• Nem Talált Eredményt

Konzultáció a tartalomról a digitális egységes piacon – és a konzultáció hatásai

D) Új típusú hozzáférhetővé tétel

4.2. Szerzői jogi reformtörekvések az előző bizottsági ciklus alatt

4.2.4. Konzultáció a tartalomról a digitális egységes piacon – és a konzultáció hatásai

digi-tális egységes piacon, amelyet az erre vonatkozó, fent említett Közlemény alapozott meg.182 A konzultáció fő témái pedig a következők voltak:

– a territorialitás a belső piacon,

– a további harmonizáció irányai a kizárólagos jogok, valamint a kivételek, korlátozások területén,

– a jogérvényesítés hatékonyságának fokozása, – a szerzői jog legitimációjának megerősítése.

A konzultációban a tagállamok és a piaci szereplők is részt vehettek, magyar részről a Kormány álláspontja ismert.183 A konzultáció eredményeire vonatkozóan a Bizottság 2014 júliusában kiadott egy összefoglaló dokumentumot is, amelyben jól látható az, hogy az egyes szabályozási kérdések tekintetében hol látszik viszonylagos egyetértés az érintettek között, illetve melyek az igazán megosztó témák.184 A Bizottság (még a korábbi felállásban) ezek

180 A Közlemény II.3. pontja.

181 Ten pledges to bring more content online.

http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/licences-for-europe/131113_ten-pledges_en.pdf 182 Public consultation on the review of the EU copyright rules.

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2013/copyright-rules/docs/consultation-document_en.pdf 183 Hungary Discussion Paper on Review of EU copyright law. ?????

184 Report on the responses to the Consultation on the Review of the EU copyright rules.

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2013/copyright-rules/docs/contributions/consultation-report_en.pdf

alapján elkezdett dolgozni egy Fehér Könyvön, amelynek kiszivárgott tervezete185 a jelen ta-nulmányban vizsgálható ugyan, de már csak történeti dokumentumként, hiszen a Bizottság azóta bekövetkezett újraalakulása jelentősen megváltoztatta nem csak a szervezetrendszert, hanem – ezzel részben természetesen összefüggésben – a megközelítést is.

Az érdekek kiegyensúlyozott fi gyelembevételét tükrözőnek mondható Fehér Könyv meg-ismerhetővé vált tervezete még 2014 tavaszán szivárgott ki a Bizottságtól, azonban a 2014 nyarán, az európai parlamenti választásokat követően újjáalakult Bizottság már új rendben foglalkozik a szerzői joggal, erre vonatkozóan jelentős szervezeti változások történtek. A szer-zői jog korábban a Belső Piaci Főigazgatóság alá tartozott, ma viszont a digitális gazdaságért és társadalomért általában felelős biztos, Günter H. Oettinger irányítása alatt található osz-tály foglalkozik vele. Jelenleg ez az oszosz-tály végzi a kommunikációs hálózatok és a technológia-szabályozás előkészítését is, ami várhatóan a területek egymásra hatását meg fogja erősíteni.

Ő áll a „Connected Digital Single Market” projektcsapat élén is, amely több biztos munkájá-nak az összehangolására jött létre, és amelynek részét képezi a szerzői jog modernizációja is.

A Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a programja nem tartalmazott (nem is tartal-mazhatott) részletes stratégiát a szerzői jog vonatkozásában, de a Bizottság számára meghatározott politikai iránymutatása utalt a szerzői jogi reform továbbvitelének szándékára.186 Az Oettinger biztosnak adott megbízólevele értelmében az elnök azt várja a digitális gazdaságért felelős biztos-tól, hogy a mandátuma első felében modernizálja a szerzői jogi szabályokat, méghozzá a digitális forradalom, az új fogyasztói szokások és Európa kulturális sokszínűsége fi gyelembevételével.187

Az új Bizottság Roadmapje 188 ennek megfelelően 2015 második felére időzítette azoknak a jogalkotási javaslatoknak a megtételét, amelyeket szükségesnek lát a szerzői jog moderni-zálása érdekében, tekintettel a digitális forradalomra és a megváltozott fogyasztói szokásokra is. A roadmaphez kapcsolódó Digital Single Market Strategy for Europe189 (a továbbiakban:

DSM) a teljes digitális belső piac kontextusában helyezi el a szerzői jogi reformot és rész-letesebben kibontja a Bizottság céljait is. A DSM 2.4. pontja abból indul ki, hogy Európa egyik meghatározó iparága a kreatív kulturális ipar. A Bizottság által felhasznált statisztika szerint az európaiak 56%-a használja az internetet kulturális célokra, ami igen magas arányt jelent. A Bizottságot az is a jogi keretrendszer továbbfejlesztésére ösztönzi, hogy a fogyasztói szokások megváltoztak és ma már elvárás az, hogy a tartalomhoz való hozzáférés bármikor és bárhonnan megvalósulhasson.

Különösen súlyosnak találja a Bizottság azt a témánk szempontjából is releváns tényt, hogy a szerzői jogilag védett audiovizuális tartalmak hordozhatósága (portability) területileg

185 A copyright policy for creativity and innovation in the European Union. 2014. június 13.

http://www.communia-association.org/2014/06/25/leaked-draft-of-commission-copyright-white-paper-based-on-fl awed-assumptions/

186 A new start for Europe: Growth, fairness and democratic change. Political guidelines for the next Europe-an Commission.

http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/docs/pg_en.pdf

187 https://ec.europa.eu/commission/sites/cwt/fi les/commissioner_mission_letters/oettinger_en.pdf 188 Roadmap for completing the Digital Single Market - Initiatives.

http://ec.europa.eu/priorities/digital-single-market/docs/roadmap_en.pdf

189 A Digital Single Market Strategy for Europe. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions.

Brussels, 6.5.2015 COM(2015) 192 fi nal

http://ec.europa.eu/priorities/digital-single-market/docs/dsm-communication_en.pdf

korlátozott. A vállalkozások 45%-a nyilatkozott úgy korábban, hogy szívesen nyújtana hatá-ron átnyúló szolgáltatásokat, de ezt a szerzői jog akadályozza (helyesebben: lassítja), aminek eredménye, hogy a videotartalmaknak csak 4%-a lehívható határon átnyúló módon. A Bi-zottság jogi értékelése szerint ezen akadályok eredője a szerzői jog territorialitása, valamint a jogok megszerzésével kapcsolatos problémák.

Mindezek miatt a Bizottság a következő jogalkotási célokat fogalmazta meg:

1) a Műhold-irányelv felülvizsgálata,190

2) a jogszerűen hozzáférhető tartalmak hordozhatóságának lehetővé tétele,

3) határon átnyúló hozzáférés jogosított online szolgáltatásokhoz, fi gyelembe véve a jogok értékét is az audiovizuális szektorban,

4) a kutatási, oktatási, adat- és szövegbányászatra vonatkozó szabad felhasználások szabá-lyainak részletezése a jogbiztonság növelése érdekében,

5) a közvetítők (különösen a közvetítő szolgáltatók) tevékenységére vonatkozó szabályok egyértelművé tétele a szerzői jogi tartalmakra tekintettel (itt a felelősségkorlátozás hatá-rainak értelmezése kerül szóba),

6) a szerzői jogi (és iparjogvédelmi) jogérvényesítés modernizálása elsősorban a kereskedelmi mértékű jogsértésekre koncentrálva (a pénz útjának követése – follow the money-elv men-tén), tekintettel a határon átnyúló alkalmazásra is (ez utóbbit 2016-ra tervezi a Bizottság).

A Bizottság ezen belső folyamataival párhuzamosan egyébként az Európai Parlament is foglalkozott az audiovizuális iparág kérdéseivel,191 de ezek közül részletesebben csak az ún.

Reda-jelentéssel foglalkozunk. 2015. január 15-én nyújtotta be Julia Reda kalózpárti képvi-selő a jelentéstervezetét,192 amelyet az Európai Parlament 2015. július 14-én fogadott el.193

190 Erre vonatkozóan 2015. augusztus 24-én a Bizottság külön konzultációt kezdeményezett. Consultation on the review of the EU Satellite and Cable Directive.

https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/consultation-review-eu-satellite-and-cable-directive

191 Az Euró pai Parlament 2012. szeptember 11-i á llá sfoglalá sában az Unió ban az audiovizuá lis mű vek online terjeszté sé rő l (2011/2313(INI)) foglalkozik számos témával, így a legá lis kí ná lat, az elé rhető sé g, a kö zö s jogkezelé s, az IsAN azonosí tó rendszer, a jogosulatlan haszná lat, a díjazás, az engedé lyezé s, a kö lcsö nö s elismerés é s az audiovizuá lis alkotá sok vé delmé nek é s tá mogatá sá nak ké rdé seivel, ezekkel kapcsolatban feladatokat jelö l ki a Bizottsá g ré szé re.

ht t p://w w w.e u r op a rl .e u r op a .e u /s id e s /g e t D o c .do?pu bR e f= // E P// T E X T+R E P ORT+A 72 012 -0262+0+DOC+XML+V0//EN

Az Euró pai Parlament 2013. má jus 22-i á llá sfoglalá sában az audiovizuá lis mé diaszolgá ltatá sokró l szó ló irá nyelv vé grehajtá sá ró l (2012/2132 (INI)) fi gyelemmel van a hozzá fé rhető sé ggel, a kizá ró lagos jogokkal é s rö vid hí radá sokkal, az euró pai audiovizuá lis mű vek né pszerű sí té sé vel, a fü ggetlen alkotá sokkal, a kiskorú ak vé delmé vel, a reklá mokkal, a mé diamű veltsé ggel kapcsolatos ké rdé sekre.

ht t p://w w w.e u rop a rl .e u rop a .e u /s id e s /g e t D o c .do?pu bR e f= // E P// T E X T+R E P ORT+A 72 013 -0055+0+DOC+XML+V0//EN

192 Draft Report on the implementation of Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society (2014/2256(INI)), 15. January 2015.

ht tp://w w w.eu ropa rl.eu ropa .eu /side s/get Doc.do?pubRef=//EP// NONSGM L+COMPA R L+PE -546.580+02+DOC+PDF+V0//EN

193 Harmonisation of certain aspects of copyright and related rights European Parliament resolution of 9 July 2015 on the implementation of Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society (2014/2256(INI)) ht tp://w w w.eu ropa rl.eu ropa.eu /side s/get Doc.do?pubRef=//EP// NONSGM L+TA+P8 TA2015 -0273+0+DOC+PDF+V0//EN

Hogy a szerzői jogi reformfolyamat sosem volt kizárólag a Bizottság ügye, mutatja továb-bá, hogy a konzultációval párhuzamosan és arra is reagálva az Európai Tanács következte-téseket fogadott el 2013 októberében,194 amely a következő, témánk szempontjából releváns álláspontot fogalmazta meg:

„Providing digital services and content across the single market requires the establishment of a copyright regime for the digital age. Th e Commission will therefore complete its on-going review of the EU copyright framework in spring 2014. It is important to modernise Europe’s copyright regime and facilitate licensing, while ensuring a high level protection of intellectual property rights and taking into account cultural diversity.”

Az alábbiakban ezen alapvetést követően azt a vizsgálati módszert alkalmazom, hogy a Közleményt és a mellé kiadott konzultációs felhívást követően született egyes dokumentu-mokat tematikus rendben vetem össze, és mutatom ki az esetleges fejlődést vagy legalábbis változást a politikai megközelítésben.