Az SZTNH engedélyezési eljárása

A hatályos megoldás szerint az SZTNH, vagyis egy állami szervezet veszi át időlegesen az engedélyező szerepét akkor, ha a jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és egyébként az árva mű érintett felhasználása nem tartozik a 41/F. §-ban szabályozott sza-bad felhasználás hatálya alá, valamint az engedélyezés nem történhet meg közös jogkeze-lés útján sem. Az SZTNH a felhasználási engedélyt hatósági döntésben adja meg, vagyis nem köt felhasználási szerződést a felhasználóval, az SZTNH ugyanis nem jogosult, hanem kényszengedély megadására feljogosított hatóság. Ilyen módon a felhasználási szerződések értelmezésére vonatkozó Szjt.-beli szabályok kissé nehezebben alkalmazhatók az engedéllyel kapcsolatban (ha egyáltalán alkalmazhatók), ugyanakkor mivel más rendelkezések erre vo-natkozóan nincsenek, ezért legalább analógia útján alkalmazhatónak tűnnek.

Az 41/B–41/D. §-ok döntően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza-bályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől(a továbbiakban: Ket.) eltérő eljárási szabályokat tartalmazzák, amelyekhez kapcsolódó részletszabályokról az Árvaműr. is rendelkezik. Ezek az eljárás teljes folyamatát érintik, annak megindításától az érdemi döntés meghozataláig.

E sajátos szabályokat a Ket. egyéb általános rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.¹⁵⁵ Ezek a paragrafusok továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:

Pp.) alapján lefolytatandó bírósági felülvizsgálatra vonatkozó előírásokat is tartalmaznak.

A hatósági eljárás mindig kérelemre indul, a kérelmet formanyomtatvány használatával hagyományos úton személyesen és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, a Ket. szabályaitól eltérő rendelkezéseket az Szjt. 41/E. §-a tar-talmazza. A kérelemnek tartalmaznia kell a mű és – ha ez lehetséges – a szerző(k) azonosí-tására alkalmas adatokat, továbbá a tervezett felhasználás körülményeit (módját, mértékét, időtartamát és az egyéb olyan körülményeit, amelyek a felhasználási engedély terjedelmének és díjának megállapításához szükségesek), valamint az arról való nyilatkozatot, hogy a fel-használás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt szolgál-e (ez pedig az eljárási díj mértékét fogja befolyásolni). Meg kell jelölni és csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy a megfelelően gondos jogosultkutatást a kére-lem előterjesztését megelőzően elvégezték, de az nem járt eredménnyel.¹⁵⁶

A kérelemhez mellékelni kell az ismert és egyúttal ismert helyen tartózkodó szerzőkkel kö-tött felhasználási szerződéseket is, mivel ezek hatálya meghatározó erővel bír az SZTNH által adott engedély tartalmára is.¹⁵⁷ Ha az érintett műnek vagy teljesítménynek több jogosultja is ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a kérelemnek ki kell terjednie a va-lamennyi ilyen jogosult vonatkozásában megszerzendő engedélyre (és az SZTNH engedélyt is csak abban az esetben ad, ha ezt valamennyi ilyen jogosult tekintetében meg tudja adni), vagyis úgy nem lehet csökkenteni a jogsértés volumenét, hogy valaki csak egyes jogosultaktól vagy jogosultak helyett az SZTNH-tól szerzi meg az engedélyt.

A kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fi zetni,¹⁵⁸ amely a kérelem előterjesztésével egyidejűleg válik esedékessé. Az Árvaműr. 4. § (2)–(5) bekezdései határozzák meg az egyes kérelmekhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és a lehetséges kedvezményeket.

Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a meg-adott adatok hiányosak, illetve a mellékleteket nem csatolták vagy nem fi zették meg hi-ánytalanul az igazgatási szolgáltatási díjat, az SZTNH a kérelmezőt 15 napon belül hiány-pótlásra hívja fel, amelyben megjelöli az általa szükségesnek tartott intézkedéseket is, és amelyeknek teljesítésére 30 napos határidőt tűz. Ha a díjat a hiánypótlási felhívás ellenére sem fi zették meg, a kérelmet az SZTNH elutasítja, valamely hiánypótlási felhívás határ-időn belül történő teljesítésének hiányában pedig az eljárást megszünteti (az erre vonat-kozó szabályok egyébként már nem szerepelnek sem az Szjt.-ben, sem az Árvaműr.-ben).

A beérkezett kérelmet az SZTNH a Ket. 30. §-ban írt körülmények fennállása esetén is elutasíthatja, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott esetben értelemszerűen az eljárást megszünteti.

Az árva művek felhasználásának engedélyezése iránti kérelmet az SZTNH a kérelem ke-retei között, a benyújtott iratok és kérelmezői nyilatkozatok alapján vizsgálja meg.¹⁵⁹ Ameny-nyiben az SZTNH – a kérelem és csatolt bizonyítékok alapján – nincs meggyőződve arról,

155 Ket. 13. § (2) bekezdés a) pont.

156 Árvaműr. 3. § (1)–(2) bekezdés.

157 Uo., 2. § (4) bekezdés.

158 Szjt. 41/B. § (7) bekezdés.

159 Uo., 41/C. § (1) bekezdés b) pont.

hogy a kérelmező minden, az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtett a felhasználási szerződés megkötése érdekében, hiánypótlásról rendelkezhet.

A kérelmező által csatolt bizonyítékoknak olyanoknak kell lennie, hogy azokból annak hitelt érdemlően ki kell tűnnie, hogy az érintett mű keresett szerzője nem ismert vagy nem fellelhető. A felhasználó annak érdekében, hogy a kérelmét megfelelően megalapozza, az eljárás megindítását megelőzően egyes nyilvántartásokban saját maga folytathat kutatást, valamint megkeresheti az azokat vezető szervezeteket. Ezt tehát nem a kérelem benyújtását követően kell elvégeznie. Ilyen nyilvántartás többek között az SZTNH önkéntes műnyilván-tartása, a közös jogkezelő szervezetek adatbázisai (például jogutód-nyilvántartás), internetes adatbázisok, a szerző hollétének megállapítására alkalmas adatbázisok (például Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának személyi adat- és lakcímnyilvántartá-sa), a műtípus szerint érintett, nyilvánosság számára hozzáférhető gyűjtemények adatbázisai (például könyvtári katalógusok), a műtípus szerint nyilvánosságra hozatalt megvalósító szer-vezetek adatbázisai (például kiadói adatbázisok). Tájékoztatás kérhető a felhasználást megva-lósító személyektől, a mű többi szerzőjétől, hatóságoktól, továbbá hirdetés adható fel országos napilapban.¹⁶⁰ Vagyis a keresést rendkívül széles körben lehet folytatni.

Ha végül a kérelem megfelel az Szjt.-ben és az Árvaműr.-ben előírt formai és tartalmi feltéte-leknek, az SZTNH a felhasználási engedélyt hatósági határozatával megadja és a felhasználási díjat ugyanebben a határozatban megállapítja.¹⁶¹ Az SZTNH kötve van a benyújtott kérelem-hez tartalmilag, azaz a felhasználás feltételeinek megállapítása során az engedély nem terjedhet túl a kérelmen (nem adható szélesebb hatályú felhasználási engedély), valamint az ismert szer-zőkkel kötött felhasználási szerződések hatályán sem (azaz az sem fordulhat elő, hogy valamely ismert szerző szűkebb hatályú engedélyt adjon, a benyújtott kérelem tágabb hatályú engedélyre vonatkozzon és az SZTNH által megadott engedély ehhez az utóbbihoz igazodjon: ilyen eset-ben az SZTNH határozata az ismert szerző által adott engedély terjedelméhez igazodik).¹⁶²

A felhasználás kezdő időpontja attól függően alakul, hogy a kérelmezett felhasználás jöve-delemszerzésre, illetve jövedelemfokozásra irányul-e vagy sem. A jövejöve-delemszerzésre, illetve jövedelemfokozásra irányuló felhasználás esetén a felhasználás az engedélyben foglaltak szerint legkorábban az azt követő napon kezdhető meg, hogy a felhasználási díjat letétbe helyezték.

A non-profi t felhasználás esetén a díj utólag jár, úgyhogy az a hatósági határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy, ha a határozat a felhasználás megkezdésére kezdő időpontot tartalmaz, a határozatban magadott napon kezdhető meg.

A határozat közléssel emelkedik jogerőre. A döntéseket közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg (így az esetleg ismert szerzőtársakkal). Kizárólag a határozatokat kell a Fővárosi Főügyészséggel is közölni.¹⁶³ Bár az egyes döntésekhez kapcsolódóan az ügyészség törvényességi felügyeleti joga keretében felhívással nem élhet, jogorvoslati joga alapján bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet, és törvénysértésnek nem minősülő hiányosság vagy csekély jelentőségű, fellépést nem igénylő törvénysértés esetén jelzéssel fordulhat az SZTNH elnökéhez.

Az alapos jogosultkeresés után kevés esélye van annak, hogy a jogosult később mégis is-mertté vagy elérhetővé válik, de az Szjt. erre az eshetőségre is tartalmaz rendelkezéseket.

160 Árvaműr. 2. §.

161 Uo., 6. § (1) bekezdés.

162 Uo., 6. § (2) bekezdés.

163 Szjt. 41/A. § (2) bekezdés.

Az SZTNH az engedély hatálya alatt ismertté vált szerző vagy a felhasználó kérelmére a fel-használási engedélyt visszavonja, és az engedélyezett felhasználás kezdetétől a visszavonásról szóló határozatban meghatározott időpontig terjedő felhasználás arányos díjáról rendelkezik.¹⁶⁴ A díj követelése a szerző akaratán múlik, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelem-fokozás célját közvetve sem szolgálta, amely esetben az engedélyben megállapított díjat a szer-ző személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell közvetlenül részére megfi zetni. A letétbe helyezett díj részére történő kiutalását szintén a szerző kérheti, de a fel-használó is előterjeszthet az arányos díj és az általa letétbe helyezett összeg különbözetének visszafi zetésére vonatkozó kérelmet. Amennyiben az SZTNH a felhasználási engedélyt visz-szavonja, a megkezdett felhasználást a felhasználó az engedély alapján még hátralévő időtarta-mig, de legfeljebb egy évig folytathatja. Ha a felhasználási engedély hatálya már nem áll fenn, az engedély visszavonására irányuló kérelmet nem lehet teljesíteni. Ha a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől, illetve a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől szá-mított öt év eltelt, a letét kiutalására irányuló szerzői kérelmet ugyancsak el kell utasítani.^165,166

164 Uo., 41/A. § (3) bekezdés; Árvaműr. 7. § (2) bekezdés.

165 Szjt. 41/B. § (5) bekezdés.

166 Az SZTNH döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, vala-mint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak. A jogorvoslat bírósági felülvizsgálattal biz-tosított a kérelmet elutasító, a felhasználási engedélyt megadó, az engedély visszavonásáról rendelkező, a szerző kérelmére letétet kiutaló határozatokkal, és a Ket. szerint önálló fellebbezéssel támadható végzésekkel [többek között a Ket. 98. § (3) bekezdésben írt végzések] szemben. A bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntések rá vonatkozó rendelkezése ellen az eljárás egyéb résztvevője önálló felülvizsgálati kérelemmel élhet [Ket. 98. § (4) bekezdés]. Az iratbetekintési jog kizárásról és korlátozásról szóló végzéssel szemben a Ket. 69. § (4) bekezdése alapján, az iratbetekintést kérő személynek is önálló megtámadási joga van.

A bírói felülvizsgálat iránti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított har-minc napon belül az SZTNH-nál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül a Fővárosi Törvényszékhez felterjeszti [Szjt. 41/D. § (1) bekezdés a) pont]. A kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

A kérelmező az SZTNH döntését csak jogszabálysértésre hivatkozással támadhatja meg. A jogorvoslat során eljáró bíróság csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés megállapíthatósága mellett helyez hatályon kívül valamely hivatali döntést. A mérlegelési jogkörben hozott határozat csak akkor tekintendő jogszabálysértőnek, ha az SZTNH nem tárta fel kellő mértékben a tényállást, vagy az eljárási szabályokat nem tartotta be, továbbá, ha a mérlegelés szempontjai nem állapíthatóak meg és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki. A döntés meghozatalánál fi gyelembe vett, értékelt szempontok hiányossága és a tény-állás feltárása kapcsán szükséges azonban rámutatni, hogy az árva művek egyes felhasználásainak engedélye-zésére vonatkozó hatósági eljárásban a bizonyítás nem hivatalból történik, szűkítve ezáltal a döntés elleni bírói felülvizsgálatra alapot adó okok körét. A bírósági felülvizsgálat nemperes eljárás, melyre a Pp. általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók.

A bírósági eljárásban a kérelmező és az esetleges ellenérdekű fél vesz részt [Szjt. 41/D. § (11) bekezdés]. Eljárás-beli jogállás szempontjából az SZTNH nem kérelmezett fél, de elvi jelentőségű jogkérdés esetén nyilatkozatot tehet [Szjt. 41/D. § (2) bekezdés]. A Hivatal határozatának felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás meg-indítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel [Szjt. 41/C. § (2) bekezdés]. A felhasz-nálási engedély visszavonását, vagy a letétbe helyezett díj kiutalását követően, ha a szerző a javára megállapított vagy rendelkezésére bocsátott felhasználási díj mértékét vitatja, az általa helyesnek vélt díj megállapítása és megfi zetése iránt a szerzői jogi pert a felhasználóval szemben indíthatja meg.

Az SZTNH döntését az eljáró bíróság nem változtathatja meg, a felülvizsgálati eljárás annak hatályon kívül helyezésére, szükség szerint az SZTNH új eljárás lefolytatására történő utasítására vezethet [Szjt. 41/D. § (17) bekezdés]. A megismételt eljárásban a bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően kell folytatni az eljárást, az esetleges új körülmények, adatok fi gyelembevételével elbírálva a kérelmet. Ha a bíróság az eljárást felfüggesztő végzést hatályon kívül helyezi, az SZTNH az eljárást folytatja, és erről az ügyfelet értesíti.