• Nem Talált Eredményt

Mivel az iskolarendszert alapvetően befolyásolja az iskoláskorú népesség számának alakulása, ezért röviden áttekintjük az alapvető demográfiai változásokat és az ehhez kapcsolódó tanuló- és pedagóguslétszám változásokat. A népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy Nógrád és Békés megye vesztessége volt a legmagasabb a két népszám-lálási periódus között (2001−2011 között), de Szolnok megye lakossága is az átlagot 1 A járáshoz tartozó települések: Mezőtúr, Túrkeve, Mezőhék, Mesterszállás, Kétpó

2 http://edumap.ofi.hu/

3 A KIR a köznevelés feladataiban közreműködők által szolgáltatott adatokra épülő, országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer. 

http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek

4 A 2001 őszén elkezdődött Országos kompetenciamérések a 2007/2008. tanévtől kezdődően a közoktatásról szóló törvényben, majd pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-ában meghatározottaknak megfelelően a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérték a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A 2010. évi Orszá-gos kompetenciamérés során bevezetett évfolyamfüggetlen szövegértés, illetve matematika skálán összehasonlítható módon ábrázolható a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók szövegértési, illetve ma-tematikai eredménye.  https://www.kir.hu/okmfit/

meghaladó mértékben fogyott (KSH, 2013.5). Ez a népességcsökkenés nemcsak a ter-mészetes fogyásnak köszönhető (261 ezerrel csökkent az ország lakossága 2001−2011 között), hanem az elvándorlásnak is. A népesség leginkább az ország középső részén koncentrálódik. Városunk országosan is az egyik legnagyobb vesztese a belső migrá-ciónak, vagyis két népszámlálási időszak között Mezőtúrról a lakosság 11%-a tűnt el a természetes fogyás és az elvándorlás miatt. A különböző korcsoportok népesség-fogyását vizsgálva, tíz év alatt Szolnok megyében a 0−14 év közöttiek fogyása volt a legnagyobb mértékű, 21%-kal csökkent e korosztály. Ez a demográfiai átalakulás a tanulólétszám változásában is tetten érhető. Mezőtúr járásban 2007-hez képest 2013-ban 15%-kal csökkent a tanulólétszám. Vagyis az elvándorlás leginkább a fiatalok, a családalapítás előtt állók körében volt a legnagyobb. Országos és megyei viszonylat-ban is csökkent a tanulólétszám – ez nem újdonság – viszont ennek mértéke jóval alacsonyabb a mezőtúri járásénál, mivel országosan 8%, míg megyei szinten 13% volt a csökkenés hat év alatt. Összességében 2013-ban az óvodásokkal együtt 4430 tanuló vett részt a közoktatásban Mezőtúron. Ez a létszám jelenti elemzésünk alapsokaságát.

A létszámváltozást képzési típus szerint mutatja az 1. ábra, melyből az is látható, hogy míg országos szinten 2007-hez képest növekedett az óvodások száma, Szolnok megyében és Mezőtúron is csökkent. Ez utóbbiban nagyobb mértékű volt ez a csök-kenés, mint megyei szinten. Vagyis a jövendő iskolások számának további drasztikus fogyása várható a városban. Az általános iskolai és a szakiskolai képzésben az országos és a megyei arányokhoz képest jobbak a város mutatói, míg a gimnáziumi és a szakkö-zépiskolai képzésben rosszabbak. Vagyis az érettségit adó képzésekben jelentősebben csökkentek a tanulólétszámok, mint a többi képzésben. Ez azt is jelzi, hogy a középis-koláknak nem sikerül elegendő tanulót becsábítani a vonzáskörzetből.

1. ábra. A tanulólétszám változásának mértéke 2013-ban 2007-hez képest.

(Forrás: EDUMAP)

5 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok, KSH 2013. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/

idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf

A vizsgált időszak alatt a pedagógusok létszáma is csökkent, de ennek mértéke elmaradt a tanulólétszámétól. Míg országos szinten 3%-ot, megyei szinten 7%-ot, ad-dig városi szinten 5 %-ot csökkent a pedagógusok száma 2007-hez képest 2013-ra.

Képzési típusok szerint országos szinten növekedett az óvópedagógusok száma 2007-hez képest, Mezőtúron a szakiskolai és szakközépiskolai tanárok száma emelkedett, viszont jelentősen csökkent a gimnáziumi tanároké, a 2007-es szint 75%-ára esett vissza. Ez a változás némileg ellentmondásban van a tanulólétszám adataival, hiszen ott éppen azt láthattuk, hogy a szakközépiskolások létszáma csökkent.

2. ábra. A pedagógusok létszámváltozásának mértéke 2013-ban 2007-hez képest.

(Forrás: EDUMAP)

A tanuló-és pedagógus létszámváltozások trendjei az egy pedagógusra jutó diákok számában is megmutatkoznak. A 3. ábra alapján látható, hogy országosan, megyei és városi szinten is kedvezőbbé váltak ezek az arányok, vagyis kevesebb diákot több tanár oktat. Az óvodák tekintetében érzékelhető, hogy országos szinten nem változott a vizsgált időszakban az egy óvópedagógusra jutó gyerekek aránya, míg mind megyei, mind városi szinten javult ez az arány a jelentős gyereklétszám csökkenésnek köszön-hetően. Főként azonban a szakiskolában javult jelentősen a tanár/diák létszámarány, hiszen ott a csökkenő tanulólétszám ellenére is nőtt a pedagógusok száma. Az is el-mondható, hogy Mezőtúron valamennyi középiskolában jóval alacsonyabb a tanár-diák arány, mint országos vagy megyei szinten.

3. ábra. Egy pedagógusra jutó diákok száma képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.

(Forrás: EDUMAP)

A kedvezőbb létszámarányok mellett az is elmondható, hogy Mezőtúr járásban igen magas a pályakezdő foglalkoztatás. Míg országos szinten egy százalék körül mo-zog a pályakezdő tanárok aránya, addig Mezőtúron – főleg a szakiskolában – ennél jóval magasabb ez az arány. Bár ez utalhat arra is, hogy az iskola tanármegtartó ereje nem túl nagy.

4. ábra. Pályakezdő pedagógusok aránya képzések szerint, 2007., 2010., 2012., 2013.

(Forrás: EDUMAP)