Új szemlélettel az Ezred élén

politikai osztályvezető köszöntötte a megjelenteket Kun István ezredest az MSZMP Határőr Bizottságának első titkárát, Leyrer Richárdot az Ifjú Gárda országos parancsnok helyettesét, a főváros és budapesti II. kerület az ezred fiataljaival szoros kapcsolatot tartó Ganz villamossági művek és Rozmaring Tsz. kiszeseit, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport komszomolistáinak képviselőit. Leyrer Richárd tolmácsolta a KISZ Központi bizottságának üdvözletét és felolvasta a vörös vándorzászló odaítéléséről szóló határozatot. A zászlót, immár második alkalommal Bagó Zoltán hőr.

főhadnagy az ezred KISZ Bizottságának titkára vette át Leyerer Richárdtól. Meglengette a személyi állomány előtt, majd köszönő beszédet mondott. Az elismerés lelkesedéssel töltötte el a személyi állományt, ugyanakkor kötelezettség is rótt a további munkára. Kun István hőr. ezredes - aki a Híradó Zászlóalj első KISZ titkára volt 1957-ben – tolmácsolta az országos parancsnokság és a pártbizottság üdvözletét. kiemelte, hogy az ezredet az 1981-es évben egyenletes fejlődés jellemezte. Ezt követően kitüntetések és jutalmak átadására került sor³¹²

szerződéses polgári helyeken 39 fő. Állománykategóriától eltérő beosztásban teljesített szolgálatot főtiszti helyen 21 fő tiszt, tiszti helyen 2 fő főtiszt, zászlósi helyen 2 fő tiszt, tiszti helyen 7 fő zászlós, zászlósi helyen 24 fő tiszthelyettes, tiszthelyettesi helyen 2 fő zászlós, tiszthelyettes helyen 1 fő kinevezett polgári alkalmazott. A tisztek közül 18 fő /15%/ ZMKA-t, 65 fő /54,16%/ főiskolát, 30 fő /25%/ középiskolát végzett, 7 fő /5,83%/

nem végzett tisztképző iskolát. (40. számú melléklet)

A zászlósok, tiszthelyettesek közül 67 fő /56,3%/ tiszthelyettesi iskolával rendelkezett, 52 fő /43,69%/ nem végezte el a beosztásához szükséges iskolát. Az állománytáblázatot a Belügyminiszter 000407/1980. 04.10. számon hagyta jóvá. A sorállományra vonatkozó kiegészítő változást jelentő 00125/1982. 01.15.-i Országos Parancsnoki Intézkedés rögzítette. A Határőrezrednél rendszeresített sorállomány 1902 fő. Ebből 274 tisztes, 1628 határőr. Az akkor állományban lévő 2523 fő: 416 tisztes, 2107 határőr. A rendszeresített létszámhoz való többlet 620 fő. tisztes 141 fő, határőr 479 fő. Az állomány összfeltöltöttsége 132,6%-os volt. (41. számú melléklet)

Az ezred állományából a 01/1976 sz. BM Államtitkári valamint 04/1981. és azt kiegészítő Országos Parancsnoki Intézkedés, valamint 001/982. BRFK. és BM HŐR Országos Parancsnoki közös parancs alapján a sorállományból tartósan vezényelve volt 374 fő.

Hivatásos és polgári státuszokon a sorállományból 28 főt alkalmaztak.

A Határőrezred a Belügyminiszter által meghatározott 1 külügyi, 10 belügyi, 1 munkásőr, és 2 határőr objektumot őrzött állandó, 1-et pedig ideiglenes jelleggel,³¹³ az 1980-ban kiadott állománytábla szerint 530 fővel, valamint az 1982-ben átvett 3 objektum (a BM Határőrség Országos Parancsnokság és a BRFK vezetője 001/1982-es számú közös intézkedése alapján) őrzésre megerősítésként 83 fő létszámmal.

Az őrség létszámát, összetételét, szolgálati vezénylését, a BM Határőrség törzsfőnöke által 1980. szeptember 1-jén jóváhagyott őrségleírás, a Szolgálati Szabályzat előírásai alapján, az objektumok parancsnokaival készített jegyzőkönyvben rögzítettek szerint alakították ki és végezték. A munkásőr objektumon 1982 áprilisától-októberéig ŐV-2³¹⁴ rendszerű őrzésvédelmi jelzőrendszert építettek ki. Az őrzászlóalj rendelkezett a működéséhez szükséges tervekkel és okmányokkal, felkészült az objektumok védelmére, az ahhoz szükséges fegyverzettel rendelkeztek. Az őrzésbiztonságot elősegítő berendezések mellett

313 Ezekről bővebben az V.1. fejezetben

314 ŐV-2: lépésérzékelő rendszer a védendő objektum körül kialakított sávban, föld alá telepített szeizmikus érzékelő rendszer, amely jelzést bocsát ki, amint a felszínen mozgó személyt vagy gépjárművet észlel.

jól használták a 146 klt. H-63 M. jelzőkészüléket, és rendelkezésükre állt 62 szolgálati kutya is.

A rendkívüli időszaki feladatok végrehajtására való felkészülés a Belügyminiszter 9/1980.

sz. utasítás, az államtitkári parancsok a Határőrség Országos Parancsnokának és Törzsfőnökének parancsaiban, utasításaiban megfogalmazott feladatoknak, megfelelően kerültek végrehajtásra. Az új ”M” állománytábla hatálybalépésével módosítani kellett a lebiztosított tartalékos állomány létszámát és szakmai összetételét. A tartalékos állomány és a technika lebiztosítása megtörtént. Az ezred hadiszervezetre való átállása 24 órán belül biztosított volt. A határőrezred személyi állománya a csapaterővel megoldandó, valamint a fegyveres biztosítási feladatok végrehajtására felkészült. A karhatalmi feladatok megoldásához szükséges tervek és okmányok rendelkezésre álltak. Kiemelt feladatként került megszervezésre, irányításra és ellenőrzésre a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatos karhatalmi feladatok végrehajtása. A kiképző zászlóaljnál folyó szakkiképzés befejeztétől az újonnan bevonult állomány esküjéig a karhatalmi feladatok végzése legnagyobb mértékben az őrzászlóalj állományát érintette. Mivel a zászlóaljnál ebben az időben az őrség három váltásos rendszerét nem tudták megvalósítani, a karhatalmi feladatokból adódó követelményeket csak nagy nehézségek árán tudták biztosítani.

Az ezred hivatásos, polgári és sorállományának kiképzése, ön- és továbbképzése a BM Hőr. OPK. 024/1981. sz. parancsa a vonatkozó intézkedések és elvek alapján végrehajtásra került. A Híradói Kiképző Bázison végzett kiképzési tevékenység színvonala megfelelő volt. Biztosította a határőrség részére a híradó, mozigépész és egészségügyi őr állomány szakmai utánpótlását és a szaktisztesek kiképzését.

A Határőrezred vezetékes és vezeték nélküli hírrendszere jól biztosította az alapfeladatok vezetését az állandó és magasabb harckészültség időszakában. A vezetékes hálózat úgy a központi laktanya, mint a külső objektumok hírközpontjain keresztül több csatornán kapcsolódott a BM a Határőrség Országos Parancsnokságának, és a postaegységek hálózatához. Így az összeköttetések a közvetlen vonalak megszakadása esetén is biztosítottak voltak. A megszakadt vezetékes összeköttetések lepótlására telepített URH híradás jól szervezett volt és biztosította az összeköttetést.

A híradó század és a közvetlen híradó szakasz kezelésében lévő stabil és mobil híradó eszközök üzemképesek voltak. A mobil híradó eszközök egy része gépjármű és áramforrások vonatkozásában erősen elhasználódott. A fóti objektumban és a határőrezred

területén telepített és üzemelő elektromos jelzőrendszer állapota, karbantartása megfelelő volt. A rejtett vezetés a titokvédelem feltételei biztosítottak voltak.

A Központi Híradó Műhely és Raktár jól végezte feladatait. Az állománytábla szerint az ezred szervezetébe tartozott, viszont a szakmai felügyeletét és irányítását a híradó osztály látta el, ami komoly konfliktusok forrása volt, különösen a vidékre való vezényléseknél.

A politikai osztály az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. március 7-ei határozatának megfelelően tett eleget a kettős funkciójából (politikai és katonai) adódó követelményeknek. A propagandamunka, a sorállomány politikai nevelése a BM Határőrség Politikai Csoportfőnökének 1/1980. számú parancsa alapján történt. A tájékoztató és információs munka BM Határőrség Politikai Csoportfőnökének 3/1978.

számú utasítása alapján történt. A szocialista versenymozgalom a BM. HŐR. OPK.

29/1982. számú intézkedése szerint folyt. A Határőrezred jelentős honvédelmi és nevelőmunkát folytatott lakosság körében Aktív és tartalmas kapcsolatot tartott fenn több általános iskolával, úttörőcsapattal és Ifjú Gárdával, a területi párt- és állami- társadalmi szervezetekkel.

Az ezred rendelkezett a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi, anyagi, technikai, egészségügyi és egyéb eszközökkel. A készletek mennyisége, hadihasználhatósága, technikai színvonala megfelelő, az állomány élet- és munkakörülményei biztosítottak volt.

A gazdasági alosztály megfelelő szinten látta el az Országos Parancsnokság és az Ezred kiszolgálásával kapcsolatos feladatokat. A személyi állomány mind mennyiségileg mind minőségileg kielégítő, változatos, kalóriadús ételt kapott. Az élelmezést pozitívan befolyásolta a sertéstartás. Az élelmiszerek előállításához, feldolgozásához szükséges konyhai felszerelések rendelkezésre álltak. A konyhablokk kapacitása nem felelt meg a követelményeknek, eredetileg 2000 fő kiszolgálásra készült, azonban napi 2500 fő volt az étkezési létszám. Hasonlóan gondot okozott az étterem befogadóképessége is.

Rendelkeztek a feladatok ellátásához szükséges ruházati anyagokkal, ám a készletek szakszerű tárolásához szükséges raktározási tér szűkös volt. A mosatást a HM Patyolat Vállalat útján végeztették, akik nem mindig tudták a határidőket betartani. Folyamatos munkát jelentett az épületek felújítása, karbantartása.

Az egészségügyi szolgálat gyógyító-megelőző tevékenysége megfelelt a BM. 17/1973.

számú Egészségügyi Szabályzat rendelkezéseinek. A gyengélkedő befogadóképessége a létszámviszonyoknak nem felelt meg, ugyanis az ezred létszámának arányában az előírt

norma 60 férőhelyet határozott meg, ugyanakkor csak 20 beteg elhelyezésére volt lehetőség.

A határőrezred összetett és bonyolult feladatot ellátó, nagy létszámú magasabbegység volt.

Tevékenységét bonyolította, hogy több belügyi és más fegyveres szervvel, polgári vállalattal kellett együttműködnie. ³¹⁵

Az új ezredparancsnok parancsban határozta meg az ezred feladatait. Az előző időszakot értékelve megállapította, hogy az általánosságban pozitív volt, a feladat végrehajtások megfelelőek. Gondok jelentkeztek a vezetési funkciók gyakorlásában, az egységes követelménytámasztásban. Az ellenőrzés elmaradt a követelményektől. Az irányítás nem volt mindig összhangban a végrehajtással. 1984. év fő feladata minden területen -a vezetői, a politikai nevelő munka, a szakmai feladatok előkészítése, megszervezésének, irányításának magasabb színvonalával– biztosítani az irányítás és végrehajtás egyidejű fejlesztését és követelményszintű tevékenységét.

A fő feladat végrehajtása érdekében az alábbiak végrehajtását határozta meg: a parancsok, utasítások egységes értelmezését, határidőre történő végrehajtását; a vezető tevékenységnek a végrehajtásra, számonkérésre történő összpontosítását, az önálló, operatív kezdeményezések erősítését, az egységes követelménytámasztást, a legfontosabb beosztásokban a stabilitás megteremtését.

Ezred szerveinek az alábbi feladatokat szabta:

Az Ezred törzs: Követelje meg a megfelelő harckészültséget, a szolgálati fegyelem az általános katonai rend, a szabályzat szerinti élet, a kiképzési feladatok maradéktalan végrehajtását, az állományfegyelem betartatását, a folyamatos híradást és rejtett vezetést, az ügyviteli előírások betartatását. Ennek érdekében követelje meg a szolgálati rend szigorú betartását, az ellenőrzések fokozását, a gyors reagálást az egységes fellépést, a harckészültséget, a szolgálati okmányok naprakészségét. Kiemelten kezelje az együttműködési, ellátási és R.B.V. területeket. Lássa el a karhatalmi feladatokat.

Folyamatosan elemezze a 18 hónapos katonai szolgálat tapasztalatait, csapatépítkezésre megadott létszám biztosítását. Követelje meg: a fegyver lőszer és pirotechnikai anyagok szabályszerű kezelését, az objektum biztonsági feladatok ellenőrzését, kiemelten a be és kilépés, a tartózkodás rendjére. Az ön és továbbképzés tervezését, szervezését, irányítását.

Lő- és gázkamra gyakorlat megszervezését, lebonyolítását. A katonai testnevelés

315 Jegyzőkönyv a Határőrezred parancsnoki teendők átadás vételéről. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

hatékonyságának javítását. Ciklusokra épülő harckiképzési ütemtervek készítését, kiadását, végrehajtásának ellenőrzését. Híradás biztosítását, karbantartását. Az ügykezelés szabályainak szigorítását.

Az Ezred Politikai osztálya: Eszmei politikai nevelő munka szervezése, irányítása, ellenőrzése. Fő feladat a „felszabadulás” 40. évfordulójának megünneplése és az MSZMP XIII. Kongresszusra való felkészülés. Ennek érdekében: magasabb szinten teljesítse a kettős funkcióból adódó pártapparátusi feladatokat. Javítsa a propagandamunkát.

Negyedévenként konkrét agitációs feladatokat dolgozzon ki. Javítása az információs munkát. Fokozza a szakirányítás szakszerűségét a közművelődési munka során. Fejlessze az Ifjúsági Klub mozgalmat, a könyvtármunkát állítsa rendszerbe a videotechnikát.

Követelje meg az SZVM, Hónap határőre versenyek tisztaságát, egységes elbírálását.

Fejlessze az együttműködést a kerületi pártszervekkel, a III. kerületi ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet csapatokkal. Javítsa az erkölcsi fegyelmi helyzetet.

Az Ezred pénzügyi-anyagi főnöksége: Kiemelten kezelje a beruházási, felújítási feladatokat a biztosítsa a szükséges feltételeket. Ezen belül: Javítsa a személyi állomány elhelyezési- és munka körülményeit. Újítsa fel az ezred gyengélkedőjét, a gépjármű javítóbázist, a központi hírműhely és raktárt, építse ki a víz-és szennyvízhálózatot.

Takarékoskodjon az energiahordozókkal. Szigorúbban ellenőrizze az alegységek anyaggazdálkodását a közegészségügyi, munkavédelmi szabályok betartását.

Személyzeti munka terén: Káder politikai elvek betartásával a kulcsfontosságú vezetők stabilitásának biztosítása. Ennek érdekében segíteni kell az alegységparancsnokok személyügyi tevékenységét. Tervszerűbbé kell tenni a nyugállományúakkal és tartalékosokkal való foglalkozás.

Az alegységek általános feladatai. Parancsok, intézkedések maradéktalan egységes végrehajtása. Belső ellenőrzések javítása. Általános katonai rend, rezsim fegyelem javítása.

Szakmai, politikai, gazdálkodási, karhatalmi feladatok maradéktalan végrehajtása.

Nagyobb figyelem a híradó eszközök kezelésére a továbbképzésekre az állomány fejlesztésére. Ügyviteli és titokvédelmi fegyelem megkövetelése. Politikai munka hatékonysága, összehangolása a katonaival. Alegységek gazdálkodási tevékenységének éves ellenőrzése. Folyamatos ellenőrzése a felhasználási, gazdálkodási, ellátási helyzetnek.

Káder és személyügyi munka. Sorállomány körében kifejtett aktív tiszthelyettesi pályára irányítás. Munka szerinti differenciált elismerés. Kedvező légkör teremtése.

Az alegységek speciális feladatai

Őrzászlóalj: Folyamatos biztosítása az objektumok követelményszerű őrzésének, védelmének. Műszaki technikai eszközök rendeltetésszerű használata. Személyi állomány felkészítése. Ellenőrzés tervszerűsége, igényessége. Az elektromos jelzőrendszer folyamatos karbantartása. Szoros munkakapcsolat kialakítása az objektumparancsnokokkal. A katonai rezsim, fegyelem fokozása.

Híradó Kiképző Bázis: Alap- szak és tisztesképzés biztosítása a színvonal emelésével.

Korszerű oktatás politikai eszközök alkalmazása, képzés gyakorlatiasabbá tétele.

Felkészítés a karhatalmi feladatok végrehajtására. Kiképzőknek módszertani foglalkozás megtartása az egységes kiképzési rendszer érdekében.

Új Kiképzési Rendszerű Műszaki Zászlóalj: A BM I/II Csoportfőnökség Építési osztálya által megadott elosztásban biztosítsa a vállalatok részére a szakember szükségletet. Tartsa, tartassa be a munkavédelmi rendszabályokat. Munkahelyi helyszíni ellenőrzések fokozása.

Munkakörülmények javítása. Agitáció, a munkahelyi és laktanyán kívüli magatartási normák betartása érdekében. Munkaértekezletek megtartása a vállatok vezetőivel.

Szállító század: Tervszerű, gazdaságos forgalmazás. Műszaki feltételek biztosítása.

Fegyelmezett, balesetmentes feladatvégrehajtás. Kulturált és fegyelmezett közúti vezetés biztosítása.

Híradó század, Ezred közvetlen híradó szakasza: Híradás biztosítása a BM. Határőrség Országos Parancsnoksága és a Határőrezred részére. A híradó eszközök szakszerű kezelése, karbantartása. A híradás szabályainak betartása.

BM Kommendáns század: Munkahelyi rend fegyelem megkövetelése, a kirendelt, vagy vezényelt állomány folyamatos biztosítása. A munkaszerződések átdolgozása.

Törzsszázad: Biztosítsa az Országos Parancsnokságra vezényelt állományt, a harckészültségi és az A.B.V feladatok ellátását.

Ellátószázad: Tervszerű szakmai munka, általános katonai rend és fegyelem megszilárdítása, balesetek megelőzése.

Központi híradóműhely: a Határőrség egészének híradóeszközeinek tervszerű, preventív karbantartása, felújítás, javítás. Vasúti híradás további bővítése. Stabil R 142-es állomások kialakításában R 102-es állomások telepítésében. Parancsnoki személyi rádióállomások gépjárműbe történő beszerelése.

Központi híradó raktár: Az ellátás a raktározás a selejtezés biztosítsa az okmány és ügyviteli fegyelem fokozása.

„Vörös Csillag Érdemrenddel Kitüntetett” Határőrség Központi Zenekara: Fokozza a lakossági kapcsolatokat, lépjen fel az állami nemzeti ünnepeken. Fokozza a politikai szakmai munka. ³¹⁶

A Határőrezrednél 1984. március 23-án került negyedszer került sor a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlójának átadására. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Farkas Péter a KISZ Budapesti bizottságának titkára, Varga István hőr. ezredes a határőrség pénzügyi anyagi főnöke, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselője, jelen voltak a budapesti II. kerület párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. Zakor Sándor hőr. őrnagy politikai osztályvezető köszöntőjét követően Farkas Péter beszédében kiemelte a vándorzászló mozgalom fontosságát, azt, hogy a határőrezred a kezdetektől részese a mozgalomnak és immár negyedik alkalommal nyerte el az elismerést. Balogh László hőr. főhadnagy a határőrezred KISZ bizottságának titkára vette át a vándorzászlót. Válaszbeszédében köszönetet mondott a kollektíva munkájáért. Varga István hőr. ezredes a Határőrség Országos Parancsnoka, az MSZMP Határőr Bizottsága nevében méltatta az elért eredményeket. Az ünnepség zárasaként kitüntetések és jutalmak átadására került sor.³¹⁷

Az ezred életének fontos részét képezte a propagandamunka, amely alatt nemcsak politikai agitációt kell értenünk, hanem a mindennapi élet részleteire kiterjedő felvilágosítást, nevelést is, mint például a balesetmentes közlekedés, vagy az italozás káros hatásai. Az agitációs és propagandamunkát mindig konkrét feladathoz kapcsolták, mert csak így tudtak eredményeket elérni.

Komoly gondot jelentett az úgynevezett Pléhcsárda. Kimaradásról visszaérkezés előtt a hűvösvölgyi autóbusz-végállomáson volt az utolsó olyan hely, ahol a határőrök

„feltankolhattak”. Egy részük élt is a lehetőséggel, melynek következménye részegség, botrányos viselkedés a buszon, rendbontás, majd a kivizsgálást követően a felelősségre vonás. Végül is betiltásra került a 206-sz italbolt /pléhkocsma/ látogatása.³¹⁸ Érdekes plakátokkal, röplapokkal hívták fel az állomány figyelmét a problémára. Először nevettek

316 01/1984. (I. 24.) HÖR.EPK.pcs. a Határőr Ezred feladataira BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

317 KUTASI Péter : A Határőrezred sikere Határőr, XXXIX.évf. (1984) 14.sz. 8-9.p. HU-ISSN 1217-6427 318 34/1985. (V. 21.) HÖR.EPK. napi. pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

rajta, aztán, ha szükséges volt újra megkapták, végül már szégyenné vált. Így küzdöttek a túlzott alkoholfogyasztás ellen.

Szintén fontos feladat volt az egészséges életmód, a rendszeres testedzés népszerűsítése. A katonai rend a szolgálatellátás terén is voltak apróbb hibák, amiket színes diafilmre felvett jelentekkel és magnetofonra felmondott szöveggel próbáltak javítani. A kép és a szöveg együtt jobban rögzült, segítette a jobb feladatellátást.

A határőrezred rendelkezett videostúdióval, jól működött a HÖRTEXT nevű video képújság. Ezek a technikai újítások a propaganda és az agitáció területén számos lehetőséget kínáltak. A kiépített videóhálózat első sorban a szórakozást szolgálta.

Rendkívüli népszerűségnek örvendett a kéthetente bemutatott Ezredhíradó. Ebben a határőrök összefoglalót kaptak a magasabbegységnél történtekről, a kimagasló eredményekről és az elkövetett hibákról. Az adás a műszaki alegység kivételével mindenhol fogható volt. Az állambiztonsági, jogi, egészségügyi, balesetvédelmi propaganda kiváló eszköze és segítője volt.³¹⁹ A kiképzési munkában is fontos szerep hárult a videotechnikára, csakúgy, mint a kiképzőbázison rendszeresített szimulátorokra, ezek segítségével gyakorolhatták be a drága és bonyolult új technikák alkalmazását a kiképzés időszakában.

Ez azért is volt fontos, mert a tizennyolc hónapos sorkatonai szolgálat bevezetése után gyakran bírálták a kiképzőbázisokat, mondván hiányosan felkészített határőrök érkeztek a végrehajtó alegységekhez. Ám azt elfelejtették, hogy a szolgálati idő rövidülése nem jelentette a tanagyag csökkentését, ezért egyes témaköröket differencián kellett oktatni az újoncoknak a rendelkezésre álló mintegy két és fél hónap alatt. A kiképzés végére tudniuk kellett megfelelő számú szócsoportot rádión adni, illetve venni. A távírásznak gyorsan kell dolgoznia és a fejében minden egyes jelet rögzítenie, hiszen nem szabad tévedniük. A kiképzés végére ismerniük kellett a különböző rádió készülékek és híradó berendezések működésének, kezelésének módját. E mellett meg kell szerezniük az alapvető katonai, határőrizeti ismereteket is. A tudnivalók gyakorlati elsajátítását tartották a legfontosabbnak. A nyolc órás foglalkozási napokat úgy tervezték meg, hogy a délelőtti elméleti órákat ebéd után alaki és sportfoglalkozások követték. ³²⁰

319 BERNÁTh Csaba :Módszerek és színterek Határőr, XL.évf. (1985) 16.sz. 8-9.p. HU-ISSN 1217-6427 320 RAJCSÁNYI Iván :Hangsúly a gyakorlaton van Határőr, XLI.évf. (1986) 11.sz. 6.p. HU-ISSN 1217-6427

1984-ben a BM 22/1984. számú Utasítása alapján bevezetésre került a 82 M. kimenő ruházat a Határőrezred állományának a Kiképző Bázis újonc állományának kivételével.³²¹ Az adyligeti gyengélkedőt megépítésekkor jóval kevesebb ember ellátására tervezték, mint ahányan 1984-en megfordultak benne. Ezért már 1984-ben megkezdték az új gyengélkedőkompluexum építését.³²² Az orvosok egy közepes nagyságú község létszámát megközelítő személyi állományt látták el. A katonák döntő többsége 18 és 23 év közötti fiatal. Alacsony szintű volt az egészségügyi műveltségük. A bevonuló fiatalok talán 10 %-ának volt ép a fogazata. Rendelési időben átlag 25 ember jelentkezett a gyengélkedőn, a fogorvoshoz Dr. Papp János hőr. orvos századoshoz igyekvőkkel együtt gyakori volt a zsúfoltság. A leggyakoribb problémák a légúti megbetegedések, a lábfeltörések, illetve a sportolás közben szerzett sérülések voltak. A napveszteségek száma, azaz a szolgálatból való távolmaradás folyamatos csökkenése jellemezte Dr. Domján Péter hőr. orvos százados vezető orvos által vezetett gyengélkedő munkáját. Legfőbb feladatuk a gyógyítás és a megelőzés, a rendszeres szürés volt. A Határőrezred élen járt a véradómozgalomban, 1983-ban 717,7 liter vért adtak.

Az új gyengélkedő földszintjén voltak a fogászati és egyéb rendelők, az emeleten pedig a kórtermek. A Határőrezred egészségügyi szolgálata tulajdonképpen körzeti orvosi ellátást nyújtott, de e mellett belgyógyászati szakorvosi rendelést is biztosítottak, helyben több apró vizsgálatot is el tudtak végezni, rendelkeztek fizikoterápiás részleggel. Csaknem száz férőhelyes gyengélkedőre csak azokat fektették be, akiknek nem volt szükségúk komolyabb kórházi kezelésre. Azok kerülnek oda akiket a körzeti orvos is kiírt volna betegállományba. Így tehermentesítették a Korvin Ottó Kórházat.³²³

Élénk sportélet folyt az alakulatnál, minden évben tartottak súlyemelő-, cselgáncs-, mezei futó-, atlétika-, labdarúgó-, szolgálati több tusa-, lövész-, járőr-, teke-, röplabda-, sakk- és asztalitenisz versenyeket.³²⁴ Ezeken részt vett ez ezred teljes állománya. Az egészséges

321 22/1984.BM.ut. ; 56/1984. (VIII. 7.) HÖR.EPK napi .pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

322KUTASI Péter :Háttérszolgálat Határőr, XXXIX.évf. (1984) 48.sz. 4-5.p. HU-ISSN 1217-6427

323 VINCZE András :Gyógyulóban a gyengélkedőn Határőr, XLIII.évf. (1988) 10.sz. 4-5.p. HU-ISSN 1217-6427

A budapesti Korvin Kórház, vagy ahogyan később nevezték BM Központi Kórház és Intézményei 1949 és 2007 között a Városligeti fasor 9-13.központtal működő kórház komplexum volt. 1989-ig a rendvédelmi szervezetek egészségügyi ellátását biztosító intézményként működött, majd a rendszerváltást követően közkórházi funkciókat is ellátott. Fénykorában a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi és Fogorvos-tudományi Karának volt az oktatókórháza, amely részt vett az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, szakorvosok, valamint a nővérek, asszisztensek képzésében és továbbképzésében.

is.BERZA 146 p.

324 2/1984. (II. 27) HÖR.ETF.int. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

életmód, a szabadidő hasznos eltöltése mellett szolgálták a Határőrség szintű országos versenyekre való felkészülést is.

1984 nyarán a Határőrezrednél bevezetésre került a „Hónap határőre” mozgalom az állomány motiválása, a katonai rend és fegyelem javítása érdekében. A „Hónap Határőre”

mozgalom a Szocialista Versenymozgalmon belül, annak szerves részeként került megszervezésre, abba benevezni nem kellett, az értékelés egyéni módon történt, amely az állomány egy havi teljesítménye alapján került végrehajtásra. Címet ért el az az alparancsnok, amelynek alegységének legalább 60 %-a teljesítette a „Hónap határőre”

követelményeit. (kiváló vagy jó szinten). ³²⁵

1985-től fodrászat működött az Határőrezrednél, a női-férfi mosás és vágás díjmentes volt, a hivatásos, polgári alkalmazott és a sor állomány részére, a többi szolgáltatás árjegyzék szerint volt igénybe vehető.³²⁶

A Határőrezred ifjúkommunistái 1985-ben 1980 óta megszakítás nélkül ötödször nyerték el a KISZ KB vörös vándorzászlóját. Szerteágazó feladatai mellett az ezred KISZ-esei 12 általános iskolában 300 határőr-úttörövel foglalkoztak. ³²⁷

1986. február 7-én tartották meg az éves tiszti értekezletet. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Dr. Ábel László hőr. vezérőrnagy a határőrség politikai csoportfőnöke, Zavagyi Lajos a II. kerületi tanács elnöke, dr. Hildebrandt Róbert őrnagy a budapesti katonai bíróság elnökhelyettese, és a társ fegyveres testületek képviselői. Zakor Sándor hőr. őrnagy politikai osztályvezető bevezetőjét követően Kozár István hőr. alezredes, törzsfőnök beszámolójában értékelte az 1985-ös évet. Hangsúlyozta, hogy a bizottsági ellenőrzés munkájukat jóra értékelte és a magasabbegység elnyerte az élenjáró címet.

Javult a szolgálatellátás színvonala, a sorállomány erkölcsi-fegyelmi helyzete, a harckészültségi gyakorlatot eredményesen hajtották végre. A politikai osztály munkatársai az elegységeket videokészülékekkel látták el, melyek a tájékoztató munkát segítették. Jól bevált a „Hónap határőre” mozgalom, és a szocialista versenymozgalomban egyre több határőr ért el élenjáró, vagy kiváló címet. Azonban az anyagmegóvás és takarékosság terén nem történt kellő előrelépés. ³²⁸

325 18/1984. (VI. 11.) HÖR.EPK.pcs.BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

326 14/1985. (III. 1.) HÖR.EPK. napi pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

327 M.T. :Zászlóátadási ünnepségek Határőr, XL.évf. (1985) 14.sz. 8-9.p. HU-ISSN 1217-6427 328 RAJCSÁNYI Iván :Sokirányú feladatok Határőr, XLI.évf. (1986) 8.sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427

1986. április 3-án ünnepelte elődalakulatának megalakulásának 40. évfordulóját a határőrezred. Az 1985-ös évben a szocialista versenymozgalomban elnyerte az élenjáró magasabbegység címet. Az ünnepségen részt vettek a határőrség és az ezred vezetői, a főváros II. kerületének, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat parancsnokságának, az együttműködő üzemeknek és a szolnoki határőr baráti kör képviselői. A megjelenteket Zakor Sándor hőr. őrnagy, politikai osztályvezető köszöntötte.

A jogelőd határvadász alakulat létrejöttének körülményeire, az egység múltjára Kozár István hőr. alezredes, tőrzsfőnök emlékezett ünnepi beszécében. Az ünnepi beszédet követően az együttműködő szervezetek és üzemek képviselő szalagot kötöttek a csapatzászlóra, majd Kun István hőr. vezérőrnagy az MSZMP Határőrségi Bizotságának első titkára beszédében ismertette az élenjáró cím elnyerésének körülményeit, és átadta Kozár István hőr. alezredesnek a cím elnyerését tanúsító zászlót és oklevelet. Az üneppség műsorral, illetve a pesthidegkúti művelődési központban rendezett kiállítás megnyitásával ért véget.³²⁹

1987. januárjában a rendkívüli időjárási viszonyok következtében, fellépett veszélyhelyzet elhárításában a határőrök komoly munkát végeztek az állami szervek és a polgári lakosság megsegítésében. Tőbbszáz határőr 3000 órányi társadalmi munka eredményeként megtisztította, közlekedésre alkalmassá tett több kilométer utat, élelmiszert és polgári lakosokat szállítottak. Iskolákat, szorult helyzetben lévő állampolgárokat szabadítottak ki a hó fogságából A teljes személyi állomány hősies magatartást, külön ki kell emelni a Szállító század és a gépjármű műhely állományát akik hatalmas erőfeszítéseket tettek a szállítási feladatok teljesítése érdekében. A munkából kitűnt a Kiképző Bázis 2. százada, a 4. és 6. Műszaki század, a Híradó század..³³⁰

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Belügyminiszter Állományában végzett eredményes munkája elismeréseként nyugállományba helyezése alkalmából az Április Negyedike Érdemrenddel tüntette ki Kozár István hör. alezredest a határőrezred törzsfőnökét, ³³¹ aki az 1987-es éves tiszti értekezleten köszönt el az állománytól. Utóda Berki Imre hőr. alezredes lett.

1987 márciusában megtartott szakszervezeti gyűlésen már felszínre kerültek a problémák Felvetődött, hogy nem arról kell beszélni, ami megoldódott, hanem arról, ami nem sikerült.

329 SzK :Siker és jubileum Adyligeten Határőr, XLI.évf. (1986) 16.sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427 330 A Határőr Ezred 1986. évi munkajelentése. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

331 Sz.K. :Magas elismerés Határőr, XLII.évf. (1987) 11.sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Berki Imre Az adyligeti Határőrezred története (Pldal 122-146)