II. Jó zsef többek között éppen a plébániahálózat fejlesztésére hozott létre, a kor
III. 2. Plébániai concursusok
II. Jó zsef többek között éppen a plébániahálózat fejlesztésére hozott létre, a kor
ban nem volt jó állapotban (és az autonóm ia-viták kereszttüzében állt), de a jelek szerint kielégítően fedezte a rá háruló kiadásokat (K alász). Nagykovácsiban nem volt kegyúr, így ott az egyházi épületek fenntartásának terhe a tem plom pénztár és a község között oszlott meg.
A kegyúr kiléte (vagy nem léte) és hozzáállása tehát alapvetően és tartósan befolyásolta a plébániák állapotát. M íg például Budakeszin kom oly m éretű, ura
dalm i ép íttetésű és (viszon ylag) jól k arb an tarto tt plébániaépület állt ren d el
kezésre, addig Solym áron 1 8 6 2 -b e n m ég az a kicsi és a tem p lom tól távol álló szalm atetős ház is leégett, ami volt, és G lázer plébános hosszú évekig albérlet
be kényszerült, mivel a kegyuraság nem sietett új parókiát építeni.251 A hideg
kúti plébános történ etéb ő l [-» V.] alaposan m egism erhetjük a kegyurakkal való alkudozás nehézségeit.
III. 2. Plébániai concursusok
E b b en a fejezetben m egp rób álom a praxis egységébe foglalni az eddigiekben érintett k ontextusokat. E d d ig is töb b ször idéztem olyan forrásokból, am elyek egy-egy plébánia m egüresedése és újbóli betöltése kapcsán születtek.252 A plé
bániáról való lem on d ás vagy a korábbi plébános halála után kiírt pályázatok (concursusok)253 olyan - m in d en plébánia életéb en id ő rő l-id ő re szükségsze
rű en ism étlőd ő - „cselekvési cso m ó p o n to k a t”254 jelentenek, ahol ad ott eset
ben a vizsgált „vallási m ező ” m inden szintje és szereplője m egnyilatkozik. Ezen esem énysorok tanulmányozásával m egism erhetjük az egyházi kinevezések logi
káját és dinam ikáját, továbbá m egfigyelhetjük a kegyúri rendszer m űködését (illetve annak diszfunkcionalitását). A pályázatok révén sokat m egtudhatunk az egyes papok m otivációiról, am bícióiról, pályaelképzeléseiről és m ozgásteréről.
231 Ezt Glázemek a következő években benyújtott pályázataiból, illetve az újjáépítéssel kapcsolatos iratok vastag paksamétájából tudjuk. Ez utóbbi az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett található: SzfvPL Can. Vis. Solymár.
252 A témában megjelent tanulmány: Bed n á r ik2016c.
253 A concursus eredetileg a plébániáért hirdetett vizsga volt, (Törvénytudományi 1843:77.: „Concursuspro parochia: papi megyéért kirendelt tudományi remeklés"), amelyet azonban a szóban forgó évtizedekben már az egyszer leteendő plébánosi vizsga ( examen synodale) váltott ki, a concursus szót pedig egyértelműen pályá
zat’ értelemben használják. A plébánosi vizsga intézményét - más egyházmegyék után - a Székesfehérváriban 18S3-ban Farkas Imre püspök vezette be (Lit. Enc. 343/1853). Lásd ezzel kapcsolatban például az 1848-as erdélyi egyházmegyei zsinat vitáit: Ta m á si2004: 143-144.
254 Jens Wietschorke a „Handlungsknoten” szót használja (Rhys Isaac fogalmát németesítve). Szerinte ezek a csomópontok azok, amelyeken esély van arra, hogy a Bourdieu által körvonalazott „gyakorlati észjárás”
logikáját tanulmányozzuk. Wie t s c h o r k e2010: 211.
M indem ellett pedig - általában az elöljárók által k özvetítve - rendre találko
zunk a helyi közösségek plébánossal, egyházzal, vallással k ap csolatos vélem é
nyeivel is.255 O lyan helyzetekről van teh át szó, am elyek so rán szinte az összes eddig érintett problém a in a d u figyelhető m eg.
III. 2 .1. A pályázatok, a pályázók és a döntési folyamat
A plébánosváltás folyam ata - az általam közelebbről vizsgált csaknem 2 0 eset2S6 gyakorlatát összegezve - a következőképpen zajlott. A plébános haláláról a lehető leggyorsabban értesítette a püspököt a káplán, ennek hiányában a k án tor vagy éppen a községi elöljárók. A z 1 8 7 0 -e s évektől általában távirat257 előzte m eg a hivatalos levelet. A püspök néhány napon belül ideiglenes adm inisztrátor (admi- nistrator interimalis) kinevezésével gon d oskodott a m egürült plébánia pasztorá- ciójáról. Ahol volt káplán, ott általában ő vette át ezt a funkciót. A z ideiglenes adm inisztrátor feladata volt a plébániai inventárium felvétele, az átadás-átvétel dokum entum ainak elkészítése. Áthelyezés, előléptetés, nyugdíjba vonulás vagy egyéb üresedési ok eseten term eszetesen a feladatm egoszlás és az esem ények ütem e is más volt.
Az adm inisztrátor kinevezésével egyid őb en a püspök körlevélben hirdette m eg a javadalmat az egyházm egyei papság körében, általában hathetes h atárid ő vel. A pályázni kívánó papok a püspökhöz terjeszthették föl a folyamodványukat,
am elyet ő a határidő lejártával továbbított az adott kegyúrhoz. M indenekelőtt azonban püspökük tám ogatását kellett elnyerniük a pályázóknak, hiszen a továb
bítás során a főpásztor ajánlással (propositio) élhetett. Jo g a volt arra, h ogy három jelöltet kiemeljen és táblázatos kim utatás form ájában (név, életkor, állomáshely, jellemzés, érdem ek) rangsorolva a kegyúr figyelm ébe ajánlja őket. A kegyurak a legtöbb (de nem m inden) esetben tiszteletben ta rto ttá k a püspök dön tését, vagyis az első helyen kiem eltet választották ki és „m utatták b e ” (praesentatio)
255 A középkorra vonatkozóan Kubinyi András foglalkozott európai összehasonlításban a katolikus plé
bánosválasztás és az egyházközségi önkormányzat kérdéseivel. Ku b in y i 1991. A 1 9 -2 0 . századdal kap
csolatban, normatív (jogi) szempontból sok kérdést tisztáz, és sok idevágó példát is idéz Csizmadia Andor (Csizm a d ia 1 9 6 1 ,1 9 6 6 : 3 4 4 -3 8 8 .), de a konkrét gyakorlatot ismertető esettanulmányokban eddig nem bővelkedtünk. Egy városi (szabadkai) példát ismertet 18S4-ből Lakatos Andor (Laka tos 2007: 1 1 5 -1 2 2 .), és Csongrád kapcsán röviden Gyöngyössy Orsolya is érinti a témát (Gy ö n g y ö ssy 2 0 1 4 : 62.).
256 Zsámbék 18 5 2 ,1 8 6 7 ,1 8 7 1 ,1 8 8 8 ; Budakeszi 1 8 4 8 ,1 8 6 2 ,1 8 6 7 ,1 8 7 9 ,1 8 9 6 ; Vörösvár 1 8 3 7 ,1 8 5 1 ,1 8 6 2 , 1891; Nagykovácsi 1879, 1880, 1891; Solymár 1859, 1899.
257 A távíróhálózat fejlesztése a kiegyezés után indult meg igazán, ekkor kapcsolták be a megyeszékhelye
ket is. http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/09/24/taviro_telefon - Fónagy Zoltán bloeja (utol
só letöltés: 2017. május 31.)
III. 2. Plébániai concursusok |
a javadalomra. A b em u tatott jelöltet végül a püspök iktatta be (institutio, investi- tura) egyházi hivatalába, am it a plébánosi eskü letétele erősített m eg. A hivatal és a javak átadás-átvétele - részletes dokum entáció m ellett - a kerületi alespe- res jelenlétében zajlott le.258
Az egyes concursusok mezőnye alapján jól lemérhető, hogy az adott korban m i
lyen volt egy bizonyos plébánia presztízse. Általában m ár a jelentkezők száma is árulkodó, és tovább árnyalja a képet, ha közelebbről megvizsgáljuk a pályázók sze
mélyét, vagy azt, hogy milyen helyekről, pozíciókból pályáznak. A legfontosabb és legszembetűnőbb m otivációt természetesen az egyes plébániák jövedelmi helyzete, a nagyobb egzisztenciális biztonság elérése jelentette. A szűkszavú concursus-kiírások - ellentétben például a tanítói állásokkal - nem közöltek jövedelmi adatokat (sőt a plébánia nevén és a határidőn kívül semmilyen adatot), a pályázók azonban általá
ban nagyon is tisztában voltak az adott település lehetőségeivel, a papot illető bevé
telekkel, a plébániaépület állapotával, a várható életkörülményekkel. Az anyagiakra a kegyúri kérvényekben inkább csak a sorok között utalnak, explicit m ódon csak a püspökhöz szóló instanciákban találkozunk ezzel a szemponttal, ott is általában ne
gatív érvelésbe csomagolva: a pályázók akkori állásuk áldatlan állapotaira hivatkoz
nak, vagy addigi pályájuk jutalmaképpen fogalmazzák meg jobb állásra való rem é
nyüket, magukat a főpásztor „atyai jóindulatára” bízva.
A pályázók a jövedelem mellett mérlegre tették az adott plébániával járó paszto- rációs kihívásokat (filiák száma, káplántartás lehetősége stb.) és saját képességeiket, lehetőségeiket is. A legobjektívebben m egítélhető ezek közöl a nyelvtudás volt, hi
szen a vizsgált településeken a magyar mellett alapkövetelmény volt a ném et nyelv magas szintű (lehetőleg anyanyelvi) ism erete is - ezt néhányan hangsúlyozták is magukról. A pályázók igyekeztek kidom borítani relevánsnak tarto tt érdemeiket, erényeiket mind a püspök, m ind az adott kegyúr irányában. Ebben a kontextus
ban gyakran felbukkan a „nép”, a hívek közössége m int az áldozatos lelkipásztori munka tárgya.259 A kegyúrhoz cím zett folyamodványokban a lajstrom más téren (tudom ány, oktatás, publicisztika, m éhészet stb.) elért eredményekkel is kiegé
szül. Érdekes megfigyelni, hogy a kiegyezés utáni időben a pénzügyminisztérium
2SS Az ilyenkor született részletes, egységes szempontok szerint felvett, 8 fejezetből álló leltárok, jegyzékek (inventarium) a tárgyi kultúra, életmód és gazdálkodás kutatásának is értékes (szeriális) forrásai lehetnek.
Horváth Sándor a 1 8. századi győri és szombathelyi egyházmegyére vonatkozóan elemezte ezeket a forrá
sokat (elsősorban végrendeleti inventáriumokat) a plébánosi életmód kutatásához. A 19. század második fe
lének inventáriumaival összevetve a leglátványosabb fejlődés talán a plébánosok, illetve a plébániák könyv
tárainak fejlődésében látható. H o r v á t h S. 2 0 1 1:1 9 5-1 9 6.; F a z e k a s 1.2 0 1 4: 1 4 7-1 6 2.
2S9 Általában csak formulaszerűen, pl.: „glóriám Dei fideliumque salutem promovere semper et in omni- bus satagebam”, vagyis: „Isten dicsőségét és a hívek üdvösségét mindig és mindenben elősegíteni igyekez
tem.” Tichy Jakab, SzfvPL 4 5 7 8 1 6 4 9/1 8 9 1.
kegyuraságához tartozó plébániákért (Budakeszi, Z sám b ék ) pályázóknál vissza
térő elem a „jó hazafiságra” és egyben az uralkodó iránti lojalitásra való nevelés, a szabadságharc alatti „helyes m agatartás” vagy a n ém et ajkú nép m agyarosításá
ért tett erőfeszítések. Például Koller Feren c, aki az 18 4 0 -e s években volt budake
szi káplán [-» II. 3 .7 .] , 1 867-b en ugyanazért a plébániáért folyam odván kiem eli:
„a budakeszi kiválóan németajkú hivek lelkiüdvének előmozdítását, közvetve az édes hazai nyelv fejlesztésének eszközlésével is, kivált az iskolai téren ’s a’ Kedves Magyar Haza javára is könnyű
séggel munkálhatnám.”2®
E g y b ő évtized del később P risk o w itsch A n tal b o g d á n y i p léb án o s ezt ígérte pályázatában:
„ [...] alázattal alulirt lelkész egyházi és hazafiui hivatásánál fogva mindenkor szent kötelességének tartandja ezen uj állomáson is minden erejével oda törekedni, hogy a rom. kath. egyház szeretett hazánk, és dicsőén uralkodó Apostoli Királyunk számára jó erényes, békeszeretö, engedelmes, és hü katholikus alattvalók, és honpolgárok fejlődjenek.”261
Bognár József ugyanezen concursus alkalmával a következő - vélt vagy valós hasz
not hajtó - érdemekkel érvelt a budakeszi plébánia elnyeréséért:
„Az 1848/9. gyászos emlékű években a felséges uralkodó Ház és a cs. kir. hadsereg iránti loyalis ér
zelmemet nem csekély veszélyek közt tetemes áldozatokkal is megpecsételtem.”262
Elvileg előnyt jelentett, ha az adott illető korábban is m űködött ugyanazon kegyúr
hoz tartozó javadalomban, bár a döntéseknél nem mindig látjuk ennek az elvnek az érvényesülését. Marinkovits György perbáli plébános zsámbéki és budakeszi pályá
zataiban például rendre kiemeli, hogy a
„kerelmezök között aligha találtatik régiebb, és öregebb aldozár, mint az alolirott, ki a Nagyméltóságú M. K. Pénzügyministerium kegyúri jogaihoz tartozó plebaniakban lelkészkedik.”263
Ugyanígy az azonos kegyúr (Karátsonyi Kamilló) alá tartozó Solymár és Vörösvár között akart váltani 1891 -ben Glázer József is, és ebből a körülményből próbált tőkét kovácsolni, de nem járt sikerrel.264
260 SzfvPL 4511 sz.n./1867.
261 SzfvPL4511 750/1879.
262 SzfvPL 4511 ad 791 /1879.
263 SzfvPL 45 llsz .n ./ 1867.
264 SzfvPL 4578 1456/1891.