a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felsö-nép-iskolák számára
7. Az egylet az iskolák állásáról szerzett isme- isme-rote alapján az oktatás sikerét előmozdítja ;
ré-szint a szükséges taneszközök beszerzése által, melyeket oly iskoláknak ajándékoz, melyek azok-ban leginkább szűkölködnek s magoktól azok be-szerzésére elégtelenek, részint szegény gyermekek közt kiosztandó tankönyvek és iró eszközök által.
A körülményekhez képest ruhát is ajándékoz oly gyermekeknek, kik árvák vagy nagyon szegények, s kik nagy szegénységök miatt vagy épen nem vagy pedig zordon időben nem járhatnak iskolába.
8. Az egylet a tanitók további képzésének elő-mozdítására egyleti könyvtárt állit fel, melyet a tanitók vallás különbség nélkül használhatnak.
A könyvtár számára az egyleti pénztár erejéhez képest évenként vásároltatnak könyvek, a meg-vásárlandó könyvek iránt az iskola tanitók tesz-nek javaslatokat, melyek alapján a központi vá-lasztmány határoz ; ez választ a tanitók közül könyvtárnokot is, ki a rábízott könyvekért fele-lős és minden évben jelentést tesz a könyvtárról az egyleti elnöknek. Idő jártával, ha a körülmé-nyek engedik az egyes iskolákban a gyermekek számára is fog az egylet kis köny v-gyüjteményt szerezni.
9. Tagja lehet az egyletnek mindenki, ki a fen-tebbi pontokban kifejezett elvek szerint a népne-velést előmozditni óhajtja.
10. Az egylet tagjai alapító, rendes és pártoló tagok.
a ) a l a p i t ó t a g , k i egyszer s mindenkorra legkevesebb 20 ftot fizet az egyleti pénztárba,
b) r e n d e s t a g, ki évenkint egy ftot fizet, c) p á r t o 1 ó t a g , ki szabad tetszés szerinti anyagi vagy erkölcsi támogatásával az egylet czélját előmozdítani segíti.
11. Az elemi tanitók minden dij fizetés nélkül az egylet rendes tagjaiul tekintetnek.
12. Minden tag jogosítva van az egylet közgyű-lésén megjelenni, ott szóllani és szavazni, ugy szinte minden tag tisztviselővé is választható.
II. Az egylet igazgatása.
1. Elnök, alelnök, titoknok, jegyző és pénztár-nok választandó.
2. Központi választmány s minden elemi isko-lával biró községben bizottság állítandó fel.
3. Az egylet tisztviselőit közgyűlésen szavazat többséggel választja s pedig az elnököket és titok-nokot két évre, jegyzőt, pénztártitok-nokot egy évre ; ugyszinte az egyes községekben felállítandó bi-zottságok elnökei is közgyűlésen választandók.
4. A központi választmány tagjai az egylet
tiszt--ag> 1 5 3 viselőiből, s a községenkint felállított bizottságok
két—négy küldötteiből állanak.
• 5. E l n ö k t e e n d ő i :
a) minden évben kétszer, még pedig a tava-szi és őtava-szi iskolai év kezdetén közgyűlést hiv ösz-sze, ott elnököl s a tanácskozásokat vezeti,
b) a közgyűlés idejét és helyét 14 nappal előbb a községek bizottsági elnökeivel tudatja,
c) a közgyűlés határozatai érvényesítését eszközli az egylet tisztviselőit s illető tagjait azok foganatosítására buzdítja és sürgöli,
d) az egyletet külviszonyaiban képviseli, közgyűlés megbízásából, sőt sürgŐ3 esetekben a
helybeli bizottság közbejöttével az egyházi és pol-gári hatóságokkal, ugy szinte az oktatásügyi mi-niszterrel levelez ; de ezekkel együtt minden eljá-rásról a közgyűlésnek felelős,
e) Minden negyedévben a központi választ-mányt összehívja.
6. A l e l n ö k t e e n d ő j e :
a) az elnököt gátoltatása esetében minden teendőiben helyettesíti.
7. T i t o k n o k t e e n d ő j e :
a) az egylet őszi nagy gyűlésére minden is-koláról statisticai kimutatást készít, az egylet egy évi működéséről, a népnevelés haladásáról, vagy e haladást gátló akadályokról, ugyszinte az egy-let tisztviselőinek eljárásáról kimerítő jelentést tesz,
b) a községenkint felállított bizottságoktól idöközönkint beérkezett jelentéseket, mint az egyesektől beküldött indítványokat, javaslatokat átveszi, rendben tartja s azokat az elnöknek vagy a gyűlésnek előterjeszti,
c) az egylet szükséges levelezésében az el-nöknek segítségére van.
8. J e g y z ő t e e n d ő i :
a) a közgyűléseken és a választmányi ülése-ken a jegyzőkönyveket vezeti ;
b) a közgyűlési jegyzőkönyvet tiz, — a vá-lasztmányit öt nap alatt az elnökhöz beküldeni köteles.
9. P é n z t á r n o k t e e n d ő i :
a)atagságidijjakból,vagy egyéb adakozások-ból befolyt pénzt s általában az egylet összes pénz-vagyonát a közgyűlés által megállapított módon kezeli s arról minden év őszi gyűlésén számot ad, b) a központi bizottmány átlal helyben ha-gyott és az elnök által utalványozott nyugtákat kifizeti.
10. B i z o t t s á g o k t e e n d ő i :
a) a közgyűlésen megválasztott bizottsági el-nökök, mindjárt az egylet megalakulása után összehívják saját községekben az egylet tagjait s a bizottsági tagokat megválasztják,
b) a bizottsági tagok száma a községi egy-leti tagok számához képest lehet több vagy keve-sebb ,
c) minden bizottság egy jegyzőt, pénztárno-kot választ, s ezen pénztárnoknál történnek azon község körében az egyleti befizetések és adomá-nyozások , ki azokat évnegyedenkint az egyleti pénztárnoknak beszolgáltatja és ugyanott a köz-ségi iskola szükségleteit előterjeszti,
d j a bizottságok saját elnökeik által kitűzött napon minden hónapban egy ülést tartanak s ar-ról az egyleti elnöknek jelentést tesznek,
e) a községben levő iskolákat havonkint meg-látogatják , de a tanításba bele nem szólhatnak, sőt gondosan vigyáznak, hogy megjelenésökkel a tanitó előadását s a gyermekek figyelmét meg ne zavarják ; a tanítót a tanítványok előtt semmire nem figyelmeztethetik, egyedül az iskoláK állásá-ról, hiányaiállásá-ról, sürgŐ3 segélyt igénylő bajairól tesznek jelentést a központi választmánynak,
f ) a bizottság tagjai különösen után járnak, hogy tankönyvekkel s egyéb tanszerekkel, tér-képekkel, földgömbbel, táblákkal stb., fel van-nak-e szerelve az iskolák ; a gyermekek szorgal-masan járnak-e az iskolába s miért nem ; van-e minden iskolás gyermeknek könyve, író eszköze stb.??
g) a bizottság tiszte saját körében az egylet számára minél több tagot s pártfogót szerezni, az iskolák vagy szegény gyermekek számára segélyt gyűjteni. _
h) a bizottság saját iskolájában érvényesíteni törekszik mindazt, mit a közgyűlés vagy köz-ponti választmány a népnevelésnek emelésére ha-tározott.
11. K ö z p o n t i v á l a s z t m á n y t e e n d ő i : a) minden évnegyed első napjaiban ülést tart, ott a bizottságok jelentéseit tárgyalja,
b) a kiadásokról a közgyűlés által meghatá-rozott módon intézkedik s a népnevelés hiányai-nak elhárításáról gondoskodik,
c) határozatai csak akkor érvényesek, ha a tagok számának fele — az elnökön kívül — je-len van.
III. Az egylet vagyonkezelése.
1. Az alapító tagok által fizetett összeg tőkésí-tendő s annak csak kamatja fordítható a mutat-kozó szükségek fedezésére.
2. A rendes és pártoló tagok által beadott ösz-szeg 0.1-e szinte tőkésítendő ; évenként csak 0.9 költethetik el.
A közgyűlésnek fentmarad joga a szükség és tapasztaláshoz képest az alapszabályokon változ-tatni.
Ez elfogadott szabályzat megfelelő aláírási ivekkel községenként köröztetett ; vég szervező gyűlés mártius lti-ikaleend. Ha Isten éltet, az ekkor positive megjelölhető pártolást nem mulasz-tom el nyilvánosságra hozni. Addig is szabad le-gyen még egyet megemlítenem ! alakuló egyletünk alaptökéjének javára f. hó 19-én Barcson táncz-vigalom tartotott; tiszta jövedelem eddig 128 ft.
és 3 db cs. kir. arany. Köszönet a szent ügy ne-vében a lelkes adakozóknak, kik ez alig remélt szép eredményt felülfizetéseikkel eszközölték.
. . . . a f.
B u d a , márt. 30.
(A budai kath. legény-egylet megalakulása 1868. márt. 15-én.) A Buda sz. Erzsébeti elemi
154
k>-tanoda helyiségében a kezdetben is már szép számmal egybegyűlt egyleti tagok feszültséggel várák azon perczet, melyen az egyleti alapszabá-lyok megerősítéséről értesülhetvén, azok kihirde-tésével az egylet megalakulása iránt rég táplált óhajuk teljesülését üdvőzlendik. Említett napon főt. Pellet József, a Buda fővárosi főelemi tano-dák igazgatója, környezve Fellermayer János bu-da-vári segédlelkész és több főelemi tanitótól, megjelent az a fővárosi képviselő-tanács által e czélra átengedett és a kir. gőzhajózási igazgató-ság nagylelkű segélyével bebútorzott egyleti te-remben és a jelenlevőket az Urban, ki áldja meg a tisztes ipart, üdvözölvén, fényes beszédben ki-emeld a kath. legény-egylet nemes czélját, hiva-tását és annak a társadalomra nézve üdvös, sőt szükséges voltát; emlékezetesnek mondván e mai napot, melyen, miután a nagym. magy. kir. bel-ügy minisztérium az egylet alapszabályait jóvá-hagyta és azokat ő főméltósága Magyarország herczeg primása főpásztori jogánál fogva szente-sitette, a budai kath. legény-egylet megalakulása biztosítottnak tekintethető. Beszédje további fo-lyamában az igazgató fölemlité, hogy megkérte volt herezegprimás ő főméltóságát ezen egylet fővédnökségének kegyes elfogadására, mit ő fő-méltósága atyai jó indulattal el is vállalt. Az ülés-ben mind az igazgató ur kérőlevele, mind a her-ezegprimás válasza fölolvastatván, nagy éljen-zéssel fogadtattak, egyszersmind határoztatott, hogy az egylet ő herczegsége e kegyességeért hálás köszönetét küldöttségileg fogja kifejezni.
Ezek után az alapszabályok felolvastatván, az igazgató ur az egyleti elnöknek s az okvetlenül szükséges tisztikarnak megválasztását hozta in-dítványba. Erre az egyleti tagok főt. Pellet Jó-zsef, esztergam-érsekmegyei áldozárt, — kinek az egylet megalakulása körül véghez vitt egy évi fáradozásai ismeretesek, — mint az egylet buzgó napszámosát, közkiáltással választák meg a budai kath. legény-egylet elnökéül, ki az elnöki széket azonnal el is foglalván, a tagoknak benne hely-zett bizalmát meleg szavakban megköszönte. Mi-után az elnök és a tagok osztatlan bizalma az al-elnöki tisztségre nézve Fellermayer János buda-vári segédlelkész urban öszpontosult, nevezett segédlelkész az egylet alelnökéül egyhangúlag megválasztatott. Az ügymenet és rendtartás te-kintetéből : Steiner Sándor dékánnak, Mattmann typót aldékánnak egyhangúlag ; — Schilberszky Ágost és Körinek Ignácz pedig rendezőkül szó-többséggel választattak és tisztségükben az elnök által meg is erősittettek. Erre az elnök bemutatá az egyletnek : Májer Ferencz, Jurmann János, Dorfinger Sándor, Hümpfner Ferencz, Richter Lajos, Lindner Károly, Csermák János, Sárfy Ödön, Fölényi József, Nyirák Ede és Bernvallner Mór tanitó urakat, kik közremüködésöket az egy-leti tantárgyak előadására teljes készséggel aján-lották ; ebbeli ajánlatuk szives köszönettel és él-jenzéssel fogadtatván. Egyúttal Csermák János
az egylet titkárául választatott meg. A tanrend és tanmenet a jövő ülésen nyeri elintézését.
Végül főt. elnök ur ismételve buzditá a
tago-kat e szép egyletbeni résztvétre és hathatós köz-reműködésre, bizván a jó Istenben, hogy szilárd akarat s nemes törekvéssel elérendjük azon czélt, mely felé a kath. legényegyletek óriási léptekkel mindenütt haladnak.
Isten áldja a tisztes ipart !
C s e r m á k János, egyleti titkár.
E tudósítás kiegészítéséül a következő sorokat vettük : A budai kath. legény-egylet válogatott küldöttsége herczeg-primásnál márt. 29. tiszte-legvén, főt. Pellet József elnök meleg szavakban tolmácsolá a küldöttség háláját azon főpásztori kegyeletért, melylyel ö herczegsége a fővédnök-ség kegyes elvállalásával az egyletet atyai jó in-dulatába fogadni méltóztatott. Ö herczegsége a küldöttséget,melyben majdnem minden czéh elöl-járósága és iparosaink jelesbjei képviselve valá-n a k , kegyteljesevalá-n fogadta, szivböl örvevalá-ndett az egylet megalakulása fölött, saját tapasztalásából merített példákkal szivrehatólag fejtegeté az egy-let nemes czélját és áldásdús müködhetését, felkér-vén a jelenlevőket az egylet czéljainak hathatós előmozdítására, melyekhez azonnal 16U frttal nagylelkűen járulni kegyeskedett. Ö herczegsége szavai oly hatást gyakoroltak a jelenlevőkre, hogy távozáskor legott Blum János lovag az egy-letnek azonnal 50 frtot ajánlott föl, Bagó Márton nyomdász az összes egyleti nyomatványok ingye-nes előállítását, Érczhegyi Ferencz kir. udv. köny-kötö azoknak ingyenes beköttetését, — Hofhau-ser Lajo3 építőmester több rajzmintát és az erre vonatkozó folyóiratok előfizetését; a czéhek érde-mes főnökei pedig őszinte támogatásukat igérék.
Tanitói értekezletek.
K ö r m ö c z b á n y a , márt. 6.
T. szerkesztő ur ! Az itteni elemi fő- és leány-tanítók 1858-ik évtől fogva a tanitói tanácskoz-mányokat csekély félbeszakasztással minden hó-napban megtartották. Ezen tanácskozmányok al-kalmával a módszertannak mikénti kezelésére kiváló gond lön forditva, de a nélkül, hogy ennek igen nagy gyakorlati eredménye lett volna. Okát abban látom, hogy a fölvett jegyzőkönyvek nem vétettek kellő figyelembe. Ezeket félretették s többé nem gondoltak velők. Ezen állapot addig tartott, mig egy ujabb főigazgatósági rendelet folytán a tanitói havi tanácskozmányok x-endesen megtartandók s az ezekről fölvett jegyzőkönyvek a kerületi főigazgatósághoz fölterjesztendők let-tek. A tanácskozmányok ujabb behozatala két-ségkivül előnyös, de azok haszna csak akkor lesz valódi, ha a tárgyalások nem csak elméletileg folynak, mint ez sok iskolában még szokásban van, hanem a történt megállapítások gyakorlati-lag is foganatosíttatnak. Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az elméleti megállapodás gyakor-latilag is jó ? Tapasztalásom szerint ugy, ha a tanitó időről időre tulajdon osztályában és k a r -t á r s a i j e l e n l é -t é b e n azon -tárgyról, melyről
- o 155 K >
elméletileg a tanácskozmányban szó volt, m i n t a -e l ő a d á s t tart. Ez-en -előadást mind-en tanitó figyelemmel kisérje, a nélkül azonban, hogy ezt hivatalos látogatásnak tekintsék. Ez által a hall-gatók a netán fölmerülő hibákra figyelmesekké lesznek s ezeket kerülni fogják, ugy szinte az elő-adás előnyeit okszerűen fölhasználják. Az ily el-járásnak a tanulókra is jó hatása van. Az igy tar-tott minelőadás aztán a következő tanitói ta-nácskozmányban birálat tárgya lesz. Mindaz, mi jónak bizonyult, meghagyatik, a mi pedig
egy-hangúlag roszaltatik, jegyzőkönyvbe vezetendő.
Ezen eljárás hasznáról már is meggyőződtem. A tanitó, kinek osztályát a tanitói kar meglátogatta, szorgalmasan tanulta a módszert, hogy megfelel-hessen föladatának. Az előadás után tartott ta-nácskozmányban őszintén lettek földerítve a hi-bák, miből tanulságos eszmecsere támadt. A po-zsonyi tankerületi főigazgatóság nem késett ezen, általam javaslatba hozott minta-előadásokat ör-vendve jóváhagyni s illető leiratában a tanítókat meleg szavakkal kitartásra buzdítani. *)
K i t z i n g e r Ignácz, igazgató-tanitó.
Vidéki tudósítások.
K a s z o p o j á n a , márt. elején.
Legyen szabad nekem is leirnom iskolám és sorsom állapotát.
1. Az iskola és tanitói lak állapotát festve, a mely mindkettő egyformán elhanyagolt, a) az is-kola és tanitói lak két szobából, egy nyári kony-hából és egy kis kamarából áll, egy födél alatt, b) a hozzá tartozó épületek : két kis istáló s egy jó karban levő árnyékszék. Az iskola és tanitói lak a legroszabb állapotban vannak — már ennél roszabbat csak Técső városában láttam — a falak, kivülről tapasztatlan- és meszeletlenek, belülről pedig oly egyenetlenek, miszerint képet reá füg-geszteni lehetetlen, padlózatnak hire sincs mind a két szobában, az ablak rámáin keresztül-kasul fú a hideg havasi szél — mert kirothadtak, — mind a két szobát vas-füstök melegítik, de a lak-szobában tétettem még egy kandalót — mert le-hetetlen a téli kemény hidegekben a konyhán főz-ni — a mely nagyon füstöl. Az iskola butor 6 ócs-ka pad, egy asztal, egy betűző tábla, 4. a temp-lomból való ószerü kép- és egy számoló táblából áll, a melynek állványát 1803. május havábani ide áttételomkor — boldogult atyám csinálta fenyőfa rudakból. Az iskola és tanitói lak a templomtól távol esik — mert a korcsma van e mellett — ogészen más utczán, a templomba kerteken kell keresztül járnom — melyért az illető kert birto-kosok nem egyszer kiszidnak — szekérrel nem is lehet könnyen hozzá férni. Megkisértém már
több-* ) A fanitók kölcsönös iskolalátogatása mindenesetre igen ü d v ö s , a mint ezt némely más országokban ural-kodó szokás is eléggé t a n ú s í t j a . Ez egyszersmind a r r a is szolgál eszközül , hogy a tanitók egymást összetartozó testületnek ismerjék s e testület tekintélyét
egyetemlege-sen emelni törekedjenek. Szerkesztő.
szőr valami igazítást kieszközölni , de a község elöljárói, a szegénység ürügye alatt, mindannyi-szor a magas kincstár — mint patronatushoz — utaltak, az pedig már régen tudva levő dolog, miszerint a magas kincstár az ilyentől félrevonult.
2. A tanitói fizetés. Én mint éneklész-tanitó két hivatalt viselvén , két fizetésbon részesülök ; 1. a magas kincstártól, — mint patronatustól — van a) tanitói fizetés — egy évre — 52 ft. 50. kr. o.
é., b) az éneklészi fél szesszio föld helyett 26 ft.
25 kr. o. é., c) 50 font só természetben és d) a fentebb leirt szabad szállás; 2. a községtől: a) min-den háztól, melyek a 300-at felülhaladják, mint tanitó 30 krt és mint éneklészi ágybért 20 krt. o.
é. kapok, a mely tehát 150 ftra rúgna, de ebből a nép szegénysége s a helységi elöljárók hanyagsá-ga miatt 100 ftot o. é. se kaphatok be, b) 12 öl tűzifa, melynek ha fele bejönne akadály nélkül, jó volna ; mert ez évben is már 3 nap nem tart-hattam tanítást a fa hiánya miatt, holott a helység erdőben fekszik, c) 20—30 frt. o. é. éneklészi stóla. A magas kincstártól járó 6 ft. 55'/2 1er. havi díjból vagyok kénytelen 3-ad magammal élősköd-ni ; mert a községtől járó 50 kr. ma, — 50 kr.
holnapután vagy még későbbi behozatalából bizonyosan éhen vesznék el. Földeim az egy cse-kély kertet (mert a másikat más bírja jogtalanul) kivéve nincsenek, a minek is ha hasznát venni akarom : kénytelen vagyok — a tanitás rovására
— a keritéat egész nyáron igazítgatni, hogy más marhája pocsékká ne tegye veteményeit. 3. A nép-nevelés rák módjára hf.lad elő. 150 tanköteles gyermekből most j á r 8 ; ez évi legtöbbség volt 30. Ennek okai : 1 ) a gyermekek nyárban pász-torkodnak , 2) télbon pedig, a házak szétszórva levén, távolról a hidog, a nagy h ó , a jeges ut miatt nem jöhetnek, 3) a hanyag szülők nem biin-tetettnek ; mert ha meg is zálogolnak néha a köz-ség elöljárói egy néhány hanyag szülőt, a zálo-gok állnak évenken át az iskolapadján, mig min-den dij nélkül kiadatnak, 4) iskolai gondnok hiá-nya ; mert fizetés nélkül senki nem akar vállal-kozni, Kaszopojána régen alapitott kincstári állo-más s még sines benne csak egy ember, a ki ol-vasni és irni tud, az is boldogult atyjától tanult, a ki a szomszédfaluban éneklész-tanitó volt; mert a népnevelés a leirt módon volt mindig. A meg-boldogult tanitó — eldődöm — kitanított egy né-hány fiút — 40 év alatt — de ismétlő iskola hiá-nyában mind elfeledték. E fentebb elősorolt négy okhoz még az is járul, miszerint a nép ellenszenv-vel viseltetik a tanulás iránt, ö a tudományt nél-külözhetőnek mondja az ő körébe. 4. Mi nem ré-szesülünk — ebben a kerületben — még ez ideig, se a népnevelési egylet, se a tanitói tanácskoz-mányok üdvös hatásában. Csak ha néha valahol a véletlen összehoz kettő-hármunkat — s ha időnk engedi -— tanácskozunk, véleményt cserélünk stb.
a népnevelési ügyben. Ennyit most egy néptanitó állapotáról, majd ha javítás fog történni benne — mert most mindenki reményi javítást a törvény-hozástól; mi pedig annál is inkább bizonyosan reményeljük a javítást állapotunkon, mivel a ma-gas kormány, már is művelődésünkre szükséges
• a 156 o
-lappal bennünket nagy kegyelmüleg megajándé-kozni méltóztatott — akkor majd örömost tudosi-tom t. szerkesztő urat erről, ha csak kegyes lesz azt elfogadni,
K r i c z k á l y u k János koszopojánai g. k. éneklész-tanitó.
Sveicz iskolaügye.
(Folytatás).
V. A tanitók nyugdíjazása. Ha öregség , vagy más baj miatt a tanitó nem teljesitheti többé hi-vatását, akkor az á l l a m t ó l n y u g d i j a t nyer.
E nyugdijak 1865-ben 14697 frankra rúgtak, ezenkívül a mondott évben fizettek még tanitók özvegyei és árvái segélyezésére 4800 frankot.
VI. Iskolaépületek. A legkisebb falunak van iskolaépülete, melyben a tanitónak lakása és kertje is van. Legtöbb iskolaház igen szép, tágas, világos és kellemes fekvésű. Hat évi időszak alatt, vagyis 1832-től 1838-ig Zürich kantonban 73 is-kolát építettek, az építési költségek 919,313 frankra rúgtak, mely összeghez az állam 109,375 frank-kal járult. 1858-tól 1864-ig, tehát szinte hat év alatt kétszer annyi iskolát építettek. Ezek között némelyek, pl. a winterthuri, 5—600,000 frankba kerültek. Ezen iskolák valóságos paloták kertok-kel
s helyekkel a nyári időszakra s torna-termekkel téli időszakra ; emlitenünk sem kell, hogy minden egyéb kényelemmel szinte el van-nak látva.
VII. Az elemi iskolák alaptökéi. A törvény, mely az elemi oktatást oly nagy gonddal szer-vezte, arról is gondoskodott, hogy az a jövő min-den eshetőségei ellen biztosítva legyen. Követeli, hogy minden iskolatársulatnak iskolai alaptőkéje legyen, melynek czélja : az elemi oktatást szük-Eég esetén támogatni. Ezen iskolai alaptőke áll :
1. Ajándékokból és hagyományokból. 2. Azon adózásokból, melyet a lakosok akkor fizetnek, ha uj jogot szereznek, vagy régi jogaikat mással föl-cserélik. 3. Azon adományokból, melyeket leá-nyok férjhezmenetelők alkalmával tenni szok-tak. 4. A lakodalmi vendégek ajándékaiból, (a házaspárok eskiivőjök napján legalább is 5 fran-kot adnak). 1865-ben az elemi iskolák közönsé-ges alaptőkéje 4,996,793 frankra rúgott ; a külön alaptőke javításokra, vagy más rendkívüli kiadá-sokra ezenkívül 293,334 frankot tesz. Végre 35000 frank tartaléktökéül szolgált, hogy innen a legszegenyebb kantonok iskolai ügyeikben se-gélyeztessenek.
Másodlagos iskolák. I. Az iskolák. Zürich kantonnak van 57 másodlagos iskolája, melyek-ben 67 tanitó tanít, ezek közül 57-en az
Másodlagos iskolák. I. Az iskolák. Zürich kantonnak van 57 másodlagos iskolája, melyek-ben 67 tanitó tanít, ezek közül 57-en az