Triacas

A görög triacas szó jelentése: harminc.⁸³ A jelölést az Enyedi-prédikációk hét beszédcso-portjának elkülönítésére használja a hagyomány, bár nem harminc, hanem harminchárom beszédet tartalmazó blokkokat jelöltek vele.⁸⁴ Egyelőre nincs magyarázat e szerkezet cél-jára.

A harminchármas felosztás jelenik meg a struktúra első ma ismert leírásában, az EUET lapjain: „Papi hivatalában, a halotti beszédeket nem számítva, írt hét Triacast, bár

hiányos, a könyv jegyzéke szerint e kötetben megvolt a 125–133 prédikáció is, de ezek most hiányznak. Nem ismerjük a negyedik kötetet, mely a 67–88 számú beszédeket tartalmazta. Talán ez a kötet van a székelykeresztúri könyvtárban? Erre a kérdésre jelenleg nem áll módomban pontos választ adni. Péter Lajos [...] kérésemre átnézte a szóban forgó kötetet [Sz] s azt írja róla, hogy az 420 oldalnyi vaskos kötet [...], benne a beszédek nincsenek folytatólagosan számozva. A 331-ik lapon levő cimlap-féle oldalon ez áll: »Sexta Triacas concionum bona memoriae viri Georgy Enyedini.« [...] Később ez olvasható: »Septima Triacas«.

Ezek azt mutatják, hogy e kötetek Enyedi beszédeinek ötödik és hatodik részei, melyekről eddig nem tudtunk.

Nem lehetetlen, hogy a kötetnek első fele tényleg a feltételezett negyedik kötet.”

82 A 70-es évekig viszonylag változatlan volt a helyzet. Kanyaró 1898-ban hat kötetről beszél: „Ma már a sárospataki példánnyal együtt mindössze csak hat kötetet tudunk e régi kéziratokból felmutatni.” Kanyaró, 1898/1, 22. Öt kötetre utal Lőrinczi: „Halotti beszéde [a Hunyadi Demeter temetésére írt beszéd] nyomtatás-ban is megjelent, de nem maradt korunkra. Egyházi beszédei 5 kéziratos kötetben maradtak ránk. Ezekből 4 Erdélyben van, egy kötet Sárospatakon. Nagyon kívánatos volna, hogy Enyedi beszédei nyomtatásban meg-jelenhessenek.” LŐRINCZI Mihály, Enyedi György, Unitárius Élet, 1955/1, 3. Hat kötetre utal Gellérd: „E századokon át közhasználatan lévő kéziratos köteteiből mindössze hat példányról van ez idő szerint tudomá-sunk. (Négy a Simén-könyvtárban található, egyet Jakab Elek adományozott a székelykeresztúri gimnázium-nak, egy pedig a sárospataki főiskola tulajdonát képezi.)” G^ELLÉRD Imre, Négyszáz év unitárius prédikáció-irodalma, Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2002, 54.

83 Ld. pl.: ’triacas’ = Greek-English Lexicon, compiled by Henry George LIDDELL, Robert SCOTT, Oxford, Clarendon Press, 1978: „τριακάς, Ep. and Ion. τρῐηκάς, άδος, ἡ, (τρεῖς, τρία). A the number thirty, ἐς τριακάδας δέκα ναῶν A. Pers. 339. II the thirtieth day of the month. Hes. Op.766, IG12.845.2, 7.2712.69 (Acraeph.), PCair. Zen.150.8 (iii B. C.), Dsc. Eup.1.146, Hippiatr. 97; τ. ἡ πικρή (when school fees were due) Herod. 3.9; first used by Thales, acc. to D.L.1.24. At Athens the τριακάδες were dedicated to the memory of the dead, Harp., Poll.1.66, etc.; offerings were made to Hecate, Ath.7.325a, etc.; ἡ τῶν τ. ἀνιέρωσις Tab.Defix.99.12; ἐπαρᾶσθαι ταῖς τριακάσιν SIG286.13 (Milet., iv B. C.); of a festival in the cult of Zeus Panamaros, ib.900.36 (iv A. D.). 2 a month, containing 30 days, Luc. Luct.16, Rh. Pr. 9. III at Athens, a religious association of thirty persons, fraction of the deme, IG22.1214.18, cf. Poll.8.111. 2 at Sparta, either

= 30 families (1/10 of an oba), or = 10 families (1/30 of an oba), or simply a company of thirty, Hdt. 1.65.”

84 A Mellékletben található táblázatok (Triacas-rendszer – Ideális triacas-szerkezet és ma ismert triacas-ré-szek alatt) bemutatják, hogyan nézett ki az eredeti beszéd-és triacas-struktúra és mi maradt mára belőle.

35

az utolsót halála miatt nem fejezte be. Mindenik Triacasban 33 prédikáció van.”⁸⁵ Vala-mint: „… az első 6 Triacasban 33-33 prédikáció van, míg a 7-ben 13. Összesen 213, mert amikor Lk. 19,41 alapján írta prédikációját (a 63.), arról a helyről tehát, »amikor [Jézus]

közeledett látván a várost, síra azon«, szinte magát a várost is elparentálta, mivel az Isten visszahívta őt szolgálatából, és a 7. Triacast nem fejezte be.”⁸⁶ A megszokott érv e forma jelenlétére az, hogy a harminc helyett harminchárom beszédet számolva három triacas kiad egy centuriát.⁸⁷ Ezzel kapcsolatbna azonban fel kell tennünk a kérdést: Miért épp a háromságtagadó Enyedi György, esetleg a későbbi szerkesztők kísérleteznek a hármas szá-mon alapuló ciklusrendezéssel?A ma ismert kódexeket keletkezési idejük szerint rendezve rögtön az elsőben, Lisznyai Gyárfás másolatában (K3) megjelenik a triacas-felosztás.

Lisznyai bejegyzéseiből azt is tudjuk, hogy lemásolta a második és harmadik triacast. Ez alátámasztja, hogy már a másolatok elkészülte, vagyis 1616 előtt ismert volt a jellegzetes szerkezeti felosztás. Ugyanígy igazolják a prédikációgyűjtemény további másolatai, hogy a 17. század folyamán e szerkezet szerint tartották számon Enyedi beszédeit.

Maguk a másolatok eltéréseket mutatnak az ideális rendszertől, így egyes kötetek csupán harminc, míg mások akár harmincnégy beszédet is tartalmaznak. Harminc beszédet tartalmaz például a 2. Kolozsvári Kódex. A köteten belül azonban nincs triacasjelzés, be-szédszámai a köteten belüli későbbi sorszámozások. Elvileg harminchárom beszédet tartal-mazott a 3. Kolozsvári Kódex és 4. Kolozsvári Kódex, ám mindkét kódex hiányos. A Sá-rospataki Kódex harmadik triacasa csonkán maradt fenn, az index sincs meg, mely eliga-zíthatna a tekintetben, hogy mit és hogyan tartalmazott a kódex. Harmincnégy beszédet tartalmaz viszont a Sárospataki Kódex negyedik triacasa, melyről Kanyaró Ferenc ezt írja:

„E 133-ik beszéddel végződik Enyedi beszédeinek IV-ik triacasa a sárospataki példány szerint s mivel a szám a C-dik prédikáczióval kezdődött, a IV-dik triacasba tévedésből 34

85 EUET, 340. A helyet idézi KÁLDOS János is, Enyedi György prédikáció-gyűjteményének..., i.m., 91. UEHT, 287, Kénosi Tőzsér által írt törzsszövegből: „In officio pastorali praeter conciones funebres elaboravit Concionum septem Triacades (quamvis septimam morte preventus absoluere non potuit. In omnibus vero Triacadibus sunt conciones numero XXXIII. Huc refer 3. Explicationem locorum).”

86 EUET, 340. UEHT, 287, 124. jegyzet, Uzoni Fosztó megjegyzése: „III^tium eruditissimum opus sunt (praeter multas conciones, actusque, funerales) concionum septem triacades, in quibus sex prioribus sunt conciones in singulis numero XXXIII. in septima vero triacade conciones XIII. IN summa 213, quia dum ex Luc. 19:41 (Concio 63.) super hoc evangelistae dicto, ut deinde propius accessit, visa urbe deploravit eam. Ex proaeresi sibi et urbi parentavisset, ex legatione Domini revocatus est, adeoque 7^mam triacadem non complevit. Quod etiam Moysi, primo extantium authorum scripturi contigerat, ut librum Deuteronomii Alteri absolvendum reliqueret.”

87 Ld. pl.: „Egy triacasra 30 helyett 33 beszédet számítva, talán azért, hogy három triacasszal egy centuria betölthető legyen.” K^ANYARÓ, 1898/1, 25.

36

beszédet vett föl a szórakozott másoló.”⁸⁸ Az ötödik triacas elveszett, ma nem ismerjük. A hatodik triacast hordozó 5. Kolozsvári Kódex valószínűleg harminchárom beszédet tartal-mazott, a kódex eleje és vége sérült, nem tudjuk, melyik beszéddel kezdődött eredetileg, és azt sem, hogy mit tartalmazott a kötetben szereplő jegyzék, ha volt ilyen. Tudjuk, hogy a kódex másolója öt másik triacast is lemásolt. Ezek a kötetek ma nem ismertek. Mégis, ez alapján feltételezhetjük, hogy a másoló igazodott az ideális rendszerhez. A hetedik triacas befejezetlen, így ebből a szempontból az 1. Kolozsvári Kódex anyaga nem releváns, ám érdemes megjegyezni, hogy nem a harminchármas rendszer szerinti százkilencvenkilence-dik, hanem a kétszázadik beszéddel indítja a másoló a kötetet.

Nem ismerünk hasonló szerkezetű prédikációgyűjteményt a korszakban.

Decasokkal, centuriákkal és chiliadokkal a 16. és 17. századi irodalomban gyakran találko-zunk. Találunk szólás- és idézetgyűjteményt, levélgyűjteményt, politikai témájú műveket, prédikációsköteteket. Van néhány triacas-felosztású mű, mely a korszakban jelent meg, de egyrészt a harmincas bontás miatt, másrészt karakterükben teljesen eltérők az Enyedi-kor-pusztól.⁸⁹ Harminchármas felosztást szinte kivétel nélkül szépirodalmi művekben találunk.

Talán a legismertebb Dante Isteni színjátékának 3x33+1-es struktúrája, mely nem csak az Enyedi-féle „bő” triacashoz hasonló, de a centuria rendszert is magában hordozza. Nem hagyhatjuk azonban ki a felsorolásból Balassi Bálint versciklusát sem a maga 3x33+1-es felépítésével,⁹⁰ hiszen az Enyedi-beszédek triacas-struktúrájának első említése a 17. század elejéről való. A példáknál azonban nem lépnék tovább, csupán jelzem, hogy a találgatások során több út kínálkozik a szerkezet magyarázatához. A bizonytalanságot azonban mind-addig nem tudjuk megszüntetni, míg valódi szerkezeti mintára, vagy erre utaló adatra nem találunk.

A prédikációgyűjteményről fennmaradt adatok alapján biztosak lehetünk abban, hogy a beszédszámozás már a gyűjtemény létrejöttekor létezett. Ezzel szemben a triacas-számozásról nem mondhatjuk el ugyanezt. Ha ki is jelentjük, hogy a triacas a prédikáció-gyűjteményen belül olyan szövegcsoportokat jelöl, melyeket a gyűjtemény ma ismert strukturájának kialakításakor a beszédek 33-as blokkokba rendezésével egybemásoltak,

88 KANYARÓ, 1898/2, 86.

89 Triacasban adja ki például 1613-ban Laurentius Thomas WALLISER négy levél terjedelmű művét:

Aporematum ethicorum triacas, A. Bertram, Strasbourg, 1613.

90 A Balassi-ciklus kompozíciójának első részletes leírását ld.: HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Budapest, Akadémiai Kiadó, (1982), 2004, 65–112. Ld. még: H^ORVÁTH Iván, Ba-lassi könyve. 1590: Elkészül BaBa-lassi „Maga kezével írt könyve” = A magyar irodalom történetei. A kezdetek-től 1800-ig, szerk. JANKOVITS László, ORLOVSZY Géza, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007, 351–362.

37

nem tudjuk igazolni, hogy a felosztást a korpusz másolóin kívül a 16–17. században hasz-nálták, mivel a prédikációgyűjteményen kívüli triacashivatkozást nem ismerünk. A gyűjte-mény belső utalásai különlegesen erős strukturális hálót hoznak létre, de ez nem lép túl a szövegeken magukon. A korabeli külső utalások közül a legfontosabbak Enyedi műveiben találhatók. Ezek egytől egyig megerősítik a beszédszámozás stabil voltát, de nem többet.

Közülük időben az első az Explicationes latin nyelvű kiadása, melynek 26. oldalán a „Vide Conc. 210.”⁹¹ marginália szerepel. A magyar fordításban is megtaláljuk a hivatkozást,⁹² valamint két továbbit is, az első a Toroczkai által a szövegbe illesztett fejezetekben a 82.

beszédre („In concione 82. de his verbis ita loquitur. Idem G. Enyedi.”),⁹³ a második a 187.

beszédre („Ex concione ejusdem G. Enyedi. 187.”)⁹⁴ vonatkozik.⁹⁵ A 187. prédikáció rész-letének az Explicationes szövegébe való illesztését több Enyedi nézeteivel vitázó író ki is emeli. A triacasokra való utalást eddig ezekben a megjegyzésekben sem találtam.⁹⁶ Ez azt is jelenti, hogy nyomtatásban triacas-számozásra vonatkozó adat a 19. század előtt nem jelent meg. Kéziratos adatunk is első helyen az EUET-ből származik, mely egyrészt 18.

századi, másrészt mivel Kénosi Tőzsérék magukból a prédikációskötetekből dogoztak, evi-denciaként kezelhették a különböző felosztások együttes használatát.