Läufer Vilmos kiadásában - Néptanítók lapja 1. évfolyam, 1868

Pesten, váezi-uteza 9. sz. a.

megjelentek és minden hiteles könyvkereskedésben kaphatók

i s k o l a i k ö n y v e k .

Á c s K . , m a g y a r , n é m e t , olasz , r o m á n , (oláh), cseh-tót és szerb beszélgetések otthon és utón. Fűzve 2 f t . Kötve 2 ft 2 0 k r .

— magyar, német, román (oláh) beszélgetések. F ű z v e 1 ft. Kötve 1 ft. 20 k r .

— magyar, német, szerb beszélgetések. Fűzve 1 f t . Kötve 1 ft. 2 0 k r .

— m a g y a r , német, cseh-tót beszélgetések. Fűzve 1 f t . Kötve 1 ft. 20 kr.

Anleitung , kurze , zum Anfertigen der gebräuchlich-sten Geschäftsaufsät.zc. Zum Gebrauch für Land-, Stadtund Sonntagsschulen. Herausgegeben von II. P. . . L e h -rer. Preis geheftet 24 kr. Steif gebunden 28 kr.

B á r á n y I g n á c z , tanitók könyve. Rendszeres kalauz a nevelés és t a n i t á s vezetésére, az elemi iskola t a n t á r -gyainak kezelésére s a t a n í t ó k n a k az irodalom terén való haladására. F ű z v e 2 ft. 60 k r .

— nyelvgyakorlatok I-sö folyam az elemi t a n o d a I I . osztálya növendékeinek fölfogásához alkalmazott, s is-kolai és házi föladatokul szolgáló n y e l v t a n i , helyesírási és fogalmazási gyakorlatok. F ű z v e 20 kr.

— Ugyanaz I I - d i k folyam az elemi tanoda 111. osztálya növendékeinek felfogásához alkalmazva. Fűzve 28 kr.

— Ugyanaz kidolgozott kiadás tanitók számára. I - s ö folyam. 30 kr.

— Ugyanaz kidolgozott k i a d á s tanitók számára II-dik folyam. 4 1 kr.

Bauer L. IB.., deutsche Elementar-Grammatik, ein Hilfs-buch zum deutschen Sprachunterricht. 5. Auflage. Ge-bunden 2 8 1er.

— Uj egyetemes földrajz, sok fametszettel. Kötve 4 4 kr.

— Neue allgemeine Geografie, mit vielen Holzschnit-ten. Gebunden 4 4 kr.

— Külön f ö l d r a j z . 1. Az ausztriai császárság és a ma-gyar királyság. Kötve 24 kr.

— Spezielle Geografie. 1. Kaiserthum Oesterreich und Königreich U n g a r n . Gebunden 24 kr.

— Magyar t á r s a l g á s i nyelvtan fő elemi tanodák és ma-gántanulók számára. 3-ik kiadás. Ungarische Conversa-tions-Grammatik f ü r H a u p t s c h u l e n und Selbslernonde.

Dritte Auflage.

Da die E r l ä u t e r u n g der grammatischen Kegeln mit un-garischem und deutschen Paralleltexte in diesem Buche abgefasst i s t , so eignet sieh dasselbe sowohl f ü r Schulen, wo die Vortragssprache ausschliesslich die u n g a r i s c h e ist, so wie auch f ü r solche S c h u l e n , in denen die V o r t r a g s -sprache die deutsche ist.

Bauhofer Gy., keresztyén h i t t a n . Elemi i s k o l á k s al-gymnasiumok számára. Kötve 32 kr.

— Ugyanaz, L u t h e r kis k á t é j a nyomán. Kötve 38 kr.

B a l l a g ! ( B l o c h ) II., magyar olvasó könyv. Gyakorlati és kiegészítő könyv minden m a g y a r gramatikához. Min-t a g y ü j Min-t e m é n y a legnagyobb m a g y a r ÍrókMin-tól. A szójelen-tések , gramatikai jegyzetek és dologmagyarázatok fo-kozatos ritkulásával. F ű z v e 1 ft, 6 kr.

DÖlle Ödön, a rajzolás az elemi iskolában , tanitók és tanítójelöltek számára, 83 kó'remetszett ábrával. 2-ik ki-adás. F ű z v e 80 kr.

Dorner I., az állattan elemei a gymnasium és ipartano-da alsóbb osztályai számára. 3 kötet. E g y - e g y kötet ára kötve 30 kr.

Borner I., a növénytan e l e m e i , a gymnasium és ipar-tanoda alsóbb osztályai számára. Kötve 40 kr.

Borner I., az ásványtan e l e m e i , algymuasiumok s al-reáliskolák számára. Második átdolgozott kiadás. A szö-vegbe foglalt 21 ábrával. Kötve 50 kr.

Borner I., ásványtan, felsőbb tanodák számára. Kötve 80 k r ' E n g e r t h V . legelső honi r a j z i s k o 1 á j a. Kezdők

számára. 1. f ü z e t . Mértani m i n t a r a j z o k . 2. füzet. É k í t m é -nyek. 3. f ü z e t . F e j e k . 4. füzet. T á j k é p e k . E g y e s f ü z e t ára 40 kr.

Mind a n é g y füzet 1 ft 50 k r .

Ehrentheil Mór héber, m a g y a r , német szótár Mózes 5 könyvéhez. Nyelvtani f ü g g e l é k k e l és teljes ragozási táb-lákkal ellátva. I. füzet 40 kr. I I . füzet 60 kr.

F a r k a s B e z s ő , szemléleti abc az irvaolvasó tanmód szerint. 36 képpel. Kötve 20 kr.

F e l l n e r L . , szemléltető, v a g y i s segédkönyv a szemlél-tetéshez, szülök, nevelők, tanitók, tanító-jelöltek és kis-dedóvók használatára. F ű z v e 1 ft.

Felsmann I., a német metrikai alapvonalai. F ű z v e 50 kr.

— átalános földrajz. Második kiadás. Fűzve 40 kr.

Frereych I., elméleti s g y a k o r l a t i rövid angol nyelvtan, magyar hangokkal kifejezett kiejtéssel. Iskolák és ma-gántanulók használatára. F ű z v e 1 ft. 6 kr.

— angol és magyar beszélgetések utazók és tanulók számára. F ű z v e 72 kr.

G y u r i t s A . , csillagászat, tanodái és magán használatra.

F ű z v e 54 kr.

— elemi m a g y a r nyelvtan, vezérfonalul a legelső okta-tá ban. Hibeau rendszere nyomán. Második kiadás.

F ű z v e 24 k r . Kötve 30 kr.

— M a g y a r nyelvtan. F ű z v e 54 k r .

— M a g y a r m o n d a t t a n , tanodai és magánhasználatra.

Harmadik javított kiadás. F ű z v e 40 lu-.

— Természetrajz tanodai és m a g á n használatra. F ű z v e 54 kr.

— Természettan. 2. kötet. F ű z v e 1 ft. 28 kr.

— a természettan előcsarnoka , tanodai és magánhasz-nálatra. F ű z v e 28 kr.

— m a g y a r o k története , tanodai és m a g á n h a s z n á l a t r a , vezérfonalul az első o k t a t á s b a n . Második kiadás. Fűzve

40 kr.

Hecht M., Izráel története , a bibliai befejezésétől a je-lenkorig. Előszóval ellátta Dr. P h i l i p p s o n. Fűzve

1 ft. 20 kr.

H i e s e r J . , rajzoló mértan. Reál- s ipartanodák haszná-latára. Fordította Szabóky Adolf. 15 kőtáblával. Ara fűzve 2 ft.

Kiss Lajos, vezérfonal a betüszámtani legelső oktatás-ban. F ű z v e 32 kr.

K o h á n y i S . , nyelv- és elmegyakorlatok. Ú t m u t a t á s , mi-kép és mit kell kis g y e r m e k e k k e l beszélni. Szülők és néptanítók számára. F ű z v e 30 kr.

— Sprach- und D e n k ü b u n g e n . Anleitung wie und was mann mit kleinen Kinder Sprechen soll. F ü r E l t e r n , Kinderbewahrer und Volksschullehrer. 30 1er.

— gyermekdalok a magyarországi népiskolák és óvo-dák számára. U j kiadás. F ű z v e 28 kr.

— Kinderlieder für Volksschulen und Bewahranstalten.

Neue Ausgabe. 28 kr.

— U j dalkoszorií. Száz m a g y a r és német dal, 5—10 éves gyermekek számára , n é p i s k o l á k b a n , óvodákban és családi körökben 48 kr.

H u t i r a i L u k á c s i S á n d o r , selyem- és eperfatenyész-tés. F ű z v e 42 kr.

B r . L u t h e r M á r t o n kis kátéja. Fűzve 8 kr.

Madzsál' János a class, phil. s tanára m a g y a r mon-dattan. Tanitók, tanító-jelöltek, főelemi tanitók s a gym-nasiumok alsóbb osztályainak használatára, 1. füzet 40 k r . kötve ' 46 kr.

B u d á n , 1868. Nyomatott a m, kir. egyetemi nyomdában.

.IL VU« I l U V U I 'J. ViíIIIl. ^ » h i ú i t o k , marcz.

NÉPTANÍTÓK LAPJA.

M E T I K Ö Z L Ö N Y

a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára.

Kfailja a vallás- és közoktatásügyi m. hlr. minisztérium.

A „Néptanítók lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlőjeNllj nélkül kaphatja következő' feltételek alatt : 1 - ö r , hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-or hogy azt

mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja.

Nem népiskolai tanitók előfizethetnek : E g y évre 3 frttal ; fél évre 1 frt 50 krral.

A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Bu-dán a vallás- és köz-oktatásügyi m. kir.

ministeriumnál az Or-szágházban.

Minden a szerkesztői vagy kiadói hivatalt

illető közlemény a szerkesztőséghez

kül-dendő.

A hallgató és kérdezkedő tanítási modorról.

Ha a gyermekek a szülői háznál szülőiktől, mint első nevelőjöktől jó rendre taníttattak, ha el-vetették ama magvat, melynek csirája éltető nap-sugár által kifejleszthető, nem fog azon gyermek, midőn a szülő gondos karjai közül, egy mindenhol nélkülözhetetlen képző iskolába lép, ez intézottől, mely a közoktatás czéljára rendoltetett, rettegni.

E közoktató intézet a z , melyet pótolni mással nem lehet, s ez nem csak azt pótolja, mit a szülök meg nem adhatnak gyermekeiknek, hanem ez egyszersmind azon hely, hol a gyermek emberi nemesebb kötelességeinek méltó betölthetésére képessé tétetik. Az iskola a z , hol az ilju nemze-dék legelőször lát társaságot és pedig olyant, melynek minden egyes tagjai ugyanegy czélból gyűltek össze s igy az iskola nemcsak képző, ha-nem egymás iránti szeretetet is eszközlő hely, mi soknak áldás még akkor is, midőn már a nagy világban eveznek. A gyermek szendergő szellemi erejét az iskolában ébreszti és fejleszti a tanitó, s ott nyerhetik ama kincset, melyet „som a tolva-jok el nem oroznak, sem a rozsda meg nem emészt."

A tanitó oktatása a gyermekek tehetségéhez mért lehet, mert t u d j u k , hogy nemcsak a testi erő, hanem a lolki tehetség is bizonyos természeti tör-vény szerint szokott kifejlődni, és pedig mindenkiben némi változással. A tanítás pedig h a l l g a -t ó vagy k é r d e z k e d ő módon -tör-ténik.

Hallgató tanítási módon történik, ha a gyer-mekek csend- éa figyelemre intvék s a tanitó foly-tonos beszédben közli velők a fogalmakat, Ítéle-teket és igazságokat.

Kérdezgető módon történik, ha mindezek a ta-nulók elméjéből fejtetnek ki. De e két tanitási modor nem minden tanitási tárgynál alkalmazha-tó. A közlő, vagyis a hallgató tanitási modor a ter-mészet- és történettudományoknál alkalmasabb,

mig a kifejtő vagyis a kérdezkedő tanitási modor a gyermek elméjében a már meglevő ismereteket fejti k i s azon tanitási tárgynál alkalmazható, hol legnagyobb mértékben az erkölcsi igazságok tüntettetnek elő ; de igen tanácsos e két modort egymással fölcserélve ugyanazon egy tárgyra al-kalmazni. *)

A kérdozkedő modor azonban kétféle t. i. pár-beszéd általi és Kateketai.

A párbeszéd általi tanitási modorral minden is-kola mester él ; de sok a nélkül, hogy figyelne vagy t u d n á , hogy melyik, vagy minő modort kő • vet a tanításban. Ugyanis, midőn különféle kér-déseket terjeszt a tanulók elé, özek pedig felelnek, az nem egyéb, mint párbeszéd általi tanitási mo-dor. A párbeszéd általi tanitási modor tehát abban áll, hogy a tanulókat saját előismereteiknél fogva, majd kérdezősködésekkel, majd ellenvetésekkel oda vezetjük, hogy valamely ismírt tárgyról még világosabb fogalmuk legyen, annak .valóságáról még tökéletesebben meggyőződjenek; vagy pedig saját előismereteik által, más ismeretlen tárgygyal, igazság-, törvény- és szabálylyal megismerked-jenek.

A kateketai tanitási modor pedig abban áll, hogy a tanitó többféle kérdések és feleletek által oda vezeti a tanulókat, hogy az előadott tárgyat helyesen megértsék, fölfogják és róla meggyőződ-j e n e k ; a miből kitűnik, hogy a kateketai tanitási

modor épen nem abban á l , hogy a tanulókat szó-ról szóra kikérdezzük valamely tantárgyból, ha-nem hogy a kérdéseket ugy intézzük, hogy a gyermekeknek ne csupán emlékező tehetsége, ha-nem összes szellemi tehetségök vétessék igénybe, képeztessék és tökélesbitessék.

Iskoláinkban, a mennyire egy pár évi

tapaszA mi nézetünk szerint a népiskolában minden t á r g y -ra nézve mindkét modor kapcsolatosan használható s a tanitó az e g y i k e t , vagy a másikat akkor válaszsza , mi-dőn arra a pillanat legczélszerübbnek mutatkozik. Szerk.

talâs megismerni engedi, a kateketai tanitási mo-dor, mint a kérdezőnek egyik neme, hasznosabb, mint a közlő hallgató , vagyis összekötő tanitási modor; mert vannak gyermekek, kik alig várják, hogy felelhessenek, mivel az igen sokáig tartó fi-gyelem megfosztja őket a türelemtől, de ha a ta-nitó minden egyes értelemmel biró mondatnál kér-dez , a tanulók vele együtt gondolkodnak s igy egyszersmind figyelni is kénytelenittetnek. A hall-gató vagyis az összekötő tanitási modorban pedig a gondolatok, eszmemenetek gyorsan következ-nek egymásután s a gyermekek nem képesek fi-gyelemmel kisérni és azt magukévá tenni s igy az oktatás fölületes marad.

Vannak olyanok, kik azt állítják, hogy kérdez-kedő vagyis a kateketai tanitási modor, a tanitót te-kintélyében kisebbiti, mert minden magasabb esz-métől ment, üres s puszta fecsegés. A kik ily téves véleményben vannak, azok e tanitási modor iránt tiszta fogalommal nem birnak s nincsenek tisztában azzal, váljon mi kevesbítheti, vagy mi adhatja meg a tanitó tekintélyét, vagy nem képesek vele élni, vagy fáradságukat e modornak föláldozni nem akarják; mert igaz ugyan, hogy mig a hallgató vagy összekötő tanitási modorral élő tanitó kényelme-sen ül szószékén, addig a másik fáradságos mo-dorával , hol ehhez, hol amahhoz közelit és intézi kérdését.

A kérdezgető tanitási modor igen nagy ügyes-séget kiván, miért nélkülözhetlen a tanítónál az előadásra való előkészület, mert tudjuk azt, hogy sokkal nehezebb a gyermekeknek valamit meg-magyarázni , mint felnőtt embereknek. Igen gya-korlottnak kell lenni azon tanitónak, ki e modor-ral él, hogy minden előkészület nélkül mehessen iskolájába ; sőt vannak esetek, hogy az előkészü-let után is egyik, vagy másik gyermek figyelmet-lenségével oly zavarba hozza a tanitót, hogy he-lyes kérdéseit azonnal tovább folytatni nem tud-ja s kénytelen kissé megállapodni. Ha a tanitó, mielőtt előadását megkezdené , az előadandó tár-gyakból jól elkészült s a felteendő kérdéseket jól átvizsgálta, a haladás kétségtelen.

Hogy azonban a kérdezkedő, vagyis a kateketai tanitási modor czélhoz vezessen, ennek használa-tánál a következőkre figyeljen a tanitó :

a) a kérdéseket és a benne foglalt tárgyakat mindig a kérdezett elmebeli tehetségéhez szabja, b) a kérdés mindig a tanuló elméje és szive kép-zésére legyen irányozva,

c) a tanitó tűzze ki a czélt, hova a gyermeket vezetni a k a r j a , mert különben könnyen megtör-ténhetik , hogy kérdezősködésével hasztalan ide s tova fog kalandozni, a mi czéljával

homlokegye-nest ellenkezik.

A feltett kérdésnek pedig, hogy az felelet nél-kül ne maradjon, szükséges :

a ) világosnak lenni, hogy a gyermek ama ho-mályt, mely a kérdésre való leleletet t a k a r j a , csekély mérvű gondolkodása által elháritni képes legyen. Világos pedig a kérdés, ha mellőzzük mindazon szavakat, melyek a gyermek értelmét fölülmúlják, s lia a szókat oly mondattá füzzük, hogy abban minden kétértelműséget elkerülünk,

(?) határozottnak lenni, hogy a gyermek a kér-désben rejlő képzetet felismerje, mert ha arról tiszta foggalommal nem bír, tökéletes meggyőző-désből feleletet nem adhat. Határozott a kérdés , ha a mondat tárgyát ugy helyezzük, hogy arra csak egy felelet adathassék. Hogy határozott kér-dést intézhessen a tanitó, szükséges a nyelvtan szabályszerű ismerete ; mert ha a szók szabály-szerű elrendezését nem tudja a tanitó, a kérdések feltevésében gyakran hibákat ejt. A tanitónak leg-először saját nyelvét kell alaposan tudnia, ismer-nie, mert ezen alapszik a gyermek értelmének felvilágosodása ; de hogyan is kivánhatja a tanitó, hogy növendékgyermeke megértse, ha magát tisztán és határozottan kifejezni nem tudja ?

y) könnyűnek, hogy azon gyermek, ki gondol-kodni már képes s a kérdés feleletét tudni óhajtja, minden erőltetés nélkül felelhessen. A könnyű kérdések feltevésénél azonban nem keli épen a tanitónak azt tekinteni, hogy a gyermek előtt is-meretesek-e ama fogalmak, melyek a kérdésben foglaltatnak, hanem vizsgálja meg azt, hogy mi-ként tudnak a gyermekek gondolkodni, Ítélni és következtetni s ha mindezt ismeri, ahhoz mérve tegye a kérdést; de azért a kérdésnek nagyon könnyűnek sem kell lenni, nehogy a gyermek minden gondolkodás nélkül felelhesen, mert ez szórakozottá tes zi, s megszokva az ily könnyű kérdéseket, később nem lesz képes gondolkodá-sát a feltett kérdésben rejlő gondolat megfejtésére fordítni,

cT) rövidnek, hogy a gyermek a feltett kérdést egy gondolattal átfuthassa s a kérdésben rejlő fe-letet megtalálva, helyesen ki is mondhassa.

De ha a tanitó a kérdéshez olyan képzetet és szót is kapcsol, mely nélkül a kérdés megállhat, vagy ha a kérdést, a minek rövidnek kellene len-ni , körül írja, vagy utó figyelmeztetéseket tart : nem tudhatja a gyermek, melyikre figyeljen s megtörténhetik, hogy elfelejti és igy a tanitó a kérdést hiába intézte.

A kérdezkedő tanitási modor az, mi leginkább igénybe veszi a tanitó figyelmét. A feltett kérdés-nél figyelni kell továbbá a tanitónak arra is, hogy ne az egész hallgatósághoz, hanem csak egyesek-hez intézze ; ha a gyermekek egyszerre felelnek, a figyelmet hamar helyreállítani nem lehet, a jó és rosz feleletet megkülönböztetni nem képes és azon gyermekek, kik ugy is csak a rosz szoká-sú szoká-súgás után képesek valamit mondani, örülnek, ha igy kell felelniök, mert a szorgalmasak után ők is elmondják minden gondolkodás nélkül a ma-gukét és ez esetben a hanyagokat, nemcsak hogy szorgalomra nem szoktatja a tanitó, hanem inkább lustábbak- és pajkosabbakká teszi.

Azt se engedje meg a tanitó, hogy a gyer-mekek kezök hadárázásával vagy épen lármájok-kal adják tudtul, hogy felelni akarnak ; azonban itt vigyázzon a tanitó, hogy a gyermekek eleven-ségét és a tárgy iránti hajlamát el ne fojtsa ; azért ha olyannal feleltet, mindig a nehezebb kérdése-ket adja elébe és ha e kérdésre is helyesen képes felelni, ott a tanitó, hol tehetség, figyelem és mukásság uralkodik, a gyermekeket hasznos

szel-lemi versenyre gerjesztheti és hogy a kérdés iránt mindenki figyelem- és érdekkel viseltessék, előbb tegye meg a tanitó a kérdést s csak aztán szólitsa fel azon gyermeket, kit annak megfejtésére ki-szemelt.

A f e l e l e t r ő l . Az iskolában a tanitást a fele-letek teszik ; mert ebből tudhatja meg a tanitó, hogy meddig haladt, mit kell még végeznie, vagy hol és mit kell ismételnie, hogy a gyermekek a felől tiszta fogalommal birjanak.

A felelet, a tanitóra nézve legszükségesebb ; ha a gyermekek a feltett kérdésre felelni nem tud-nak , a tanitó még czélját nem érte ; de ha képe-sek mindenre, mit a tanitó már előadott, megfe-lelni , fáradsága sikerteljes volt.

A kérdésre tehát a gyermek vagy ad vagy nem ad feleletet.

Az első esetben lehet a felelet :

a) helyes, helyes ugyan, de nem alkalmas, — rosz, nevetséges és képtelen,

b) homályos, határozatlan és összezavart, c) a feleletben a gondolat lehet igaz, de a kife-jezés hamis.

M i t k e l l t e n n i , h a a f e l t e t t k é r d é s r e s e m m i f e l e l e t e t n e m ad a g y e r m e k ? Ha a kérdésre a felelet elmaradt, mindenekelőtt tud-ja meg a tanitó, hogy a gyermekben-e, vagy a

feltett kérdésben keresendő az ok ? Ha a kérdés hibás, ugy nem volt elég világos, határozott, könnyű és rövid s ezt azonnal javitsa ki a tanitó, hogy a gyermekek észre ne vegyék azon hibát, mely a kérdésben foglaltatott. De ha a gyermek-ben keresendő az ok, ez vagy félénkség-, vagy vigyázatlanság-, vagy pedig makacsságból tör-ténik.

Ha félénkségből történt a felelet elmaradása, nyájas és leereszkedő beszélgetés által iparkodjék a tanitó beszédre hozni a gyermeket, könnyebbít-se meg a kérdést, hogy arra az egyszerű i g e n - , vagy n e m-mel felelhessen, mondassa el a gyer-mekekkel a feltett kérdést s ez nemcsak az emlé-kező tehetséget műveli, hanem bátorság- és a mondatok helyes kiejtésére is segiti.

Ha vigyázatlanságból történt, a legnagyobb komolysággal adja tudtul a tanitó nem tetszését s megvető tekintettel mondja meg, hogy a vigyá-zatlanság gyümölcse mindig a tudatlanság.

A tanitó, ha tekintélyét az iskolában föl tudja tartani s birja a közszeretetet, soha vagy csak igen ritkán fog oly gyermekekkel találkozni, ki ma-kacsságból ne feleljen, ha még is találkozik, ki-ben e sajnálatra méltó természet lappang, azon-nal ne bánjon vele u g y , miként megérdemlené, hanem nyilvánítsa, hogy a felelet elmaradásának oka nem más, mint vigyázatlanság vagy lustaság s feddje meg hallgatását a legnagyobb komoly-sággal ; de ha e durva hibáját még másodszor is ismétli, vegye elejét a tanitó azon szomorú követ-kezésnek , mit a makacsság szül ; hívja magához, hogy annál nagyobb hatással legyen s fesse le e

Í

iünnek rútságát és eredményét, szánakodva mond-a el, hogy mily roszul esik mond-az mond-a tmond-anitónmond-ak is, ha valakit büntetnie kell ; de a bün mindig bün-tetést von maga után. Ültesse egy külön padba s

adja tudtul, hogy fölmenti a büntetés alul, ha megjavul és aljas hibáját megbánja ; ily bánásmód az érzékeny gyermeket egészen megindítja s ar-czárói észrevehetők a megbánás jelei.

M i t kell t e n n i h a a f e l e l e t h e l y e s ? Ha a gyermek a kérdésre helyes feleletet adott, is-mételtesse azt a tanitó, hogy annál tisztább foga-lommal birjon a kérdésről, röviden, dicsérje meg a felelőt, hogy mindig figyelemmel legyen a tani-tó szavára, azonban fürkészsze ki, hogy meggyő-ződésből adta-e a feleletet, vagy csak súgásból hallotta, vagy pedig könyvébői tanulta meg és nem érti, a mit mondott.

Hogy ezt megtudhassa a tanitó változtassa meg a kérdést oly formán, hogy ismét ugyanazon fe-leletet kivánja maga után, lia ez jól sikerült, meg-tudja a tanitó, hogy milyen elmebeli tehetséggel bir tanítványa, sőt még a tárgy, vagy dolog bő-vebb ismeretére is vezeti. Vagy pedig tagolja föl a feleletet s megtudja, hogy értelemmel tanul-e mindent, és ha nem, nyilvánítsa annak kevés hasz-nát és kényszerítse amannak követésére.

M i t k e l l t e n n i , h a a f e l e l e t h e l y e s , d e n e m a l k a l m a s ? Ha a felelet helyes , de még-sem alkalmas a kérdésre, a tanuló vagy nem ér-tette meg a tanitót, vagy nem vigyázott beszédé-re , mert az olyan felelet legtöbb esetben a vigyá-zatlanság szüleménye.

Az ilyen feleletet ne vesse el a tanitó s ne te-gyen egy uj egészen más fogalmat magában fog-laló kérdést, hanem vezesse oda a gyermeket, hogy a félig igaz feleletet önmaga javithassa ki.

M i t k e l l t e n r t i , h a a f e l e l e t r o s z ? Meg-történik , hogy a helyesen feltett kérdésre is egé-szen rosz feleletet kap a tanitó ; mi nemcsak hogy a kérdéshez nem illik, hanem önmagában is hamis és helytelen. Az ilyen feleletet vagy a figyelmet-lenség, vagy fölfogás hiánya, vagy félelem, vagy pedig nem elég világos magyarázat okozhatja.

Ismételtesse a kérdést a tanitó s azonnal átlátja a rosz felelet okát, s ha, fájdalom, ez a fölfogás hiá-n y a , hiá-nyájas beszédével ösztöhiá-nözze a gohiá-ndolko- gondolko-dásra és legyen segélyére a tanitó, könnyű kérdése-ket intézzen hozzá, s lia már erre is helyesen meg-felel , fokonkint intézzen hozzá oly kérdést, mely nagyobb gondolkodást igényel.

M i t k e l l t o n n i , h a a f e l e l e t n e v e t s é -g e s é s k é p t e l e n ? Azon feleletek, melyek ne-vetségre ingerlik a gyermekeket vagy hirtelen-ség-, vagy együgyűhirtelen-ség-, vagy pedig pajkosságból is származhatnak.

A nevetséges feleletnél komolyan viselje magát a tanitó, ha mindjárt erőszakot kell is venni ön-magán , hogy a nevetés átalános ne legyen, mert ha az egész osztály föl van ingerelve, a csendet egy hamar helyreállitni nem lehet, és nemcsak hogy a tanitást félbeszakasztja, hanem tőle időt is vesz el. Intse meg a tanitó tanulóit s nyilvánitsa, hogy nincs okuk miért nevetni, mert mindenki hibázhat, vagy pedig elértheti, a mit mondanak, vagy nem azt mondotta ki, mit akart. Ez esetben ismételje maga a tanitó hangosan a kérdést s adja tudtul a felelőnek, hogy vigyázzon és komolyab-ban gondolkodjék. Do ha a feleletben találkozik

8 *

valami igaz, vagy kevés változtatással átjavítható, azonnal megfoszthatja őket a nevetéstől, sőt szé-gyeneim fogják magukat, lia tudtul adja, hogy a felölő egy esetben jól és helyesen felelt. A tanít-ványok azonnal kíváncsiak lesznek, váljon mi

In document Néptanítók lapja 1. évfolyam, 1868 (Pldal 124-141)