részint " saját költségén, részint bizományában
megjelent
tan- é s iskolai könyvek.
frt. kr.
Boross Mih. Magyarország közjoga ik s 1848-ban. A vólt jobbágyság hármas könyve
kiegé-szítéséül — 60 Csink János, olvasókönyv a polgári iskolák
szá-mára. 1-sö rész — 30 Ugyanaz II. rész — 48
Csink János. Lesebuch für Bürgerschulen . . . — 48 Őlénár Maly polde spíisobu vyucováni
psáno-citá-ciho kötve — 16 Czékus István. Confirmatiói tanitás, ág. hitv.
gyer-mekek számára — 20 Ugyanaz német nyelben — 20 Ugyanaz tót nyelven — 20 Dorner József. Az ásványtan elemei.
Algymnasiu-mok és reáliskolák számára — 42 Dosa Elek. Az erdélyhoni evangelico reformátusok
egyházi j o g t a n a 1 60 Dósa Elek. Erdélyhoni jogtudomány az
alkotmá-nyos Erdélyhonban az 1000-dik év óta törvény-szerűen kelt, s az 1849-dik évig érvényességgel birt törvények és szokások szerint. Három
kö-tet, (az akad. nagydíjt nyert pályamű) . . . 6 — Dürringer J á n o s . Szám- és mértani gyakorlókönyv.
Felsőbb elemi és alsó reál v a g y polgár-tanodák osztályai számára. Első füzet : gyakorló könyv . 1 20 Második füzet : feletetek — 40 Dürringer J á n o s . Az alak és mértan elemei. T a n u
-lói használatra magyar és német nyelven . . — 28 F á b i á n Mihály. A szent föld, különösen
Jeruzsá-lem képe, földrajzi és történeti tekintetből Plitt Th. után — 80 Fenyve^sy Adolf. A magyar gyorsirászat kimeritő
tankönyve Stolze elvei után 1 50 Fischer N . A magyar nyelvtan és ismétlő könyve . — 40 Fördős Lajos. Agenda, egyházi szertartási beszédek
és imák, s ezekhez mellékletül jegyzetek és utasí-tások, fűzve 1 40 Vászonba kötve 2 — Gadro Nàbozenstwj krestanského pro sskolkau
mlá-dez Ewangelickau augsspurského wyznáni w. g.
k. Hranici Nemecke-Banátské sepsané roku P . 1860. Kötve — 40 Gassner Lajos. A gyorsírás (sténographia) rövid
és magyar nyelvre alkalmazott tana . . . . — 80 Gebete für Kinder — 10 Greguss Gyula, természettan a középtanodák alsó
osztályai számára. 178 ábrával 1 20 Haan Lajoa. A keresztény egyház történetei prot.
algymnasiumok és polgári iskolák számára . . — 24 H a b e r e r n J o n a t h a n . A stagirai Aristoteles három
könyve a lélekről t — H a g e n b a c h . Lásd könyvtár.
Hellas és B ó m a . Az ó-kori remekírók fordításai.
Kiadja a pesti kir. főgymnasium több tanára. I . Budán, 1868. Nyomatott a
frt. kr.
— 40
— 6 0
— 40 füzet ; Urania (Herodotos VIII. könyve)
magya-rította Bártl Antal
Ve-reines. Mit einem Anhange herausgegeben von Dr. L u d v . Tavasi in Igló 1 — Jancsovies István, u j kimeritő magyar szláv és
szláv magyar szótár. A m. tud. Akad.
meghagyá-sából. Két kötet 2 50 Imádságok gyermekek számára — 10 Kerkápoly Károly , tiszta észtan. Első f ü z e t ,
Is-merettan. Második füzet : Gondolattan, mindegyik 1 -Kiss J á n o s . Keresztyén hittan, tekintettel a h. h.
egy-ház vallásos életére. Két kötet 2 50 K ö n y v t á r . — Protest, theologiai, kiadják a pesti ev.
ref. theologiai intézet tanárai:
Első kötet: H a g e n b a c h Dr. K. R. A theolo-giai tudományok Encyclopediája. Fordította
Ré-vész Imre : . 2 64 Második k ö t e t : K u r t z F . H. szent történelem tankönyve, fordította F a b ó András 1 60 K o r n e r F r i e d r . Lehrbuch der Handelsgeegrafie zum
Schul-und Privatgebrauch 4 — A budapesti tanári egylet Közlönye. —
Krautschnei-der Ferencz, Say Móricz, Szakác> Mózes s Szamosi J á n o s közreműködéseivel felelős szerkesztő N . H o r v á t h Zsigmond. Első folyam 1867. E v e n -ként h a t füzet. Előfizetési á r 2 — K u r t z . Lásd könyvtár.
Lewis Dr. L. Telemach, Ulysses fiának kalandjai.
Első könyv franczia-magyar — 50 L i c h n e r P á l . Hellen gyakorlókönyv, (űzve (elfogyott) — 48 Titi L i v i . Ab űrbe conpita Liber I. Iskolai
haszná-latra magyarázta S z é n á s s y S á n d o r . . . — 60 Magyarország térképe. Nagy fali mappa iskolai
használatra. Gyönyörű kiállításban alkotmányos felosztás szerint. Kiadja a református egyház egyet, tanügyi bizottmánya 7 68 M a r t e n s e n Dr. H. Az erkölesbölesészet alapvonalai.
Akadémiai előadásokhoz használatul.
Magyarítot-ták Haberern Jonathan és Molnár Aladár . . . — 60 M a u r i t z Rudolf. Deutsche Sprachlehre für die
un-teren Klassen der Mittelschulen. Ara fűzve 48,
k ö t v e — 60 M o l n á r Aladár. A bölcsészet története. Főbb
vonalai-ban előadva. Első kötet, első füzet 1 — M o l n á r Aladár. A psychologia vázlata.Dr. E r d m a n n
E . Eduard alapján tanításaihoz vezérfonalul . . 1 — N a g y Soma. Népszerű gyakorlati mértan . . . — 6 0 N a g y László. Beszéd- és értelemgyakorlatok a helv.
népiskolák kezdő és első osztálybani használatra, tanítóknak vezérkönyvül 1 — Psenyeczky Nagy Sándor franezia nyelvtan, k ö
-zéptanodai használatra kötve 1 50 Noszág János. Az ütem írás lényege utmutatásul
tanítók számára Otto F . szerint — 30 Noszàg János. Kétszer 52 bibliai történet Protest.
népiskolák számára kötve — 4 0 P á l f y J . Utasitás ev. népiskolatanitók számára . — 40 P á l f y József. A kersztény anyaszentegyház
törté-nete, protestáns i l j u s á g számára. Második
javí-tott kiadás — 80 U g y a n a z kisebb kiadás népiskolák számára . . . — 25 P á n c z é l Ferencz. Erkölcsi olvasókönyv. A ref.
nép-iskolák második osztályának. Másodrangú jutal-m a t nyert pályajutal-mű. — Kiadja a reforjutal-m, egyház egyet, tanügyi bizottmán}-. Harmadik kiadás, kötve — 16 m. kir. egyetemi nyomdában.
T i — m m l D l i M i i o i i o k , r e i > r . Zé.
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
H E T I K Ö Z L Ö N Y
a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára.
liinrija a vallás- ó n kozoklalnsiig-yi m. liir. minisztérium.
A „Néptanitók lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője díj nélkül kaphatja következő feltételek alatt : 1 - ö r , liogy azt segédtanítóival olvasás v é g e t t közölje, 2-or h o g y azt
mint az iskola tulajdonát megőrizze, é s utódának á t a d j a . Nem népiskolai tanitók előfizethetnek :
E g y évre 3 írttal ; fél évre 1 frt 50 krral.
A szerkesztőségi és kiadóhivatal van B u -dán a vallás- és köz-oktatásügyi m. k i r . ministeriumnál az
Or-szágházban.
Minden a szerkesztői vagy kiadói hivatalt
illető közlemény a szerkesztőséghez
kül-dendő.
A hazai tanitók helyzetéről.
Több tanitótól kaptunk közleményeket, me-lyek különösen b. Eötvös József vallás- és közok-tatásügyi minister urnák a „Néptanitók Lapja"
1. számában közlött czikke azon részére vonat-koznak, melyben ő nagyméltósága azon meggyő-ződését fejezi k i , hogy hazai népnevelésünk fel-virágoztatása loginkább attól függ, ha a népta-nitók az ö nagyfontosságú hivatásaiknak buzga-lommal megfelelni törekesznek.
Az érintett közlemények elismerik ezen állitás igazságát, de hozzáteszik, hogy ahhoz, misze-rint a tanitó a tőle megkivánt ama föladatot mél-tón teljesíthesse, némely előföltételek szüksége-sek s ilyenekül fölhozzák különösen a t a n i t ó k a n y a g i h e l y z e t é n e k j a v í t á s á t és f ö l -s z a b a d í t á -s u k a t h i v a t á -s u k k a l m e g n e m f é r ő s a b b a n ő k e t c s a k a k a d á l y o z ó m e l l é l e t e e n d ő k k ö t e l e z e t t s é g é t ő l s a z a v a t l a n s o k f é l e b e f o l y á s -t ó l .
Mi ezekre nézve tökéletes igazat adunk a köz-lemények Íróinak. Elismerjük s el kell ismernie mindenkinek, hogy a legtöbb néptanitó javadal-ma oly csekély , hogy abból, kivált ha családos, csak tengve élhet meg, pedig az anyagi szigorú állapot rendesen el szokta kedvetleniteni az em-bert, különösen akkor,liareményesincshozzá,hogy feláldozó buzgalommal, önmegtagadó türelemmel sorsát meg fogja javíthatni. Ebből következőleg mi is iskolaügyünk szilárd fölvirágzásának múl-hatatlan föltételeül tartjuk, hogy a néptanitók anyagi állapota megjavittassék.
Midőn a miniszter u r , idézett czikkében, azt mondja, hogy meggyőződése szerint e buzgalom, melylyel a hazának szolgálunk, soha sem függ azon díjtól, melylyel az fáradozásainkat jutal-mazza, s midőn utal a franczia néptanitók anyagi
helyzetére, mely bizony szinte szegényesnek mondható, evvel távolról sem gondolt arra, hogy nem kellene a hazai tanitók sorsán javitani, mort ők másutt is szegények. A közoktatási minister u r , ki a szervezési tanügygyel gyakorlatilag és tanulmányozva, hosszú évek során behatóan fog-lalkozott , a népnevelés horderejét egész fontos-ságában ismeri, ennélfogva nemcsak jogosnak, de igazságosnak, sőt szükségesnek is tudja : hogy azok, kik ily fontos hivatás teljesítésére vállal-koznak , e fáradozásaikért méltón jutalmaztassa-nak is, s meg lehet győződve mindenki, hogy a miniszter ur az ő részéről meg is fog tenni min-den lehetőt e tekintetben s kitartó fáradozásainak legédesebb jutalmát fogja abban találni, ha tö-rekvései által a néptanitók anyagi helyzetének minél tökéletesebb javítását eredményezheti, do meg lehetünk győződve arról is, hogy a törvény-hozás e körülményre szinte ki fogja terjeszteni méltó figyelmét.
Ő nagyméltósága vonatkozó szavai által mást akart érteni. Államférfiúi szempontból értette azt, hogy ily nagy kérdés, minő a néptanitók anyagi állapotának m é l t ó javítása," r ö g t ö n , mintegy varázsütésre, meg nem oldható, hanem erről gondoskodni fog a törvényhozás s a társadalom.
Ellenkezőleg a buzgalom mindönkitől magától függ. A buzgalolír néptanítói hivatás teljesíté-sében a z o n n a l valósítható, mert az csak az egyéni akarattól, lelkesedéstől, az ügy iránti szeretettől függ; valamint mindenki meggyőző-dik arról is, hogy a kiben nincs hivatása iránti élénk buzgalom és lelkesedés, abba ilyent az nem igen fog önteni, ha e hivatása után gazdag java-dalmakat húz. À hivatását nemcsak szakértelem-mel , hanem teljes odaadással teljesítő tanitó fá-radozásai soha sem jutalmaztatnak eléggé, bár-mily nagy legyen e jutalma, mert szolgálatai e jutalmat mégis mindig fölül fogják múlni. De
ne-mesen cselekszik-e a tanitó, ha e miatt nem
buz-gólkodik föladatában ? A lelki erőt, a kitartást, a valódi odaadást minden hivatásban az ügy irán-ti irán-tiszta és lángoló szeretet szokta kölcsönözni ; e nélkül e világon semmi igazán-nagy nem történt.
S ezen értelemben méltán mondhatta miniszte-rünk , s kell mondania mindenkinek, hogy hazai népnevelésünk fölvirágoztatása attól f ü g g , ha a néptanítók az ő nagy fontosságú hivatásaiknak buzgalommal megfelelni törekszenek.
Másik panaszuk a tanítóknak, hogy sok he-lyütt hivatásukkal meg nem férő, ennek tekinté-lyét aláásó s annak kellő betöltésében őket aka-dályozó mellékteendőkkel vannak terhelve. Nevezetesen sok helyütt a tanitó egyúttal e g y h á z -f i , h a r a n g o z ó , o s t y a s ü t ő s a templomi ruhák m o s á s á r ó l is ő tartozik gondoskodni.
Teljes határozottsággal kimondjuk, hogy e teen-dők ma már nem férnek meg a néptanitó hivatá-sával ; nemcsak, hogy az ő hivatása nemesebb, mely ily mellékfoglalkozásokat meg nem tür, ha-nem az oly nagy terjedelmű is, s gondoskodását, idejét, figyelmét annyira igénybe veszi, hogy ily dolgokra rá sem ér. A tanitónak egészen tanitó-nak kell lennie, nemcsak sok időt kell töltenie növendékeivel, hanem szüksége van arra is, hogy hivatásában folytonosan tovább képezze, tőké-lyesbitse önmagát. Ezt követeli tőle a k o r , mely a népnevelést az állami élet legfontosabb teendői közé emelte.
Végre kétségtelenül szükséges az is, hogy a tani-tó minden faggatani-tó, őt a szó nyers modorában szol-gának tekintő, lealázó beavatkozástól függetlenit-tessék; kell, hogy legyen neki tekintélye. Mig egy-részről néptanítóink meg lehetnek az iránt nyugtat-va, hogy mind a kormány, mind teljes bizonynyal a törvényhozás részéről is az ő érdekűkben minden lehető meg fog tétetni, hogy hivatásaiknak méltón megfelelhessenek ; ugy másrészről az is bizonyos, hogy valamint semmi hivatal önnönmagában vé-ve, föltétlenül nem ad tekintélyt, hanem az egyén, ki a hivatalt nemesen betölti, kölcsönzi azt en-nek ; ugy a néptanítói állásnak is erkölcsi függet-lenséget, befolyást és tekintélyt legnagyobb mér-tékben csak maguk a néptanítók szerezhetnek az által, lia kötelességeiket buzgalommal lelkiisme-retesen és szakavatottsággal teljesitik. Hol a nép értelmes, hol az a helyes és okszerű nevelés jóté-konyságáról gyakorlatilag meg van győződve, ott ösztönszerűleg tisztelni fogja tanítóit s önkényt enged nekik minden kínálkozó alkalommal befo-lyást; ellenben bármily nemesnek hirdesse a tör-vény a néptanítói állást, bármily szigorú rende-letek adatnának a néptanítói tekintély megóvása érdekében, lia a tanitó nem tud, vagy nem buz-gólkodik megfelelni föladatának, tekintélyre, be-folyásra, erkölcsi függetlenségre soha sem fog emelkedhetni. Bátran mondhatjuk tehát azt is, hogy nemcsak a népnevelés fölvirágzása, de a népnevelői állás tekintélyének kivívása is legna-gyobb mértékben maguk a néptanítók buzgalmá-tól függ.
Azonban nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a népfölvilágosodás lassú munka, s minden igyekezetünk s erőmegfeszitésünk mellett
is nem várhatjuk, hogy a népiskola, legyen bár a legjobb, rögtön megteremtse azon eredménye-ket, melyek a néptanítói hivatás fontosságáról a népet teljesen meggyőzik, pedig ez nagyon lénye-ges, mert az összes nép élénk érdekeltsége és hozzájárulása kell, hogy oly nagy ügy, minő a népnevelés, minden tekintetben gyorsan és belter-jesen fölvirágozzék. Ezen magasztos czél előmoz-dítására vannak irányozva a vallás- és közokta-tásügyi miniszter ur által javaslatba hozott n é p-n e v e l é s i e g y l e t e k . Nem tartóztathatjuk ma-gunkat vissza, hogy, midőn a néptanitó helyzeté-nek javításáról szólunk, ne szóljunk egyszersmind az emiitett egyleteknek az összes népnevelési vi-szonyokra kiterjedő nagy fontosságáról, s olvasó-inkat föl ne hívjuk, hogy hatásköreikben ezen egyletek megalakulását és buzgó tevékenységét előmozdítani törekedjenek !
K ö r n y e i.
A több rajból álló osztály egyidejűleg való elfoglalásáról.
A tárgy, melyről szerény véleményemet elmon-dani akarom, igen fontos. A több rajból álló ta-nodákhoz sorozandók : a négyosztályu elemi fő-tanoda alosztálya, melybe a tanoncz rendesen két évig j á r , kézikönyve az „ABC- és olvasó-könyv;" továbbá az egyosztályu vegyes tanoda, hová három, sőt négy évig is j á r a tanuló, hasz-nálván ott ugyanannyi olvasókönyvet a tanitó.
A nevezett tanodák rajokra osztott tanonczai egész tanéven át naponkint fél vagy egész órára foglaltatnak el ; nagy fontosságú dolog tehát a ta-nonczok mikénti elfoglalása, a mennyiben ettől föltételeztetik a tanoda czéljának sikeres eléré-se. — Jelen czikkem alapjául inkább az elemi fő-tanoda alosztályát veszem, mig az általános rész bármely rendezett tanoda szervezetében kell, hogy föltalálható legyen.
Tanitásunkat biztos alapra kell épiteni, mert ez a tudományok egyik legfontosabbika, mely csaknem kizárólagosan szellemi dolgokkal foglal-kozik. — Alapos kiindulás és öntudatos elvek nélküli működés czélra nem vezet soha. A tani-tónak nem lehet sem látszat, sem pillanatnyi eredmény vagy hatás által magát eltántorittatni hagyni, mert ezek mindig a tanítás és nevelés szent ügye rovására történnek.
Tanításunk csak ugy lehet alapos és több raj-ból álló tanodánk kitűzött föladatát sikeresen csak ugy oldhatja meg, ha a rá kiszabott tantárgyakat rendszeresen adjuk elő. A rendszeres tanitás jól kiszámított és czélszerü tantervet föltételez. A ta-nitónak tehát, — mielőtt tanításhoz kezdene — tantervre van szüksége. A tantervben kiszámít-hatja, meghatározhatja és elrendezheti az egéiz éven át előadandó tárgyakat minden egyes raj-ra nézve.
Azon tanitó, ki terv nélkül akar tanitani, az a tanításnak czélt sem tűzött ki; ha pedig — kivált népes osztályban, hol figyelmének minden percz-ben tiz felé is kell irányulnia — azt akarja
közle-ni tanítványaival, mit a helyi körülmény eszébe j u t t a t , ez esetben a korkivánta eredményről szó sem lehet ; a tervszerűtlen és folytonosan a vélet-lenre alapitott tanitás mellett, ugy szólván tapo-gatódzással siker nem koronázza fáradozását, sőt megnehezíti saját munkáját s igy osztálya egész tanéven senyvedő állapotban leend.
Mindenekelőtt tehát számítsuk ki az osztályunk-ra eső tananyagot és a munkaidőt ; továbbá : a tanonczok tehetségeit vegyük figyelembe s miu-tán ezt a lehető legjobban kiismeutük, a tanter-vet megállapítjuk s e terv alapján készítünk osz-tályunk számára leczkerendet, mely nem egyéb, mint a tantervbe fölvett tárgyaknak órák szerinti fölosztása.
A leczkerend készítése alkalmával figyelemmel kell lennünk p. o., ha valamelyik raj oly tárgy-ban gyakoroltatik, mely különösen az értelem s az ész tevékenységét veszi igénybe, ezután oly tárgyat jegyezzünk a leczkerendbe, mely a ke-dély nemesítésére van számitva ; vallás tanulása után p. beszédgyakorlatokat, kellemes vonzó elő-adásban ; számolás után valamely szivképző ol-'vasmányt.
Az alosztály, vagyis tulajdonképen az első osz-tály alapját képezi a többi utána levő oszosz-tálynak;
azért ez igényel legügyesebb és leggondosabb ta-nítást. Ha az alap hibás : a további munka nem lehet biztos ; ezt a tapasztalás is eléggé bizonyít-ja. A nevezett osztályban a tanulók három vagy
négy r a j r a osztatnak föl ; minél kevesebb a rajok száma, annál sikeresebb lehet a tanitás, több ideje levén a tanítónak személyesen foglalkozni minden egyes rajjal. Az osztály, melyben műkö-döm , három rajra u. m. kezdők-, haladók- és ol-vasókra van osztva. A kezdők raját minden év-ben az ujonan iskolába adott tanonczok képezik ; a haladók és olvasók másodévesek. Az egész osz-tály hetenkint 22 és fél órai tanításban részesül; *) ebből esik naponkint délelőttre 2 és fél, délutánra 2 óra. Minden egyes raj délelőtt és után egy tárgy-gyal félóráig foglalkozik, tudván azt, hogy a kis gyermekek nem képesek egy tárgyra egész óráig figyelni. Minden raj naponkint a tanitó által leg-alább egyszer személyes oktatásban részesittetik.
Kiszabott rendes tantárgyak : a hittan, irvaolva-sás, olvairvaolva-sás, szépírás, fejszámolás, szemléleti ok-tatás és ének. Csöndes foglalkozás nemei, melyek a rendes tantárgyak közé vegyittetnek, követke-zők : betűírás, másolás , szépírás , nyelvgyakor-lat , melynek ügyes alkalmazása a tanítói tapin-tatosságot legjobban igénybe veszi, — továbbá : számirás, emlékgyakorlat és rajzolás. Az egész osztály közösen hallgatja a hittant és szemléleti oktatást ; az ének is közös órákban vétetik elő.
Az első osztályban minden oktatás az „ABC-és Olvasókönyvében központosul. Ennek feladata a gyermeket a gondolkozás-, beszéd-, írás- és ol-vasásban képezni, valláserkölcsi érzetnek és gyer-meki kedélynek az első ébresztést és irányt meg-adni. — E feladathoz van a könyvnek tartalma is kiszabva. Ez alkalommal nem tartom
szükség-*) L. a „Népt. L . " i . s z á m á n a k 10. lapján.
telen dolognak meghatározni azon tananyagot, melyet osztályom három raju tanonczai féléven-kint be szoktak végezni. Ugy intézem dolgomat, hogy a kezdők első félévben az olvasókönyv 30-ik száma alatti olvasmányig — hol a kereszt-nevek állnak — bezárólag eljussanak ; a kis be-tűket ismerni és irni megtanulják. A második fél-évre esik a 31-ik szám alatti „ J a j de meleg van"
kezdetű olvasmánytól egész a 48-ik lapig bezáró-lag. E tananyagot a gyermekek mint haladók ol-vassák. Sokan talán azt fogják állítani, hogy mindez kevés félévre ; kevésnek látszik az igaz, de itt sokat követel tőlünk a tartalom s az olva-sókönyv szelleme. Itt nem annyira olvastatni, de tanítani kell. — Itt ismertetjük meg a gyermeke-ket — az előzmények után még jobban — a sze-mély-, tárgy-, milyenség-, cselekvés- és mennyi-ségnevek fogalmával. „E tananyag kezelésénél oda kell törekvését irányoznia a tanítónak, hogy tanonczait az olvasás mellett a gondolkozásban képezze, gondolataik kifejezésében ügyesitse, el-méjöket sok hasznos föld- és honismei, termény-rajzi és természettani magyarázatokkal gazda-gítsa (M. J.). A második tanévben kezeltetnek a 48-ik lapon kezdődő olvasmányok végig a tanon-czok, mint rendes olvasók előtt.
A mi a rajok elfoglalását illeti, nagyon termé-szetes, hogy a haladókat és olvasókat nem nagy nehézséggel jár elfoglalni; de a kezdőkkel mit tegyen a tanitó, kik egészen ujonczok és még azt sem tudják, hogy miért vannak az iskolában ?
Nagyon czéliránytalan dolog volna a kezdők-kel az első napokban mindjárt betűket ismertetni, őket tanulásra szorítani; ily eljárással könnyen elfojtatnék a kis gyermekeknek tanulásvágya, és igy a tanitó a helyett, hogy a gyermekek kikép-zésében rövid idő alatt czélt érne, ettől vagy egé-szen elüttetik, vagy csak nagy fáradsággal nyer-heti azt el.
Van egy tananyag, mely azon kitűnő sajátság-gal bír, hogy a gyermekekben figyelmet és a ta-nulásra kedvet ébreszt. E s a s z e m l é l e t i ok-t a ok-t á s . — A kezdők ok-teháok-t az első heok-tekben szem-léleti oktatással foglaltatnak el; a tanitó azon iparkodik, hogy a gyermekek minél több tárgyat szemléljenek, megismerjenek, egymástól megkü-lönböztessenek és saját nevével megnevezzenek;
a szemlélt tárgyakról mondjanak a gyermekek mondatokat részint önmaguk, részint a tanitó után, vagyis : első teendő az, hogy a gyermekek tanuljanak szemlélni, gondolkozni és beszélni. — Ily gyakorlatok mellett lélek és életügyesség nem maradhat el; a leggyöngébb tehetségek is erőre jutnak, a szórakozottak és könyelmüek
figyelme-sekké, a szunyadozók pedig tevékenyekké vál-nak. A szemléltetés alkalmával a tanonczok oly vonalak utánrajzolására képesittetnek, melyekből később betűket alkotnak. Ilyenek az álló- j, fek-vö- —, dűlt- / \ , ív- U, kigyó- a/W^ kötöt- / j e, és horogvonalak, t i m ni. Igy a kezdő raj tevé-kenységre, önmunkásságra ébresztetvén, lehet őket magukra hagyva is csöndesen foglalkoztatni.
Még mainap is ragaszkodik némely tanitó azon régi rosz szokáshoz, miszerint az elfoglalás
alkal-1*
-a!D< WZ inával egyik vagy másik raj tanitását gyermekre bizza. A gyermek, ha még oly ügyes is, nem ta nitani, hanem tanulni jő az iskolába.
Van iskola, hol a rajok között nemcsak a tan-órák előtt, hanem a tanitás alatt is 3—4 felvi-gyázó vitézkedik, hangosan szólítgatva a nyug-talankodókat ; mig a tanitó ugyanazon időben személyesen foglalkozik. Ez eljárás nem helyes.
Rendezzük jól a tanodát, legyen abban jó fegye-lem ; iparkodjunk szelid bánásmód által a kis gyermekek bizalmát megnyerni s igy nem lesz szükség a felvigyázókra.
Végül azon általános elven alapult nézetemet nyilvánitom, miszerint : csak azon tanitó foglal-hatja el legczélszerübben több rajból álló osztá-l y á t , ki heosztá-lyesen kidoosztá-lgozott tantervet s ennek alapján jól beosztott leczkerendet készit. — Ha a leczkerendben kijelölt tárgyak előadásával tani-tói buzgalom is párosul : ugy a gyakorlati kivitel sem maradhat el.
F e r e n c s i k János, tanitó.
Takarékpénztárak népiskoláknál.
A mivelt nemzeteknél az egyesületi élet minden irányban nagyon el van terjedve, mert a tapasz-talás bizonyitja, hogy csak egyesülésben rejlik az erő, csak egyesülve lehet a kor kivánta átalános
A mivelt nemzeteknél az egyesületi élet minden irányban nagyon el van terjedve, mert a tapasz-talás bizonyitja, hogy csak egyesülésben rejlik az erő, csak egyesülve lehet a kor kivánta átalános