Híradózászlóalj

egész zászlóalj kivonult. A mérkőzés eredménye döntetlen lett, ám a jobb gólaránynak köszönhetően a Határőrség csapata vehette át a kupát.¹⁷⁶

Ez az eset is érdekes epizódja az alakulat történetének, hiszen a határőrezred lesz majd az Újpesti Dózsa sportolóinak gyűjtőhelye, itt teljesítik sorkatonai szolgálatukat az aktív versenysport mellett.

iskolából. A tankönyvekben, oktatási segédletekben leírtak jó útmutatást adtak a kiképzés, továbbképzés és a napi tevékenység végrehajtásához. ¹⁸⁰

A széttagolt elhelyezésből adódó problémákat ismerte fel Kucsera Mihály áv. őrnagy határőrség híradó szakterületének vezetője és szorgalmazta egy új laktanya megalapítását.

Helyének kijelölésére háromtagú bizottságot hoztak létre Kucsera Mihály áv. őrnagy vezetésével, Varga Jenő áv. hadnagy és Mongor Ferenc áv. hadnagy részvételével.

A bizottság a laktanya helyének kijelölésénél a következő szempontokat vette figyelembe:

A Főparancsnokság közelében helyezkedjen el, jól megközelíthetően, megfelelő infrastrukturális ellátottsággal, legyen megfelelő —szükség esetén bővíthető—

gyakorlótér.

A fenti szempontoknak legjobban Adyliget felelt meg.

Az Adyligeti-medence az Ördög-ároktól¹⁸¹ és a Remete-szurdokától¹⁸² délre fekvő, lösszel feltöltött, kb. 1 km széles és 2 km hosszú, lapos mélyedés, ami a Fekete-fej,¹⁸³ a Hosszú-erdő-hegy¹⁸⁴ és a Vöröspocsolyás-hát keleti nyúlványa között helyezkedik el. Mielőtt

180 Volt olyan segédlet is, amely a tisztesek, tiszthelyettesek napi tevékenységéről szólt, elősegítette napi munkájukat, a személyi állomány tevékenységének irányítását. Hasznosnak bizonyult a „Vezérfonal a híradó szakasz-parancsnokok részére”, „Útmutató a harcászati kiképzés megszervezéséhez” és az „Alaki szabályzat”-ban az oktatási kérdések, szabályzati pontok mozzanatonként voltak felépítve, szinte kész foglalkozási tervként is hasznosíthatóak voltak.

Híradó-kiképzőbázis története kézirat SZGY

181 Az Ördögárok-patak a Budai-hegységben a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin és a Remete-szurdokon keresztül érkezik a Hűvösvölgybe. A Hídász utcától –iszapfogón átfolyva– föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt végigfolyva az 1646,2 folyamkilométernél az Erzsébet-híd fölött éri el a Dunát. 1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásáról az Ördögárok csatornájában kísérelt meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kísérlet azonban kudarcba fulladt.

SZABLYÁR

182 A Remete-szurdok a Nagykovácsi- és a Pesthidegkúti-medence között húzódik. Csaknem 20 kisebb-nagyobb karsztvíz formálta üreget rejt, amelyek közül 3 fokozottan védett. Az Ördög-árok szurdokvölgye a Budai-hegységben a Remetehegy délkeleti oldalán, Remeteszőlős és a Budapest II. kerületéhez tartozó Máriaremete között terül el.

BERZA 361 P.

183A Fekete-fej 386 méter magas „hegy”. A Pesthidegkúti-medence délkeleti szöglete és a Kisördög-árok völgye között elhelyezkedő, északnyugat felé kétoldalasan kiemelkedő mészkőrög, amelynek meredek lejtői vannak. A Nagy Hárshegytől a Kisördög-árok választja el. Délkeleti oldalának lépcsős gerincét hárshegyi homokkő, a lejtők alját pedig törmelékes löszszerű üledék borítja. A hegy tetejét alacsony növésű erdő borítja sok cserjével, ami sekély és száraz talajra utal, ahol a fák növekedése lassú. A talaj védelme érdekében folyamatos erdőborításra van szükség, ezért erdőgazdálkodás a hegy tetején régóta nem folyik. A sziklás erdőben számos értékes növényfaj él, például a nyár elején virágzó nagyezerjófű vagy a turbánliliom. A Fekete-fej hegy tetején örökerdő tanösvény található.

Idem.416 P.

184 Az Örökerdő 373 méter magas „hegy”, amely dachsteini mészkőből és hárshegyi homokkőből áll, a Pesthidegkúti-medence keleti szegélyén.

Idem: 20.p.

kialakult volna a Remete-szurdok, az Ördög-árok ezen keresztül folyt le a Hűvösvölgy felé. Ma az ellenkező irányba, északnyugat felé lejt.

Az 1920-as években kialakított, eredetileg Tisza Istvánról elnevezett családi házas telepet később Tisza István-kertvárosnak nevezték, majd 1939-től Tisza István-liget volt a neve, végül 1949-ben kapta mai nevét.¹⁸⁵ Adyliget¹⁸⁶ 1950-ig, Budapesthez való csatolásáig Nagykovácsihoz tartozott, majd nagy Budapest létrejöttével városrész a II. kerületben.

A laktanyának a Zugliget út–Zala út–Templom út által határolt üres teleket javasolta a bizottság, amely Nagykovácsihoz tartozott. Kajli József áv. ezredes, a főparancsnokság törzsfőnöke hagyta jóvá a javaslatot és jelölte ki a laktanya helyét. Építését 1951-ben a híradózászlóalj elhelyezésére kezdték meg, Makrai Károly tervező HM-típusú terve alapján, 400 fő elhelyezésére.

Az építkezés első üteme Sík Endre építésvezető irányításával 1951-ben kezdődött és 1952-ig tartott. Az Állami Kivitelező Vállalat végezte a kivitelezési munkálatokat, de a szakemberhiány miatt rabokat is foglalkoztattak az építkezésen. Ekkor készült el a parancsnoki épület, a legénységi épületek, az étkezde és kulturális terem, a gyengélkedő, a gépkocsi garázs, a központi híradóműhely és raktár, a hidroforház, az őrség számára a csapat, a kapuügyeletes és az őrszoba épülete, a kapu, a burgonyatároló és a szennyvízderítő tó.

1952-től már Simon János áv. főhadnagy parancsnoksága alatt (1952. október 1-jétől 1953.

október 31-ig) megkezdődhetett a híradózászlóalj és alegységeinek folyamatos beköltözése. Először a legénységi épület vált lakhatóvá, bár bevakolva még nem volt. Az irodákat még nem parkettázták le. Utakat még nem alakították ki, a laktanya területén sártenger volt.¹⁸⁷

Az építkezés második üteme 1952-től 1954-ig tartott. Ekkor készült el a tantermi épület, a laktanya kislőtere, a trafóház, a hármashatárhegyi adóház, és a szabadtéri színpad

185 A legenda szerint a területet azért nevezték el AdyEndréről, mert a költő szeretett a közeli, hűvösvölgyi Balázs-vendéglőben étkezni. Bronz portrészobra Kiss István alkotása, amelyet 1982-ben állítottak fel a városrész központjában. Adyliget másik –mészkőből készül köztéri– szobra Borbás Tibor „Tisza” című műve a kertváros előző nevére utalva. Évtizedekig e két szobor helyén állt egy-egy női és férfi akt ülőszobor.

Ezek a KlebesbergKunó emlékmű mellékalakjai voltak, amelyeket a szoboregyüttes újbóli felállításakor visszahelyeztek az eredeti helyükre. Loc. cit.

186 Németül Hotterberg

187 Kelemen Lajos nyugállományú alezredes a határőr-híradózászlóalj alapítójának 1988. III. 3-án az alakulatnál tett látogatása alkalmából elmondott visszaemlékezése. Híradó-kiképzőbázis története kézirat SZGY

vízfüggönnyel.¹⁸⁸ A tantermi épületben a tantermeket a következők szerint szakosították és rendezték be: politikai kabinet, lőkiképzési kabinet, rádiós tanterem, géptávírász tanterem, műszerész tanterem, hírharcászati tanterem (később vezetékes lett). A tantermek berendezése esztétikusan, oktatásban használatos szemléltető eszközökkel voltak berendezve, amelyeknek az állomány viselte gondját. Kialakításukban, berendezéseinek korszerűsítésében sok segítséget nyújtott a Központi Híradó Műhely részéről: Takács Rezső áv. főhadnagy, Karáth Tibor áv. hadnagy, és Varga István áv. főtörzsőrmester.

Ezzel egy időben zajlottak a parkosítási munkálatok is 1952-től 1956-ig. A terület szántóföld volt az építkezés előtt. A körülmények jobbá tétele érdekében a személyi állomány a kiképzés után 8-9 óráig is végezte a laktanya területének rendbetételét. Szép park létesült a parancsnoki- és a gyengélkedő épület környékén. Szökőkút színes villanyvilágítással, galambház, kikövezett tavacska aranyhalakkal –amit a Margit szigetről hoztak– és vizesárok. Egy bekerített részben őzike volt. Kialakították a laktanya virágkertészetét is, ahol nyaranta sok szép színes virág volt. 1955–1957-ig építették az első sportpályát és egy 25 méteres uszodát is. A látogatók azt hihették, ez egy szanatórium.^189.

Az építkezés, költözés mellett folyamatosan zajlott a munka is. 1949–1955-ig a Határőrség híradásának kiépítése következett, az Országos Parancsnokságtól az őrsökig. Nyugaton és délen a járőrökig történt az állandó vezetékes hálózat kiépítése. Ezen munkákat Lucza István áv. hadnagy és Mónus József áv. hadnagy vezette építő alegységek végezték.

A Híradó Tisztesiskola 1952 végén költözött Adyligetre. 1953 elejétől folytatódott az újonc és tisztes kiképzés, amely jó eredménnyel fejeződött be. Ezért dicséretben részesítették az elöljárók az alakulatot. A kezdeti évekhez tartozik a Központi Híradó Műhely és Raktár laktanyába költözése.

A hivatásos állomány szervezési adatainak táblázatából¹⁹⁰ megismerhetjük az alakulat 1954. évi szervezeti felépítését és személyi állományát. (16. számú melléklet.)

A zászlóalj parancsnoka 1953. november 1-jétől Szőke András áv. százados, törzsfőnöke Mónus József áv. főhadnagy. A törzs felépítése: általános harckiképzési előadó, híradó kiképzési előadó, lőkiképzési és határügyi előadó, híradó szervező tiszt, sport előadó és személyügyi tiszt.

188 Kimutatás az ÁVH Határőrség 1954. évi építési igényéről.

ÁBTL 1.4 ÁVH iratai 4. d. 0164/1953 189 KrizsánZoltán visszaemlékezése. SZGY 190 MOL HÖR BKI OPK XIX-B-10. 2.

Hadtáp: Hirisz József áv. százados parancsnokságával. Ide tartozott az élelmezési szolgálat, ruházat és vonatanyag szolgálat, fegyver és lőszeranyag szolgálat, szállító szolgálat, pénzügyi szolgálat, egészségügyi szolgálat.

Törzsszázad: Veróczi László áv. főhadnagy parancsnokságával. Alegységei: rádiós-szakasz, távbeszélő- és távgépírószakasz.

Építőszázad: Lucza István áv. főhadnagy parancsnokságával. Alegységei: I. II. III. építő-szakasz.

Határőr és belső karhatalom tiszteskiképző-század: Hidli József áv. főhadnagy parancsnokságával. Alegységei: kiképzőszakasz, távbeszélőközpont és mérőszakasz.

Határőr és belső karhatalom tanfolyam század: Bajnóczi Gyula áv. főhadnagy parancsnokságával. Alegységei: I. és II. távgépírászszakasz, rádió-műszerészszakasz, vezetékes-műszerészszakasz.

Híradóközpont: parancsnok Molnár György áv. hadnagy.

Híradóműhely: parancsnok Takács Rezső áv. főhadnagy.

1954-es dunai árvíz idején a híradózászlóalj feladata volt a híradó-összeköttetés biztosítása.