Budapesti határőr-igazgatóság

A rádiótelefonok alkalmazásával segítették a vezetést, csökkentették a gépjárműforgalmat.

1993. szeptember 14-étől a csapatzászló adományozás napjáról való megemlékezés jegyében megtartásra került az igazgatóság napja. A nap kiképzési szünnap volt, melyen kulturális és sport programokat tartottak.³⁸¹

1994. február 1-jével Varga Jenő hőr. ezredest kinevezték a Határőrség személyzeti főosztályvezetőjének, utóda Bendes Győző hőr. alezredes lett.

Különleges helyet foglalt el, felépítésében, alapfeladataiban eltért a többi igazgatóságtól, a Határőrség Országos Parancsnokságának közvetlen szakirányítása alá tartozott. Nem rendelkezett közvetlen határszakasszal, de Ferhigyen (a légiforgalom sajátosságai miatt), valamint a dunai folyami átkelőn (a hajózás sajátosságai miatt) volt államhatára, ennek következtében határőrizeti teendője. Megalakulásával alapvetően tovább folytatta a jogelőd szervezetek határforgalom ellenőrzési, őrzési, kiképzési és ellátó feladatait, ugyanakkor sajátos szervezeteket, hatásköröket alakítottak ki. Ferihegyen maradt a rendészeti szervezet, a határforgalmi, a felderítő és az idegenrendészeti osztály. A szolgálati védelmi, az ügyeleti, az informatika osztály egy-egy alosztálya, és két Repülőtéri Biztonsági század.

A Ferihegyi és a Szent Lőrinc század a rendőrség Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóságának megalakulásával jött létre, mely irányította a századok szolgálatát. A sorkatonák repülőgépeket őriztek, őrként, járőrként teljesítettek szolgálatot. A honvédelmi törvény alapján jogellenes volt a rendőrségnek történő alárendelésük, ezért elkülönült szervezetet hoztak létre a feladat ellátására. Működött a Solarium 2i informatikai rendszer.

Adyligeten működött a kiképzési, közművelődési, humánszolgálati, ügyviteli terület. Új alosztállyal bővült az állományszervezési és „M” osztály, itt volt a gazdasági szervezet jelentős része is.

Az alaptevékenység első helyére a határforgalom ellenőrzése került. Az őrzászlóalj 7 százada belügyi, határőrségi, rendőrségi, nemzetbiztonsági objektumokat őrzött, részt vett a Parlament őrzésében. Két századdal működött a kiképzőzászlóalj, az ellátózászlóalj biztosítási és kiszolgálási feladatokat látott el. Az idegenrendészeti alosztály alárendeltségében 25 fő elhelyezésére alkalmas átmeneti szállás működött Ferihegyen. ³⁸³ Az egyik alapfeladat a határforgalom ellenőrzés a Ferihegyi nemzetközi repülőtéren, és a dunai folyami átkelőn. Ezen túlmenően kisebb repülőtereken, Budaőrsön, Tökölön, Balatonkilitin, Siófokon és egyéb helyeken végezték az útlevél-ellenőrzést.

Az igazgatóság általános tartalékként szerepelt a Határőrség Országos Parancsnoksága számára az igazgatóságok, a kritikus pontok megerősítésre.

Több mint hatvan szervvel álltak közvetlen munkakapcsolatban, kiemelten a megyei hadkiegészítő parancsnokságokkal, nemzetbiztonsági szervekkel, az Országos, a Budapesti és Pest megyei Rendőr főkapitánysággal. Repülőtéri Biztonsági Főigazgatósággal, Vám és Pénzügyőrséggel, a fővárosi katonai ügyészséggel, bírósággal, az őriztető szervekkel,

383 Sz.K. :Mamautszervezet alakult Adyligeten OrszágHatár, L.évf. (1995) 6. sz. 34. p. HU-ISSN 1217-6427

helyőrségparancsnoksággal, tábori lelkészi hivatallal, valamint a működési területen lévő önkormányzatokkal.

A többi igazgatóságtól eltérően a Budapesti határőr-igazgatóságon négy helyetteses rendszert alakítottak ki. A rendészeti igazgató-helyetteshez tartozott a határforgalmi, a felderítő és az idegenrendészeti szakterület. A szolgálati igazgató-helyettes alárendeltségében volt a szolgálati-védelmi, az ügyeleti, és az informatikai szakterület, valamint az őrzászlóalj, melynek polgári védelmi százada megszűnt. A gazdasági igazgató-helyettes vezette, irányította a költségvetési, a műszaki, az ellátási és fenntartási területet, az egészségügyi szolgálatot, a raktárbázist és a pihenőházat. Más igazgatóságoktól eltért az Országos parancsnokság ellátására létrehozott kiszolgáló alosztályt, valamint az Országos Parancsnokság tartalék vezetési pontját, valamint az ellátó zászlóaljat, melynél az átszervezés kapcsán megszűnt a híradó század és az építő század. A szervezési igazgató-helyettes felügyelte az állományszervezést és mozgósítást, a kiképzést, a humán és a közművelődési területet, az ügyviteli és titokvédelmi szolgálatot, a tájékoztatás és társadalmi kapcsolatokat, valamint a kommendáns feladatokat, a kiképző zászlóaljat.

A többi igazgatóságtól eltérően itt voltak zászlóalj szintű alegységek. Rendelkeztek önálló századokkal, mint a Szent László határvadász század, vagy a két Ferihegyi repülőtéri biztonsági század. Az idegenrendészeti feladatokra rendelkezésre állt egy 15 fős szakasz, akik a közösségi szálláson teljesítettek szolgálatot.

A behívás hat helyről történt: Budapestről, valamint, Pest, Heves, Borsod-Abaúj Zemplén, Szolnok és Szabolcs-Szatmár Bereg megyéből. A határőrségnél szolgálatot teljesítő sorállomány egy negyede itt volt állományban. Negyedévente csaknem hatszáz sorállományú határőr vonult be az igazgatósághoz.³⁸⁴

Különös feladat a Parlament őrzésében való közreműködés. A különlegesen kiválasztott állomány 24/48-as váltásban látta el feladatát. Reggelente kisbusszal érkeztek az országházhoz.

Az összevonást követően átépítésre kerültek a századok épületei, a hétvégi ház és az anyagraktárak egy része is. Az őrszázad épületét irodákká alakították, a századok helyiségeit kifestették és a júniusi eskütételre elkészítették a dísztribünt.

384 DEÁK József: Igazgatóság a város szélén OrszágHatár, LI.évf. (1996) 16.sz. 28-29.p. HU-ISSN 1217-6427

Az 1995. júniusi 3-i eskütétel jelenlétős esemény volt az igazgatóság életében. Göncz Árpád köztársági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka törvény adta jogával élve csapatzászlót adományozott a Budapesti határőr-igazgatóságnak és azt az ifjú határőrök eskütétele alkalmából személyesen adta át (55. számú melléklet). Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a déli országrész mentén dúl az esztelen polgárháború, s a szülők, barátok, rokonok, ismerősök, a nemzet várja el, hogy a határőrök esküjükhöz híven ezt a másféle vészt is feltartóztassák a határon. Tekintetüket a zászlóra vetve, a jelenlevők színe előtt ezt fogadták meg, tudva, hogy a béke most számunkra különösen fontos. A magyar nemzet mindig küzdött valamiért az elmúlt századokban, ellenség, éhség ellen s úgy tűnik hiába volt a sok áldozat, most azonban végre szebb nyugodtabb jövőt ígér kivívott szabadságunk.

Nemes hivatás és kötelesség ennek védelme, jövőnk védelme. A nemzet sorsáért és mindannyiunk személyes sorsáért kell helytállniuk a határőröknek is. Az eseményen megjelent Kuncze Gábor belügyminiszter és Nováky Balázs vezérőrnagy, valamint a határőrség vezetői.

A köztársasági elnöktől Bendes Győző hőr. ezredes, igazgató vette át a zászlót, melyet dr.

Ladocsi Gáspár dandártábornok katolikus és Takaró Károly dandártábornok protestáns tábori püspök szentelt fel. Az eskütételt követően a Szent László határvadászszázad látványos bemutatóját tekintette meg a köztársasági elnök és kísérete.

A köztársasági elnök sajtótájékoztatóján dicsérte a katonák felkészültségét, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a határőrség, képes békénk, biztonságunk garantálására. Hangsúlyozta: ő mindig is a regionális együttműködés, az átjárható határok híve volt, s bár az osztrák határon voltak fennakadások, ez nem tekinthető valamilyen új vasfüggöny és elzárkózás baljós előjelének, a problémák megoldását ő is, a miniszterelnök is kezdeményezte, a belügyminiszter ez ügyben eredményes tárgyalásokat folytatott. A határok mind inkább összekötnek, és nem elválasztanak, ez feltartóztathatatlan folyamat.

385

1995 júliusában a Budapesti határőr-igazgatóság tanépületében hosszú idő után ismét megnyílt a határőrség általános történetét és az igazgatóság több évtizedes múltját bemutató tárlat. ³⁸⁶ A korábbi múzeum létrehozásával Szarka György nyugállományú hőr alezredest bízták meg, aki igen elismerésre méltó és eredményes munkát végzett. Amíg ő

385 Sz :Ünep Adyligeten OrszágHatár, L.évf. (1995) 13.sz. 1-2.p. HU-ISSN 1217-6427

386 RÉVY Dénes: Emlékszobát avattak Adyligeten OrszágHatár, L.évf. (1995) 15.sz. 42-43.p HU-ISSN 1217-6427

gondozta a múzeum anyagát addig a múzeum szépen gyarapodott. Amikor a múzeumot először bezárták, őt elküldték. A múzeumokban lévő anyagokról készültek nyilvántartások, ezeket azonban nem vették komolyan. Amíg azonban a kerületeknél a múzeumok anyagát az a nyugállományú tisztek gondozták, akik a létrehozásban is oroszlánrész vállaltak, az összegyűjtött anyagot is éberen őrizték. A rendszerváltás után, amikor a Határőrségnél is elkezdődtek az átszervezések, takarékosság címén először ezeket a nyugdíjasokat küldték el. Ezután szabad préda volt a múzeum, a parancsnokok szívesen ajándékoztak el egy-egy szebb vázát, vagy más iparművészeti anyagot. A hatástalanított fegyverek és kardok voltak viszonylagos biztonságban, mert ezeket a BM Központi Fegyverszertárból anyagkiadási utalványon vettem át, ezért a fegyverszolgálatok kénytelenek voltak nyilvántartásba venni.

Meg kellett akadályozni az értékes emlékanyag elherdálását, és ez volt az egyik oka a központi múzeum létrehozásának.

A győri, nyírbátori kerületparancsnok és a határőrezred parancsnoka azt kérte az országos parancsnoktól hogy hagyjuk meg a múzeumuk emlékanyagát és ígéretet tettek az anyag megóvására. Ezektől az alakulatoktól csak a határőrség története szempontjából nélkülözhetetlen anyagokat vettük el, a múzeumi anyagok 90%-a ott maradt. Az ígéretét egyik parancsnok sem tartotta be, az ezrednél a 90-es évek végén egy átszervezés alkalmával a múzeumot bezárták, az anyagokat a tantermi épület egy lezárt lépcsőházában egymás hegyén-hátán tárolták. Sok anyag megrongálódott, a hatástalanított fegyverek eltűntek.³⁸⁷ Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget a kiállítás megnyitása 1995-ben.

Az 1996-os decemberi katonai eskü alkalmából Pájer Árpád Nagykovácsi polgármestere emlékzászlót adományozott az igazgatóságnak, melyet Bendes Győző hőr. ezredes, az alakulat parancsnoka vett át.

A Határőrség Országos Parancsnokság 1995 elején kérte fel a Belügyminisztérium beruházási irodáját egy konyha és étterem beruházás előkészítésére a Budapesti határőr-igazgatóság területén. Négy tervezővállalat közül pályázat útján került kiválasztásra a két beruházó és közvállalkozó részvénytársaság ajánlata. 1996 augusztusában került kiválasztásra a beruházás generálkivitelezőjeként a Gesztelyi Építőipari és Szolgáltató Kft.

A környezetbe illeszkedő épületet a CÉH Tervező Rt. álmodta meg. A 420 millió forint értékű beruházás kivitelezése 1995 szeptemberében kezdődött meg eredetileg 1996. április 15.-i befejezéssel, ám 1996. január 15-re elkészült a beruházás Jáni József főmérnök

387 KÖMŰVES

irányításával. A Teve utcai rendőrpalota után ez volt a második legnagyobb bekerülési költségű beruházás. ³⁸⁸ Átadásra került a régen várt 500 fős faltól-falig étkezde és konyha, része volt annak a beruházásnak, amelyből a Határrendész Szakközépiskola illetve Határőrvezető és Továbbképző Intézet született. (96.-100. sz. kép)