Mióta Magyarországban a népnevelés ügyét teendőink egyik legfontosabbikának tekintjük, minden alkalmat módot igyekeztünk kifejteni, me-lyeknél fogva a népnevelést többre, többre vi-liessük. Az efféle igyekezetek sorában tartozónak hiszszük a többek között a népiskolai kertek fel-állítását; ugy levén mindnyájan meggyőződvo, hogy a serdülő nép gyermekei elméleti oktatását azáltal is gyümölcsözőbbé fogjuk tehetni, lia őket leendő foglalatosságaik megismerésére, már ta-nulói, vagy is gyermeki korukban elvezéreljük.
Igy jött arra a gondolatra csaknem minden
hely-ség , főleg a közbirtokosság, a hol a tagositások akár végbementek, akár folyamatban vannak, hogy az iskolás gyermekek gyakorlati és sikeres tanithatására legalább egy -két hold kertecskét szakaszszon ki a közösből. Valóban dicséretes szokássá vált ez majdnem mindenütt e hazában s alig van tagositott h a t á r , mely ne gondoskodott volna a n é p i s k o l a i k e r t kihasitásáról. Kert tehát már csak volna és a hol még nincs, bizo-nyosan lenni fog ; hanem az a kérdés : a meglevő népiskolai kertek a kitűzött czélra fel vannak-e és vájjon helyesen vannak-e felhasználva, alkal-mazva? E kérdésre majdnem átalános nemmel lehet felelni ! Nekem ugy tetszik, hogy a népis-kolai tanitó oly formán van ez ügygyei, mint ta-nítási újabb elvek szerint készített kézikönyvvel, hogy nehezen szokik hozzá, sokszor épen azért, mert nem leli meg a dolog kezdő végét. Ha a ta-nítási ujabb elvek szerint készített könyvekhez igen nagyon szükségesnek tartjuk a vezérkönyv írását s annak a tanitó kezébe használat végetti juttatását: bizonynyal nem lehet kevésbé
szüksé-ges az utasitás ahhoz : miképen kelljen a népis-kolai kerteknek tanitási czélirányos hasznát venni ?
Engedje meg tehát t. szerkesztő u r , hogy a Néptanítók lapja hasábjain legelőször is az erre való utasítást kisérthessem meg.
A legiijabban keletkezendő országos népiskolai szervezet egyébféle tantárgyak közzé bizonyosan befogja sorozni a m e z e i g a z d a s á g a l a p v o n a l a i tanítását is, k ü l ö n ö s t e k i n t e t -t e l a f a -t e n y é s z -t é s és k e r -t é s z e -t r e ; megfogja határozni a tanitás időjét és módját is, hogy o tantárgyat a játékra szánt üres órákban s g y a k o r l a t i l a g kell tanítani. Ezek szerint mind a felett, hogy : kell-e a gazdaságtant és a kertészotet tanítani, mind a folett : mikor és mi módon kell tanítani, okoskodnunk feleslegessé vá-lik. A kérdés csak az: mit kell a gazdaságtanból és mit kell különösen a fatenyésztés- és átalában a kertészetből tanitani ?
Maga e szó g y a k o r l a t i l a g határozottan kifejezi, hogy a tantárgy tanításában szó sem le-het arról, hogy a tanulót szokás szérint e tárgy tanítására kijelölt időben az iskola padjaira sorba leültessük s például a gazdasági kis tükör vagy más ilyen kézikönyvből betanulásra kiszabott leczkét mondassunk vele. Isten mentsen ! Az ily tanultatás által épen azt, a közönségesen elter-jedt rosz hitet terjesztenők még jobban el, hogy
a gazdálkodást nem lehet könyvből megta-nulni ; vagy a mi más szóval azt a hitet foglalja magában, hogy mind a z , a mit a gazdálkodás-ról könyvbo irtak — lirom, lárom, vagy lári, fári ! Épen ezzel ellenkező hitet kell a nép gyerme-keibe beoltani, hogy a gazdálkodás is tudomány, melyet a gyakorlatból ugy lehet megtanulni, ha a gyakorlatot tudományos ismerettel világosítjuk és ezt a tudományos ismeretet az iskolai többi tantárgyakból tanuljuk és a gazdálkodásban al-kalmazzuk ; a könyvből pedig akkor tanuljuk a gazdálkodást haszonnal, ha abban kellő gyakor-lattal birunk s gyakorlati tapasztalatainkat a
5 *
könyvből olvasottakkal gyarapítjuk és felvilágo-sítjuk.
Gyakorlati úton kell teliát a népiskola növen-dékeit megtanítani.
1. g a z d a s á g i n ö v é n y e k t e r m e s z t é -s é r e , milyenek a közön-sége-sen i-smerete-s ga-b o n a f é l é k , a t a k a r m á n y n ö v é n y e k , a d o h á n y stb.
2. Minthogy növénytermesztést trágyázás nél kül haszonnal sokáig nem lehet űzni, a körülmé-nyek szerint meg kell választani, hogy a m a r h a vagy a j u h stb. vagy mind kettő t e n y é s z t é -s é t kö-s-sük-e ö-s-sze ki-s gazda-ságunkkal ; továbbá az állatok tenyésztéséből nom kell kifelejtenünk, a m é h - é s a s o l y o m t e n y é s z t é s t sem.
3. A k e r t é s z e t b ő l tanítani kell a z ö l d -s é g t e r m e -s z t é -s t é-s a f a t e n y é -s z t é -s t -s minthogy a fatenyésztést vagy a gyümölcs élve-zeteért, vagy a fa felhasználásáért üzzük, kö-vetkezik, hogy mind a nemes g y ü m ö l c s , mind az e r d e i f á k t e n y é s z t é s é t kell tanítanunk.
4. Végre, kivált olyan vidéken, a hol a szöllő-mivelés divatban van (s az ország csaknem min-denik vidéke ilyen) meg kell mutatnunk a s z ő 1-l ö v e 1-l v a 1-l ó b á n á s t is.
így ismervén a mezei gazdaság és a kertészet tantárgyait következik hogy :
M i m ó d o n k e l l a n é p i s k o l a i k e r t e t f e l o s z t a n i ?
A kert felosztására nézve a benne tanítandó tantárgyaknál fogva igazodunk el. De mielőtt erre térnénk közönségesebb és szükségképi elin-tézni valónk van.
Bármily kicsiny vagy nagy legyen a népiskola kertje, azt mindenek előtt rendesen és ugy kell be-keríteni, hogy abba semmiféle hivatlan vendég be ne mehessen. A bekerítés kötelessége és költ-ségei az egyházat és községet egyaránt illetik.
Ha ezen főkelléket elmulasztanák megcsinálni, annyi, mintha kertet sem adtak volna az iskolá-nak, mivel kerítés nélkül annak semmi hasznát venni nem lehet. Ugyancsak az egyházat és köz-séget egy formán illeti a kertbe szükséges kút vagy kútak ásatása, is mind a kerítésnek, mind a kutaknak jó karban és rendben tartatása; a kertnek a szükséges eszközökkel, ha kivántat-nék állatokkal való felszerelése is.
Az ily előkészületek megszerzése után, a ker-tet az iskola tanítónak inventarium mellett át le-het adni s gondjaira bízván meghatalmazni, hogy abban belátása szerint intézkedjék s a gazdaság és kertészet tudományát tanítványainak a legczél-szerübben tanítsa.
De hogy az olyan tanítónak ki az effélékben nem jártas, belátása lehessen, vagy is, hogy kellő
tervet állapithasson meg, elmondok itt némely utasítást.
Azon feltételből indulok ki, hogy a népiskola kertje fölülete vizirányos vagy alig lejtős fekvésű, tehát nem dombos völgyes. Ha vizirányos vagy kissé lejtős, legelső teendő egy kőmives vizmér-ték segítségével kipuhatolni, meghatározni, a vizirányos vagy lejtős felületnek hol van mégis a magasabb pontja, vagy ha több ilyen pont van
benne, hol vannak a legmagasabb pontjai, a hon-nan a viz magától lefolyhat a kert minden része felé ? Mikor ezt kipuhatolta a tanitó, ha kicsiny a kert, megállapíthatja, hogy a kútat oda kell ásat-ni, a hol a kort legmagasabb pontja van, ha nagy a k e r t , akkor több magas ponton több kútat kell ásatni. Minthogy pedig a legkisebb tér felülete som olyan, hogy rajta a vizet sekély árkok segít-ségével ellehetne biztosan vezetni, a föld felületét ugy kell elegyengetni (planirozni), hogy a viz a kert minden részébe könnyen elvezethető legyen.
IIa ez megtörtént, csak azután lehet a kertet a mivolendő tárgyak szerint felosztani.
Mivelés alá három főtárgy esvén, a kertet egyenlő három részre oszthatjuk — két részre esni fog a g a b o n a és a t a k a r m á n y f é l e , egy részre a k e r t i n ö v é n y e k termesztése. Még pedig a két első részről jól megjegyezzük, hogy a gabona termesztésre szánt földünk a takarmány tormesztésre szánttal csaknem egyenlő legyen, í g y értethetjük meg a gyermekekkel, hogy a ga-bona-termesztést jó móddal csak ugy eszközölhet-j ü k és gyarapithateszközölhet-juk, ha takarmányunk maeszközölhet-jd- majd-nem annyi földön terem, mint gabonánk, mert csak ekkor lehet kilátásunk a r r a , hogy annyi trágyát termelhetünk a .mennyivel évenkint föl-dünknek legalább egyhatodát megjavíthatjuk.
Ennek megállapítása után huzliatjuk ki a kert-beli közlekedési útakat, melyeket aztán részint szőllővel, részint ribizli és pöszméte csemetékkel szegélyezhetünk. Ha nagy a kertünk, útfeleinkre ültethetünk alacsony termetű gyümölcsfákat is.
A kerítést is körülültethetjük vagy gyümölcs-fákkal, vagy legalább eperfa eleven sövénynyel.
Ha péld. ilyen szabályos alakú, hosszúkás négy-szögű volna a kertünk s tenne mintegy 2 holdat akkor igy lehetne felosztani.
I. 1. 2. 3. 4. 5.
II. a. b. c. d. e. f. ; g. h. i. k.
Az I. szám irányában eső rész a kert egy har-mada, és szánva van a szorosan vett kerti ipar tanítására, nevezetesen :
Az 1. szám alatt mivelni kellene a konyhai czé-lokra szükséges zöldséget, mint a milyen a mu-rok, petrezselyem, zeller, hagyma, káposzta stb.
A 2. és 3. szám alatt magról kellene gyümölcs-fa vadonczokat, eperfát és különféle erdei fákat nevelni.
-<€X 69 i o -
\A 4. és 5. szám alatt nemes gyümölcsfákat és nemesitett eperfákat tenyészteni.
A l i . szám irányában eső részen a rész két-harmadán lehetne folytatni egy kis váltó gazda-ságot. Ezt természetesen a föld természeti álla-pota, a vidék és a házi körülmények szerint kel-ne mindég elrendezni. Itt csak példát lehetvén felhozni, előterjesztek egy oly kis gazdaságot, melybe a luczerna mint a szárazságot legjobban eltűrő takarmány-növény vau felvéve. — l i a a kert 1200 Q°-let számított két holdat teszon, ugy a gazdaságra szánt %-tér 1600 | l'-re megy, me-lyet ha tizfelé osztunk egy-egy szokaszocäka 1 (iO P l ' ölet fogna tenni. Ebben a luczernás forgót következőleg lehetne megállapítani :
a) alatt lohetno ugar trágyázva, vagy e helyett takarmány bükköny trágyával.
b) Erre következnék r e p c z e.
c) A repcze után, b u z a.
d) A buza után, á r p a .
e) Az árpa után, t e n g e r i és b u r g u n d i r é p a újra trágyázva, vagy dohány.
f ) Ezek után, 1 u c z e r n a z a b b a l . g) L u e z e r n a.
h) L u c z e r n a . i) L u c z e r n a . k) L u c z e r n a .
S igy a tizenegyedik évben ismét ugar trágyá-val vagy takarmány bükköny stb.
Minthogy a vetésforgás megkezdése is nem épen könnyű, ha valaki véletlenül körülményei szerint az itt felállított példát kívánná alkalmazni, ily formán, kezdhetné meg kis gazdaságát.
A # egész trágyázást, az + fél trágyázást je-lent. — Ha bőven van trágya, mindenütt jobb az egész trágyázás.
' A vetés-forgás táblázatos kimutatása.
év I. I I . III. IV. V. VI. VII. V I I I . IX. X.
1867.
u g a r buza bükköny árpa tengeri
+
zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
á r p a buza repcze
1868.
1 repcze u g a r # buza bükköny á r p a luczerna zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
árpa buza
1869. buza repcze
ugar buza bükköny luczerna luczerna zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
á r p a
1870. árpa buza repcze ugar # buza luczerna luczerna luczerna zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
1871. +
tengeri v. ilohány
á r p a buza repcze u g a r # luczerna luczerna luczerna luczerna zab, lnczerna
1872. zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
árpa buza repcze u g a r
#
luczerna luczerna luczerna luczerna 1873. luczerna zab,luczerna
+
tengeri v. dohány
árpa buza repcze ugar # luczerna luczerna luczerna
1874. luczerna luczerna zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
á r p a buza repcze u g a r
#
luczerna luczerna 1875. luczerna luczerna luczerna zab,luczerna
+
tengeri v. dohány
árpa buza repcze ugar # luczerna
1876. luczerna ^luczerna luczerna luczerna zab, luczerna
+
tengeri v. dohány
árpa buza repcze u g a r #
Egy ilyen kis gazdaság teromno annyi takar-mányt, hogy vole egy jó tohonet jól el lehetne tar-tani, ha pedig nyári legelőre járna a tehén, akkor kettőt is el bírna tartani. Annyi trágyát is lőhetne termelni, hogy évenkint 320 Q'-let azaz : két sza-kaszt, jól moglchctno kövéríteni.
Az ogy tehén eltartása mellett teremne a gaz-daság repczét, búzát, árpát stb. miket pénzzé le-hetne tenni. A fáskort is adhatna a fákból valami jövedelmecskét. Azonban jegyezzük meg, hogy
itt a haszon keresés mellett, főbb czél a példaadás által való gyakorlati tanítás.
A földet a fával kellene megmivolni, s felásnák az iskolás gyermekek. — Még pedig a fák helyeit
meg kellono ásni mintegy három ásó nyoinnyira ; a gabonát termő helyet elég lenne két ásónyom-nyira felpuhítani.
Minden magot magában a kertben kolleno ter-melni , még pedig szabály szerint mindenből a legjobb fajt, és a magtermclés körül minden igye-kezetet ki kellene fejteni, hogy a legépebb s leg-egészségesebb mag termesztessék. — Ugyan ez áll a tartandó marhára nézve is. Mindenből a jó faj érdemli és fizeti meg a fáradságot.
Be lehotne hozni a gazdaságba a d o h á n y t , a s e l y e m t e r m e l é s t és m é h t e n y é s z t é s i is, természetesen kicsinyben, moly inkább példa-képen mint hasznothajtólag lenne űzve.
70
K3®-Ha a föld felülete a fennebb előadottak szerint ugy lenne elegyengetve, hogy a vizet a kert min-den részére el lehetne vezotni, akkor szárazság idején nemcsak a zöldséget és fáskertet, hanem a gabonaféléket is meg lőhetne öntözni. — Es az ily példaadásra igen nagy szükség van a nép előtt, hadd lássa, hogy az emberi szorgalommal a csapásokat ha egészen el nem lehet is korülni, legalább lehet mérsékelni. A mi népünk mostani felfogása szerint, valószínűleg restségét is akar-ván ezzel fedezgetni, sokszor oly dolgokat is vár az isteni gondviseléstől, melyeket az isteni gond-viselés megfeszített fáradságra szokott megadni.
A népiskolai kort ilyen forma elrendezése, vagy a rendezés terve elgondolása és a kert terére való lerajzolása után m á r , gondolkozhatik a tanitó a kertészet és a,mezői gazdaság gyakorlati megta-nításáról. — En erre nézve is mondhatok egyet s mást, de a tárgyat oly és annyi különféleségében itt elő nem adhatom, a mennyi körülmény a tárgy körül előadhatja magát, melyeknek számbavétclo nélkül a tanítás körüli eljárást biztosan megala-pítani nem lehet.
Nézetem és tapasztalásom szerint legelső do-log , hogy a tanitó maga is szeresse e tantárgyát és a kézi munkát is, és a munkában való elöljárás vagy a példaadással és buzditó szavakkal feltudja tanítványait lelkesíteni a munkára s megtudja velők szerettetni a kézi foglalkozást. — Ha az ügy és munka szeretet hiányzik a tanitóban, s példa-adás helyett parancsszóval fogja tanítványait a munkára hajtani,akkor munkáján nem losz áldás, sem a kertjében , som a jövőben ! Sőt biztositha-tom róla, hogy a munkára kényszeritett tanítvány alig fogja várni, hogy az utálata tárgyát képezett munka terhe alól megmeneküljön s szabaddá te-gye magát.
A népiskolai kort nevelési helyos folhesználása megtörhetik tehát vagy azon, lia a tanitó vagy köny-nyen veszi a tárgy tanitását s elhanyagolja vagy azon, ha tapintatlansággal elrontja. De megtör-hetik még a nép afféle zugolódásán is, hogy gyer-mekét nem engedi kézimunkára alkalmazni. A tanitó indolentiáján vagy tapintatlanságán alig leliot segíteni máskint, mintha ő maga segit rajta;
a nép zúgását azonban el lehet oszlatni capacita-tió által, melyben a tanitó kezére járhat a jó akaratú lelkész is. A jó akarat, az ernyedetlen buzgalom, a rettenthetetlen kitartás, minden elő-forduló akadályt okosan lefog tudni győzni !
Ha már a tanitó elhatározta magát arra, hogy e tantárgyat lelkesen fogja tanítani, szükséges , hogy a dolgot maga értse legjobban. Mindent nem tudhatunk mindnyájan, do a mit nem tu-dunk, mogtanulhatjuk. Tanulni legtöbbet tapasz-talásból azaz abból lehet, ha két kezünket a mun-kára téve, gyakoroljuk magunkat. De a tapasz-talást vagy a mások munkája clloséséből, vagy sokszori találgatás és próbálgatásból s annálfogva sok idő alatt szerezhetjük meg. Lehet azonban a tapasztalás megszerzését rövidebb időre is szorí-tani , mint azt a hosszú találgatás és gyakran ki-fáradás és megúnás veszélyeinek vessük alá, ha
jó könyveket oly figyelemmel olvasgatunk, hogy a mit ott elmondtak a tapasztalt emberek, azonnal mégis kisértjük csinálni. Olvassgasson tehát s az olvasottat azonnal próbálja meg a tanitó. Igen jó olvasó és a gazdasági és kertészeti gyakorlatot magában foglaló kis könyvecske a G a z d a s á g i k i s t ü k ö r megjelent 18,»5-ben, ára 50 kr. — fatenyésztésre használhatja G ö n c z y o k t a t á s a g y ü m ö l c s és az c p o r f a t e n y é s z t é s b e n . Az eperfa nevelés és selyomtonyésztésre ..Az e p e r -f a é s a s e l y o m t e n y é s z t ^ é s r ő l "1 népisko-lák számára irta Günczy Pál. Es sok más ide vo-natkozó könyveket, a milyenek Schlipf mező-gazdasági kézikönyve, fordította Tótfalusi Miklós.
Mikor aztán a tanitó minden munka megtevé-so körül kellő tapasztalást szerzett, igyekezzék a természeti tüneményekot a porhanyó föld alkat-részei ismertetésével a földtant, a növény- és ál-lattant a gadáságtanra alkalmazva megismorget-ni ; minden ilynemű ismereteinek, kellő helyen és alkalmas időben való felhasználása által tanít-ványait hatalmasan fogja fellelkesíteni tudni. Ma-gának is meg lesz kellő öröme, sőt növekedni fog az napról napra, mert érezi mindig jobban és jobban, hogy otthonossá lett a foglalkozásban, látja tanítványai örömét s viszont látván azok is az ő őszinte törekvéseit és látván mindketrészröl munkájok sikorét, czélhoz jutások egészen bizto-sítva losz.
De mindenek felett meg fogja kedveltetni ta-nítványaival a tárgyat, ha a kertet, mely bon munkálkodnak, k ö z ö s és m a g á n t é r r e osztja el. A közös térre hagyja minden esetro a gabona mivelést és a kerti növények nevelésre szánt tér-nek mintegy két harmadát, a fennmaradt egy harmadot pedig vagy egyes, vagy apró kis tár-saságokat alakitó tanítványai között osztja fel, ugy intézkedvén, hogy a magán torén kiki maga fojtso ki szorgalmát, a tanitó pedig távoli vezető maradjon. Sőt jó lesz, ha a magán téren termőit termesztniény nagy részét a termelő tanítvány maga használja fel, vagy szüleinek, vagy más-nak adván termosztményét. En ezt tanitói pályá-mon több izbon próbáltam s nem beszélhotem ki azon lelkességct, igyekezetet és szorgalmat, vagy az ünmunkásság azon határtalan felébredését és kif'ojlését, melyet növendékeim körül tapasztal-tam ! Az igy felébresztett és folytonos táplálat alatt tartott önmunkásság csak hamar átmegy a szellemi munkásság terére is. Nem volt oly nö-vendékem, ki a munka közbon száz még száz kérdéssel no ostromolt volna, miért kell azt ugy s nem másképen tenni ? Mi okozza a földnek a termésre való képességét? Honnan s mi módon származott a termőföld? Mi okozza azt, hogy némely növény eltörpül, elszárad, a másik meg vigan nő ? stb. stb. S itt tanultam meg, hogy ügyes és tapintatos vezetés mellett nemcsak a ké-zimunkát lehet mogszoktatni, hanem ezt kello-messé lehet tenni a tudományok népszerű fejte-getéseivel és hogy a tudvágyat még az olyan egyénekben is fel lehet ébreszteni, a kik termé-szettől tunyák és tehetetleneknek látszottak s mig a munkára nem vezettem s ez által testi és lelki
' o i '
i-erejét fel nem ébresztettem, valóban olyanok is voltak.
Íme ki hinné, hogy a mezei és kerti foglalko-zások a lelki élet szülőanyjai, hogy az az igazi ú t , melyen a népben a tudomány szomját legbiz-tosabban felébreszthetni s ez az út, melyon a nép gyermekeit jövő foglalkozásaikra tökéletesen el lehet készíteni.
A fellelkesitést eszközölni és oz által a munka szeretetét továbbá az által is lehet ébreszteni s észrevétlenül kifejteni, lia a gyermekeket nem fogjuk egyszerro nagy és nehéz munkára, hanem fokonkint tetetjük meg velők a foglalatosságot.
Igy például midőn a gyermekek nyáron cseresz-nyét vagy baraozkot, öszszol, télen, almát vagy körtvét esznok édesgetés által rábeszéljük őket, hogy a gyümölcsmagvát gondosan szodjék össze s aztán ez összegyüjtögetott magvakat a tanítónak átszolgáltatják. A tanító ilyen alkalmakkal kisé-tál velők a kertbe s clőttök sőt velők együtt a ba-raczk cseresnye magvakat még nyáron elveti a földbe, vagy ha eperérés idojo v a n , mindenkit igyokszik megnyerni, hogy hozzon fás epret az iskolába s a moggyült eporből a könyvben adott utasítás szerint a magot kiszedi s a maga módja szerint megszárasztván, velők ogyiitt toszi zacs-kóba s mégigéri nekik, hogy jövő tavaszszal ve-lők enyütt fogja elvetni s Ígéretét meg is tartja.
Vagy annak idejébon, hol kivált ordő van, gyak-ran kisétál velők az erdőre s ott a saj megyet, vad almát, vad körtvét, galagonyát, álcácz s más egyéb erdeifák magvait moggyüjti s ezek eltevé-sénél kifejtondő gondosságot velők gyakorolja s a magvetés idején velők közösen intézkedik , Ígér-vén , hogy lia a fácskák kikelnek, velők együtt fogja azokat ápolni is, sőt az ő picziny kertecs-kéjökbe is adni fog belölök minden szükségos cse-metét. Ha továbbá a megohotő tormesztmény gyümölcseiből időnkint mindeniknek osztogat kos-tolót. Szóval a munka közössége által közvágyat, közlelkesedést és a siker által, köz örömet tud kis soregébon támasztani.
A II. szám irányában eső téren nehozebb meg-kezdetni a tanítvány okkal a munkát, mint a szo-rosan vett kertészkedés körébon. Azonban itt is ki fogja találni az ügyes vezér, miként kell a gyermek ügyeimét lekötni a tárgy iránt, s meg-szerettetni velők a mezei munkát. Igy például a különféle magvak egybeliordása, gyűjtögetése mutogatása, a szakaszok szélére ültetendő fák vagy bokrok ültetése és ápolása körüli apróbb foglalkozások, rovarok s virágok körüli pepecsé-lödés közben észrevetlenül rá lehet beszélni a gyermekeket egy-egy \ 60 Q öles táblácska fel-ásására. •— A további munkák teljesítése közben gyönyörködtetni kell a gyermeket a növények fejlésében, s mintegy felhívni azokra az eredmé-nyekre , melyeket foglalkozásoknak köszönhet-nek. Van valami kimagyarázhatlan kedves érzés, mely az emberi keblet észrevétlenül szállja meg s melyet folytonosan ujabb ujabb örömmel szok-tak kellemesebb kellemesebbé tenni, akkor midőn munkánk után a természet kebelén a növényi élet fejledezik. Az emberi kebelben szunyadozó
ezen nemes érzelmet kell csak felkeltenünk, lia ezen érzés élotre kél, visszatarthatlanul él ez még akkor is, lia fagy, jég vagy bármely természeti csapás próbálgatja ezt lohaszgatni ! Ez azon taliz-mán, melynek segítségével a munkaszeretetet meg lehet a gyermeki kebelben is tartani és fel lehet nevelni.
Az egyes termekok terniosztésc, mivelése és
Az egyes termekok terniosztésc, mivelése és