Hogy a tanitásnak meg legyen kivánt j ó sike-re , fő czél elsőben is a kiszabott sike-rend. Nincs oly foglalkozás, melynél, lia a kivánt beosztás, be-rendezés hiányzik, üdvös eredmény fejlődhessék.
Mennyivel jobban megkívántatik ez egy oly hiva-talnál , hol gyermek neveltetik, ember képeztetik.
S ha az egyes emberi foglalkozásoknál egy bizo-nyos meghatározott rendet kell követni, annál jobban megkívántatik ez a nevelés terén, hogy
dús eredménynyel jutalmaztassunk.
1 2 *
- • O l 1 8 0 KJ*—
Sok népes iskolákat megfigyeltem s azt találtam, hogy a rend s iskolai óráknak a tantárgyak sze-rinti beosztása a papiroson meg volt ugyan, de a gyakorlatban nem volt eléggé alkalmazva s nem vétetett kellő figyelembe, sőt több helyen van arra is eset, hogy a törvényesen kivánt iskolai idény sincs kellőkép körvonalozva; mert mig vannak is-kolák , hol a tanitó az egész éven keresztül köte-leztetik tanitani, van ismét kivált falu helyeken oly szokás, hol a gyermek egy éven Keresztül alig három téli hónapot tölt rendesen az iskolában s a tanitó egész nyáron át egyet is alig láthat tanít-ványai közül. Szerintem az első eset ép oly téves, mint a mily káros szokás a másik.
Lássuk részletesen az érintett eseteket. A gyer-mek rendhez szoktatása képezi az egyik erkölcsi erőt az iskolában, azért is elsőben szükséges, hogy a gyermek a mint az iskolába beadatott, kitűzött iskolai órára rendesen mindennap pontosan meg-jelenjen, helyét azonnal elfoglalja. H a mint mesz-sziröl jött, élelmet is hozott magával, azt a tani-tó egy bizonyos meghatározott helyen rakassa le, mert ellenkezőleg a gyermek szeme s figyelme nem tanitóján, hanem a provízión csüng. Ne en-engedje a tanitó, hogy a gyermek az iskolába be-állított vederhez vagy kantához inni járjon, vagy azt, hogy iskola közben kifutkozzon ; mind ez oly rendetlenséget szül, hogy magyarázatát e miatt többször kénytelen félbeszakítani s ugy reá, mint a gyermekekre nézve is az ily rendetlenség zava-rólag hat. Ha a gyermeket evésre nézve is a rend-hez szoktattuk, az ivást sem kívánja rendetlenül s a szaladozásra sem hajtja természete, ugy egész-ségének fenntartására is a rendes étkezés egyik fő kellék. Szokjék a gyermek vágyain s kívánsá-gain is már kis korában uralkodni.
Ne tűrje a tanitó , hogy a gyermek szükséges könyveit, tollát, téntatartóját vagy bárminő is-kola eszközét könnyelműen otthon felejtse, vala-mint azt sem, hogy az iskolai óra után könyveit az iskolában hagyja. Szokjék a gyermeke tekintetben is a rendhez ; mert valamint minden szokás ter-mészetté válik, ugy a jó rend csak épen ugy válhatik a gyermek természetévé, mint a rendet-lenség. Ha mégis találkoznék, ki feledékenységből ily rendetlenséget tenne, azt először atyailag intse meg. Adja értésére például, mily haszontalan szolgalélek az, ki mig a többi rendes gyermekek oly szép figyelemmel irnak, ő addig — mert ir-káját hon feledé — henyél s a többieket nézi. H a az illetőnél ily rendetlenség máskor is ismétlőd-nék , azt szigorúan érzékeny szavakkal dorgálja meg ; ha harmadszor ismétlődnék az eset, a szün-idő alatt ne engedje játszani. E n e fenyítéket is-kolámban a hanyag tanítványokra is szoktam al-kalmazni s elmondhatom, hogy több hatással van, mintha bármily kemény testi büntetést szabtam volna ki.
Szabja magátatanitó is arendesiskolai órához s azt töltse ki luven s a kijelölt meghatározott lecz-ke rendtől el ne térjen ; mert e tekintetben is a gyermekek a példát követik.
Szokás több iskoláknál, hogy a gyermekek kora reggeltől fogva, késő estig az iskolában
van-nak , kivált télen ; s a szorgalmas tanitó, mert népes az iskolája s hogy eredményt fejthessen k i , szinte közöttük van folytonosan. Azonban meg-gondolva, hogy az ily eljárás a gyermek élénk vérmérsékletével ellenkezik s a tanitó egész-ségére is kártékonyán hat — helyeselni egyálta-lán nem lehet. — Ha az uj tanitási módszer sze-rint — mely különösen a népesebb iskoláknál ál-dásos találmány — tanit a tanitó, berendezheti osztályait oly ügyesen, hogy mig az egyik osz-tály olvas, avagy í r , addig a másik vagy harma-dik osztálynál a tanitó más tantárgyakat adhat elő s igy az egyes osztályoknál beosztja, hogy a tanitót a magyarázat közben ne zavarja felváltva.
Vannak tárgyak, többek közt a vallás, mely az összes osztályoknál ugyanazon időben elöadat-hatik. Az ily szakavatott beosztásnál naponkint 5 óra alatt többet lehet végezni bár mily népes is-kolánál is, mintha a tanitó a régi módszer szerint egyenkint — tollat faragcsálva — „leczkéztet."
A rendet is jobban fenntartja, a szüntelen tartó zsibongásnak, lármának sincs kitéve füle, mert a gyermeksereg mindegyike elfoglalva s munkába lévén, nincs alkalma a rendetlenségre s t u d j u k , hogy a gyermek akkor kezd leginkább rendetlen-kedni, zajongni, ha dolga nincs s unatkozik. Ma-gában értetődik, hogy a gyermekeket órák szerint a gyakori kifutkozás helyett, természeti szükségeik elvégezésére 5—10 perezre ki kell bocsátani.
Rend szükséges arra nézve, mikor adassanak az iskolába a tanulók s mikor legyenek hosszabb szünetek. Most, fájdalom, e körül legnagyobb za-var uralkodik. Némely helyeken egész éven át
szállingóznak a belépők. Van szülő, ki ugy véle-kedik : most télen nem küldöm lányomat iskolá-b a , mert kell dajkának, majd lesz ideje járni a nyáron ; a másik igy : fiam nem mehet most a té-len, mert tengerit segit morzsolni, majd ráér a nyáron és igy tovább ; ezzel beáll a tavasz, vele együtt a tavaszi munka, s nyáron a nyári. Ez al-kalommal a dologra lefoglalt gyermekek száma jobban jobban szaporodik, s az iskolába járás ily alakot ölt. A gyermeksereg egy nevezetes része fel jön májusban, s a tanitó a tantárgyak előa-dását megkezdi velők, azonban ezen gyermekek-ből a következő hónapokban bizonyos munkákra ki marad fele, mindamellett az előbbeni szám ujabbak beadásával kiegészíttetik ; ezekkel ismét ott kell kezdeni a tantárgyakat, hol a májusban feljöttek kezdték; de ezekből is a nyár folytán bi-zonyos időre több elmarad, majd e, majd ama dolog végett, s igy tart ez majd késő őszig, a mi-dőn az egész gyermeksereg már jobban kezd ösz-szevergődni s tömörülni s a tantárgyak érdemle-ges előadása is csak ekkor ölthet komolyabb és határozottabb alakot. Mindezekért nagyon kívá-natos dolog, hogy az iskolai rend fontossága, a nevelésügye emelése s a tanitói hivatal tekintélye szempontjából, ugy az iskolai órák, mint az iskolaévi kötelezettség ideje szigorúan meghatároztassék, hogy a szülék tudják, miszerint az iskola hiva-tal, hova nem bármikor kény és kedv szerint, ha-nem pontosan meghatározott időben kell a
gyer-/
mekeket küldeni. Ugy a tanitó maga tájékozásá-ra nézve is, hogy tudja mennyiségét hivatalos óráinak, hogy a tantárgyakat a szorint oszthassa be, mind pedig hogy legyen alkalma magán ügyeit kizárólag a szünetelési idő alatt végezni, mind pe-dig, hogy ideje logyen magát a korszellem hala-dása szerint fejleszteni s művelni.
S a s s I s t v á n h.-m.-vásárhelyi tanitó.
Kisbácskai levelek.
H L
(Hazai népnevelésünk érdekében adassanak ki népis-koláink szániára nj olvasókönyvek.)
Igen nagy örömmel olvastam e lap 6. számá-ban t. Kakujay Károly urnák ezikkét, nemkülön-ben az azt követő szerkesztői fejtegetést a h a z a i n é p n e v e l é s szükségességéről. Alaposan van az ama néhány sorban kimutatva, hogy a gyer-meket az életre s pedig a h a z a i é l e t r e kell nevelni. Eszembe jutott ama sorok olvasásánál, hogy épen hat éve kezdettem meg én is egy négy évig tartott — és még akkor is befejezetlenül maradt — vitát e tárgyban. E lap t. olvasói kö-zöl néhányan talán fognak még emlékezni egy — a Tan. Lapok 1862. évi folyamának 9. és 10.
számaiban „A leczkerend és annak tárgyaij-ól a népiskolában" czimen megjelent — czikkre. Élén-ken emlékezem reá, hogy e ezikk Írásához kese-redett szivvel fogtam hasonvéleményü tanitótár-saim ösztönözésére. Fájdalommal olvastuk ugyanis ugyanazon lapban egy i g a z g a t ó jelentését, melyben a népiskolai oktatást hátráltató körülmé-nyek számba nem vételével, egyedül a tanitók okoztattak az oktatás ki nem elégitő volta miatt.
Még két éves tanitó sem voltam, de elég tapasz-talattal biró arra nézve, hogy megitéljem, misze-rént a vád legalább is túlzott s mint ilyen elkese-redést szülő a legjobb akaratuakban is, mi csak káros következményű lehet magára a népneve-lésre. „A mint lehet, nem mint kellene" jelmon-dat alatt közöltem azután a fönnebb emiitett czi-mü czikkben iskolám leczkerendjét, a tanítottam tárgyakat s a módot, nem különben az akadályo-kat , melyekkel a falusi tanitónak meg kell küz-denie. Ekkor közlött leczkerendemben hetenkint két loczke volt fölvéve a földisme és történelem számára. E két tárgyról következőleg nyilatkoz-tam : „Csak az szeretheti hazáját igazán, ki azt ismeri, s csak az védendi lelkesen, ki annak múlt-ját csak némileg is tudja. Az olvasókönyvek
nyújtanak ugyan anyagot a történelem- s földis-mére, de nem annyit, s nem oly rendben, hogy teljesen kielégítőnek lehetne mondani. Bővebb fejtegetésbe szándékosan nem bocsátkozom, czé-lom lévén a népiskolai földisme- s történelemről egy külön czikkben szólani."
Ki lehet e sorokból venni, hogy már gondol-kodtam a h a z a i n é p n e v e l é s szükségéről s hogy beláttam , miszerént olvasókönyveink e
czélra nem nyújtanak elegendő anyagot ; do az is kitűnik, hogy a h a z a i n é p n e v e l é s iránt még nem voltam egészen tisztában, mert csak azért szakítottam ki két leczkét a földisme s történelem tanitására, hogy a gyermekek a hazát szeretni s ha kell érte meghalni tanuljanak, holott tekin-tettel kell lenni arra, hogy benne majdan é l n i is tudjanak. Mindezt bevallom őszintén — mintha legbizalmasabb barátommal beszélnék ; minden tartalék nélkül adom elő gondolatimat s csakis az ilyen eszmecsere lehet üdvös eredményű, miért hosszadalmas előadásom az ügy érdekében nyer-jen bocsánatot.
A földisme- s történelem érdekében igért kü-lön czikkem azonban még meg sem jelent, midőn már egyik képezdetársam által azon eljárásom, hogy a földismét s történelmet külön leczkékbon adom elő a gyermekeknek az olvasókönyvekben e szakbeli hiányai miatt, helytelenittetett ; s mi-ért? Mert a képezdében azt hallottuk, bogy a népiskolában a reálismereteket illetőleg annyira terjeszkedjék csak ki a tanitó, mennyire neki arra nézve az olvasókönyvek reáltárgyu olvas-mányai a hatást kimutatják. Természetesen fe-ledte, hogy hisz képezdész korunkban még nem volt szabad azt mondani, s kétszeresen nem nyil-vános oktatás közben, hogy biz azok az olvasó-könyvek épen nem az alkotmányos Magyarország gyermekei érdekében Írattak s illetőleg fordít-tattak. Erre kijelentettem, hogy majd egy év múlva, midőn elméletemet sikerült gyakorlattal is támogathatni, kimerítően fogom okadatolni, miért vettem külön leczkéket a földisme és törté-nelem tanitására.
Az év eltelt, melynek alatta minden földismo-s történelmi leczkére iráföldismo-sbelileg előkéföldismo-szültem földismo-s illetőleg minden leczke tárgyát kidolgoztam. E közben mindinkább tisztába jöttem a h a z a i n é p n e v e l é s szüksége s alapjának a népisko-lában való m i k é n t i megvetése iránt, nemkü-lönben, hogy a földrajzi oktatással kapcsolatban s alapján csaknem valamennyi, a népiskolában is fölveendő, reálismeret a legkönnyebben s legal-kalmasabban adható elő, ha az ember külön lecz-kékben kénytelenittetik ezen ismereteket előadni, s ezen eset áll a jelen olvasókönyvek mellett.
Másként áll természetesen a dolog, ha a reális-meretek anyaga az olvasókönyvekbe föl van véve.
Erről azonban alább.
A „Tan. Lapok" 1863. 36—40. számaiban, Ígéretemhez képest indokoltam, miért kell a je-len s még inkább az akkori olvasókönyvek s ille-tőleg I. Nyelvgyakorló- és Olvasókönyv mellett,
— mert mindig falusi egyosztályu népiskolát t a r tottam szem előtt — külön leczkékben közleni a reálismereteket; nemkülönben közlöttem az évi 72 leczkének is tananyagát kivonatban, — kidol-gozva pedig az 1863-, 64- és 6ő-iki folyamokban.
Indokolásomban kiterjeszkedtem annak fejte-getésére is : mi czélja az elemi-tanodának s kü-lönösen az egyosztályu falusi népiskolának ; s miután a különféle népiskolák czélja s tárgyaik ugyanazok, de csak lényegben, — mert azt
min-denki meg fogja engedni, hogy a többosztályu népiskolák a közös föladatot terjedtebb alapon oldhatják meg, mint az egyosztályuak; — kell, hogy olvasókönyveik anyaga is megegyezzen, de szintén csak lényegben; miért az egyosztályú népiskolák számára kell, hogy külön — a több-osztályu népiskolák olvasókönyveinek tananya-gát szűkebb határok között magukban foglaló — olvasókönyvek szerkesztessenek. És ezzel tár-gyamhoz értem. A miket akkor mondtam e tárgy-ban, nincs okom most is n e m m o n d a n i ; miért most is az akkor elfoglaltam alapon s szellemben fogok a tárgyhoz szólani.
Iliért k e l l az egyosztályú (falusi ) népiskoláknak k ü l ö n olvasókönyvekkel birni s miként állíttassanak azok
össze !
Hogy a népiskolai oktatásnak czélja valláser-kölcsös, értelmes és munkás polgárokat nevelni, mindenki tudja. E z czélja az egyosztályú népis-kolának épen ugy, mint a két-, három- vagy négyosztályunak. É czél természetesen annál biz-tosabban s terjedtebb alapon valósitható s valósí-tandó, mennél több osztálylyal bir a népiskola.
Hogy ezen czél eléressék, az oktatásnak be kell fejeztetnie, hogy az iskolából akár az életbe, a k á r fölsőbb iskolába lépő gyermek elemi tanulmá-nyainak hasznát vehesse s illetőleg ezen tanul-mányok a fölsőbb tanodákban a rendszeres okta-tás alapjául szolgáljanak.
Igen tévednek tehát azok, kik az egyosztályú népiskolát — melynek növendékei alig 1—3%-tóli kivétellel ugyanott bevégzik tanulmányaikat — a többosztályu népiskola alosztályául tekintik s igy föladatát is ugyan egynek tartják a főelemi-tanoda alsóbb osztályaiéval, s ezzel a könyveket is. Ezen vélemény téves volta még inkább kitű-nik, ha az egyosztályú népiskolai oktatás körül-ményeit párhuzamba helyezzük a föelemi-tanoda körülményeivel.
Az elemi főtanoda rendszerént 4 osztályban 5 év alatt oldja meg a népiskola föladatát ; mig az egyosztályú népiskola egyosztályban — hol a többosztályu népiskoláéval egyenlő oktatási órá-kat 4—5 csapat között osztja föl a tanitó — rend-szerént 3—4, kivételesen 5 év alatt. Innen követ-kezik, hogy az elemi főtanoda a tananyagot több részre oszthatja föl s egy-egy résznek tanítására több időt fordíthat, mint az egyosztályú népis-kola. Az elemi főtanoda számit, arra s a legtöbb esetben számithat is, hogy növendékei az I. és II.
osztályból nem maradnak ki, azért ezen osztá-lyokban inkább csak az alapot rakja, a befejezést a III. és IV. osztályra bízván. Az egyosztályú népiskola ellenben nem számithat arra, hogy nö-vendékeinek tanulmányainál a befejezést felsőbb osztály eszközlendi; miért neki kell kezdeni s végezni, neki magának kell a népiskola föladatát megoldani. Az egyosztályú népiskola igen meg-foghatólag — sokkal kevesebb idő alatt s egyéb hátráltató körülményekkel szemben kényszerül-vén a föladatot megoldani — nem terjeszkedhetik ki annyira az alaprakásban, mint az elemi főta-noda I. és II. osztálya, miért igen sokat kell az
egyosztályú népiskolának ezen osztályok tananya-gából elhagynia, s hogy oktatását befejezhesse, kell egyetmást az elemi főtanoda felsőbb osztá-lyaira eső tananyagból is fölvennie. Ellenkező esetben igen hasonlitana az egyosztályú népisko-lai tanitó azon oktalan épitőhez, ki, a kiszabott időnek legnagyobb részét olyan nagyszerű alap-rakással tölti el, melyre a még rendelkezésére álló idő alatt csakis falakat rakhat még — tető nélkül; holott ugyan annyi idő alatt — egysze-rűbb alap és kivitel mellett ugyan, de mégis használatra alkalmas — egész házat is épithetett volna.
Nem lehet tehát az egyosztályú népiskolának az a czélja, föladata, ami az elemi-főtanoda alsóbb osztályaié -i— s igy könyvei s különösen olvasó-könyvei sem lehetnek ugyanazok; — hanem igen is czélja, föladata az, ami a többosztályu népisko-láké , csakhogy a föladatot körülményeinél fogva szűkebb körben oldhatja meg.
Ha az egyosztályú népiskolának czélja, felada-ta lényegben ugyanaz a többosztályú népiskoláké-val, kell, hogy a czél elérésére, a feladat megoldására segitő eszközök , olvasókönyvek is l é n y e g b e n ugyanegy anyagot foglaljanak magukban, vagyis az egyosztályú népiskola olvasókönyveinek tan-anyaga a körülményeknek megfelelő alkalmas ki-vonata legyen a többosztályú népiskolák olvasó-könyveinek.
A népiskolai olvasókönyvek szerkesztését ille-tőleg egy, szakférfiakból álló bizottmány lenne megbízandó azon reális tananyag kijelölésével, melyet az elemi főtanoda czéljához képest földol-gozandó lenne s illetőleg földolgozhat, hogy meny-nyire lehet e tekintetben terjeszkedni s illetőleg, hogy mily szempontból tekintendők a reálismere-tek a népiskolában, erről alább. A reális tan-anyag az elemi-főtanoda 4 osztálya részére 4 ol-vasókönyvbe lenne fölosztandó. Az olvasóköny-vek szerkesztése azonban se bizottmányra, se egyesekre nem lenne bizandó, hanem arra pályá-zat — s pedig illő jutalomdijjal — lenne hirde-tendő. A pályázók természetesen a fönnebb em-iitettem bizottmány által a reális tananyagra néz-ve adott utasitás szellemében járnának el ezen tárgyakat illetőleg, többire nézve — a reális anyagok által az olvasókönyvekben meghagyott térnek mikénti felhasználására nézve — a pályá-zóknak szabad kéz engedtetnék.
Költemények szintén fölveendők, de nem olyan mérvben, mint az I. nyelvgyakorló- és olvasó-könyvben látjuk s mindenesetre olyanok legye-nek azok, minőket K. K. ur *) kiván fölvétetni.
Tisztán szivképzö olvasmányok azonban csak ugy lennének fölveendők, ha azt az olvasókönyvek tere megengedi, mert bármely szakból vett olvas-mánynak tárgya lehet szivképzö is és ilyennek is kell lennie.
Az elemi-főtanodák számára szerkesztett ol-vasókönyvekből lenne azután az egyosztályú nép-iskolák számára 2 olvasókönyv — egyik az ugy-nevezett kisolvasók, a másik a nagy olvasók
hasz-Néptanítók lapja 6. sz. „Olvasókönyveink" czikkben.
- « ö
183
K í -nálatára — összeállítandó. Nem lennének azértezen olvasókönyvek száraz és tömör kivonatai amazoknak ; mert amazokból sok olvasmány egé-szen , több részben kihagyatnék s a legtöbb szű-kebb körben újra átdolgozva vétetnék föl eme-zekbe.
Szükség volna azontúl az egyosztályu népisko-lánál épen ugy, mint a többosztályunál egy ABC-és könyvre, az olvasni tanulók rABC-észére.
Helyén volna még az olvasókönyvek terjedel-méről szólni, pl. hogy hány olvasmány legyen egy-egy könyvben, hogy az olvasókönyv anyaga föl is dolgoztathassék. Ez azonban nem az olvas-mányok számától függ, hanem azok terjedelmétől és tartalmától. Az elemi főtanodák tanitói az ol-vasókönyvek s különösen a III. és IV. osztályai-nak túlterjedelme miatt panaszkodosztályai-nak s hogy ez igen hátrányos befolyással van a tanügyre, az a szakférfiú előtt világos. Mindenesetre elengedhet-hetlenül megkívánandó, hogy az uj olvasóköny-vek annyit és ugy foglaljanak magukban, hogy az illető iskolákban tartalmuk elegendő buzgalom és avatottság mellett a tanitó részéről — a helyi körülmények sem levén épen kedvezőtlenek — becsületesen föl is dolgoztathassék.
M ó c s y A n t a l . (Folyt köv.).
E g y l e t e k .
I r s a , ápril 8.
Az „Irsavidéki népnevelési egylet", életének jelét adandó, april 2-kára hivá össze az egylet
összes tagjait az első évnegyedi gyűlés tartása végett. Es ime bebizonyodott, hogy nem szalma-tüz hevitette a társulat alapitóit, hanem fokozott részvétők ujabb tagokkal szaporitá az egylet munkásait. Irsay József elnök jeles nemzetsége tagjait, Bernfeld János rabbi híveinek többjeit, Margócsy József lelkész néhány vidéki tagot nyert meg egyletünk számára. Alelnök Haumann László Pilisen uj iskola alapítására kezdette meg a gyűjtést és a tevékeny bizottmány már is meg-alapította az egylet jó hirét.
A közgyűlést Irsay József elnök nyitá meg, bejelentve az ujonbelépett tagokat, köztök Kaj-tár Kálmánné úrhölgyet 40 ftnyi, Schillinger Adolf urat 20 ftnyi alapitványaikkal.
Ezen örömmel fogadott jelentés után, rendes elnök, a tanácskozmányokban résztveendő, a gyűlés vezetését Haumann László alelnök urnák engedé át.
Ezekután főjegyző Kajtár Kálmán felolvasá az alakuló gyűlés jegyzőkönyvéf, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett. E jegyzőkönyv értelmében az alapszabályok a tisztikar működésének körül-írásával lévén kiegészitendők, — ezen kiegészités eszközöltetett.
És igy végleg meg lévén az alapszabályok álla-pítva, Haumann László elnök indítványára, azok a közoktatási miniszterhez főlterjesztetni határoz-tattak. Egy más felterjesztésében az egylot
szá-mára postamenteeséget és az iskolai statistikához szükséges rovatos táblázatokat szándékozik az egylet kérelmezni.
A tagsági dijakra nézve határoztatott, hogy azok előre fizettessenek be, hogy az egylet anyagi erejéről szükség esetén rendelkezhessék. A kifize-tett alapítványok és az összes jövedelem tőkésí-tendő 10 % takarékpénztárba fognak tétetni.
A bizottmány pedig a közgyűlések előtt érte-kezletet tartand, melyben a közgyűlések
A bizottmány pedig a közgyűlések előtt érte-kezletet tartand, melyben a közgyűlések