Híradó Műhely és Raktár

A nyolcvanas évek második felétől jelentős változások következtek be a zenekar életében, többen nyugdíjba mentek, -Farkas István hőr. ezredes is 30 év után- helyükre fiatalok érkeztek 1989-ben a Lucky Boys együttes. Az új karmester Siliga Miklós hőr. alezredes lett, aki a rendszerváltozás nehéz körülményei között vette át az együttest.

A zenekar életének meghatározó állomása, szakmai munkájának elismerése volt az a meghívás melynek keretében a Rákosmenti Zenebarátok egyesületével közösen észak-európai turnén vettek részt 1990. június 23–július 10 között.. A fellépéssorozat keretében szerepeltek Svédországban, Izlandon és az NSZK-ban.⁴³⁸

Az 50. évforduló alkalmából ünnepi koncert megtartására nem volt lehetőség csak egy CD megjelentetésére. ⁴³⁹ A zenekar egykori és aktív tagjait bensőséges ünnepség keretében köszöntötték a határőrség vezetői megalakulásuk 50. évfordulója alkalmából. Dr. Bakondi György hőr. vezérőrnagy köszöntő beszédében hangsúlyozta a zenekar érdemit. Ezt követően Lajtár József belügyminisztériumi helyettes államtitkár dicséreteket és jutalmakat adott át többek között Farkas István nyugállományú hőr. ezredesnek, a zenekar legendás karmesterének. Nováky Balázs hőr. altábornagytól és Dr. Bakondi György hőr.

vezérőrnagytól tárgyjutalmakat vehettek át a zenekar tagjai. Siliga Miklós hőr. alezredes karmester meghatottan mondott köszönetet a zenekar nevében.⁴⁴⁰

A Határőrség Zenekara a Határőrség és a Rendőrség integrációja alkalmából önálló zenekarként megszűnt. 2008. január 1-jén fuzionált a Rendőrség zenekarával, ami az integrációt megelőzően REBISZ Zenekara néven működött. Szalóky Béla hőr. őrnagy volt az utolsó karmestere.

az első üzembiztos 200 wattos adót. 1950-ben a határőrségnek 41 darab műsorszóró rádiója volt, ezeket is a híradó műhely javította. Az őrsök csak akkor kaphattak, ha elkoboztak a csempészektől.

A Határőrség Országos Parancsnoksága ekkor költözött át a Park szállóból a Manrézába a Labanc utcába. Kábelt kellett lefektetni a Háromashatár-hegy és a Labanc utca között.

Sziklás talajon, sűrű erdőben, nehéz körülmények között. Emberfeletti munkával hat hónap alatt készült el az adóház és a földvezeték.

1951-től felgyorsult a technikai fejlődés, egymást követték az új rádiótípusok. 50 darab rádiókészülékkel rendelkezett a határőrség, Ekkor kezdték meg az R-20 és az R-10 es készülékek csapatpróbáját. Az R-10-es rádiókészülék akkoriban forradalmat jelentett a határőrség híradásában. Hatótávolsága, teljesítménye felülmúlta a korábbiakét. Az R-20 egyet jelentett a biztonságos összeköttetéssel. Ebben az időben indult meg a határőrség vezetékes híradásának fejlesztése. 1951-ben 5 darab kulturkocsit rendelt a politikai csoportfőnökség. Csapatpróbájuk három hétig tartott és 15 évig tartotta őket karban a híradóműhely.

1956 tavaszán Kucsera Mihály vezette szakmai küldöttséggel Takács Rezső áv. főhadnagy is a Szovjetunióba, Lvovba utazott. Megismerkedett a szovjet határőrizettel, technikával, az új elektromos jelzőrendszerrel, később ennek kiépítésében való részvétel a karbantartása is a híradó műhely feladata lett.

A személyi állomány kezdetben 30 sorkatonából állt, később többen ottmaradtak és polgári alkalmazottként kerültek tovább foglalkoztatásra. A nyolcvanas évektől kétszintes külön erre a célra épített korszerűen felszerelt épületben főiskolát végzett műszerészek, technikusok dolgoztak ⁴⁴¹

A híradó műhely összetett faladatokat látott el. Javították a járőrök által éjszaka használt lámpákat, a milliókat érő telefon és géptávíró központokat, rádió adó-vevő berendezéseket, rádiós kocsikat, a korszerű elektronikus határvédelmi berendezéseket, és más fontos híradó és elektromos berendezéseket. A híradó műhelyben javított eszközökön megjelenő viaszpecsét a minőség zálogává vált.

1966. március 29-én a feladatok jobb ellátása érdekében megalakították a BM Határőrség első Egervári László hör. alhadnagyról –a műhely hősi halált halt munkatársáról–

elnevezett szocialista brigádját, amely tizenkét tagból állt és vezetője Horváth János volt. A

441 S.-f. A szakma szerelmese Határőr, XXXV.évf. (1980) 27.sz. 10.p. HU-ISSN 1217-6427

brigád egyetlen hivatásos tagja a műhely parancsnoka Takács Rezső hőr. őrnagy volt. (68.

számú melléklet)

Szoros kapcsolatot tartottak fenn a közeli szovjet alakulat híradóival. Varga István hőr.

százados volt a hírműhely vezetékes részlegének vezetője.1951-ben került a határőrséghez és 1972-es nyugdíjazásáig dolgozott ott.

1975-ben elkészítették a laktanya hangosítását. Propaganda kocsi prototípusát készítették el, amelyhez hasonlókkal akarták ellátni a kerületeket is. Beépített nagy teljesítményű erősítő, rádió, magnó, lemezjátszó segítségével bármilyen műsort közvetíthetett. Hálózat kimaradás esetén, vagy a terepen saját áramfejlesztőről működött. Elhelyeztek benne filmvetítőt, de volt benne felvevőkamera is. Rádió adó-vevő segítségével a kocsi elektromos berendezései távolról is vezényelhetők voltak. Társadalmi munkában közre működtek a Recski telep villamosításában. Rendszeresen patronálták a nagykovácsi kisóvodásokat és a műhely nyugdíjasait. ⁴⁴²

1976-ban Horváth János brigádvezető kifejlesztett egy újítást a gépjárművek téli indításának elősegítésére.⁴⁴³

Az 1977-es évben a 13 tagú brigád munkájának eredményeként több mint hatszázezer forintot takarítottak meg. Komoly gondot jelentettek a Veszprém típusú járőrrádiók gyakori meghibásodása. Hosszas vizsgálatok, tesztek után megállapították, hogy a gyakori meghibásodások oka egy parányi alkatrész, egy kondenzátor. Ettől kezdve a beérkező rádiókat nem csak javították, hanem fel is újították, a hibás alkatrészeket kicserélték.

Rendszeresen javították, karbantartották a kiképzésre használt géptávírókat.

Továbbképzést tartottak a kerületek rádió- és tévéműszerészeinek az új típusú műszerek karbantartásáról, javításáról. A BM Továbbképző Tanfolyam számára nyelvi laboratóriumot építettek ki. ⁴⁴⁴

Az Egervári Lászlóról elnevezett szocialista brigád a határőrség szocialista brigádjai közül elsőként nyerte el a szakma kiváló brigádja címet 1978-ban. A címátadó ünnepségen megjelent Hajós Sándor hőr. vezérőrnagy, Pintér László hőr. ezredes a BM Határőrség országos parancsnokának helyettesei, dr. Mucsányi István rendőr ezredes csoportfőnök-helyettes, Budai Istvánné a Közalkalmazottak Szakszervezete határőrségi tanácsának titkára, a Határőrezred képviselői. Kozári István hőr. alezredes méltatta a brigád érdemeit.

442 Idem.:Kilencedszer Hazáért, XXX.évf.11.sz (1975). 2.p. op. cit. HU-ISSN 1217-6427 443 Idem.:Szembenézni a hibával is. Határőr, XXXII.évf. (1977) 6.sz. 5.p. HU-ISSN 1217-6427 444 CSÓRI Sándor visszaemlékezése sz.Gy.

Hajós Sándor hőr. vezérőrnagy nyújtotta át a brigád tagjainak az oklevelet, a jelvényeket és a jutalmakat. Horváth János elektroműszerész, brigádvezető köszönte meg az elismerést, majd az alakulat vezetése fogadást adott a tiszteletükre.⁴⁴⁵

A robbanásszerűen fejlődő híradástechnika az új eszközök bevezetése folyamatos munkát jelentett. Először is meg kellett ismerkedniük az új készülékek működésének elméletével, a kapcsolások technikájával, a javításukhoz szükséges új műszerekkel és a javításukhoz szükséges jártasággal.

1980-ban 931 100. Ft. megtakarítást értek el a kidolgozott és megvalósított újítások 115 000 Ft. költségcsökkentést eredményeztek a Belügyminisztériumnak.

A brigád tagjai: Horváth János elektrotechnikus, brigádvezető, akit munkája elismeréséül hivatásos tiszté neveztek ki és felelős beosztást kapott. Németh Zoltán vezető technikus, brigádvezető-helyettes, Mutz Dezső technikus, Szabó József vezető technikus, Tolvaly Aladár technikus, Felsőbüki István vezető technikus, Schnemliche József vezető technikus, Tombor István vezető technikus, Csóri Sándor vezető technikus, Szabó György technikus.

Gyepesi Imréné anyagkönyvelő a brigád egyetlen női tagja.⁴⁴⁶

Az 1980-as években megszaporodtak a légi határsértések, az alacsonyan berepülő gépeket a radarok nem mindig észlelték ezeket a járőröző, vagy magasfigyelőkben szolgálatot teljesítő határőrök jelentették. Ezek telefonvonalon történő jelentése lassan történt, több perces késedelmet is okozhatott. Szükség volt olyan jelzőrendszer kiépítésére, amely másodperceken belül lehetett jelenteni az észleléseket a kerületparancsnokságnak, a légvédelem parancsnokságának, vagy a helikopterbázisoknak. Ehhez eddig merőben új technikát kellett kifejleszteni és alkalmazni. Egyfajta határőr forró drótot hoztak létre.

Schnemliche József és munkatársai 1983-ban kezdték meg az új rendszer kidolgozását, amely a meglévő telefonhálózatra támaszkodott a legmodernebb technika felhasználásával.

Ez lett az SSF-3 jelzőrendszer, melyet szeptember 29-től használtak és sok berepülést jelzett időben és tette lehetővé a szükséges lépések gyors megtételét.⁴⁴⁷

Megoldották a Sokol adó-vevők akkumulátorainak túltöltés okozta robbanás elleni védelmét. Kidolgozták az automata távbeszélőközpontok jelfogóinak érintésvédelmét, elvégezték a géptávíróközpontok felújítását, elkészítették a határőrezred zárt-láncú videó rendszerét, az új gyengélkedő nővérhívó rendszerét.

445 HALÁSZ Kálmán: Szakma kiváló brigádja. Határőr, XXXIII.évf. (1978) 19.sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427 446 Idem :Töretlen lendülettel Határőr, XXXVI.évf. (1981) 30.sz. 10.p. HU-ISSN 1217-6427

447 Idem. :Több mint újítás Határőr, XXXIX.évf. (1984) 17. sz. 6.p. HU-ISSN 1217-6427

1984. május 24-én ünnepi személyi áll gyűlés keretében nyugállományba vonulása alkalmából búcsúztatták el Takács Rezső hőr. alezredest, a Központi Híradó Műhely parancsnokát.⁴⁴⁸ A hírműhely parancsnoka a brigádalapító tagja Tóth József hőr. százados, helyettese a szintén alapító tag Schnemliche József hőr. főhadnagy. A műhely vezetői is a brigád tagjai közül kerültek ki.⁴⁴⁹ A határőrség sajátos feladatrendszere szinte parancsolóan határozta meg, hogy az átalakulás időszakában is rendelkezzék a testület azokkal a megfelelő híradást biztosító feltételekkel, melynek birtokában képes a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Prioritást kapott az információáramlás biztosítása, a számítástechnikai és híradástechnikai eszközök együttes használata Kiépítették a, HAAR-t a határőrség automatikus adatkezelő rendszerét.

A rendszerváltás után a híradó műhely parancsnoka Drakóczi József hőr. főhadnagy lett.

A megváltozott körülmények, a folyton változó szervezet a fejlődő technika folyamatosan új kihívások elé állította a műhely dolgozóit. Az állomány jelentős része hivatásos lett. A hivatásos határőrizetre áttért igazgatóságoknál a legtöbbször egyedül szolgálatot teljesítő járőrök gyakran olyan terepen tartózkodtak, ahol a segítségnyújtás lehetősége több kilométeres körzetben hiányzott. Ilyenkor egyedül a rádiójára hagyatkozhatott, amelynek minősége, megbízhatósága nem volt megfelelő. Az is csoda volt, hogy ezek a technikák működtek, amely elhárításában, megszüntetésében nem kis munkája volt a határőrezred központi híradó javítóműhelyének. Ide került minden híradó műszer, amit a kerületeknél, az igazgatóságoknál nem tudtak megjavítani. Tolvaly Aladár hőr. főtörzsőrmester a rádiósrészleg vezetője. Összesen hét típusú rádió volt ekkor használatban a határőrségnél, melynek javítását az ő részlege végezte. Gyakran előfordult, hogy már nem gyártottak hozzájuk alkatrészt, amit így a műhelynek kell pótolni, kitalálni és elkészíteni. Ez volt a helyzet az átfogó korszerűsítése előtt, a „vegyes rádiózás” megszűnéséig, a modern, egységes és csúcsminőségű technika bevezetéséig. Nem csak a rádiók, hanem a kiegészítő berendezések –kézibeszélők, hangszórók– javítását is itt végzik, csakúgy mint a rádiók beszerelését a gépkocsikba. Emellett vidékre is jártak a technika ellenőrzése céljából.

A géptávírók használata hamarosan megszűnt a határőrségnél, az ebben a részlegben dolgozók nyugdíjazásra kerültek, vagy átképzés után a műhely más részlegeiben dolgoztak tovább.

448 38/1984. (V. 24.) HÖR. EPK npcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

449 KUTASI Péter: Mindig magasabbra Határőr, XLI.évf. (1986) 21.sz. 5.p. HU-ISSN 1217-6427