• Nem Talált Eredményt

Híradó kiképzőbázis, kiképzőzászlóalj

V. A Határőrezred önálló szervezeti egységei

V.1. Híradó kiképzőbázis, kiképzőzászlóalj

Története egybeforrt az ezred és előd alakulatainak történetével, hiszen erre a feladatra hozták létre, ezért ebben a fejezetben csak a Határőrezred időszakában 1971-től kezdődően foglalkozom a zászlóalj történetével.

Alapvető feladata a határőrség híradó rádiós, géptávírász, FEP. géptávírász, vezetékes rádió relés, jelzőműszerész, mozigépész, egészségügyi, lövész sorállományának, alap- szak – és tisztes kiképzésének, valamint a Szovjetunió határőr főiskolájára menők előképzésének tervezése szervezése és végrehajtása volt. 1971-ben a Kiképző zászlóalj:

Zászlóaljparancsnok Gócza Zoltán hőr. alezredes; törzsfőnök, Cs. Pató Miklós hőr. őrnagy;

politikai helyettes, Wilk Henrik hőr. százados volt.

Az ezred létrejöttekor eredményesen hajtotta végre a kiképzési feladatokat. Komoly gondot jelentett a hivatásos állomány ezen belül a híradó szaktisztek hiánya. Leterhelésük magas volt, mert a karhatalmi és készenléti feladatokon túl a különböző díszelgéseket is nekik kellett ellátni. Javulás történt a kiképzési segédeszközök és feltételek terén. A lőkiképzés a fóti lőtéren került végrehajtásra. Az új szervezetnek megfelelően a feltöltöttség 97,1%-os volt. A kiképzés maradéktalan végrehajtását erősen nehezítette, hogy az ezred nem rendelkezett gyakorlótérrel, lőtérrel és kellő számú tanteremmel.

Az elhelyezési körülmények javítása érdekében 1979-ben új, négyszintes épülettel került kibővítésre a kiképző bázis régi épülete. A bővítésre különös okot adott, hogy a

„felszabadulás” 35. évfordulója alkalmából 1980. április 4-én tartott díszszemlére itt kerültek felkészítésre és elhelyezésre a határőr díszelgő egységek. 393

393 B.N.J:Határőrezred. Határőr, XXXIV.évf. (1979) 29.sz. 4.p. HU-ISSN 1217-6427 op. cit.

A Híradói Kiképző Bázison végzett kiképzési tevékenység színvonala megfelelő volt.

Biztosította a határőrség részére a híradó, mozigépész és egészségügyi őr állomány szakmai utánpótlását és a szaktisztesek kiképzését. Javuló anyagi és változó személyi feltételek mellett végezte munkáját. A tantermek-eszközök elavultak, számuk kevés volt.

Kiképzés nem a mindennap használt típus eszközökkel történt, mert anyagi gondok miatt lassan ment az eszközök cseréje, de a kiképző munka jó minőségű volt. Hasznosnak és eredményesnek bizonyult a szocialista versenymozgalom.

Siry György hőr. alezredes, a híradó kiképzőbázis parancsnoka az 1983-as tiszti értekezleten elmondta, hogy a kiképzőbázis feladatai ismertek, visszajelzésekből tudják mi a teendő. Az új kiképzési programra alaposabb módszertani foglalkozással készültek fel.

Az Új Összkövetelményi Program szerint befejeződött az első 18 hónapra behívott állomány kiképzése. Eredményes látták el a karhatalmi feladatokat. Önerőből létrehozták a zászlóalj könyvtárát és a kisegítő hírközpontot. 394

A budapesti híradó kiképző bázis tőrténetébe 1983. december 17-e kétszeresen is jelentős nap volt. Nemcsak a novemberben bevonult fiatalok tettek ünnepélyes körülmények között katonai esküt, hanem ezzel egy időben a Posta Központi Javítóüzem kollektívája csapatzászlót adományozott a bázisnak.395 (61. számú melléklet) Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak Budapest II. kerület párt-, állami-, és társadalmi szervezeteinek, a társ fegyveres szerveknek és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet egységeknek a képviselői. Az ünnepség vezényló parancsnoka Tóth Imre hőr.

vezérőrnagynak a határőrség országos parancsnokának jelentett, majd a Himnusz elhangzását követően az elöljáró megszemlélte a felsorakozott alegységeket, és köszöntötte a személyi állományt. Az elnöki megnyitót követően Kozár István hőr. alezredes a határőrezred törzsfőnöke ismertette a belügyminiszter ez alaklomból kiadott parancsát, majd a csapatzászlót adományozó üzem igazgatója Bokros Gyula mondott beszédet. A kiképzőbázis megbízott parancsnoka, Flaisz János hőr. őrnagy mondott köszönő beszédet.

A csapatzászlóra az elnökség tagjai szalagot kötöttek, majd Tóth Imre hőr. vezérőrnagy intézett beszédet a katonai esküt letett állományhoz, akik díszmenetben vonultak el az új csapatzászló előtt.396

394 BFL XXIV.25.a Jegyzőkönyv az 1983 január 25-én megtartott tiszti értekezletről 395 Jegyzőkönyv az 1983. I. 25-én megtartott tiszti értekezletről. BFL HE/BHI. XXIV.25.A 396 K.P : Eskű a csapatzászló előtt Határőr, XXXIX.évf. (1984) 1.sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427

1984. április 27-én ünnepi személyi állománygyűlés keretében búcsúztak nyugállományba vonulása alkalmából Siry György hőr. alezredestől a Híradó Kiképző Bázis Parancsnokától.397 Utóda Flaisz József hőr. alezredes lett.

A kiképzési munkában is fontos szerep hárult a videotechnikára, csakúgy, mint a kiképzőbázison rendszeresített szimulátorokra, ezek segítségével gyakorolhatták be a drága és bonyolult új technikák alkalmazását a kiképzés időszakában.

Híradó kiképzőbázis a szocialista versenymozgalom 1985-ben kiérdemelte a „Határőrség élenjáró zászlóalja” címet.398

1986-ban az egységes tervezés megteremtése érdekében bevezetésre került a központi kiképzési terv készítése és alkalmazása. Ez biztosította a tárgykörök és foglalkozások logikus kapcsolatát, az új módszerek alkalmazását, a kiképzés gyakorlatiasabb megszervezését, végrehajtását, a gyakorlóterek jobb kihasználását. Ebben nagy segítséget jelentett a számítógépes tervezés alkalmazása (Ez volt az alapja az 1989-ben teljes körűen bevezetett számítógépes tervezési rendszernek). Ez lehetővé tette a teljes tananyag átrendezését, új rendszerben (blokkrendszer) való oktatását. Ennek eredményeként kialakult új foglalkozási tervek, már jó alapot szolgáltattak arra, hogy a két kísérleti ciklus után rendelkezésre álljon minden foglalkozás vezetőnek egy tankönyv.

A kiképzési ciklus végére megismerendő tananyag a következő volt:

- a Határőrség általános feladatai, a járőr szolgálatellátás követelményei, előírásai, a karhatalmi feladatok,

- az összfegyvernemi harc általános alapelvei, a katona ténykedése harcmezőn, támadásban és védelemben,

- a rendszeresített fegyverek működése, lőelméleti alapfogalmak, tüzelési fogások, figyelés és távbecslés feladatai,

- alaki fogások és mozdulatok fegyverrel és fegyver nélkül,

- a katona kötelessége és joga, a katonai fegyelem, a függelmi viszonyok, a dicséretek fenyítések rendje, az ügyeleti és őrszolgálati előírások, kötelmek,

397 28/1984. (IV. 16.) HÖR.EPK. napi pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

398 03/1985. (II. 16.) HÖR.EPK. áll. pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

- a tömegoszlatási fegyverek hatástényezői, a rendszeresített gázálarc és összfegyvernemi védőeszközök használatának módját, a lövész elemek típusai, előkészítésük szabályai,

- a híradó kiképzésből a szakágazatnak megfelelően a követelmények és a rendszeresített eszközök,

- a testnevelési kiképzések követelményei, kiemelten az önvédelmi fogások,

- az anyagi-technikai és egészségügyi ellátás rendje, a járandósági normák, az egyéni felelősség elve.

Az alegységek sajátos feladatai voltak:

1. Rádió-géptávírászszázad: megszervezte és végrehajtotta a rádiótávírász, géptávírász, FEP géptávírász és a tisztes állomány szakmai kiképzését.

Rádiótávírász állomány: gyakorlati kiképzésből ismerte meg a Morse jelek adás-vételének szabályait, a kiképzési programban meghatározott kódokat, forgalmi rövidítéseket, az volt a cél, hogy érje el a normakövetelményekben meghatározott ütemsebességet.

Technikai ismeretekből sajátítsa el a kiképzési programban meghatározott rádiókészülékek alapvető kezelési szabályait, az élet- és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szolgálatból ismerje meg a Határőrség hírrendszerének felépítését, az azon továbbítható közlemények fajtáit, azok leadásának, vételének szabályait, sajátítsa el a gyakorlati kiképzésen tanult kódok, forgalmi rövidítések alkalmazását, a rádió-távbeszélő és távíró forgalom végrehajtását.

Géptávírász állomány: gyakorlati kiképzésből ismerje meg a rendszeresített géptávírók klaviatúráját, legyenek képesek a szabályos „vakírás” végrehajtására, kiképzés végén a normakövetelményekben meghatározott leütés /perc sebes éggel gépelni.

Technikai ismeretekből sajátítsa el a kiképzési programban meghatározott rádiókészülékek kezelését, a géptávíró felépítését, működését, az élet és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szolgálatból ismerje meg a Határőrség hírrendszerének felépítését, az azon továbbítható közlemények fajtáit, sajátítsa el a forgalmi kódok, rövidítések alkalmazását, a géptávíró forgalom lebonyolításának szükséges forgalmi szabályait. Legyenek képesek a rádió-távbeszélő üzemmódban történő forgalmazás végrehajtására.

FEP géptávírász állomány: gyakorlati kiképzésből ismerje meg a rendszeresített géptávírók klaviatúráját, legyenek képesek a szabályos „vakírás” végrehajtására, kiképzés végén a normakövetelményekben meghatározott leütés /perc sebességgel gépelni. Sajátítsa el a szalagterv szerinti adás szabályait, érje el a normatervben meghatározott számú szalagtervek leadását.

Technikai ismeretekből sajátítsa el a kiképzési programban meghatározott rádiókészülékek kezelését, a géptávíró felépítését, működését, az élet és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szolgálatból ismerje meg a Határőrség hírrendszerének felépítését, készség szinten ismerje a szalagterv szerinti adás szabályait.

2. Vezetékesszázad: a vezetékes és tisztes állomány szakmai kiképzése.

Vezetékes állomány: gyakorlati kiképzésből sajátítsa el az építés során betartandó balesetvédelmi előírásokat, a légvezetékes vonalak, kábelek építésének karbantartásának munkarendjét és gyakorlati feladatait, az előforduló hibák felismerését, azok behatárolását és elhárítását.

Technikai ismeretekből sajátítsa el a rendszeresített távbeszélő készülékek, központok, és URH rádiókészülékek főbb részeit, telepítésének, kezelésének, alapvető szabályait, az élet és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szolgálatból sajátítsák el a távbeszélő állomások, központok kezelése során betartandó forgalmazási szabályokat.

A tiszteshallgatók ismerjék meg az oktatói, módszertani követelményeket és legyenek képesek rajparancsnoki és hírügyeletesi feladatok ellátására kellő irányítás mellett katonai, szakmai foglalkozások levezetésére.

3. Rádiórelé-kezelő és jelzőműszerészszázad: rádiórelékezelő, jelzőműszerész, objektumőr, mozigépész és egészségügyi szakasz szakmai kiképzése.

Rádiórelé-kezelő állomány: gyakorlati szakkiképzésből ismerje meg R 405 X rádiórelé állomás telepítését, üzembe helyezését, üzemeltetését végállomásként, rádiórelé és központi állomásként. Az üzemeltetést teljesítményerősítő egységgel mozgás közben kis és nagy távolságon.

Technikai ismeretekből ismerjék a rádiórelé állomást, segéd és kiegészítő berendezéseit, azok rendeltetését, fő részeit, kezelőszerveit. A rendszeresített kisteljesítményű URH rádiókészüléket, az élet és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szempontból ismerje meg a híradó állomások, központok, rádiók kezelése során betartandó forgalmazási szabályokat.

Jelzőműszerész állomány: gyakorlati szakkiképzésből sajátítsa el az állandó vezeték építés szabályait, az állandó vezetékes vonalak és a jelzőkerítés karbantartását, javítását.

Technikai kiképzésből ismerje a rendszeresített kisteljesítményű URH rádiókészüléket, azok harcászati, technikai adatait, kezelésüket, az élet és balesetvédelmi rendszabályokat.

Forgalmi szolgálatból sajátítsák el a távbeszélő állomások, központok, rádiók kezelése során betartandó forgalmazási szabályokat

Tanfolyamszakasz: az alapkiképzés befejezése után hajtsa végre a szakkiképzést.

Objektumőr állomány: a határőrök ismerjék meg a határőrizettel kapcsolatos alapfogalmakat, a határőralegységek általános határőrizeti feladatait. Sajátítsák el a határőrizettel kapcsolatos feladatokat, a Határőrség fegyverhasználatát, üldözési, kutatási, zárási, valamint karhatalmi feladatok végrehajtását.

Ismerjék meg a gépesített lövészraj támadó, védő harcainak alapelveit.

Készségszinten ismerjék a határőrizet folyamán használt fegyverek kezelését, karbantartását, valamint a célok felderítését, céltávolságok meghatározását.

Ismerjék meg az ügyeleti szolgálatok, őrszolgálatok, és a rendészeti járőr szolgálatok felelősségeit, kötelmit és feladatait. 399

A tisztesképzés végrehajtása folyamán kiemelten kezelték az oktatási, nevelési módszerek nagyobb fokú elsajátítását, gyakorlatiasabb alkalmazását, a parancsnoki tevékenységek magasabb szintű kialakítását. Nagymértékben jelentkeztek előre nem tervezett feladatok:

temetés, koszorúzás, zászlókíséret, Budapesti FEP szükség szerinti megerősítése, valamint a csapaterővel megoldandó karhatalmi feladatok400 ellátása. Kiképzési időszakban segítséget nyújtottak a laktanyaőrség biztosításában.

1989. április 10–28. között megtörtént a híradó kiképzőbázis átfogó, komplex ellenőrzése.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a számítógépes program, valamint az új blokkrendszerű oktatás adta lehetőségeket jól kihasználták a Határőrség híradó állományának kiképzésére, a készenléti, őr-, és ügyeleti feladataik ellátására. Az ezredtörzs által kiadott kiképzés program alapján hajtotta végre a személyi állomány alap-, szak-, és tiszteskiképzését.

399 01/1988. (II. 19.) HÖR.E.HIR.KIK.BÁZ. PK.pcs. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

400 Jelentés a Határőrezred 1986. évi munkájáról. BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

Rendszeresített létszáma 68 fő, állományban volt 86 fő, vezényelve 1 fő gépkocsivezető a szállító század állományából. Feltöltöttsége 129%-os. 408 fő újoncot részesítettek szakkiképzésben. Állománytábla szerinti létszáma 26 tiszt, 4 törzszászlós, 1 kinevezett polgári alkalmazott. Tényleges létszám 22 fő tiszt, 2 törzszászlós, 4 zászlós, 1 kinevezett polgári alkalmazott, feltöltöttség 83,8%-os. A híradó szakképzettséggel rendelkező tisztek aránya 40-50%-os volt, ezért az üres helyeket KLKF végzettségű tisztekkel töltötték fel.

Fontos feladat volt a kiképzéshez használt anyagok biztosítása, javítása, raktározása.

Az alábbi híradó-szakkiképzési feladatok folytak:

Rádiótávírász-kiképzés: a kiképzés végrehajtására biztosított 136 óra szakkiképzési idő kevés a Morse adás-vétel, forgalmi szolgálat és technikai ismeretek trén megfogalmazott követelmények teljesítésére. A kiképzés végi követelményekben megfogalmazott 300 vegyes jeles távírász 40 jel/perc ütemű, 3 hibán belüli adás-vétel (kiváló szint) nem teljesíthető. A kiképzésről az alegységekhez került rádiótávírász állomány forgalmi szolgálati ismeretei gyengék, ismereteik a rendszeresített rádióeszköz terén hiányosak voltak. 1989 őszén a modern tantermi és kiscsoportos foglalkozásokon használható hang- olvasó berendezéseket kapott melynek használatával jelentősen javultak a Morse adás-vétel oktatásának feltételei.

Géptávírász és FEP géptávírász-kiképzés: szoros normakövetelményekkel, egyre romló technikai feltételek között folyt. Az elhasználódott, gyakran meghibásodott RTF géptávíró készülékek mellett alig 1-2 modernebb T-100 géptávíró volt telepítve a tantermekben. A FEP géptávíró tanteremben telepítésre került új számítógép vezérelt 32 munkahelyes oktató berendezéssel és az RTF készülékek folyamatos T-100-ra történő cseréjével a kiképzés és a végrehajtó szolgálat feltételei azonosak lettek.

Vezetékeskiképzés: feladatai jó színvonalon teljesültek. A vezetékestantermek jó állapotúak, jól felszereltek voltak. Gyakorlópálya is állt a kiképzés szolgálatában 20 db 8 méteres gyakorló oszloppal.

Rádiórelé-kiképzés: jól felszerelt szaktanterem biztosította a kiképzést, meghibásodás esetén a Híradó század MOBIL R-405 X/g rádiórelé állomás biztosította a kiképzési feltételeket.

Jelzőműszerész-kiképzés: Követelmény szinten folyt. A kiképzés végrehajtásához, jelzőműszerész szaktanterem, megfelelő gyakorlópálya, és kiképzési anyag állt rendelkezésre. A jelzőműszerész szakaszok szakkiképzés időszakában mindig nagy

segítséget nyújtottak az SZ-100-as jelzőrendszer karbantartásában, állagának megóvásában.

Tisztesképzés: a kikerülő állomány általános katonai ismeretei, parancsnoki előképzettsége megfelelő volt. 401

1995-től a felszámolásáig 1998-ig már csak két századdal működött a kiképzőzászlóalj. 402