Kihelyezések

A félig kiképzett állomány jó szakmai gyakorlatot szerzett az állandó vezetékes hálózat-építés és karbantartás során a kihelyezés alatt.

A következő évben, 1958. augusztus 1-jétől szeptember közepéig a Híradó Tisztesiskola vezetékes százada híradó szakmai gyakorlati munkára a szovjet és a román határra került kihelyezésre. Az 1. szakasz Szenes Tibor hőr. főhadnagy vezetésével a Lónyai őrs híradó vezetékeshálózat felújítását, majd az őrs részére a villanyhálózat oszlopainak építését végezte. A 2. szakasz Lukács György és Kovács Antal hőr. főhadnagy vezetésével Urán és Csengeren az őrs villanyhálózatának építését végezte. A 3. szakasz a barabási és berekszászi őrs között a szovjet–magyar közös távbeszélő vonalat, valamint a Lónyai őrs villanyhálózat oszlopsorának építését végezte Kristyán Mihály hőr. törzsőrmester vezetésével. A villanyhálózat építéséhez 12 méteres oszlopokat kellett elszállítani a mándoki vasútállomásról Lónyára, az őrs területére. A Tisza árterületére betongyámot is kellett szállítani. Az oszlopok szállítása, a gödörásás, oszlopállítás erősen igénybe vette az embereket. Az oszlopgödrök ásásánál versenyeztek a szakaszok, amelyet a 3. szakasz nyert meg.

Az őrsök sorkatonáival bajtársias kapcsolatot alakítottak ki, segítettek a gazdasági munkákban, a raktár rend kialakításában. Az állomány azon része, akivel nem volt semmi probléma szabadidejében 17 órától takarodóig bemehetett a faluba szórakozni, eközben összebarátkoztak a helyi lakossággal.

A villamosítási munkákban való közreműködéssel nagy tekintélyt szereztek a Határőrségnek a lakosság körében. Urát és Csengert sikerült villamosítani.

A következő évben 1959. augusztus közepétől szeptember végéig a csornai Határőr-kerülethez Mosonszentjánosra került kihelyezésre az állandó vezetékes hálózat újjáépítésére a Híradó Tisztesiskola vezetékes századának három szakasza. A távbeszélő hálózat korszerűsítése, az újabb határőrizeti követelményeknek megfelelő kiépítése volt a feladat a Hanság villanyteleptől Kázmérpusztáig. Az őrsök működési területén ki kellett építeni a határvonallal párhuzamosan haladva a honi terület felé 600 m mélységben az őrsöket-járőröket összekötő távbeszélő vonalakat, valamint a magasfigyelőkhöz és a járőrök szolgálati helyeihez csatlakozó vonalakat. Az őrsökön H-59-es jelzőkészülékek is voltak telepítve. Ezen kívül le kellett bontani megközelítőleg 1000 db elavult távbeszélő oszlopot. A század önellátó volt. Az étkezést a kihelyezett főszakács Turi hőr.

törzsőrmester és a hozzá beosztott szakácsok biztosították. Ebédre az állomány hidegélelmet kapott.

A hivatásos állomány közül a kihelyezésen részt vett: Mónus József hőr. százados Tisztes Iskola Parancsnok; Kelemen Lajos hőr. százados Tisztes Iskola politikai helyettes; Likács György hőr. főhadnagy századparancsnok; Szenes Tibor hőr. főhadnagy szakaszparancsnok; Kovács József hőr. főhadnagy szakaszparancsnok. Az állományt a munkahelyre gépkocsival szállították, az utazás oda vissza 100 km-t tett ki. A munkavégzés naponta 8 órától 17 óráig tartott, az építést a tisztes iskola parancsnoka és a század parancsnok irányításával. Az építésre normaidők voltak meghatározva. A munka megszervezését tervben rögzítve, naponta kellett végrehajtani a szakaszparancsnokoknak.

Biztosítási feladatok céljából fegyver és éles lőszer volt a szakaszparancsnokoknál és a tiszteseknél.

A tisztesiskola vezetése felvette a kapcsolatot a mosonszentjánosi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökével, és a kor politikai elvárásainak megfelelően meghívta tájékoztató előadás megtartására a termelőszövetkezet 10 éves fennállása alatt elért eredményekről. Ekkor ünnepelte a TSZ fennállásának 10. évfordulóját. Erre az ünnepségre várták Kádár Jánost.

A vezetékesszázad személyi állománya is meghívást kapott az ünnepségre. Az ünnepség előtti héten segítséget nyújtottak a TSZ-nek a fogadóhelyiség meszelésében, díszítésben, az udvar rendbehozatalában. Az előkészületek jól sikerültek, de az ünnepségen az állomány nem vehetett részt, mert a márialigeti őrs területén az úgynevezett halálkanyarban²³² az ünnepség előtt négy nappal befelé irányuló határsértés történt.

A határsértés helyétől kb. 1 km-re dolgozott a harmadik vezetékes szakasz. Az osztrák területen láttak megjelenni a határvonal közelében egy fehér színű személygépkocsit. A gépkocsi kb. 100-150 m-re állt meg a műszaki zártól (amelynek drótjai faoszlopokra, karókra voltak ráerősítve, akkor még a műszaki zár mellett lévő nyomsáv aknásítva volt).

Két férfi eljött a műszaki zárig, ott rátámaszkodtak az oszlopokra és figyeltek a magyar terület felé. Később onnan elmentek és a gépkocsi is eltűnt.

Ezután következett be a határsértés, az ott munkát végzett állomány később arra lett figyelmes, hogy lövöldözés van, tehát egy személy átjött a határon. Az üldözés

232 Ez volt az őrs legveszélyesebb területe járőrözés szempontjából. Híradó Kiképző bázis története kézirat SZGY

megkezdődött. A határ közelében kukoricás és erdős bozótos terület volt. Az átjött személy ott tűnt el. A járőr közvetlenül üldözni nem tudta, mert nyomát vesztette. Az őrzendő területet zárócsoporttal²³³ megerősítették. Elkezdődött a kutatás. A zárásra és a kutatásra az őrs ereje nem volt elég. A határsértő felkutatására bevetették a kerületszintű razziát²³⁴. A nyomsáv átvizsgálásakor megtaláltak egy rugós tőrt, mellyel a határsértő megállapította azt a helyet, ahol nem volt akna, és így jutott át balesetmentesen. A határsértés elkövetésétől már eltelt négy nap és a határsértő még nem volt meg. Ezért a kihelyezett vezetéképítőket is riadóztatták, erősítésként a közvetlen híradózászlóalj szolgálaton kívüli állományát is igénybe vette a felsőbb katonai vezetés a razzia idejére. A zárás a lajtahansági harmadik csatorna honi terület felé eső part mentén, valamint Rajka és Hegyeshalom irányába került végrehajtásra. Ebben részt vett a harmadik vezetékes építő szakasz is egyik nap délutántól másnap reggelig. A beosztottak kettesével voltak felállítva a zárvonal mentén egymástól látótávolságra. A zárásban részt vevők felállításában a volt csornai Határőr Kerület Határügyi tisztje nyújtott segítséget. Az időjárás őszies, hideg volt. Párolgott a víz a csatornából, éjszaka belepte a dér az embereket. A sorállomány posztó köpenyt öltött magára, a hivatásos állományúak valamennyien nyári öltözetben voltak. A gumírozott belsejű esőköpeny nem melegített, a hideg időjárás miatt kénytelenek voltak többet mozogni. Vacsorát a zárvonalban lévő állománynak este kb. 20-21 órakor osztották ki gépkocsiról. Akit nem találtak a zárvonalban az nem kapott vacsorát csak később, amikor a parancsnokok jelezték, hogy kik nem kapták meg.

A szakaszparancsnokok, szakaszparancsnok-helyettesek járőrözést hajtottak végre a zárvonal mentén. Éberen kellett tartani az állományt a határsértő kitörésének megakadályozása miatt. A zárvonalból jelzőtöltényeket lőttek fel, hogy a határsértőt visszatartsák. A gazdasági csatornán keresztül vezető hidaknál ellenőrző–áteresztő–pont (EÁP) volt, ott az őrs járőrei teljesítettek szolgálatot. A járőrnek felszólítására az ott közlekedők jelszóval igazolták a jogos ott tartózkodásukat, s így nem volt korlátozva a mozgás. A razzia híradása vezetéken és rádión történt a razziát vezető parancsnok, az őrsök, a záró és kutató csoportok, valamint a került parancsnokság között. A Kerület Parancsnokság a Határőrség Országos Parancsnokságával tartotta az összeköttetést a különböző híradóeszközökkel. A razziát a kerületparancsnok vezette. A zárásból leváltott

233 Zárócsoport: meghatározott vonalon (bekerítés zárás vonalán) egyesével, vagy maximum 3 fővel települt határőrök, akik fő feladatként figyelő-, felderítő tevékenységet folytatnak, elfogást végeznek, terepszakaszt zárnak.

234 Kerületszintű razzia: olyan erők eszközök koncentrálásával járó ideiglenes határőrizeti tevékenység, amelyet konkrét eseményre, vagy megelőzési céllal hajtottak végre egy vagy több határőr kerületben.

állomány nappal kutatási feladatokat hajtott végre. A razziát vezető parancsnok nyomatékosan felhívta a kutatócsapat parancsnokainak a figyelmét tereptárgyak pontos átkutatására.

A lajtahansági 1-es csatorna partjait gumicsónakról kutatták át. A kutatás a határvonalról kezdődött. A kutatólánc Rajkától Hegyeshalomig terjedt. A belső területen az operatív szervek²³⁵ végezték a felderítést. A márialigeti gyerekek elmondták a felderítőknek, hogy láttak egy személyt a fenyvesbe bemenni. A fenyves átkutatás is megtörtént, amely több mint egy négyzetkilométer terület lehetett. Ezt a területet csak négykézláb kúszással lehetett átkutatni, mert az ágak alacsonyan voltak a földfelszín felett. A fenyvesben lévő vadak (őzek, vadnyulak) menekültek a kutatók elől. A razzia nem ért véget, mert a határsértőt az első terepszakaszon nem találták meg. Ezért át kellett helyezni a zárást, kutatást mélységi területre Márialiget és Mosonmagyaróvár közötti terepszakaszra, mert egy munkásőr jelentette, hogy egy ismeretlen személyt látott a reggeli órákban a kocsmában féldeci pálinkát inni. A kutatás tovább folytatódott Mosonmagyaróvár irányába. Levél és Mosonmagyaróvár között állítólag négyszer igazoltatták a keresett személyt és az igazolványát mindig rendben találták. Az ötödik esetben történt igazoltatáskor úgy bukott le, hogy véletlenül az osztrák igazolványát vette elő és azt mondta, hogy „pardon tévedés”, ekkor letartóztatták, megbilincselték. Ezzel a razzia befejeződött, a határsértőt gépkocsival elvitték.

Az állandó vezetéképítés főbb munkálatait már a razzia előtt befejezték. Sok hasznos tapasztalatot szerzett az állomány a kihelyezés és a több ezer embert megmozgató razzia során.

1959 májusában a Híradó Tisztesiskola első és harmadik vezetékes szakaszát vezényelték 20-20 fővel a Hanságba a KISZ tábor villanyhálózatának kiépítésére. Az első szakaszt Horvátkimlére, a harmadik szakaszt a Hanság villanytelep fölé az Asztalos János táborba.

Az építéshez szükséges anyagokat, szerszámokat a szakaszok vitték magukkal. Az áramfejlesztéséhez szükséges aggregátorokat a néphadsereg egyik alakulata biztosította.

25- 30 helyre, valamint a parancsnoki irodákba, raktárakba, stúdióba, színpadra kellett a villanyt beszerelni. A 220 Volt feszültséget transzformátorok beiktatásával 24 Voltra kellett redukálni. A munkát Szenes Tibor hőr. főhadnagy és Kristyán Mihály hőr.

235 Operatív szervek: operatív munkásokból (titkos, álcázott személyekből) és csapaterőből ideiglenesen összeállított önállóan, vagy kötelékben, szervezetben működtetett csoport, amelyet adott körzetben tartózkodó határsértők felderítésére, felkutatására, elfogására alkalmaztak

alhadnagy irányításával határidőre a táborparancsnok megelégedésére sikerült végrehajtani. A KISZ tábor fennállásának ideje alatt a Hanság lecsapolása során a villany elősegítette a táborban lévők kulturáltabb elhelyezését, egyéb ellátását.

1960 nyarán a nyugati határra került kihelyezésre a vezetékes építő egység Kozári László hőr. főhadnagy parancsnokságával. A magasabbegység egész körzetében átépítették a telefon-vezeték hálózatot, korszerűsítették a vonalakat, felújították a berendezéseket. A vezeték-hálózat átépítésével kettős célt értek el. Egyrészt jobbá tették a híradást, másrészt a felesleges törések és kerülők megszüntetésével jelentős anyagi eszközöket takarítottak meg. A határőrség a faluvillamosítás meggyorsítását is segítette oszlopok felajánlásával.²³⁶ Következő feladat a Fertő tónál várt a híradókra. Ki kellett építeni a telefonvonalakat a vízi határ fölött a megfigyelőpontok és az őrs között. 6 kilométeren állítottak fel oszlopokat a tó felett Lucza István hőr. százados parancsnoksága alatt.²³⁷

A laktanyában bennmaradt állomány sem tétlenkedett (rádiósok, géptávírászok, műszerészek) a híradó tisztesiskolán, amíg a vezetékesek kihelyezésen voltak, addig végezték a kiképzést.