(Folyt.)
Higyj, de jól megnézd kinek, tanitja a közmondás, higyj, de jól megvizsgáld mit, erre oktat a bölcselet; csak túlzók ne lennénk a vizsgálgatásban ! mert azután ugy j á r u n k , hogy addig nézünk, vizsgálunk, mig utoljára azt sem t u d j u k k i n e k , sem azt mit lehessen s kelljen hinnünk, mint e szabadvizs-gálodás barátjai, k i k addig taglalják a vallás-, hit- s erkölcs tanait, mig azok kíméletlen kezeik alatt elsárgulnak s élettelenek lesznek bonczolásaik alatt, ezek az égi növényt a k a r -ván figyelemmel kisérni fölszakasztják, hogy gyökereit is ki-kémlelhessék, mely azután elszárad szentségtelen kezeikben vagy jobban mondva hitetlen sziveikben.
Van egy neme a kétkedésnek, melyet roszlelkünek mondhatni, mely a vétkes hajlam szüleménye s evvel egyet-értve nem a k a r látni ott hol láthatna, sikamlásról beszél o t t , hol bizton j á r h a t n a , igy történik a z u t á n , hogy senki oly kinzó nyugtalanságban nem gyötrődik mint az ily két-kedő ; s még is menynyire idegenek az emberek az igazság oszlopától az egyháztól, melynek tekintélye a kétkedés gyötrő kínjaitól megment, mely az egységnek gyönyörteljes öszhang-zásnak, minden ép élet- s maradandóságnak föltéte s föntartó-ereje, csak ennek törhetlen hatalma óvta meg egységét, melyet fönséges születésével hozott magával. E z azon tanitó intézet, melyet jelentének jóslataikban a látnokok, melyről különösen mondja Izaias „mindnyájan Isten tanítványai lesznek ;K l) mert benne a hivek úgyszólván közvetlen a Szentlélek kebe-léből nyerik a szeplőtelen tanítást ; ez a csudálandó intézet nemcsak az élet többféle nyilvánulásában, hanem leginkább nagyszerű tényezőiben. E tényezők a két isteni személy a a harmadiknak örök végzése szerént s hozzájárultával.'Isten-nek földi országa az, Krisztus teste, melyhozzájárultával.'Isten-nek tagjai ugyan halandó emberek, de a melynek láthatlan, halhatlan lelke a Szentlélek Isten, isteni s emberi elemnek egyesülése ez, mely oly kévéssé fogható föl a korlátolt ész által, mint maga az Isten megtestesülésének titka, csalhatatlan jelül, hogy az egész intézet nem a földről való, nem az idő szülöttje, hanem a ki-k u t a t h a t l a n öröki-k végzés ki-kifolyása, mely a véghetetlen öröki-k észben öröktől fogva volt ; oly intézet, melynek belszerke-zete a hit, remény és szeretet tanitása, külszerei az e h á r m a t
*) Izaia, 54, 13.
1 8 9
sziveinkbe az érzéki jelek által becsepegtető s éltető szentségek.
Anyaszentegyház ez; az anya név a legédesebb, a hívek gyermeki hite, bizalma, szeretete s engedelme jelöltetve általa, ennek a jó anyának kebeléből sziván megnyugtatásuk- s ne-mesitésökre az égi tanitást; közédesanya az, mely a világ minden részén elszórt gyermekeit édesdeden oktatja, vezérli, táplálja, erösiti s emeli ; jobb, boldogabb életre késziti ; mily gyönyörű mily megigéző fogalma rejlik itt a kereszténység-nek ! Szent ez, mert szerzője, tanitása, egész szerkezete
mennyei; isteni, mert gyermekeit istenihez hasonló szentségre vezérli. E g y ez önmagában, tagjai-, tanitása- s egész való-j á b a n , honnét közönségessége is következik. Ház ez, mely tárva van az egész világ befogadására, melynek lakói Isten-nek egy nagy családját képezik, legbensőbb lelkirokonság-ban levén egymással és Istennel. Igy adja magyar nyelvünk a Jézus által alapitott ország minden jegyét az egy apostoli-ságot kivéve, ugy hogy a mit a latin „una, sancta, catholica, apostolica"-nak mond, a magyarok apostoli anyaszentegyház-nak nevezik két szóval. Gyönyörű, emberileg szép isteni in-tézet, melyben a roppant erkölcsi világ minden lénye egy csudálandó egyetemet képez, de ez nem a *hideg bölcselet te-remtménye, hanem a hit, remény és szeretet világa, melynek a hit oszlopa, a remény csillaga, a szeretet koszorúja. Boldog ki e hármat önmagában leli és szivében marasztja ! az elmé-leti igazságoknak Isten kegyeiméveli elfogadása szüli a hitet s az erkölcsi világ tagjaiban a reménynek boldogitó ^érzését munkálja végczéluk bizonyos elérésére. Az erkölcsi törvé-nyek szelleme pedig a szeretetet éleszti, mely Istent, ember-társainkat, az egész látható s láthatlan világot áthatja.
A ki ezt fontolóra veszi s hittel hiszi s tudja, hogy van egy legfőbb bölcseségü, szent, jó Isten, az hálás szivet fog emelni a Szenthez, hogy ez országnak őt is polgárává tette, őrizkedni fog azon nemétől az embereknek, kik a sötétség fiai s kikről Jézus az ilyenek által halálig üldözött Igaz mon-d á : „vos ex pâtre mon-diabolo estis," kik gyanusitják minmon-dazt, ami szent, sokszor mérges viperákként bemásznak az igazság templomába, az oltár alá ássák magukat, s az égi bölcseség könyvei közé lapulva megtanulják az igét, kikémlelik^a szent titkokat, de gyalázzák s kétségbe hozzák az igazságot, szent-séget, méreggel mocskolják az oltárt, kiknek nemtelen czél-juk, tisztátalan örömük, s jutalmuk ! talán judási? a kik te-hetetlenek, s még is lehetetlen éldeleteket Ígérnek, szeretetet hordoznak ajkaikon,de szivök azt nem ismeri, és szellemi nemes érzelmekről beszélnek ! hagyjanak föl velők, vannak ezeknél sokkal nemesebb, igazi érzelmek, melyek épen azért senkinek sem kellenek, s hogy a szellemi hiány még se legyen oly szembeötlő, a szavak értelmét oly tárgyakra halmozzák, me-lyeket inkább a szellemi s erkölcsi alábbszállásnak s az Ízlés-nek megkezdett elromlásával kellene bélyegezni.
Szeretet ; ez a vallástalan fölvilágosodásnak soha sem volt gyümölcse, s nem is lehet; s ugyan mire is alapithatná a hitetlen szeretetét ? az úgynevezett világboldogitók, talán világcsalók ? soha hidegebb, magukat keresöbb lelkeket nem láttam ezeknél, kik midőn azt hangoztatják magokról, hogy az egész emberiséget ölelik szeretetükkel, valóban senkit sem szeretnek ; csak Isten a fővaló, a központ, melyben egy hit által egyesülhetünk, s ez az egyesítő hit szüli a szeretetet, a
valódi jótevőt, mely még a síron tul is megmarad ; ez a hit hirdeti, hogy mi mindnyájan egy, szent, jó, igaz Istennek gyer-mekei vagyunk,ugyanazon egy nagy örök czélra teremtettünk, melyre csak itt alant a szeretet által munkáló hit vezet.
Ugyan mit hisz mindebből a hitetlen, kinek czélja csak földi boldogság, melyet, lelke üres levén minden fensőbb, szent félelemtől, minden utonmódon hajhász ? csupa önzés az egész ember, az ilyen szerethet-e mást, ki fölsőbb törvényt, hatal-mat s birót nem ismer ? ki érzéki világában élve, ennek csiklandozó ingereitől elragadtatva a jelenlét perczeiböl isz-sza szédítő örömeit mindaddig, mig a megsértett, elhanyagolt, s megvetett fél, a belső ember fölébredt szava*boszut nem áll jogai rablóján s érzékeny szemrehányással meg n e m s e m -miti képzelt nyugalmát.
A földi létet általánosan édesitő béke a szeretet gyü-mölcse lehet csak. Senki sem oly tökéletes, kinek hiányai nem lennének, csak a szeretet teszi könnyűvé az élet terhét, a ki szeret, annak szive itt már éden, s az Istent, a ki szere-tet, hozdozza szivében ; a hitetlen nem szeret, nem szerethet, ő csak áhit, szomjazik és éhezik, benne a porszülte szenve-délyek a bálványok, melyeknek mindent, mi emberi méltó-ságára emlékezteti, megvetve áldoz, igy azután ugy is föld-höz tapadt, s a szellemi erőt állatilag az anyaginak alávető természetének tulsulyját csak fokozza !
A szeretet csupa indulattal nem elégszik meg, mert ez csak addig vezet gyönyörködtetve, mig valamely fekete fölhő az utat el nem födi előlünk, s ekkor az örvényben nyomorul-tan elhágy ; a szent szeretet erény, mely a lelkeket az igaz-, jó- és szépnek égi lánczával forrasztja egygyé, ha a mennyei tüz nem heviti a halandó kebelt, vajmi nagy ür van benne, csak annak melege fejti ki az élet virágait, nélküle létünk csak rajzolt fény, mely sem nem világit, se nem melegít.
A mi fölvilágosodottaink szeretetét az emberiség nagy része érezte már, ők a philanthropismusról sokat beszélnek mindaddig, mig szükségök volt rá, de a mint föltolakodott hatalmuk erejét érezték, éreztették másokkal is, s a legtür-hetetlenebb zsarnokok lettek ; ez igen természetes a követ-kezetlen emberi természet megromlása óta, mindegyik önma-gát keresi. Nem, nem lehet szikrája sem a szent szeretetnek azok kebelében, a kik másokat éppen a szeretetnek eme-lendő oltár lábainál lázas szenvedélylyel legyilkolni képe-sek ; fegyverrel hiában sürgeted a szeretetet ; mond a romok-nak, hogy virágot h a j t s a n a k ; vidd jeges égalj alá a narancsot s mondd, hogy folyvást gyümölcsözzék ; szakítsd ki tövestül a legpompásb növényt, vesd a kőszirtre, mondd : viruljon s illatozzék, nemde ez lehetetlen ? s annyi mintha a bölcs két egymásra fagyott hideg sophismával a k a r n á meghatározni,mi a szeretet ? Csupa szeretetből szabadságot ígérnek az emberbará-tok, de hogy Ígérhet szabadságot az, a ki saját szivében undok rablánczot visel s a szenvedély zsarnokságaitól kínoztatik ? Hányat mutat föl a történet a világboldogitók között, kik az erény nevében gyilkoltak, kik a haza s emberiség szere-tetének ürügye alatt forradalmat indítottak ? a rombolásra elsők emelték kezöket, s az általuk építtetni szándokolt u j épület bevégzése előtt eltűntek, s áldás helyett az emberiség ostorai gyanánt inkább érdemelnék, hogy a tigrisek s viperák mellé helyeztessenek, mint szeretetre született halhatatlan lelkű lények közé ; kik hazaszeretet alatt a lázadás
szenve-- szenve--m 190
délyes szellemét értik, a zűrzavart törvényes szabadságnak m o n d j á k s a valódinak elébe teszik, a kik képtelen álmaik s a természetelleni egyenlőség vértanúi a k a r n á n a k látszatni, a k i k n e k egyetlen egy hatalom s uralom sem tetszik, mely önző szeretetüknek nem hizeleg. Innét a sok politikus szabaditó, k i k m i n d n y á j a n az emberiség szeretetét h a n g o z t a t j á k , holott a pártütő angyalok hü utánzói, kik a fönálló polgári alkot-m á n y o k föl forgatására s ö n alkot-m a g u k alkot-mint szűk keblű usurpa-torok számára teremtendő, határtalan hatalmú zsarnoki ön-k é n y r e törneön-k, szabadságot, egyenlőséget Ígérneön-k, de csaön-k mint ravaszul hizelgő szavakat, túltenni magát minden isteni s emberi törvényen, megfosztani másokat, a gyengébbeket törvényesen szerzett javai- s jogaitól, elárulni honfitársaikat;
ez a n n y i t tesz, mint mások rablánczait rózsákkal a k a r n i éki-teni ; s ezek kevesebbé lesznek-e lánczok igy '? ha bár meg is v a n n a k aranyozva, sirni fognak ezek, minden ragyogásuk mellett. A határtalan szabadság lényegében nem egyéb mint önkény, s a szabadság hazugsága ; k o r u n k csábszelleme is mindent a k a r s enged tenni a szabadsággal, csak meghatá-rozni nem ; pedig, „homines nec totam servitutem páti possunt nec totam libertatem" mondá Tacitus.
(Folyt.) Bita D.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
K A S S A , aug. 3u-án. Az alig néhány évtizedet számitó kassai egyházmegye bár nem is örvend oly szerencsés körül-ményeknek, mint a boldog alföldön elterülő testvér-megyék, mégis iparkodott több rendbeli iskolai ösztöndijt és segélye-zési alapot létrehozni; mindez azonban igen csekély a tudo-mányos'pályára hivatással biró szegényebb ifjak számához.
A felvidék ifjúságáról dicsérettel el lehet mondani, hogy nagy ösztöne van tanulni. A szomszéd protestáns főiskolák
— az eperjesi, lőcsei, p a t a k i — olcsó 4 0 — 5 0 f r t b a kerülő tápintézetek felállítása által iparkodtak segíteni a szegényebb prot. tanulókon. A szegény kath. ifjú pedig kéregetés és időt rabló szolgálatok által volt kénytelen a maga kiképeztetését kierőszakolni.
E z e k sorsán könnyítendő egy szerény ember és tanügy-barát, D a n i 1 o v i c s Mihály, kassai kanonok elhatározta ma-gában, Isten segítségével, szegény iskolázókat segélyző táp-intézetet alapitani.
A helybeli ftdő káptalan, a helybeli t. cz. tanári testü-lettel értekezvén, mult év aug. 20-dik napján számos egy-házi és világi u r a k koszorújában, a szegény i f j ú k a t tápláló egyesület Danilovics Mihály ur indítványára c s a k u g y a n létre jött. Az alapszabályok megállapittattak, később a ministeri-umtól megerősíttettek ugy, hogy már mult év oct. 2-kán az első közgyűlését is megtarthatta, melyben elnökökké: gr.
Dessewffy Ferencz e's Semsey -Albert, alelnökökké : Kacz-vinszky Viktor jászói prépost, és Danilovics Mihály urak v á l a s z t a t t a k meg. Az alapszabályok értelmében alapító le-het, ki 100 frtot lefizet, vagy a n n a k % - t biztosítja. Pártoló ki legalább 1 frt és segélyző ki 1 frton alól vagy termesztményekben segélyzi az egyletet, alapítók l e t t e k : Volny J á nos kan. 300, Gabányi T a m á s szepsi pléb. 110, Arossy J ó -zsef nagyprépost, Kaczvinszky Viktor jászói prépost, gr.
Dessewffy Ferencz, báró Fischer Sándorné, Gógh Antal s testvérei Liszakóról, F r a n c s e k József ügyvéd, Goofcsik J ó -zsef nádosdi pléb., Jencsik Mihály homonnai pléb., a kassai t a k a r é k p é n z t á r , Kósa István aszalói pléb., Pollák reál-tano-dai igazgató, Stumpf Antal felső-vadászi pléb., Vasenszky Ferencz sárospataki segédlelkész, gr. Z i c h y Rezső 100—100 frttal.
Mult évben részvényesek- és egyes adakozásából bevé-t e bevé-t e bevé-t bevé-t : 770 for., a jövő 1868/9 iskolai évre rendelkezésre maradt ezen összegből : 382 f r t 54 k r .
Az ez idei szintén aug. 20-án tartott közgyűlés neveze-tességét igen emelte azon köralmény, iiogy abban kegyelmes főpásztorunk P e r g e r János püspök ö mlga először jelent meg, s foglalta el pártfogó-elnöki székét, mely eseményt av-val örökité meg e társulat évkönyveiben, hogy 1000 frttal a tagok sorába illetőleg élére lépett. Azon feliil megengedte, hogy több rendbeli ösztöndij-alapitványnak a k a m a t j a i , ahe-lyett, hogy egyeseknek k i a d a t n á n a k , inkább a tápintézetre fordíttassanak, azon czélból, hogy igy többen részesülhes-senek a jótéteményben.
A derék emberbarát gr. Dessewffy Ferencz sajnálatos elhunyta következtében az üresedésben maradt elnöki székbe pedig a vidék egy, sok r e m é n y ű fiatal grófja, Zichy Rezső ur választatott meg Enyiczkéről.
E g y kissé kimerítőbben irtam ez ügyről, de czélom volt ez által oda hatni, vajha másutt is a hol ily tápintézetek nem léteznek, szintén fölállitatnának a szegényebb tanuló ifjúság
áldására. Ujfalussy.
B A M B E R G . (Vége.) A harmadik nyilvános ülésben először mgr Nardi apostoli delegatus szólott Olaszország szomorú vallási állapotairól, melyek főokáúl a szabadkömi-vcsséget jelzé. Szóló különben meg van győződve arról, hogy a kath. egyháznak Olaszországbani megrázkódtatásától nincs mit tartani. E g y hírneves franczia azt mondotta, hogy az olasz egység azért léttesittetett, miszerént az alpeseken tuli egységnek kezet nyújtson. Mi meg a k a r j u k fordítani szavait, azt mondván, hogy nem sokára egy egységes katholikus Németország, az egységes kathokatholikus Itáliának n y u j -t a n d j a az alpeseken -túl kezei-t a vallási béke megőrzésére.
Baudri tanácsos Kölnből a keresztény germán állani lassankinti szétmállását jelzi, és ellene óvszerül azt ajánlja, hogy u német nép törvényhozó közegeit oly férfiakból ala-kitsa, melyek a modern állam alkotásához soha nem j á r u l n a k . Schäffer a legényegyletek nagyszerű terjedéséről és működé-séről szól. Brentano Augsburgból társadalmi b a j a i n k forrá-sának a modern liberalismust mondja, melyek ellen csak az isteni kinyilatkoztatás n y ú j t orvosságot. Ilaller mainzi kano-nok a világra és a kath. egyházra jött viharokat emiitvén az*
constatálja, hogy mégis eddig még soha nem nyilvánult oly irány, minő napjaink iránya, minden gonosz tettet egy, szé-delgős szólamokban felállított elvvel igazolni. Napoleon igy állitá fel 1859-ben a nemzetiségi elvet, 1866-ban pedig azt hirdették : hatalom a j o g előtt. Borzasztók ily elvek követ -kezményei. Végre szükségét fejté ki a n n a k , hogy a katholi-kusok a legújabb nagyhatalmat, a sajtót gyakorlatilag hasz-n á l j á k fel.
Sept. 4. A tegnap 8 órakor megnyitott általános zárt
. 1 9 1 .
gyűlésben a legközelebbi évben tartandó közgyűlés helye képezte a vitatkozás tárgyát. A választás a központi bizott-mányra bizatott Münster, Constanz, Mainz, Düsseldorf, Bécs, és Lincz ajánlkoztak. 10 órakor tartatott az utoltó nyilvános gyűlés.
Antonelli bibornok távirata a szentatya áldását és üd-vözletét jelanté. Barsch Duderstadtból a katholikusoknak az északi vidékekeni (Hildesheim, Wolfenbüttel, Braun-schweig) állapotát vázoltá. Dr. Kubinszky apátkanonok Pest-ről a magyarhoni egyházi állapotokról szólott. A nép még
mindig marianus, telve szeretettel az Istenanyja iránt, a pap-ság hiven sorakozik püspökei körül. Weisz Münchenből az
1856-ban a nőicselédek érdekében alakitott Máriaegyletről tesz jelentést, moly jelenleg 134 növendéket táplál, és elaggott cselédeknek nyújt menhelyet Thym Alberdnigk Hollandból, a hazájabeli katholikusok állapotáról értekezik, kik a birói hivatalokból, és egyetemekből még mindig kirekesztvék.
Wambolt a katli. casinokban látja korunk bajainak hatal-mas orvosságát. Moufang hatalhatal-masan szólott a tanügyről, és Dr. Hülskamp szellemdus beszédben felelt a kérdésre : mire valók a nagygyűlések '?
A nagygyűlés következő resolutiókat hozott :
1-ür. A szentatya segélyezését világi hatalma fentartá-sára a katholikusok szent és első kötelességévé jelenti ki.
2-or A Németaustriában az egyház ellen intézett súlyos jogsérelmek felett megháborodását fejezi ki, és örömmel
üd-vözli az osztrák püspökség határozott eljárását az egyház jogainak védelmében.
3-or. Figyelmeztet a badeni katholikusok bántalmazá saira, melyek gyalázatot hoznak a német névre. Emlékét üli a boldogult freiburgi érseknek, Vicari Árminnak, és köszö-netét nyilvánítja a lelkismeretszabadság és egyházi élet ba-deni előharezosainak.
4-er. Emlékezteti az európai hatalmak lelkisnierctét a kinzott lengyel egyházra, felhivja a nyilvános lapokat, és a kormányokat, hogy Lengyelhonnak szenvedéseiről meg ne feledkezzenek.
5 őr. Ajánlja kath. egyletek alakítását mindenütt, és a katholikusoktól áldozatkészséget és odaadást reményi.
A katholikusok 19-ik nagygyűlése ma délután 1 órakor (sept. 4.) befejeztetett. Érsek ö nméltósága és mgr. Nardi jelen voltak. A szentatya táviratilag küldte áldását.
P A R ' S . A hetedik nap nyugalma oly társadalmi tör-vény, melyet büntetlenül nem lehet megszegni, és a hol meg-sértetett, ismét megujul a vágy oda visszatérni. Igy a genfi közhaszonról nevezett társulat egy legújabban kibocsátott programmban világosan fejté ki a kérdés mibenlétét. Pálya-kérdcsben kivánja ugy-anis meghatároztatni a heti nyugalom-nak következményeit egészségügyi, politikai és erkölcsi te-kintetben, és azon eszközök kijelölését, melyek által ama
nyugalom a társadalomban biztositathatik. Látni ebből, hogy a kérdés vallási oldalára nincsen tekintet. A vallás az, mely a hetedik nap nyugalmát megalapította, és mely egyedül tartatja tiszteletben, mindazonáltal a hiten kívül is az ész be-látja szükségességét. A munka szünet-nélkülisége tönkre te-szi az emberi alkatot. Minden munka nyugvást is követel, mert ez ád u j erőt és életet, azért az egyensúly
helyreállítá-sára a rendes nyugalom meghatározott időben szükséges.
Nem épen lehetetlenség, hogy valaki 366 napon át dolgoz-zék, de az a kérdés, mekkora ily munka termékenysége, fe-lülhaladja e azon munkásét, ki egy éven át 60 napon szüne-tel. Szakértő emberek állítják, hogy a 6 nap productivitása nagyobb mint a hété. De a munkás személye is kérdésbe jő.
A szünetnélküli munka folytán valljon mivé lesz az e m b e r ? Elismert dolog, hogy a munkásosztály soká nem él, a munka tulságossága kimeriti.
A hetedik nap nyugalma kedvez a családiasság szelle-mének is. Azért Francziaország, mely ama törvény alól ki-vonta magát, egész Európában a népesedés legkisebb ará-nyát mutatja fal. Igy p. o. Oroszországban 20 lakosra esik egv születés, Olaszországban 25re, Angliában 28ra, F r a n -cziaországban csak 35-re.
De hogyan lehet megalapítani a versenyt folyton aka-dályozó, gátló szünetelést? Társadalmunk majdnem legyőz-lietlen akadályokat nyújt. A régi czéhbeli szervezet meg-szabta a munka idejét, biztosította a munkás nyugalmát és méltóságát, és a munka becsületes kiállítása felett őrködött.
A mai politikai nemzetgazdászat lehető legkisebb bérért le-hető legtöbb munkát kiván, és rabszolga módon használja ki a munkást. A munkás-osztály nem bir már ma önkormány-zati joggal saját ügyeiben, ettől mogfosztatott a franczia for-radalom által. De hogyan is értenék meg egymást a munká-sok ? Nem bírják többé azon erkölcsi egységet, melyet őseik-nek a katholicismus adott.
A hetedik naponi nyugalom a munkás osztály constitu-t e constitu-törvénye, és közveconstitu-tlen kifolymánya a kereszconstitu-tény elem-nek. A vasárnap megülése bizonyos mérvben municipális kérdés. De valljon mik Francziaországban a municipiumok, lia nem illusorius testületek ? Nincsen saját föggetlen lételök.
A közoktatás materialisticus iránya is akadályt képez. Mind hiába pedig, mig annak igazsága, hogy a vasárnapokoni nyT u-galom alapján érinti a vallási és társadalmi rendet, el nem is-mertetik, a munkás osztályok folyton szenvedni fognak.
L Y O N Sept. 1. Egyr hava mult már, hogy a tantermek becsukatván a szünidő után epedő ifjúság szabadon bocsátta-tott, és midőn nem sokára az ősz hűvössége érezhető leend, és a tőkék fürtjeiktől megfosztatnak, a szülők, kik néha igeni 3 hosszúnak találják a vacátiot, visszavezetendik gyer-mekeiket azon kaszárnyákba vagy fogházakba, melyeket collegiunioknak neveznek.
Ismert dolog, hogy Amerikában mindennek máskép kell történni, mint a vén Európában. Azért a szünidők is ott junius végén kezdődnek, is September elején már
megnyíl-nak ismét a tantermek. Mi bennünket illet, azt hiszszük e szokás czélszerübb, és a tanórák megszüntetésére legjobb idő, midőn a nyári forróság veszi kezdetét.
Miután a tanügyi kérdés még mindig napi renden van kisértsünk meg röviden vázolni, Amerikában mint állanak a dolgok.
Először is fölemiitjük, hogy az Egyesült-államokban valamint nincsen cultusminister, ugy nincsen közoktatási minister sem. A szabadság honában ez természetes, és csak a 89 iki elvek férfiai nem fogják fel ezt. A yankeek okosan ugy vélekednek, hogy a vallások szolgáira kell bizni a cul