Őrzászlóalj

gépkocsivezető lett vezényelve a szállító századtól a folyamatosan jelentkező szállítási feladatok ellátására. Az 1-5. századhoz kerültek beosztásra az építőipari szakképesítéssel rendelkezők, a 6. századhoz a szakképzetlenek. A zászlóalj állomány tábla szerinti létszáma 53 fő hivatásos: 18 tiszt, 27 zászlós, 8 tiszthelyettes, és 1 kinevezett polgári alkalmazott. 31 darab gépjárművel rendelkeztek, 1 db LADA, 3 db UAZ, 1 db ROBUR vegyes és 26 db IFA-val. ⁴²³

A műszaki zászlóalj az új honvédelmi törvény⁴²⁴ elfogadásával elvesztette a létjogosultságát, mivel senkinek nincs lehetősége sorkatonákat kiközvetíteni munkára vállaltokhoz, vagy egyéb szervezetekhez. Nováky Balázs vezérőrnagy a BM Határőrség országos parancsnoka 1991. március 12-én terjesztette fel javaslatát a Belügyminisztériumba a Zászlóalj megszüntetésről, melynek utolsó parancsnoka Túrós József hőr. alezredes volt.

A tervek szerint a zászlóalj újjászervezett formában a határőrség hivatásos határőrizetre való áttérésének építő-műszaki feladatait oldotta volna meg az átállás időszakában, azt követően pedig a karbantartás, felújítás terén folyamatosan jelentkező tennivalókat. Az elképzelés nem valósult meg, valamennyi magasabbegység csapatépítés keretében maga oldotta meg ezeket a feladatokat.

A határőrezrednél áprilisban felállításra került egy 75 sorállományú határőrből álló egység az ezred, az országos parancsnokság és a Budapest környéki objektumoknál jelentkező karbantartási igények kiszolgálására. Később beolvadt az újonnan létrejött Ellátó zászlóaljba. A megszűnésével megszűnt a szociális támogatás ez irányú lehetősége, valamint a BM is jelentős bevételektől esett el.

BM Határőrség vette át további őrzésre. A Belügyminiszter 1976. január 15-én jóváhagyta a Határőrezred új állománytábláját. Az ennek végrehajtására kiadott 009/1976. számú BM Határőrség Országos Parancsnokának parancs értelmében a Határőrezred 1976. július 31-ig felállította az Őrzászlóalj Parancsnokságot, és annak alárendelve a meglévő objektumőrző alegységeket, valamint a Kommendáns század őrállományából létrejött őrszázadot. ⁴²⁵ (64.

számú melléklet)

A Zászlóalj megalakulásától kezdődően széttagoltan, a feladatok és a Határőrezred rendelkezésére álló lehetőségeknek megfelelően került elhelyezésre. A zászlóaljtörzs és a belső századok Adyligeten a Határőrezred központjában kaptak elhelyezést. A zászlóaljtörzs irodái először a tantermi épületben voltak mindaddig, amíg az 1982-ben felépített legénységi épület kibővítésre nem került. Ennek az új szárnynak a negyedik szintjén, kaptak elhelyezést.

A zászlóalj századai az alábbiak szerint helyezkedtek el:

Az 1. őrszázad Fóton a BM Karhatalom Őrezred 6. és 7. századának elhelyezési körletében alakult meg.

A 2. őrszázad Csévharaszton, kihelyezett szakasza Ócsán.

A 3. és 4. őrszázad Adyligeten egy barakk épületben került elhelyezésre. Átköltözésre a régi legénységi épületben az új panel elkészülésekor, 1979-ben került sor.

A 4. őrszázad ennek az épületnek a felső szintjén volt elhelyezve.

Megalakulásakor 4 századdal, 14 objektumot őrzött. Bevezetésre került az őrségek számozási rendszere, amely két számjeggyel való jelölést tartalmazott, úgy, hogy az első számjegy a század száma, a második szám pedig a századtól való távolság függvényében nő.

Az 1. őrszázad által őrzött objektumok:

- BM Központi Fegyver és Lőszerraktár, majd BM Központi Beszerző, Tároló Osztály (1976—1993) 11-es őrség

- Munkásőrség Központi Ellátó Parancsnoksága, majd Országos Rendőrfőkapitányság Fóti bázisa (1976—1993) 12-es őrség.

- BM Központi Híradó Raktár (1976—1989) 13-as őrség

425 009/1976. HÖR.OPK.pcs. A 16/183/1/1976.BM.int. végrehajtására.CSONKA

- BM. Szállítási, Raktározási Osztály és Gépi Adatfeldolgozó Osztály, majd BM Adatfeldolgozó Hivatal (1976—1989) 14-es őrség

- Fóti lőtér (1984—1989) 15-ös őrség A 2. őrszázad által őrzött objektumok:

- BM III/III-as csoportfőnökség Csévharaszti objektuma, majd Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálati és Technikai Igazgatóság Csévharaszt (1975—1993) 21-es őrség

- Külügyminisztérium Monori Rádióállomása (1982—1993) 22-es őrség - Ferihegy BM Helikopterek (1982—1985) 23-es őrség

- BM III/III-as csoportfőnökség Ócsai objektuma, majd Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálati és Technikai Intézet Ócsa (1976—1982) 24-es őrség

A 3. őrszázad által őrzött objektumok:

- BM III/III-as csoportfőnökség Vöröshadsereg úti objektuma, majd Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálati Technikai Intézet Hűvösvölgyi úti objektuma (1976—1993) 31-es őrség

- BM III/III.-as csoportfőnökség Völgy utcai objektuma, majd Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálati Szakértő Intézet (1976—1993) 32-es őrség

- Tanfolyam és Továbbképző Parancsnokság (1976—1990) 33-as őrség

- Rendőrtiszti Főiskola (1976—1993) 34-es őrség 1984-től kihelyezett szakasszal folyt az őrzése.

- BM Rádió URH. Főközpont, majd BM Híradástechnikai Szolgálat (1977—1992) 35-ös őrség

- Nagytétényi lőtér, majd BM Rendészeti Szervek kiképző Központ Nagytétnyi Lőtér (1990—1993) 36-os őrség

A 4. őrszázad által őrzött objektumok:

- BM Határőrség Országos Parancsnoksága (1976—1993) 41-es őrség

- BM Határőrség Határőrezred, majd Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság (1976—1993) 42-es őrség

- Vörös Zászló Érdemrenddel Ki8tüntetett Kun Béla Zászlós és Tiszthelyettes Képző Iskola (1976—1992) 43-as őrség

- Budaőrsi Reptér Hangár (1976—1980) 44-es őrség

A zászlóalj életében az első változás 1982-ben következett be, amikor az ócsai szakasz kivált a 2. század alárendeltségéből, s a zászlóaljparancsnokság közvetlen irányítású önálló szakasza lett. Az őrség száma 24-es helyett 01-es lett.

A Határőrezred Parancsnokának 03/1985 számú parancsában szabályozta a Határőrezred által őrzött objektumok őrzését. A parancs értelmében alapvető feladat a Honvédelmi Bizottság a Belügyminisztérium és az Országos Parancsnokság által meghatározott objektumok biztonságos őrzése és védelme. Ezt a feladatot az ezred az Őrzászlóaljon keresztül valósította meg, amely 14 állandó és 2 ideiglenes őrséget alkalmazva őrizete és védte a következő objektumokat:

1. BM BEK Fegyverzeti és technikai szertár FÓT EJR 2. HŐR Központi ellátó parancsnokság FÓT EJR 3. BM BEK. Központi Anyagraktár BUDAPEST

4. BM Híradó Osztály Raktára BUDAPEST XV. Aporház utca 5. BM. Továbbképző Tanfolyam-parancsnokság lőtere FÓT 6. BM III/6. Osztály CSÉVHARASZT

7. Külügyminisztérium Rádióállomása MONOR 8. BM III/5. Osztály ÓCSA

9. BM III/V-4 Osztály BUDAPEST II. Vöröshadsereg útja 10. BM III/V-2 Osztály BUDAPEST II. Völgyi út

11. BM Rendőrtiszti Főiskola BUDAPEST XI. Farkasvölgyi út 12. BM Rádió BUDAPEST Háromashatár-hegy

13. BM Továbbképző Tanfolyam-parancsnokság BUDAPEST XII. Béla-király út 14. BM Határőrség Országos Parancsnoksága BUDAPEST II. Labanc utca

15. BM Határőrezred Parancsnoksága ADYLIGET Budapest II. Nagykovácsi út EJR 16. BM Kun Béla Rendőr Zászlósképző Iskola BUDAPEST XII. Böszörményi út⁴²⁶

426 03/1985. (IX. 10.) HÖR.EPK.pcs. A Határőr Ezred által őrzött objektumok védésére.

BFL HE/BHI. XXIV.25.A.

1986. augusztus 7-én ünnepi személyi állomány gyűlés keretében emlékeztek meg az őrzászlóalj fennállásának 10. évfordulójáról. A csapatzászló bevonulását követően megérkezett az elöljáró, Varga Jenő hőr. alezredes az ezred parancsnoka. A Himnusz elhangzását Számel Pál hőr. alezredes zászlóaljparancsnok ünnepi jelentése követte, amelyben összefoglalta ez elmúlt 10 év eseményeit, eredményeit, tapasztalatait. Rusz Tamás rendőr alezredes az őrzött objektumok parancsnokai, vezetői nevében szólt a személyi állományhoz. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év során az együttműködés egyre szoroabbá vált, a kapcsolatok a legteljesebb egyetértést tükrözték a közös érdekek, az összbelügyi feladat ellátás alapján. Azt követően Varga Jenő hőr. alezredes elismeréseket és jutalmakat adott át. Majd rövid irodalmi műsor köszöntötte az állományt, fotókiállítás nyílt a zászlóalj elmúlt 10 évéből.⁴²⁷ (65.-66. számú melléklet)

Az őrkatonák életét, szolgálatellátását több tényező nehezítette:

- Vadállatok. Őrségben, járőrszolgálat idején váratlanul megzörrent egy bokor, ágak roppantak, mintha valki ólálkodott volna, pedig csak vaddisznó, vagy őz járt, fácán reppent fel. Az őrkatonák legnagyobb ellensége azonban a sündisznó volt, mivel úgy sóhajtozik, szuszog, krákog mintha ember volna.

- Az egyhangúság, az unalom, amelyet a szigorú katonai rend és fegyelem, a nagy fizikai- és pszichikai megterhelés, a monoton szolgálatellátás válthatott ki. Ez ellen úgy védekeztek, hogy a szolgálatszervezésnél figyelembe vették az egyes szolgálati helyek sajátosságait, és ugyan arra a posztra nem mindig ugyanazt az embert osztották be. Hol hagyományos őrszolgálatot láttak el, hol járőröztek, hol URH-s rendőr mellett voltak járőrtársak.⁴²⁸

A fegyelmi helyzet szempontjából szigorúbb megítélés alá estek a felderített hiányosságok, problémák Az őrszolgálat nemcsak egyhangú feladat volt, de az őrhelyen egyedül volt az őr, csupán kis területen mozoghatott és legtöbbször még a közelében sem volt senki. Ezért volt fontos a kiválasztás és az állomány ismerete. Ha valaki nem bírta az egyedüllétet és még félt is éjszaka, könnyen képzelődni kezdett és ennek akár súlyos következményei is lehettek. Ilyen esemény történt a Vöröshadsereg úti objektumon, ahol éjszaka az őr rövid sorozatokban mind a három tárat kilőtte a falon túli erdőbe. Úgy érezte, valaki settenkedik a fák között és meg akarja őt támadni. A kivizsgálás során persze nem volt ott semmi. Az őr egyébként jól célzott, a becsapódások mind derékmagasságban voltak a fák törzsében.

427 Sz.K.: Tíz éve az őrhelyeken Határőr, XLI.évf. (1986) 33. sz. 2.p. HU-ISSN 1217-6427 428LENGYEL Tibor: Őrségben Határőr, XLII.évf. (1987) 3. sz. 8-9.p. HU-ISSN 1217-6427

Az egyhangú szolgálat és a megszakított éjszakai pihenések ingerlékenységet szülnek, aminek szintén komoly következménye lehet, ha az őrparancsnok nem tudja kezelni. Ilyen esemény történt 1976.-ban a Rendőrtiszti Főiskolán. A kihelyezett őrség két tagja egy macskán összeveszett. Lementek a pincébe és géppisztollyal párbajoztak. Az egyik meghalt, a másik pedig meglőtte magát, hogy úgy tűnjön, ő is megsérült. Az egyedüllét és a mindig rendelkezésre álló töltött fegyver akár öngyilkossághoz is vezethet, ha valaki úgy érzi hogy kilátástalan élethelyzetbe került és hajlamos is rá. Így követett el öngyilkosságot egy első időszakos határőr a Völgy utcai objektumban, a BM Központi Fegyverszertárnál pedig az őrtoronyban lőtte fejbe magát egy határőr. A zászlóalj történetében egy hivatásos állományú követett el öngyilkosságot. Az 1. őrszázad politikai helyettese, Hegedűs százados az irodájában fejbe lőtte magát.⁴²⁹

1989 áprilisában vált szükségessé a következő átalakítás a zászlóalj életében. Az 1. század által őrzött objektumok létszámigénye meghaladta a 230 főt, ekkor felállításra került az 5.

őrszázad Rákospalota Aporház utcai székhellyel. Ez a század vette át a 13-as őrséget 51-es számmal, a 14-es őrséget 52-es számmal, a 432-es őrséget 53-as számmal, és a 15-ös őrséget 54-es számmal. Az 5. őrszázad feladata volt 1990. október 16-től 1994. augusztus 1-jéig a Rendőri Ezred Ideiglenes Szállásának (Kerepestarcsa) őrzése, ahol a kitoloncolásra váró külföldiek kerültek elhelyezésre. 1991. augusztus 28-val felállításra került a Parlament őrzését biztosító szakasz, amely 1992. április. 30-val átkerült az Akció századhoz.

A körülmények változása miatt újabb szervezeti átalakításra volt szükség, megszüntetésre került az egyik belső század és új század lett felállítva Kerepestarcsán a kitoloncolásra váró külföldiek ideiglenes szállásának őrzésére, amely együtt járt az őrségek vezénylésének átcsoportosításával. A növekvő feladatok jellege megkövetelte, hogy zászlóalj közvetlen ellátó szakasz jöjjön létre. Az átszervezés után az őrségek vezénylése és a szolgálati helyei a következők képpen alakultak. (67. számú melléklet)

1. század: 10-es őrség 1. század elhelyezési körlete (Fóti laktanya); 11-es őrség BM Központi Beszerző Iroda Tárolási- Javítási Osztálya (Fót); 12-es őrség Országos Rendőrfőkapitányság Fóti Bázisa; 13-as őrség BM Híradástechnikai Szolgálat (Hármashatár-hegy)

429 KÖMŰVES

2. század: 21-es őrség Magyar Köztársaság Nemzetvédelmi Hivatala Szakszolgálati Technikai Igazgatóság (Csévharaszt); 22-es őrség Külügyminisztérium Monori Rádióállomása; 23-as őrség BM Rendészeti Szervek Kiképző Központ Nagytétényi Lőtér 3. század: 31-es őrség BM Határőrség Országos Parancsnoksága; 32-es őrség BM Határőrség Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság; 33-as őrség Magyar Köztársaság Nemzetvédelmi Hivatal Technikai Intézet (Budapest, Hidegkúti utca); 34-es őrség Magyar Köztársaság Nemzetvédelmi Hivatal Szakértői Intézet (Budapest, Völgy utca)

4. század: 41-es őrség BM Híradó Osztály Központi Raktár (Budapest, Aporház utca); 42-es őrség BM. Adatfeldolgozó Hivatal (Budap42-est, Fogarasi út); 43-as őrség Rendőrtiszti Főiskola (Őrizete kihelyezett szakasszal történt)

5. század: 51-es őrség Kitoloncolásra Váró Külföldiek Ideiglenes Szállása (Kerepestarcsa) 6. század: szakasz: 61-es őrség Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatal Technikai Intézet (Ócsa)

Az eredményes szolgálatellátást bizonyítja, hogy az eltelt időszakban, 371 esetben 522 főt tartóztattak fel az őrök és adtak tovább eljárás végett rendőri szerveknek. Nem egy esetben ellenséges felderítő tevékenységet szakítottak félbe. Eredményesen akadályoztak meg behatolást, vázlatkészítést, fényképezést, garázdaságot, anyaglopást. Kerepestarcsán a kitoloncolásra váró külföldiek erőszakos kitörési kísérleteit 1 eset kivételével mindig megakadályozták. A megvesztegetési kísérletek nem jártak eredménnyel.

Az 1990-es évek elején az őrszolgálatot ellátó alegységek száma 40%-kal növekedett 1976-hoz képest, az objektumok őrzése terén jelentős előrelépés történt.

Kezdeményezték az őriztető szervezeteknél, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten tovább tökéletesítsék, fejlesszék az őrzést segítő műszaki, technikai berendezéseket. (ŐV-2, infra, EJR, mikrohullámú tömegérzékelő, fedővédelemmel ellátott szeizmikus jelzőrendszer, számítógép vezérelte rezgésjelző).

Az objektumok őrzése során eredményesen alkalmazták a szolgálati kutyák, amelyek szám a kezdeti 25-ről 92-re emelkedett. 1980-tól saját tenyésztésből oldották meg az őrkutyák utánpótlását. 1985-től kísérleti jelleggel rottweilereket kezdtek tenyészteni a már jól bevált németjuhászok mellett.

34 esetben vettek részt századerővel karhatalmi, határmegerősítési, repülőtéri biztosítási feladatok végrehajtásában. Az Öböl-háború idején 43 napig megerősített szolgálat került elrendelésre.

Az Őrzászlóalj tevékenységét megalakulásától kezdve különböző szabályzatok, utasítások határozták meg. Az objektumok őrzését a 2/221/1971. számú Honvédelmi Bizottsági Határozat írta elő, majd ezt később kiegészítette a 9/331/1982. számú Honvédelmi Bizottsági Határozat.

A rendszerváltás következtében 1990-ben a hatályos utasítások parancsok, intézkedések hatályukat vesztették. Azokat átdolgozták, illetve újakat adtak ki.

5/1993 (BK 8) BM utasítás szabályozta a honvédelmi szempontból fontos létesítmények őrzését. Ez alapján megtörténtek az Együttműködési Megállapodások felülvizsgálatai, megszűnt a járőrözés és áttértek a klasszikus őrzésre.⁴³⁰

A sorállományú határőrség megszűnésével, megszűntek őrzési feladatai és megszűnt a zászlóalj is.

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Berki Imre Az adyligeti Határőrezred története (Pldal 184-191)