Mezőgazdaság: a tradicionális alapok átalakulása

A dualizmuskori Mezőtúr szántóterületek kiterjesztésére és vasúthálózat fejlődésére épült gabonakonjunktúrája a mezőgazdaság – agrártechnika fejlődéséből következő – munkaerő-kibocsátóvá válásával párosult. A város népességeltartó képességének problémái az ármentesítési és folyamszabályozási munkák, illetve vasútépítések le-csengésével váltak igazán láthatóvá (Bodoki Fodor Z.–Bodoki Fodor Zs. 1978). A me-zőgazdaság II. világháború utáni nagyüzemi átszervezése és gépesítése csak ráerősített

e tendenciákra: 1949-ben Mezőtúr foglalkoztatottjainak 59%-a (Sebők B. 2009), míg 1990-ben már csak 18%-a dolgozott a primer szektorban. Utóbbi arány megfelelt az alföldi városok átlagának,¹ de meghaladta az országos értéket, ami jelzi, hogy a mező-gazdaság a város életében a szocialista érában is jelentős maradt.

A nagyüzemi struktúra konszolidációjával három szereplő (Dózsa Tsz, Magyar – Mongol Barátság Tsz és Mezőtúri Állami Gazdaság) határozta meg a város mezőgaz-daságát. A gyenge-közepes természeti feltételek között gazdálkodó, országos összeha-sonlításban kedvezőtlen eszköz-ellátottsági és jövedelmezőségi mutatókat produkáló nagyüzemek szántóföldi növénytermesztéssel (gabonafélék, ipari növények, szálas- és tömegtakarmányok), továbbá állattartással (sertés, szarvasmarha, juh) foglalkoztak.

A két termelőszövetkezet alaptevékenységen kívüli funkcióinak súlya csekély volt (1.

táblázat). A nagyüzemi termelést háztáji gazdaságok egészítették ki, melyek állattar-tással (főként sertés, baromfi), illetve élőmunka-igényesebb kertkultúrával foglalkoz-tak (Lukács P. 1984). A mezőgazdasági nyersanyagokra nem igazán jelentős feldolgozó-ipari kapacitás (tradicionális malom- és sütőipar mellett az állami gazdaság húsüzeme és vetőmaggyártó vállalat) települt.

1. táblázat. Mezőtúr három mezőgazdasági nagyvállalatának mutatói (1988).

(forrás: Gurzó I., 1990.)

1 A tanulmány alapját képező összehasonlító vizsgálat – Mezőtúron kívül – 34 alföldi városra terjedt ki: kiválasztásuknál szerepet játszott, hogy városi rangjukat az 1989. évi nagy várossá-nyilvánítási hullám előtt nyerték el és az 1971. évi Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú vagy részleges középfokú központként nevesítette őket. Így kezeltem együtt Mezőtúrral azon egykori mezővárosokat, akik többé-kevésbé hasonló figyelemre számíthattak a jelenünk szempontjából meghatározó szocialista időszakban. A városok: Bácsalmás, Békés, Berettyóújfalu, Cegléd, Csongrád, Fehérgyarmat, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisújszállás, Kisvárda, Kunszentmárton, Makó, Mátészalka, Mezőkovácsháza, Nagykőrös, Nyírbátor, Orosháza, Püspökladány, Szarvas, Szeghalom, Szentes, Tiszafüred, Tiszavasvári, Törökszentmiklós, Túrkeve, Vásárosnamény.

Dózsa Tsz Magyar-Mongol

Barátság Tsz Mezőtúri Állami Gazdaság

Termőterület (ha) 11 376 9 637 5 222

Termőterület AK-értéke 20,7 18,1 14,5

Szántók aránya (%) 92,1 92,2 84,6

Átlagos létszám (fő) 561 655 487

Nettó állóeszközérték / ha

(országos átlag %-ában) 60,8 78,1 102,3

Jellemző növények

és állati termékek Sertés, szarvasmarha;

vágóállat, tehéntej;

tevékenységek súlya (%) 10,3 19,5 61,6

A mezőgazdaság szervezeti hátterének átalakítása (kárpótlás, privatizáció) a nagy-üzemek részleges vagy teljes felbomlásával járt rendszerváltás után. A viszonyok kon-szolidációját mutatja ugyanakkor, hogy a 2000-ben még több mint 2700 darab (99%-ban egyéni) gazdaság száma 2010-re bő 1100 darabra (98%-(99%-ban egyéni) csökkent (párhuzamosan feltételezhető az átlagos üzemméretek növekedése). A legnagyobb mezőgazdasági foglalkoztatók a Magyar – Mongol Barátság Tsz és a Mezőtúri Állami Gazdaság utódszervezetei (Mongol Agrár Zrt., MENTÉSZ Zrt.), továbbá a város ipari parkjában, zöldmezős beruházás keretében letelepült, kukorica-, napraforgó- és repce-vetőmag gyártásával foglalkozó svájci székhelyű Syngenta Seeds Kft. Utóbbi cég 150 állandó dolgozója mellett szezonálisan további 300 embernek ad munkát a térségben, illetve kiterjedt szerződéses termelői hálózatot üzemeltet.² Mezőtúri letelepülése il-leszkedik abba a trendbe, melynek eredményeként a magyarországi vetőmaggyártás – transznacionális vállalatok közreműködésével – globális tényezővé vált.

A szántóföldi művelés dominanciája nem változott a rendszerváltás után sem (2000-ben a mezőgazdasági területek 93%-a, 2010-ben 95%-a), miközben a fennma-radó néhány százalék nagy részének „gyep” kategóriába esése az ágazat külterjességére utal. Másrészt, a szántóföldi növénytermesztésre épülő állattartás jelentős zsugorodá-sa figyelhető meg. Bár az állattartó gazdaságok aránya 2000 és 2010 között alig válto-zott (83-80%), a szarvasmarha- és sertésállomány az időszak eleji érték 70-80%-ára, a tyúkfélék állománya mintegy 50%-ára csökkent. Csupán a külterjes gazdálkodást képviselő juhtartás könyvelhetett el 15%-os állománynövekedést. 2013-ban a mező-gazdasági társas és egyéni vállalkozások fő tevékenysége 40%-ban gabonafélék termesz-tése, bő negyede növénytermesztési szolgáltatás, mintegy negyede állattartás volt.

Az ipari-szolgáltató jellegű tevékenységek mezőgazdaság kereteiből történő kiszer-veződése, illetve az ágazat leépülése és kisebb foglalkoztatási potenciállal rendelke-ző tevékenységek felé tolódása a merendelke-zőgazdaság foglalkoztató szerepének erodálódását eredményezték. A 2001. és 2011. évi népszámlálások alapján 400−500 főre tehető az agrárágazat helyi foglalkoztatottjainak száma: a szektor 8%-os súlya megfelel az alföl-di városok átlagának, miközben továbbra is meghaladja az országos átlagot.

A mezőgazdasági nyersanyagok helyi feldolgozásának erősítése régóta meglévő (Ti-már J. 1990), és az aktuális gazdaságfejlesztési elképzelések között is komoly súllyal megjelenített törekvés. Míg a szocialista időszak ipartelepítési elképzelései között nö-vényolajgyár (Sebők B. 2009), majd húskombinát és bőripar (Zoltán Z. 1968) is szere-pelt, a rendszerváltás után pedig az önkormányzat egyik legjelentősebb gazdaságfej-lesztési kísérlete egy hűtőház felépítése lett volna (Molnár E. 2002), érdemi előrelépés nem történt a területen. A rendszerváltás után a malomipar leépült, így néhány kisebb húsüzem, sütőipari vállalkozás és szeszfőzde mellett a MENTÉSZ Zrt. puffasztott rizs-előállító üzeme említhető meg. A város agrárágazatának jövőjében számottevő sze-repet játszhat az olasz-magyar együttműködés keretében jelenleg megvalósítás alatt álló, távlatilag 250−300 bivaly tartására és tejének sajttá történő feldolgozására épülő gazdaság.³ A város élelmiszeripar erősítésére vonatkozó tervei egybeesnek a megyei 2 Forrás: Vetőmag világhatalom lett Mezőtúr (2012); http://www.portfolio.hu/vallalatok/agrar/

vetomag_vilaghatalom_lett_mezotur.174400.html

3 Forrás: Épülhet a mezőtúri bivalytelep (2014); http://hvg.hu/kkv/20140919_Epulhet_a_mezoturi_

agrárvertikum-fejlesztési elképzelésekkel, melyek keretében Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése is fontos célkitűzés.