem ki majd minden alkalommal, hanem rendkívüli megbízatásokban is jártam el, péld. az 18S4ik évben előfordult káptalani ügyben, mint püspökileg kinevezett rendkívüli jegyző minden utójutalom nélkül

.”617

A számos funkció ellenére, vagy éppen amiatt, Szobovits nem volt maradéktalanul elégedett a helyzetével. Erre utal, hogy 1852-b en Á csa (V értesacsa) plébániájára jelentkezett (eredm énytelenül),618 1853-ban pedig hosszú folyamodványban kérte jövedelmének kipótlását Farkas Imre püspöktől.619 Végül két évvel később sikerült az aulai szolgálatot lelkipásztorira váltania, hiszen megpályázta és elnyerte a hideg­

kúti plébániát. 1867-ből visszatekintve (am ikor már éppen továbblépni óhajtott):

„1855ik év October havában a Buda melletti alig 1000 lelket számláló csekély plebániajavadalom megürülvén, a folytonos püspökudvari hivataloskodás után a lelkipásztori pályárai vonzalom fogta el keblemet, noha az áldott emlék[ű] Püspök [vagyis Farkas Imre - B. J.] oldala mellöl nehezen tá­

vozva - saját szivem sugallatának azonban engedve e kis, de szülő földemhez közel eső plébánia el­

nyerése után törekedtem, mellyet csakugyan 8S5ki October 14kén el is nyertem [...

].”620

Szobovits emberi karakterével a következő fejezetekben ismerkedhetünk meg köze­

lebbről, elöljáróban csupán néhány meghatározó adottságát, tulajdonságát emelem ki.

Bár nem tekinthető különlegesen képzett papi személynek - nem volt tudományos

615

Az idézett részek forrása Szobovits budakeszi pályázata: SzfvPL 4511 sz.n./1867.

616

SzfvPL 5230 627/1849. (kelt okt. 3.) A. Sz. Act. OJficii Dioec et VNotarius S.Sedis nominatur in Ord.

Ejusdem S.Sedis Notarium.

6,7 SzfvPL4511 sz.n./1867. Többek köztő is részt vett például 1851 áprilisában a Bacsák Imre budakeszi plébános elleni „oldalvizsgálat” lefolytatásában is (vö.: Bed n á r ik2013: 230.) Szentszéki jegyzőként a vo­

natkozó iratok írnoka és valószínűleg szövegezője is volt.

618

SzfvPL 5230 407/1852. (kelt / érk. ápr. 17.) Pro beneficio parochiali Atsa favorabiliter proponi orat Aloysius Szobovits S.Sedis Consist. Ord. Nótárius - a vértesacsai javadalmat végül az ürömi esperes-plébános Ernszt Ignác nyerte el [•» III. 1.1.].

619

SzfvPL 5230 311/1853. (érk. ápr. 21.)

620

SzfvPL 5230 1513/1867.

vagy irodalmi munkássága, és néhány polémikus újságcikken kívül nyomtatásban megjelent művei sem 621 de járatos volt az egyházi közigazgatásban, és szentszéki ülnökként a gyakorlati egyházjog terén is jelentős tapasztalatokra tett szert, amit a püspökség is elismert.622 Anyanyelvi szinten tudott németül, valamint magyarul, a latinjára pedig kimondottan büszke volt. Sokat

és szívesen írt, sokszor jelentéktelennek tűnő ügyekben is oldalakat töltött meg, és mindhá­

rom nyelven előszeretettel fogalmazott hosszú,

A Szobovits-címer a nemesítő okiratról.

az érthetőség határát súroló mondatokat. Sokat adott a hivatalos formára, a formulák, megszó­

lítási és más levelezési szabályok betartására, és ezek elhanyagolását m ásoktól is rossz néven vette.623 Stílusa külön elem zést érdem elne.

Terjengős m ondataiban helyenként feltűnő az emelkedettségre való törekvés, például a jó ügyét szolgáló és igazságtalanul tám adott már­

tír pátosza (költői kérdések és más retorikai alakzatok, szentírási idézetek és parafrázisok),

emellett azonban gyakran élt egészen köznapi (ném et és magyar) közbeszúrásokkal is.624 Leveleinek írásképe nemcsak a korral változott, de egészségétől és lelkiállapotától függően is meglehetősen rapszodikus: találhatunk tőle gyöngybetűs és szinte olvas­

hatatlan sorokat is [-» V. 7 .1 .] . íráshajlandósága élete vége felé már grafomán voná­

sokat hordozott, és ez nem csupán a késői kutató szubjektív benyomása: egy ízben arra intették, hogy olvashatóbban írjon, és arra is többször utaltak, hogy az aulának terhes volt a Szobovitscsal való véget nem érő levelezés [-» V. 7 .7 .] .

Egyelőre azonban m ég 1855-b en járunk, amikor egy érett férfikorba lépő (3 7 éves), a püspök közvetlen közeléből érkező, nagy kapcsolati tőkével rendelkező pap vágott neki a lelkipásztori szolgálatnak.

621

Nem szerepel például Szinnyei József hatalmas író-lexikonában sem. így nem adódnak olyan összeha­

sonlítási lehetőségek, mint Bacsák Imre esetében, akinek tudományos és publicisztikai munkássága több ponton is rímelt a híveivel való konfliktusaira: Bed n á r ik2013.

622

Mikor plébániára kerülvén felmentést kapott a koronái tézisek és beszédkidolgozás alól (SzfvPL 5230 sz.n./18S6. /érk. máj. 10./ [-»II. 3. 2.]), a püspök azzal engedélyezi ezt, hogy cserébe tapasztalatával és tu­

dásával segítse paptestvéreit a kérdéses ügyeikben.

623

Például mikor Kuncz László egy levelében címzetes szentszéki ülnökké „fokozta le” őt [-» V.

6

.2.].

624

Például azért mert valakinek nem esik jól az evangélium igazsága, nem lehet szájkosarat tenni a szónok­

ra („concianatoribus sic dictum Maulkorb applicare”). SzfvPL 4529 1099/1885. (érk. szept. 19.)

V. i . Fiatal évei - élet- és jellemrajz 1169

V. 2. Megérkezés Hidegkútra

Mint Szobovits írja, „szíve sugallatának” engedve törekedett a hidegkúti plébániára.

Ennek a sugallatnak az nyitott utat, h ogy az addigi hidegkúti plébános és kerületi alesperes, Lentz Alajos ötvenéves korában a székesfehérvári székesegyházi plébános- ságra lépett elő.625 Az 1855-ös pályázati anyagokra nem találtam rá, így nem tudjuk meg, hogy Szobovits milyen úton-m ódon és milyen mezőnyben nyerte el a hideg­

kúti javadalmat. Egyedül Hidegkút és „a’ hozzá kötött »M aria Einsiedeli« fiók Szent Egyház” patrónusainak praesentái maradtak fenn, vagyis azok a dokum entum ok, amelyben a kegyurak Szobovits Alajost kinevezik plébánosnak, és kérik a püspök­

től a megerősítést, vagyis az investiturát [-> III. 2 .]. Az egyik (latin nyelvű) praesenta aláírója hidegkúti Steinbach Ferenc, a másikat (magyarul) a Szunyogh család meg­

hatalmazottjaként egy ügyvéd, valamint - társkegyúrként - Váry-Szabó Antal és O rdódy Endre jegyzik.626 Róluk, főleg Váry-Szabóról, m ég sokat hallunk majd a későbbiekben. Az átadás-átvételi inventáriumot a szokásnak megfelelően az átvevő készítette el, és az új alesperes, a solymári Tankövy Feren c jelenlétében szignálta Lentz és Szobovits Alajos. N ovem ber 1-jével az új plébános jogilag és ténylegesen is hivatalba lépett.627 Sajnos arról nem maradt feljegyzés, hogy hogyan fogadták őt a hidegkútiak, és hogyan telt Szobovits első hidegkúti adventje, karácsonya és far­

sangja. A források hiányából arra következtethetünk, hogy az első hónapok különö­

sebb konfliktusok nélkül zajlottak.628

A plébániaiak, ahová Szobovits beköltözhetett, egy szerény, nád-, vagy szalma­

tetős épület volt,629 amelynek karbantartása és javítgatása folyamatos gondot jelen­

tett a plébánosnak, és első számú „munkahelye”, a ma hidegkút-ófalusiként ismert plébániatemplom állapota is hagyott kívánnivalót maga után. A középkori alapokra épült barokk tem plom ot 1752-ben szentelték fel Sarlós Boldogasszony, vagyis „az

625

Lentzről mint székesfehérvári plébánosról lásd: Sz a rka2003: 155.

626

SzfvPL 4529 954/1855. (kelt okt. 10. és 14. / érk. okt. 16.) ARD Aloysium Szobovits, S.Sedis Notarium ad Parochiam Hidegkútii praesentat Illus D. Franc. Steinbach etlncl. Familia Szunyogh. Elintézés (kelt okt. 17.):

Investitura eidem ARDne Szobovits datur, sub hoc No.

627

SzfvPL 4529 960/1855. (kelt okt. 17.) De resignatione et receptione Parochiae Hidegkuth, ad Lentz, Tankövy et Szobovits ordinis; SzfvPL ad 1060/1855. (inventárium)

628

Nem úgy, mint Bacsák Imre megérkezése Budakeszire néhány évvel korábban [->11.2.]; illetve Bed n á rik

2013:228-231.

625

Nobilis Barbara kutatásai szerint: „Az 1736-ban Solymár filiájából önálló plébániává alakult hidegkúti plébánia öt évvel később, 1741-ben vásárolt házat plébánosa számára. Ez az épület az akkor még romos, de a falu határán belül található templom dombjának lábánál áll. A telken álló vályogépületet a hidegkúti hívek alakították át plébánia céljára. Ezt a házat használták egészen 1989-ig, és bár számtalan javításon át­

esett, 1975-ben nagyobb átépítést is végeztek rajta, mind a mai napig fennáll. Az új plébánia megépítése után többször bérbe adták.

2011

-ben tetőzetét újból kicserélték, az épület ielenlee raktárhelyséeül szolgál.”

N^{o b il is}2013: 254.

V. 2. Megérkezés Hidegkútra 1171

Erzsébetet látogató Mária” tiszteletére (templombúcsú: július 2 .).630 Az általam vizs­

gált időszak előtt 1829-ben esett át komolyabb felújításon,631 és a később történt ki­

sebb javítások ellenére fokozatosan olyannyira leromlott az állapota, hogy 1885-ben a födém életveszélyessége miatt hatóságilag bezáratták [-» V. 7 .5 .] , és csak Szobovits plébános nyugdíjazása után, 1892-ben nyílt meg újra.

A hidegkúti templom 1938-ban. A 19. században biztosan más volt még a torony formája:

1906-ban egy tűzvész utáni helyreállítás során váltották le „a korábbi, csonka gúlára szer­

kesztett gömbfedelű toronysisakot" a ma is látható „meredek, nyúlánk gúlasisakkal".632

650

A torony és a sekrestye 1764-re készült el. No b il is2013: 249-250.

631

A csaposgerendás szerkezetű födémet cserélték ki. „E munkával egy időben a hajót és a templomtor­

nyot új fedéssel látták el. Ekkor bővítették a karzatot a ma is meglévő oszlopos faszerkezetű, templomtér­

be nyúló résszel.” D^{ér y}é. n.

632 N^{o bil is}2013:251. A templom építészet- és művészettörténeti leírásai: D^éryé. n.; N^{o bilis}2013:251-254.

V. 2. i. Néhány szó Hidegkútról és Máriaremetéről

A Budától nyugat-északnyugatra fekvő Hidegkutat az 16 90-es években az elpusztult helyek között írták össze.633 Újranépesítésére 1697-tő l a Fekete-erdőből és más dél­

ném et területekről érkeztek telepesek [->11.2.], akik az első ismert szerződést 1711- ben kötötték a terület akkori földesurával, Johann Ignaz Freiherr von Kurtzcal.634 1715-ben 1 1 , 1720-ban 12 adóköteles háztartást vettek számba, 1725-ben pedig már 33-at.63S Egyházszervezeti szempontból a falu 1736-ig Solymár filiája volt, ekkor vált önálló plébániává.636 Az 1739-es pestisjárvány a hidegkútiakat is megtizedelte, de az újabb telepítéseknek köszönhetően az 1770-es úrbéri rendezéskor már 71 telkes job­

bágycsaládot, 39 házas és 15 házatlan zsellért írtak össze itt,637 az 1828-as regnicola- ris összeírás szerint 68 jobbágycsalád mellett 66 házas és 9 házatlan zsellér alkotta a hidegkúti helyi társadalom gerincét - ugyanez a jegyzék viszont nem említ egyetlen kézművest és kereskedőt sem.638

A falu határa viszonylag szűkös volt (2 1 8 7 katasztrális hold), kevés réttel és legelő­

vel, a szántókat pedig rossz minőségűként írják le a források.639 A M áriaremete felé eső dűlőket többnyire erdő borította; az ófalusi domboldalakon (Kálvária, Máriahegy, Tökhegy) szőlőt műveltek. Jellemző a birtokviszonyokra, hogy a faluban ( 1 828-ban) egyetlen egésztelkes jobbágy sem volt, féltelkes is csupán hat, ugyanakkor 43-an gazdálkodtak negyed-, és 19-en nyolcadtelken.640 A 1 8 4 8 /4 9 utáni birtok- és tulaj­

donviszonyváltozások részleteit a helytörténeti kutatás m ég nem tárta föl, de való­

színűsíthető, hogy ezek sem módosították számottevően a megélhetési lehetőségeket.

A határrendezés (tagosítás) 1867-ben, a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt meg Hidegkúton641 - valószínűleg nem minden konfliktus nélkül, amint arra Szobovits plébános is utal egy helyen.642

633 Ga lg ó czy1876-1877 [I]:

66

.

634 Bo n o m i1938a.BáróKurtzcsászárikirályi tanácsos, kamarai adminisztrátor 1702-ben 30 rajnai forint­

ban fizette meg Hidegkútért a fegyverváltságot. A birtokot 1713-ban bekövetkezett halála után özvegye si­

kertelenül próbálta megtartani, ezután szállt az a Szunyogh családra. FALLENBÜCHL Z. 1968: 2S4. Az ada­

tért köszönet Czaga Viktóriának.

635 Bo ro vszk y[1910]: 111.) Ga lg ó cz y1876-1877 [I]: 81.

636 D^éry é.n.

637 Ga lgó czy1876-1877 [I]: 81.

638

Nagy L .197S: 392.

639

Az 1770-es urbárium idején a hidegkúti szántókat harmadosztályúként sorolták be. Ga l g ó c z y

1876-1877 [II]: 45.

640

NagyL. 1975:392.

641

Bo ro v szk y[1910]: 111.

642

1874-ben megjegyzi, hogy a szerencsétlen perek (és a választások) miatt többszörösen megosztott né­

pétől nem remélheti jövedelmének javítását. ( „ [...] a fidelibus meis per Processus infaustos [... ] multifar­

iam divisis”) SzfvPL 5230 1107/1874. (érk. aug. 26.)

V. 2. Megérkezés Hidegkútra 1173

Hidegkút 18-19. században használt ovális községi pecsétjének képmezejében gyümölcsfa, ettől jobbra és balra pedig sarló és szőlőmetsző kés látható. A pe­

csét körfelirata: DÉR GÉMÉIN * SIG. ZU HIDEGUTH [vagyis: Hidegkút községi pecsétje], az évszám ne­

hezen kivehető. A levéltári dokumentumokon fenn­

maradt pecsétképből kiindulva „lelkes pesthidegkúti polgárok az 1990-es években" a település jelképeként címert szerkesztettek, amelynek körfelirata a pe­

csét szövegét és az újratelepítéssel kapcsolatos első szerződés évszámát tartalmazza. Az címermezőben a piros almákat termő fa három halmon nő, a fa tö­

vében pedig megzőgazdasági termények, valamint a környező erdőre utaló tölgylevél és makk látható.643

Az „erdős hegyek közt, kies helyen”644 fekvő Hidegkút beltelkeinek kiosztása a települést átszelő Paprikás-patak folyását követte — a falu magjat a bal parti fő utca és két rövidebb túloldali házsor alkotta. A 19. század második felében - Galgóczy Károly monográfiája szerint - a falu „belrendezettsége csinos” benyomást keltett, új házai pedig „szilárdan s tulnyomólag cserépre épültek.645

A század utolsó két évtizedében a falu mellett kőbánya, homokbánya és téglagyár létesült, amelyek munkát adtak „a mezőgazdaságot nem folytató szegényebb sorsú”

lakosoknak, de „télen át még a telkes-gazdáknak is juttat[t]ak keresetet a fuvarozás­

sal”.646 Ugyanebben az időszakban egyre intenzívebbé váltak a falu fővárossal való kapcsolatai. Hidegkút is kivette a részét a gyorsan fejlődő Budapest mezőgazdasá­

gi terményekkel való ellátásából. A budai piacokon értékesített tojás és konyhakerti zöldségek termelése mellett a tejgazdálkodás- és kereskedelem,647 valamint a mind­

ehhez kapcsolódó fuvarozás jelentett bevételi forrást.

Hidegkút történetünk idején, a 19. század második felében még homogén, német anyanyelvű, római katolikus lakosságú település volt, a zöm mezőgazdaságból élt.

A falu lakosai között csak néhány új lakóval („közbirtokossal ) találkozunk [-» V. 2 .2 .].

A magyarok aránya az első világháború utáni években nőtt meg ugrásszerűen, az új

643

A képek és az információk forrása: http://www.hidegkutihistoria.hu/content/pecsét-címer [Czaga Viktória bejegyzése, utolsó letöltés: 2020. április

8

.]

644 G^{a lgó czy}1876-1877 [III]: 78.

645 Ga lg ó cz y 1 8 7 6 -1 8 7 7 [III]:: 78.

644 N^avarra1893: 3. A Navarra által emlegetett „rohamos” tempóban alakult „számos" bánya jelentősé­

gét árnyalja a tény, hogy a Szunyogh-, Steinbach-, és Parsch-féle bánya ugyanaz volt, csupán a tulajdonosok váltották egymást, és - Czaga Viktória kutatásai szerint - csak kis számú munkaerőt foglalkoztattak. Lásd:

http://www.hidegkutihistoria.hu [utolsó letöltés: 2019. szeptember 13.], továbbá: To p e r c z e r[1996]:

79., illetve Hidegkúthoz általában: Kr ö n in g e r1999a; Czaga2002,2009.

647 A Budapest környéki tejkereskedő parasztvállalkozókról, vagyis a „milimárikról” lásd: Bed n á rik2009.

V. 2. Megérkezés Hidegkútra 1175

nyaraló- és lakótelepek létesülésével a lakosságszám néhány év alatt megduplázódott, 1941-ig pedig mintegy ötszörösére nőtt 1900-hoz képest.648 Bár az Ófalu még sokáig megőrizte falusias jellegét, a németajkú lakosság 1920-as, 1930-as években itt is ki­

sebbségbe szorult. 1946-ban a hidegkúti „svábok” nagy része a Németországba való kitelepítés sorsára jutott. Az 1 900. január 1-jétől hivatalosan Pesthidegkútnak neve­

zett község 1950. január 1-jével Budapest II. kerületének részévé vált.649

Pesthidegkút településtérképe 1813-ból. A nagyított faluközpont-részleten megfigyelhető a templom, az L-alakú plébániaház és az iskola elhelyezkedése.6s°

648

Ezt a folyamatot nevezhetjük kertvárosiasodásnak is (So m la i2014: 24.). A villatelepek (Hársakalja, Széphalom, Máriaremete, Remetekertváros, Várhegy, Kővár, Szögliget és Erzsébettelek) számára a község, a birtokosok és a lakosok által felparcellázott földek jelentős bevételi forrást jelentettek. (Czaga Viktória közlése.) 649 C^zaga 2009.

650

Hidegkútpossionem. interetV. Budám Limitas designantesMappae [...] - v ia https://maps.hungarica- na.hu/hu/MOLTerkeptar/2332/ [utolsó letöltés: 2020. április

8

.] - az eredeti térképet a Magyar Nemzeti Levélár őrzi [MNL S Í I - No. 802:1.].

Elszórt, de beszédes adatok tanúskodnak arról, hogy a 18. században létrejött sváb települések lakói a kezdetektől élő kapcsolatban álltak Buda és Pest városával. A hideg­

kútiak budai hetivásárokon való megszokott jelenlétéről tanúskodik például, hogy A kőszívű emberfiái „Mihály mestere” a „hidegkúti ismerős parasztokkal” elvegyülve,

„sváb pórnak öltözve” surrant be az ostrom lott Budára: „minden szerdán, szombaton járnak azok oda, tojással, zöldséggel, vajjal” - magyarázta a tervét Jókai regényében a hős „polgártárs” Baradlay Richárdnak.651 Egy jóval korábbi, az 1700-as évek m áso­

dik feléből származó adat arra is rámutat, hogy a kapcsolatok nem csak kereskedelmi jellegűek voltak: kell gondolnunk: egy feljegyzés szerint a „jezsuiták Buda-vízivárosi Szent Anna templomának nagypénteki” körm enetén „Krisztus alakítója ugyancsak megszenvedett a pribékeket játszó hidegkúti parasztoktól”.652

Intenzív volt az ellenkező irányú kapcsolat is. A Budáról gyorsan elérhető kies, erdős táj, a Hűvösvölgy már a 19 század első felében, sőt talán m ár korábban is nép­

szerű kirándulóhely volt. A kirándulókra, valamint a m áriarem etei búcsújáróhely által vonzott „vallási turizmusra” a 19. század második felében jelentős vendéglátó- ipar épült, amiből Hidegkút is kivette a részét. „E szép vidék a fővárosiaknak mulat- sági kirándulásra is szolgál, a midőn az útban eső Józsefhegy alatt terülő, úgynevezett

»H üsvölgy« vendéglője kínálkozik frisitővel.” - írta Galgóczy Károly 1877-ben .653 Másfél évtizeddel később ( 1 893-ban) Navarra József szintén dicsérte a vendéglátóhe­

lyeket, hiányolta viszont a nyaralóvendégeket Hidegkútról. Az „ottani gazdaközönség”

nem ismerte fel m ég az ebben rejlő lehetőséget - vélte az újságíró, majd így folytatta:

„pedig lehetne ott nyaralni, mert megfelelő lakás van elég és a megélhetés sem drága: lévén elég üz­

letember s különösen a korcsmárosok rátermettsége képesnek látszik az étkezés iránt támasztha­

tó minden igények kellő kielégítésére. A máriaremetei »Vadász-Lak«, úgy a köznép által »Lust«- nak nevezett »Csillár-csárda«, valamint a »Malom Korcsma«, legkivált Kratzer vendéglője, mind

tó minden igények kellő kielégítésére. A máriaremetei »Vadász-Lak«, úgy a köznép által »Lust«- nak nevezett »Csillár-csárda«, valamint a »Malom Korcsma«, legkivált Kratzer vendéglője, mind

In document A POLGÁRI KORBAN F alusi plébános (Pldal 168-200)