a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára
21 tabb életnézletei vannak, belátja, hogy az igazi
népmüvelődésnek a néptanodából kell kiindulni és szerteáradni, hogy eleje vétessék azon ál nép-művelődésnek, melyet a hivatlan népboldogitók serege iparkodik mindinkább nagyobb körökben terjeszteni. Bármennyire iparkodjanak némelyek akár elfogultságból, akár, mert érdekeik ezt ugy kívánják, kedvező szinben és megvilágításban tüntetni elő népnevelési állapotainkat : de a kik behatóbban szemlélik a képet, melyet eléjök tar-tanak, nem csak a megvilágított előtért látják, hanem észreveszik a háttérben lappangó sötét alakokat is, — és vannak, kik a távlatban elmosó-dott alakokat föl is ismerik. — Tény az, hogy népnevelési állapotaink a tanitóképezdék felállí-tása óta Cl84ö) kissé előbbre mentek; de tény az is, hogy ugyanazok az utóbbi években hátramen-tek, és az (1856) újjászervezett tanitóképezdék az ügy hanyatlására vittek; végre tény az is, hogy a néptanodáknak az életre mindeddig oly csekély befolyásuk volt, miszerént számolás-bani tévedés nélkül fölvehetni, hogy a z o n ered-ni é n y e k , melyek a néptanodákból eddig a nép-életbe átszármaztak, azokhoz képest, melyeket követelni kell, szinte = O. Azért
a népnek és népmüvelődésnek lelkesültebb ba-rátai méltán megütköznek e fölött és aggódva kérdik : „M i o k a a n n a k , h o g y a n é p t a n o -d á k n a k o l y c s e k é l y b e f o l y á s u k v a n e d d i g a n é p é l e t r e ? " — és aggódva kérdik :
„ H o g y a n k e l l e n e a n é p n e v e l é s t a n é p -m ű v e l é s n a g y c z é l j á n a k -m e g f e l e l ő e n ú j j á s z e r v e z n i ? "
Egyletek.
Népnevelési egyleteink.
(Folytatás).
A mult számunkban közlött levélhez volt mel-lékelve e következő tervrajz :
Ki alakulandó „népnevelési egyletek" e l ő l e g e s tervrajza.
I. A z e g y l e t m i v o l t a é s e z é Í j a.
A népnevelés gyámolitására minden várme-gyében, ohajtandólag minden ott létező nemzeti-ség és vallásfelekezet tagjaiból, (ha hol pedig ez nem sikerülhet, hitfelekezetek szerint), alakulna egy társulat.
Az egylet czélja: a népnevelést a vármegye te-rületén lehetőleg minden irányban emelni és fej-leszteni. — E feladatának megfelelőleg működé-sét kiterjeszti a kisded-óvodákra, a szorosabb ér-telemben ugynevezni szokott népiskolákra vagyis elemi iskolákra, és a polgári iskolákra.
II. A z e g y l e t s z e r v e z e t e . I. §. Tagja lehet az egyletnek minden a népne-velést gyámolitni óhajtó hazafi és honleány, lak-jék bár az ország akármely részében. —
Óhaj-tandó, hogy minél számosabb tagjai legyenek a társulatnak.
2. §. Az egylet pártoló és rendes tagokból áll.
— Pártolók, kik az egylet pénztárába, annak czéljai előmozdítására, évenként legalább egy frtot fizetnek. Rendes tagok pedig, kik legalább 50 kr. évi dij lefizetése mellett személyes közre-működésükkel is mozdítják elő az egylet czélját.
A tanitók és tanárok, ha rendes tagokká lesz-nek, tagsági dijt nem fizetnek.
3. §. A társulat egy általa legalább is egy évre választott elnök vezetése alatt minden negyed év-ben közgyűlést tart. Azonban ha az elnök szük-ségesnek látja, vagy a tagok egy ötöde kivánja rendkívüli közgyűlést is tart.
4. §. Hol a vármegye területi nagysága szüksé-gessé teszi, a közgyűlés a megyét járásokra osztja s kebeléből mindegyik járásba bizottságot választ.
Ezenkivül a közgyűlés tisztán nő tagjaiból álló bizottságokat is választhat, kik különösen a leánynevelést és kisdedóvodákat illető teendők-ben nyújthatnak hathatós segélyt a társulatnak.
5. A járásbeli bizottság a szükséghez képest viszont kisebb p. o. 3—4 községből álló kerüle-tekre osztja járását. Mindegyik kerületbe kebelé-ből tagokat küld ki', kik a kerületükben levő min-den iskolákat s netán iskola nélküli községeket legalább is holnaponként egyszer meglátogatják, s tapasztalataikról a járásbeli bizottságnak jelen-tést tesznek.
Ugyan-e bizottság hajtja végre az egyes isko-lákban s községekben (közvetlenül, vagy kikül-dött tagjai által közvetve) az egyletnek minden egyéb teendőit.
A közgyűlést megelőzőleg legalább egyszer, (ha azonban a bizottsági elnök szükségesnek látja, vagy a tagok egy harmada kivánja, többször is) ülést tart.
Ez ülésen kiküldött tagjainak jelentéseit s ne-táni javaslatait tudomásul veszi. Azok alapján az egész járást tanügyi állapotáról kimerítő jelentést, vagy egyúttal javaslatokat is terjeszt a közgyű-lés elé.
6. §. Az egylet, közgyűlése —- avagy elnök-sége által közvetlenül levelezésbe léphet a királyi vallás és közoktatásügyi ministeriummal. Külö-nösen sürgős orvoslást igénylő fontosabb bajokról azt gyorsan értesiti. — Hasonlóan a következő
§-ban említendő egyetemes nagy gyűlés elé a vár-megye népnevelési viszonyairól, azoknak hiányai-ról, az e téren teendőkről, mint szinte a netán ta-pasztalt haladásról kimerítő jelentést terjeszt.
7. §. Minden vármegye népnevelési egylete évenként bizonyos számú képviselőket választ egy egyetemes nagygyűlésre.
8. §. A vármegyei egyletek képviselőinek ösz-szeségéből álló ez egyetemes gyűlés az ország fővárosában, vagy valamely önmaga által megha-tározott más helyen és időben évenként egyszer
összeül.
9. §. Ez egyetemes gyűlés főbb teendői a követ-kezők :
1) A vármegyei egyleteknek a népnevelés kebelükbeli állapotáról felterjesztett részletes
je-lentéseit tudomásul veszi, s azokból a népnevelés-uek az egész országban akkor létező állapotáról szabatos és hiteles kimutatást állit össze.
2) A vármegyei egyletek által benyújtott, vagy egyes tagjai által indítványozott javaslato-kat megvitatja és általában az országbeli népne-velés ügye felett tanácskozik. E tanácskozás, vi-t á k , eszmecserék s ezek folyvi-tán lévi-trejövi-tvi-t közös megállapodások által az egyes egyletekben szét-szórva nyilvánuló irányok és törekvések között összefüggést és egyezetet igyekszik létrehozni stb.
3) A királyi közoktatásügyi ministeriumnak az összes népnevelési viszonyokról jelentést, és ha szükségesnek látja, javaslatokat nyújt be.
10. §. Az ország távoli vidékeiről évenként egyszer s valószínűleg akkor is csak pár napra jővén össze a gyűlés tagjai, hogy a tárgyak rendezetten és gyorsan terjesztethessenek az ülések elé, óhajtandó, hogy az egyetemes gyűlésnek egy állandó elnöksége legyen, kivel a vármegyei egyletek mindenkor közlekedhessenek.
III. A z e g y l e t t e e n d ő i .
Az alapvonásaiban ekkép szervezett egyletnek főbb teendői a következők :
1. §. Mindenek előtt, a nép nevelés azon illető vármegyebeli (az egyetemes gyűlés által pedig az egész országbeli) állapotának, minél kimerí-tőbb s hitelesebb statistikai összeállítását kellene elkészítenie.
A népnevelés terén áthatóbb s az egész or-szágra egyetemesen kiterjedő reformokat addig nem lehet tennünk, mig nem tudjuk tisztán mink van eddig? Mig nem ismerjük, hogy e téren hol és menyi, s minő anyagi és szellemi erővel rendelkezhetünk ? addig azt sem tudhatjuk : még menyit kell pótolnunk s hol kell leggyorsabban segédkeznünk?
E statistikai összeállítás alatt azonban egy általán nem csupán a tanköteles és tényleg isko-lába járó gyermekek létszámának összeirása ér-tendő, a mit népnevelési egyletek segélye nélkül is ellehetne érni. Hanem szükséges részletesen kimutatni p. o. a tanerőket, a tanítók fizetését, az iskola jövedelmét s vagyonát, e vagyon minősé-gét s honnét eredett voltát, az iskolai épületek ál-lapotát, taneszközökkel miképi felszereltetését stb.
Egyébiránt, hogy az egész ország népnevelési viszonyainak statistikai hü képét lehessen nyerni:
szükséges, hogy a közoktatásügyi ministerium küldjön a vármegyei egyletekhez egyforma rova-tokkal ellátott iveket. Azonban az egyletek, ha szükségesnek látandják, e rovatokhoz maguk is toldhatnak újakat.
2. §. Második főteendője volna az egyletnek az, hogy a hol iskolák teljesen hiányzanak, azoknak, vagy a község, vagy az állam által, avagy egyéb módon felállítását eszközölje.
E pontnál említhetjük meg a kisdedóvodák és polgári iskolák terjesztését is.
A kisdedóvodák hazánkban eddig is majdnem kizárólak egyesületek által lettek létrehozva.
És az óvodák, számtalan egyéb áldásos ered-ményük mellett hatalmas előkészítői a különben is rövid tartamú népiskolai nevelésnek.
Hasonlóan tiszte lenne az egyletnek, hogy váro-sokban, s általában, hol a helyi viszonyok lehetővé teszik, sőt igénylik, a közönséges népiskolák mel-let polgári iskolák nyittatásán működjék.
3. §. Megbízottjai által ügyeljen fel a társulat szorgalmasan járnak-e a gyermekek az iskolába ? Nyomozza ki, hogy az iskolába nem járó gyerme-kek mi okból nem mennek? Esetenként figyel-meztesse az illető hatóságokat, s szorgalmazza náluk, hogy az iskolába rendeljenek fel minden tanköteles gyermeket. — A hol pedig reális okok, p. o. nagy szegénység lehetlenné teszik a gyerme-kek iskolába járását, igyekezzék a társulat ez okokat elháritni, ha máskép nem, hát segélyezés által. — Hol az iskola mulasztás, vagy fel nem járás jelentékeny, s a közelebbi hatóságnál való figyelmeztetés is eredménytelen, tegyen az egylet arról jelentést a közoktatásügyi ministeriumnál.
— E pontban különösen sokat segíthetne az egye-sületek közreműködése.
4. §. Az iskoláknak küldöttjei által való látoga-tásánál a tanulás módjának s eredményeinek ész-lelete mellett kiválóan arról szerezzen az egylet tudomást, hogy az iskola kellően fel van-e sze-relve tankönyvekkel s egyébb tanszerekkel p. o.
térképekkel, földgömbbel, táblákkal, s effélével.
— A hol e felszerelés hiányos, igyekezzék a tár-sulat a helyi szükséghez képest azon segitni, t. i.
az illető iskolai hatóságnál szorgalmazza azok be-szerzését. Ha pedig az iskola szegénysége azt lehetetlenné tenné, vagy maga a társulat segé-lyezze e czélra, vagy a közoktatási ministerium-nál kérvényezzen tanszerekért.
5. §. Az egyletnek egyik legáldásosabb ténye leendene, az iskolában a gyermekek számára oly olvasó könyvtárak felállítása, melyből a növendé-kek olvasás végett haza is vihetnének könyveket.
Különösen sokat lehetne ez által hatni az olvasás-nak a népnél való megkedveltetésére.
Az e könyvtárakhoz szükséges csekély pénzt, vagy az iskola vagyonából, vagy magán gyűjtés-ből, vagy az egylet pénztárából lehetne elő terem-teni.
6. §. Általában az egylet teendője lenne, az itt elsoroltakon kivül is, a népnevelés terén minden hiányokat felkeresni, azokon lehetőleg saját ere-jéből segiteni ; a mennyire pedig az erejét túlhalad-ná, a bajok orvoslására szükség esetén magát a közoktatási ministeriumot is felhívni.
D o b o z , febr. 5. 1868.
Feldobogott szivem s igazán — soha nem ér-zett örömet éreztem akkor, midőn a „Népta-nítók lapjának" programmját olvastam. Hány em-ber érezhetett velem együtt így ? ! Lesz tehát ne-künk is lapunk, egy szaklapunk, melyben a mel-lett, hogy értekezések, kiszabott tantervek stb.
közöltetnek, — közöltetnek azon felszólalások s meglehet feljajdulások is, melyek által nyilvánu-lást nyernek a tanítók „óhajtásai, bajai, fájdal-mai , sérelmei." Kormányunk e valóban igen ne-mes intézkedéséből látjuk mi, hogy minket
igye-kezik azon már régen megérdemlett helyzetbe hozni, mely nélkül nem lehet jogosan képzelni jó és lelkiismeretes tanitót! . .
Bár örömem eléggé nem fejezhettem ki, de még sem tehetem azt, hogy magára a dologra ne térjek, a melyért tollamat jelenleg vettem kezem-be. Ez, a vértesaljai helv. hitv. iskolatanitók egy-letének miként állása s működésének rövideni le-írása. Igyekezem, hogy lapunk első számaiba már
— eredeti tudósítással szolgálhassak.
A vértesaljai h. h. tanitóiegylet különösebben megalakult, és szervezkedni kezdett 1865-ben.
Ugyan ezen évben tartott értekezletén kimondta, hogy szabályszerüleg akar ezentúlra működni ; ez okért kinevezett egy vegyes (tanitó és lelkészek-ből álló) bizottmányt, melynek kötelessége volt az 1866-dik évben tartandó értekezletre — oly alapszabályok készítése, melyek mind az egyle-tek működését körülírják, mind az időt megha-tározzák, mely alatt az értekezletnek határozottan történni kell.
Ezen tanitó értekezleti alapszabályok H. Nyé-ken sept. 3. 1866. csakugyan kidolgoztattak a ne-vezett bizottmány által, s ugyan ez év octob. 15.
Baracskán tartott tan. értekezleten a tagok által kevés módosításai elfogadtattak; megerősítettek pedig 1867-ik év május 10-én az egyházmegyei gyűlés alkalmával összeült tanügyi-bizottmány által.
A szabályok im e következők :
A v é r t e s a l j a i h e l v . h i t v . e g y h á z m e -g y e t a n í t ó i t e s t ü l e t é n e k é v e n k i n t t a r t a t n i s z o k o t t é r t e k e z l e t e i t i l l e -t ő s z a b á l y o k .
1. §. A vértesaljai hh. egyházmegyében a tanítói értekezlet évenkint egyszer, mindenkor a tavaszi közvizsgák bevégezte után s ha lehet, az egyház-megyei gyűlést megelőzőleg tartandó, a jegyzők által pedig ideje korán körlevelek által tudatandó.
2. §. Az ügy fontosságát tekintve, mivel az éven-kint egyszeri összejövetel kevés, az egyházmegye felosztatik több kisebb község (Bicskei, Csákvári, Vaáli, Velenczei, S. Bogárdi körökre ) ezen ki-sebb körök, a főgyülést megelőzőleg többször össze-jőnek, a felmerülő tárgyakat, a főgyülés — beáll-táig lehetőleg megérlelik s ott előadják, a hol azt még egyszer megvitatva, nem,— vagy elfogadják.
Ezen alkalommal a kisebb körök, választott énekvezéreik által magokat az összehangzó-ének-lésben gyakorolják.
3. §. Az értekezlet tagjaiul ismertetnek el: min-den mai napig bekebelezett rendes vagy helyettes, s az e §-ban kifejtett közvizsgán által ment beke-belezendő tanitó.
Ezen egyházmegyébe bekebeleztetni kívánók vizsgájok letétele, egy vegyes t. i. lelkészekből és tanítókból kinevezett bizottság előtt történik; s az igy megvizsgált, vizsgáját jól kiállt egyén elfo-gadható bizonyítvány mellett bekebelezhető.
4. §. Az értekezlet közvetlen elnöke, mindenkor egyházmegyénk n. t. főespei-ese. Hogy pedig az értekezlet soha fennakadást ne szenvedjen, — an-nak két elnöke lesz, az egyik rendes, a második
alelnök. Az alelnök, ha szükség, — a testületnek saját tagjai közül is — mindenkor szabadon vá-lasztható.
5. §. Szabadon választja az értekezlet minden időben saját köréből két jegyzőjét és azért ket-tőt, hogy egyik, vagy másiknak a megjelenhe-tésbeni akadályozása esetében — az egyik min-denkor helyt állhasson. A jegyzőség kötelezettsége pedig, az értekezletem tárgyakat pontosan felje-gyezni, azt az egyházmegyei gyűlés elébe leendő bemutatás végett az elnökség utján esperes ur-nák átadni. Ez utóbbi kötelezettség pontos végbe-vitele után a jegyzőkönyvek közül egy példány az értekezlet levéltárába visszatétetik, egy példány a tagok közt köröztetik, egy példány pe-dig n.t. esperes urnái az egyházmegye levéltárába hagyatik.
6. §. A következő értekezlet helyét, idejét vala-mint a megfejtendő tárgyakat a jegyzők a trac-tuális elnök úrtól megtudják, hogy az 1. §-ban meghatározott tudósítás ideje korán közöltethessék.
7. §. Anyagi helyzetünk sanyarú állapotához képest, hogy az értekezleteken közülünk denki pontosan megjenlenhessék, egyszer s min-denkorra a n. t. egyházmegyei-gyűlést kérjük fel testületileg, miszerint n. t. főesperes ur atyás-kodása folytán, már kezdetbe vett rend szerint, minden egyház saját tanítójának e szent és köz-ügybeni fáradozása alkalmával ingyen kocsit, s napdijul legalább egy o. é. forintot — és pedig a napdijt ugyanazon alkalommal előlegesen adni — törvényszerüleg kimondott határozatánál fogva kö-teleztessék.
8. §. Az értekezletről elmaradott tag, ha elma-radását elfogadhatólag nem indokolja, az azon napra meghatározott napdiját — saját pénzéből
— a testületnek tartozik általadni.
9. §. Következő időkben, minden tanítóvá lett egyén, hivatalában beálltával, — reánézve az előér-tekezleten történendő megjelenésével előre nem látott szükségek fedezésére — egyszer s minden-korra 1 o. é. frtot, minden rendes tanitóvá lett egyén pedig, minden tavaszi értekezlet alkalmával 20 o. é. krt fízetend.
Ez úton, valamint a birságból begyült pénzek, egyelőre csupán értekezleti szükségek fedezésére használtathatnak fel. Az ily összegek addig is, míg az értekezlet előleges szükségei fedezve lenné-nek, s e tárgyban a körülményekhez képest intéz-kedhetik, kezelése a jegyzői hivatalra bizatik, mely hivatalnak, pénzek bevételéről s kiadásairól, minden értekezlet alkalmával pontos számadást adni kötelessége.
10. §. Egybegyűlvén a tanítói kar, az értekez-let alkalomszerű együttes éneklés s az elnök ur által mondandó imával veszi kezdetét.
1 i. §. A kezdetet vett értekezleten, a feltett tár-gyak felett a testületnek minden tagja nemcsak jo-go sulva, de hivatalánál fogva kötelezve is van, akár Írásban, akár pedig szóval értekezni. Megjegyzen-dő azonban, hogy a beszédet, vagy felolvasást tartó, beszéde, vagy felolvasása folytán közbeszólások ál-tal no zavartassék. Az értekezlet czéljához képest, megkívántató rend s figyelem tekintetéből az
érte--«DI 2 4 X3Ô-kezleten beszédet, vagy felolvasást tartani
szán-dékozók, a testület akkor szolgáló jegyzőjénél, ma-gokat az érkezlet megnyitása előtt feljegyeztessék, s az igy felirt sor szerint tarthatja mindenki be-szédét vagy felolvasását. Az előadott beszédre pedik észrevételeket, megjegyzéseket — csak az előadás végével tehet bár ki is. Közbenszólók, az e pontban foglalt szabály ellen cselekvők, az el-nökség által rendre utasitandók.
12. §. A feladott tárgyakra irásilag megfelelők, ha dolgozataik elfogadtattak, ezen dolgozatok azonnal köröztetnek és életbeléptetendők, s a prot. népisk. lapokban (most már e saját nevünk-ről ismert lapunkban) közölhetendők.
13. §. Az értekezlet által szerkesztett, s a nt.
egyházmegye által jóváhagyott dolgozatokat, mi-heztartás végett minden testületi rendes tag, az e czélra különtartott jegyzőkönyvébe köröztetés al-kalmával bejegyezni s magát ahoz alkalmazni köteleztetik
14. §. Ezen alapszabályok, mihelyt jóvá ha-gyatnak és megerősítést nyernek, azonnal ér-vénybe lépnek — s mint ilyenek, az illető jegyzők által köröztetvén, minden egyes tag ahoz alkal-mazkodás végett — szinte saját jegyzőkönyvébe igtatni köteleztetik.
alakulnak, azokban mindenik t a g , mint rendes, be fog lépni."
„4. pont. Számon vétetett, hogy ez ideig hány-szor jött össze a kisebb kör, és összejövetelének mi eredménye lett :
„A vaáli kisebb kör 1867-dik évben 9-er jött össze. Eredménye az, hogy ez ideig 8 darab egy-házi alkalmi, s temetkezési éneket és 5 világi da-rabot tanultak meg a körtagjai, valamint több saját szakmájokhoz tartozó dolgok felett érte-keztek.
„Elhatároztatott, hogy e kör a téli idő alatt havonként egyszer, és pedig — mivel mindegyik tagnak legközelebb esik,két középhelyen (Tabajd és Vaál) felváltva fog összejönni. Egyik összejö-vetelen összhangzólag tanul énekelni, a másikon egy előre kitűzött tárgy felett értekezik. A leg-jobbnak látszó módot minden t a g , saját iskolá-jába beviszi, az eredményről és tanmódról (az
ért. szabályok 2. §-a értelmében) a tavaszi össze-jövetelen irásilag vagy szóval értekezik stb."
Ily módon igen szépen haladhatnánk időről időre, ha mint emlitve volt, nem lenne közöt-tünk olyan, ki minden módon akadályoztatni sze-retné működését a körnek. De reméljük, hogy ezen is lesz segitve, mihelyt testületileg megkér-jük ennek orvoslására a nt. főesperes urat. Mi nem féljük, de sőt óhajtva várjuk azon időt, a mikor okt.-ügyi ministerünk lelkes és igazán czél-ravezető javaslata szerint az egyletek megalakul-nak, melyek által megnyerni hisszük, hogy a nevelés és saját ügyünk a rég ohajtott álláspontra emeltetik, s nem lesz örökre e két ügy a pium desiderium sorai közé számitható.
B a l o g h József, tan. értekezleti jegyző.
J S L - ü i I f ö l d . . BAJORORSZÁG.
( U j n é p i s k o l a i t ö r v é n y j a v a s l a t ; s t a -t i s -t i k a i a d a -t o k ) .
A bajorországi törvényhozás elé legutóbb ter-jesztett népiskolai törvényjavaslat főbb pontjai-ban a következő változások fordulnak elő, az előb-bi e közügyré vonatkozó törvényes állapothoz képest :
1) Az elemi iskolákra való felügyelet, melyet eddigelé m e l l é k e s foglalatosságként gyakorol-tak a lelkészek, k e r ü l e t i n é p i s k o l a i fel-ügyelőkre fog bizatni. E kerületi felügyelőknek felügyelőségi tiszte és kötelessége 100 népiskolára terjed ki. A felügyeleti tiszt, a törvényjavaslat értelmében, lelkészekre is bizható.
A községbeli tanfelügyelőségi teendők, melye-ket eddigelé az illető lelkész teljesített, egy köz-ségi iskolafelügyelőköz-ségi bizottmányra úgynevezett
„Schulrath"-ra (iskolai tanács) ruháztatnak.
2) A népiskolai tanitók fizetésének legeseké-Ezek azon szabályok, melyeket ezentúlra
mihez-tartás végett szemünk előtt kell tartanunk. Öröm-mel Írhatom, hogy az egész egyházmegyében min-den tanitó, bátran néz elé a jövőnek s óhajtva várja azt az időt, a midőn mint saját sorsának ko-vácsa, a közméltánylást kiérdemelhesse és kiküzd-hesse.
Eddigi munkálkodásunknak gyümölcse az, hogy már három tag dolgozata a testület által elfogad-tatott, s a vaáli és velenczei körök meglehetős ének-karral bírnak, — már eddig is több temetkezési és alkalmi énekeket jólbetanultak. Sajnos, hogy találkozik egy két egyén, kik a közös iparkodást, ha meg nem gátolhatják is, de az elé a közös munkán való meg nem jelenésőkkel,követ görditeni igyekeznek. Ennek maggátlása tekintetéből, úgy intézkedett a vaáli kisebbkör, hogy minden össze-jövetele alkalmával az értekezések, és az
énekta-nulás elvégezése után — jegyzőkönyv vétessék fel, abban az eredmény és a rendetlenkedők nevei feljegyeztetvén a nt. főesperes úrral közöltessék.
E határozat tétetett a legközelebbi összejövetel alkalmával Vaálon, — mult évi november 13-án ; a mikor már e határozat szerinti jegyzőkönyv fel-vétetett, melyből nem lesz érdektelen egy pár pontot kijegyezni :
„3. pont. Tudomást szerzett a vaáli kisebbkör, a Sz.-Fehérmegyében alakulandó „népnevelési egyletekről" t. i. Fehérmegye részéről a nevelési egyletek még nem alakultak ugyan meg, de any-nyi tétetett e tekintetben, hogy egy küldöttségnek adatott ki nmélt. b. Eötvös József közoktatási mi-nister ur felhivása vélemény adás végett. E kül-döttség nov. hó 17-én (1867.) össze is ült s elvben elfogadhatónak véleményezi az egyleteket stb."
„E kör minden tagja abban állapodott meg, hogy ha Fehérmegyében a nevelési egyletek
meg-^ meg-^ 2 Ï T )Qô-lyebb fokozatát az új törvényjavaslat 500 bajor
írtban állapítja meg, mely összeg minden öt évi szolgálat után 50 fttal volna, a javaslat szerint felemelendő. ,
3) A tanítónak az egyház körül előforduló szol-gálatokat, mint például az egyházfi és harangozói szolgálatot nem szabad elfogadni ; tartozik azon-ban a kántori teendőket teljesiteni.
3) A tanítónak az egyház körül előforduló szol-gálatokat, mint például az egyházfi és harangozói szolgálatot nem szabad elfogadni ; tartozik azon-ban a kántori teendőket teljesiteni.