Konszolidáció

Az 1956-os események miatt a novemberi bevonulás elmaradt, ez 1957 áprilisára tolódott, ezért 1957. márciusig megszervezték a kiképző keretet Szőke András áv. százados zászlóaljparancsnok irányításával.

Az adyligeti laktanyában is felmérésre kerültek a forradalom okozta károk. Sok anyag elveszett a laktanyából. A lakosságtól szerzett információkból megtudták, hogy a környező lakosoknál katonai anyagok találhatóak, ezért a felsőbb katonai vezetés utasítására 1957 májusában az Adyliget és Pesthidegkút közötti terület rendőrséggel együtt történő zárására és átkutatására került sor.

Át kellett kutatni mindazokat a helyeket, ahol a feltételezés szerint katonai anyagok lehettek elrejtve. Nem mindenki nézte jó szemmel, hogy a kutatás áthalad az udvarokon, vagy a kerteken, volt ahol kiabáltak a házak lakói. A kutatás során sok anyag előkerült:

tábori takarók, rövidszárú csizmák, gépkocsi alkatrészek, benzin, olaj egyéb tárgyakat, felszereléseket. Adyligeten az egyik ház udvarában lévő vízóra aknában egy karabélyt is találtak. Pesthidegkúton a helyi lakosok bejelentése alapján a rendőrség házkutatást tartott az ott lakó volt csendőrnél, ahol megtaláltak egy forgópisztolyt, kézigránátot, valamint a múlt rendszerből megmaradt iratokat.

Nem volt zavartalan a kapcsolat az alakulatnál régen szolgáló határőrök és a megerősítésre oda vezényelt honvédek között sem, a honvédek a határőröket ÁVÓ-soknak, a határőrök a honvédeket ellenforradalmároknak tartották.²²⁴

A felfokozott helyzetben a forradalom leverése után a hatalom komolyan tartott a forradalmárok által kiadott jelszótól: „Márciusban Újra Kezdjük”, ezért 1957. március 11-én 17 órától 1957. március 19-11-én 17 óráig összetartást rendeltek el az állomány részére.²²⁵ 1957. április 8-tól módszertani foglalkozásokat vezettek a közvetlen híradózászlóalj Törzs valamint a kiképzőszázadok vezetése a kiképzőkeret részére. A foglalkozás tematikája a tárgyi tudásra, az ennek átadásához szükséges módszertani készségek fejlesztésére, a gyakorlati kivitelezésre az alakiságra koncentrált. Ezzel egységes szemléletben kezdhették meg az újoncok kiképzését.

224 Rendkívüli esemény jelentése. MOL HÖR BKI OPK XIX. B 10.10.10.026/1957.

225 BM Határőrség Híradó Zászlóalj parancsnokságának 05.sz. laktanya parancsnoki parancsa 1957. III. 8.

MOL HÖR BKI OPK XIX. B 10.5.

A forradalom után az első bevonulásra 1957. április 18-án került sor, 493 fő sorállományú határőr vonult be a különleges alakulathoz, a közvetlen híradózászlóaljhoz.²²⁶ Az ide bevonult állománynak nem csak a híradószakma különböző ágait kellett megtanulni, hanem el kellett sajátítani a minden határőr számára kötelező határőrizeti ismereteket is.²²⁷ A kiképzőkeret szervezeti felépítése a következő volt: első kiképzőszázad: parancsnoka:

Német Károly hőr. főhadnagy, politikai helyettese, Baljer Ferenc hőr. főhadnagy, a szolgálatvezető, Gulyás Mihály hőr. őrmester. Szakaszparancsnokok: Tóth Ferenc hőr.

főhadnagy, Szenes Tibor hőr. főhadnagy, Bakos Károly hőr. hadnagy, Gulyás József hőr.

őrmester.

Második század: tisztesiskola: századparancsnok: Mónus József hőr. főhadnagy, politikai helyettes Révész Gyula hőr. százados, századparancsnok-helyettes Szekér Sándor hőr.

főhadnagy, a szolgálatvezető Sándor Mihály hőr. törzsőrmester. Szakaszparancsnokok:

Tamássi József hőr. hadnagy, Tóth László hőr. hadnagy, Gállfi István hőr. hadnagy, Margel Kálmán hőr. hadnagy, Magyar József hőr. alhadnagy.

A kiképzés áprilistól szeptemberig került végrehajtásra. A kiképzőkeret jól felkészült volt, a tiszthelyettesek, tisztesek többségére rá lehetett bízni a foglalkozások vezetését.

Alakiságuk, határozott katonás fellépésük volt. A szakaszparancsnok-helyettesek vezették a kispuska-lövészetet. A tisztesállomány példát mutatott a fegyelemben, kiképzésben, szolgálat ellátásban, valamint a gazdasági munkák végzésében is. Parancsnoki tekintélyüket megtartották a beosztottak előtt. Nem voltak velük tegező viszonyban.

Többségük kivette a részét a DISZ, majd később a KISZ szervezet munkájából is.

1956—57 fordulóján a közvetlen híradózászlóaljnál is megalakult a pártszervezet. A pártszervezet megalakulása után 1957 áprilisában megtörténtek az átigazolások az MDP-ből az MSZMP-be. Az alapszervezetnek feladata a párt politikájának, valamit marxista-leninista elveinek hirdetése volt a pártonkívüliek körében.

A párthatározatok alapján a híradó tisztesiskolán is megalakult a KISZ szervezet. A DISZ tagok valamennyien csatlakoztak a KISZ-hez.. Az alapítók közül ebben a munkában részt vett: Mónus József hőr. főhadnagy iskolaparancsnok, Révész Gyula hőr. százados politikai helyettes. Szekér Sándor hőr. főhadnagy előadó, Kovács József hőr. főhadnagy szakaszparancsnok, Magyar József hőr. alhadnagy szakaszparancsnok. A sorállomány

226 BM határőrség híradózászlóalj parancsnokság 09.sz. parancsa 1957. V. 2.

MOL HÖR BKI OPK XIX. B 10.6.

227 SzK : Híradás a híradókról. Határőr, XIV. évf. (1959) 27. sz. 6. p.

közül: Siry György, Bárdos Sándor, Varga Gyula, Petró József szakaszvezető, Fehér László tizedes szakaszparancsnok-helyettes. A KISZ-szervezetnek a forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban szánt és betöltött helyét és szerepét a parancsnokok hamar felismerték. A KISZ-taggá nevelés jelentős szerepet kapott, vetélkedőket, szakmai és kispuska-lóversenyeket, tereptannal egybekötött rendezvényeket szerveztek. A KISZ tagjai részét vettek a sportpálya- és az úszómedence építésében, 1959-ben a parkosításban.²²⁸

A szakmai foglakozásokat az országos parancsnokság által kijelölt előadók tartották, ez megkönnyítette a szakaszparancsnokok munkáját. Több idő jutott az egyéb foglalkozásokra való felkészülésre.

1957. június 3-án tartotta a Határőrség Országos Pártértekezletét Adyligeten az „Egervári László” híradózászlóalj tisztesiskolájának kultúrtermében.

Szőke András határőr százados, a közvetlen híradózászlóalj parancsnoka, hozzászólásában (25. számú melléklet) ismertette a zászlóalj 1956-os tevékenységét, felhívta a figyelmet a forradalom leverését követő kivizsgálások visszásságaira. Híradó szakmai szemmel elemezte az őrsökön található rádiók helyzetét. Felvetette a kulturkocsik lecserélését, azok televíziókészülékekkel való kiváltását. Javaslatai a meglévő pénzeszközök jobb felhasználását célozták.²²⁹

A vezetőség válaszában túl korinak vélte a felvetést. A televíziónál fontosabbnak ítélték a kulturkocsikat, mivel azok nem csak az őrsökön, hanem a lakosság körében is terjesztették a kulturális és propagandaanyagokat.

Azonban ez a felvetés is jelzi a zászlóaljban és vezetésében meglévő innovációs készséget, rávilágít arra, hogy előre látták a híradás és a híradástechnika változásait, főbb trendjeit.

1957. augusztus 1. és 10. között került leszerelésre az 1953. augusztus hónapban bevonult sorállomány. Felhívták a figyelmüket a titoktartás szabályaira, amely a leszerelés után is kötelező rájuk nézve. A korabeli helyzetre jellemző, hogy azok részére, akik nem rendelkeztek polgári ruházattal, egy rend ruházat térítésmentesen került kiadásra.²³⁰

228 DALNOKi Sándor: A KISZ újjászervezése a híradó-tisztesiskolán Határőr, XLII. évf. (1987) 24.sz. 14.p.

HU-ISSN 1217-6427

229 MOL MZMP HŐR BIZ 821/1.cs.1.öe.10-12.p.

230 BM Határőrség híradózászlóalj parancsnokának 01. számú állományparancsa 1957. VII. 23.

MOL HÖR BKI OPK XIX. B 10.BKI.4.

A forradalom kitörésének első évfordulója alkalmából a hatalom komoly intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg az események. A felderítési adatok alapján október hónapban számoltak a forradalmárok tevékenységének aktivizálódásával. „A külső és belső ellenség készülődik, hogy 1957 októberében –az ellenforradalom 1 éves évfordulóját– zavarkeltéssel, provokációval esetleg támadással megünnepelje.” A rend biztosítása érdekében, a BM HŐR Országos Parancsnoka Parancsa alapján a híradózászlóalj személyi állománya részére 1957. október 10-én 17 órától 1957.

október 30-án 17 óráig összetartást²³¹, ezen belül október 19-én 17 órától 25-én 17 óráig megerősített szolgálatot rendelek el.

Szintén tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megzavarásától, ezért ennek megakadályozására 1957. november 3-án 15 órától november 8-án 17 óráig a híradózászlóalj személyi állománya részére megerősített szolgálatot rendeltek el.

A megerősített szolgálatoktól eltekintve a mindennapi kerékvágásban folyt az élet az alakulatnál. A laktanya udvarán folyt az újonckiképzés. A rádiójavító műhelyben, (ahol gombnyomásra, elektromágnessel nyíltak az ajtók) javították a kerületektől érkezett híradóeszközöket, de még a televíziókat is. A telephelyen rendszeresen ellenőrizték és karbantartották a gépjárműveket, amellyel nem csak a zászlóalj, hanem az Országos Parancsnokság szállítási feladatait is ellátták. Nem sokkal korábban került átadásra a tiszti étkezde és a klubhelyiség. A klubhelyiségben és a legénységi étkezdében is volt televízió készülék, amely esténként a harcosok szórakozását biztosította csakúgy, mint a szervezett diavetítések.

1958. április 4-én a felderítési adatok alapján a Magyar Népköztársaság törvénybe iktatott állami ünnepén a „felszabadulás” napjának 13. évfordulóján számolni lehetett rendzavarásra, ennek megakadályozására 1958. április 3-án 17 órától 6-án 8 óráig összetartást rendeltek el. Hasonlóan május 1-jén is számolni lehetett rendzavarásra, ennek megakadályozására 1958. április 30-án 17 órától május 2-án 8 óráig összetartás rendeltek el.

231 Összetartása