A tanulói összetételt három jellemző alapján vizsgáljuk tovább: hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és más településről bejárók aránya.
Az országos adatokhoz képest a hátrányos helyzetű tanulók aránya Mezőtúr járás-ban magasabb, a megyei szinten hasonló. Az adatok minden szinten növekvő értéket mutatnak, viszont Mezőtúron és Szolnok megyében is 16%-kal magasabb a hátrányos helyzetűek aránya, mint az országos átlag.
A képzési típusok árnyaltabb képet adnak. Megállapítható, hogy az országos ará-nyokhoz képest jóval nagyobb a hátrányos helyzetűek aránya az összes középiskolai képzésben. A szakiskolai képzésben kétszer, a gimnáziumi képzésben 2,8-szor, míg a szakközépiskolai képzésben 3,2-szer több a hátrányos helyzetű tanuló. Ezek a megyei értékekhez képest is kiugró adatok. Ez többféleképpen is interpretelhátó: örvendetes, hogy Mezőtúron ennyi hátrányos helyzetű diák jut az érettségit adó képzésekbe, de azt is mondhatjuk, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőtt a leszakadó, deprivált családok száma a városban és vonzáskörzetében.
5. ábra. A hátrányos helyzetű diákok száma képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.
(Forrás: EDUMAP)
A hátrányok halmozódása szempontjából Mezőtúr az országos átlaghoz hason-lít, ugyanakkor a megyei adatok ennék sokkal kedvezőtlenebbek, közel kétszeres az eltérés (15%-os arányt mutat a megyei adat, míg a mezőtúri és az országos adat is 8%). Képzési típusok szerint azonban ebben már sokkal erősebb a határvonal. Bár a hátrányos helyzetűek arányában is volt különbség a különböző érettségit adó képzések között, és főként a szakiskolák felé billent a mérleg, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében sokkal élesebb ez a válaszvonal, melyet az alábbi ábra is szemléltet.
6. ábra. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.
(Forrás: EDUMAP)
A két érettségit adó képzés közül a gimnazisták körében alig akad halmozottan hátrányos helyzetű. a szakközépiskolások között azonban magasabb az országos és a megyei átlagnál is a számuk, ráadásul növekvő trendet mutat. Az országos és a megyei adatokhoz képest is eltérőek az általános iskolai és a szakiskolai tanulók adatai. Míg régóta megfigyelhető tendencia, hogy az általános iskolásokhoz képest középfokra már csökken a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, Mezőtúron nem érvényes ez a jelenség: a szakiskolások körében magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, mint az általános iskolások között. Valószínűleg ennek oka az lehet, hogy míg az általános iskolákba főleg helyiek járnak, addig a szakiskola a környező településekről is felszívja a tanulókat.
A más településről bejárók aránya valóban a szakiskolában legnagyobb Mezőtú-ron, ugyanakkor jelentős az elmaradás a migráció terén minden képzési típusban az országos és a megyei adatokhoz képest is. Az általános iskolákat jól láthatóan, főleg a helyi családok gyermekei töltik fel, itt a legkisebb a napi ingázás, ami a környék tele-pülésszerkezetének is tulajdonítható. Mezőtúron már szinte felszámolódott a tanya-világ, a túlnyomó többség a lakóhelyén jár iskolába. Ugyanakkor a többi képzésben sem jellemző az ingázás. A megyei adatok az országoshoz hasonlók, míg Mezőtúré messze elmarad ettől. Mezőtúron a gimnazisták körében 14, a szakközépiskolákban pedig 25% a kollégisták aránya, ami jóval magasabb, mint az országos vagy a megyei átlag (mindkettő 7−8% megyei és országos szinten is).
7. ábra. A más településről bejáró diákok aránya képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.
(Forrás: EDUMAP)
Összességében a tanulói összetételről megállapíthatjuk, hogy Mezőtúr iskoláiba a megyéhez hasonló társadalmi hátterű családok gyermekei járnak, akik az országos át-lagnál nagyobb mértékben tekinthetők hátrányos helyzetűeknek. Ugyanakkor megyei viszonylatban csak a középiskolák azok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekeit is bevonzzák. Ezt az mutatja, hogy az általános iskolák családi összetétele Mezőtúron kedvezőbb, mint a középiskoláké. Mindez azonban nem annak köszönhe-tő, hogy más településről magas a bejárók aránya, hanem inkább annak, hogy jóval magasabb a kollégiumban lakók aránya, mint az országban vagy a megyében. Vagyis a mezőtúri középiskolák vonzó célpontot jelentenek a hátrányos helyzetű családok körében. Ezt pozitívumnak tekinthetjük, mivel a kollégiumnak a tanulói eredményes-ségre tett pozitív hatása kutatási eredmények által kimutatható (Szemerszki, 2015)6.
Ez az eredményesség részben az évfolyamismétlők arányában jelenik meg: a gim-nazisták körében kedvezőbbek a mutatók, mint az országos vagy a megyei átlag. A mezőtúri szakiskolások adatai igen hullámzóak, a szakközépiskolásoké pedig egyér-telműen romló tendenciát mutatnak, csakúgy, mint az országos vagy a megyei adatok, viszont a mértéket tekintve Mezőtúr sokkal kedvezőtlenebb.
6 Mariann Szemerszki (2015): Dimensions and background factors of student effectiveness. Anikó Fehérvári (ed): Snapshot of Hungarian Education 2014. Budapest: OFI.
8. ábra. Évfolyamismétlők aránya képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.
Forrás: EDUMAP
Az eredményesség egyik jelének foghatjuk fel azt is, hogy ha egy iskolában ala-csony az igazolatlan hiányzások száma. Ebben a tekintetben is kedvezőek a mezőtúri adatok. Valamennyi képzésben az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb az 50 óránál több igazolatlan órával rendelkező diákok aránya7. A korábbi évekhez képest 2013-ra jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások aránya Mezőtúron, ami tekint-hető az iskola megtartó erejének növekedésének is.
7 Országos szinten is csökkent az igazolatlan hiányzás, amely köszönhető a jogszabályi változásoknak is. 50 igazolatlan óra fölött sor kerül az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve indokolt esetben a fiatalkorú védelembe vételére. Nem tanköteles korú tanuló esetében már 30 óra hiányzás a tanulói jogviszony megszűnésével jár. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50 és 51§.
Ezért is kezeltük az EDUMAP-ben kiemelt adatként az 50 órás hiányzást.
9.ábra. 50 óránál több igazolatlan órával rendelkezők aránya képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.
(Forrás: EDUMAP)