Szabályozó eszközök és mechanizmusok

A rendszer szabályozására sokféle eszköz használható, ezeket típusokba rendezhetjük. Hét ilyen típust említünk, aszerint, hogy mi az az eszköz, amit használunk: eseti utasítások, jogi szabályozás, anyagi érdekeltség, értékelés, szimbolikus eszközök használata, szakmai önszabályozás és fejlesztés.

8. ábra: Az oktatást szabályozó eszközök Tekintsük át ezek legjellemzőbb ismertető jegyeit.

 Eseti utasításokkal akkor szabályoz a rendszer, hogyha egy fölé rendelt intézmény vagy egy tekintélyes, befolyásos személyiség esetenként utasítást ad. Bár az ilyen intézmények és munkatársaik, a személyek működése jogilag szabályozott, e mechanikus használatára gyakran nyí-lik lehetőség. Ebben az eljáró intézmény vagy személy ellenőrző sze-repben van, felügyeleti pozícióból bírálja el a helyzetet, amivel kapcso-latban utasít.

 A jogi szabályozásban ilyen eseti és személyes közbeavatkozásra nincs mód. A jogszabályokat be kell tartani, azok meghozatalával tudják sza-bályozni a rendszert. Így az oktatásban közreműködő személyek lehető-ségeit megszabják. Az oktatás csaknem minden területét szabályozhat-ják jogilag. Így például a tanárok munkavégzését, az állások betöltésé-hez szükséges képesítéseket, a diákok iskolai szabadságát stb. Annak

Finanszírozás

Jogszabályok

Utasítások Innovációk

Önszabályozás Szakértők Standardok

Oktatás

függvényében, hogy a jogi szabályozás teret nyer az oktatási rendszer-ben, nő a bírói hatalom, a bíróságok szerepe. Olyannyira, hogy vita ala-kulhat ki arról, hogy a rendszerek megítélésében a szakmai vagy a jogi megközelítések élvezzenek-e elsőbbséget. A bíróságok az oktatási rend-szerre leginkább a demokratikus szabadságjogok némelyikének vonat-kozásában gyakoroltak hatást. Ezek következtében napjainkban az isko-láknak, illetve magának az oktatásnak, mint rendszernek, mind teljesebben kell alkalmaznia az esélyegyenlőségre, a világnézeti semle-gességre vonatkozó előírásokat.

 A pénzre, a finanszírozásra nem csak úgy tekintünk, mint az oktatás működtetésének feltételére, hanem úgy is, mint e rendszer szabályozó eszközére. Ahhoz, hogy szakmai elgondolásokat, programokat meg le-hessen valósítani, forrásra van szükség, pénz hiányában azok nem való-sulhatnak meg. A változások mögött mindig érdekek vannak. Érdekeiket nemcsak azok a csoportok tudják érvényesíteni, amelyek a finanszíro-zásról döntenek, hanem azok is, amelyek változásokat építhetnek a rendszerbe. Ha például el akarják érni, hogy a sajátos nevelési helyzetű tanulók sajátos képzésben részesüljenek iskolájukban, akkor erre az in-tézményt úgy vehetik rá, hogy a feladatra pluszforrásokat biztosítanak.

 Igen erőteljes szabályozás valósítható meg az általános standardok meghatározásával. A standard által vezérelt intézmények az azokban foglalt követelményeknek meg akarnak felelni. Vagy éppenséggel meg is kell felelniük, ha az jogilag szabályozott. A szóban forgó állapotot vagy teljesítményt azonban ellenőrizni és értékelni kell. Így az értékelés, el-lenőrzés fontosságban nem marad el a standardok meghatározásától.

Az ellenőrzés és az értékelés nem azonos kategóriák. Még az első in-kább bírósági tevékenység, az utóbbi képzett szakemberek által nyúj-tott segítség, állapotfelmérés, kevesebb benne a regula, de társadalom-tudományi eljárásokra építő jellegénél fogva a döntéshozókra mostanában nagyobb hatással van, vagy inkább úgy kell fogalmazzunk, hogy az oktatási rendszer szabályozásában teret nyer az ellenőrzéssel szemben. Az értékelők szakmai tekintélye akkor nő meg, hogy ha a vizs-gálati eredményeik jók, korrektek. A választott módszerekkel céljaikat el tudják érni, és a döntéshozókat hasonlóan segítik, mint a bíróságokat a szakértői vélemények. Az értékelés szinte külön szaktudományi ágazat-tá nőtte ki magát. Formáit, módszereit itt most nem taglalhatjuk. Annyit azonban megjegyezni kívánunk, hogy nemcsak nemzeti, országos, ha-nem ha-nemzetek feletti szintű értékelések is megjelentek szabályozóként (lásd OLCD és a programja, vagy az ÉEA- mérések).

 Az értékeléssel kapcsolatos, arra vonatkozó szakértői tudás, mint lát-hattuk, egyre nagyobb társadalmi elismertségre tesz szert. A tágabban vett szakmai tudás, ami az oktatás egészével és annak bármely részével foglalkozik, társadalomtudományi módszereket alkalmazva jelentősen befolyásolja az oktatásról alkotott társadalmi elképzeléseket Ez a társa-dalmi elképzelés egyénekre lebontva azt jelenti, hogy valamilyen ta-pasztalata és véleménye mindenkinek van az oktatásról, és ez az isme-ret vagy személyes, szubjektív, kissé bizonytalan, vagy tudományosan megalapozott, ha a véleményalkotók jártasak a szaktudományokban. Az oktatásra vonatkozó vélekedés és tudás tehát szabályozó eszköz, mégpedig az úgynevezett szimbolikus szabályozó eszközök része. Ilyen szimbolikus eszköz továbbá a szellemi-kulturális hagyomány vagy divat is. De ezt a szimbolikus szférát formálja, alakítja a divaton kívül például a média, ha abban éppen oktatásügyről van szó. A nyilvánosság ezen formáival megerősíthetnek vagy megváltoztathatnak nézeteket. A mé-dia közvetít is az oktatásirányítók és az oktatás szereplői között. De álta-lános megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a médiának az élet szá-mos, szinte minden területére nagy hatása lehet, részben az említett közvetítői szerepénél fogva, részben a tömegek befolyásolása révén.

 A tanári szakmának is van önszabályozó hatása, ami valójában az okta-tás szabályozásában is ható tényező, annak körülhatárolt területén. A szakma él azzal a lehetőséggel, hogy fontos kérdésekben dönthet (pl.

tanulók felvételéről, értékeléséről vagy tankönyvek kiválasztásáról). Ez az önszabályozás olyan hatékony lehet, hogy az iskola, illetve a rendszer központi tanterv nélkül is képes működni. Erre a 90-es években Magya-rországon is volt példa. A szakmai önszabályozás úgy tud működni, hogy megalkotja és használja a maga szakmai normáit, és bár azok betartá-sát nincs joga hatóságilag ellenőrizni, de informális ítéletével a szakmán belül érvényt szerez azoknak. Mindehhez azonban előfeltételekre van szükség, egyebek közt arra, hogy a szakmán belüli kommunikáció ma-gas szintet érjen el, és a hálózatépítés is eredményes legyen. Ha ezt megerősíti a társadalom által közvetített elismertség, tekintély, akkor az önszabályozás fontos tényezővé válhat. Ehhez járul még egy feltétel, hogy tudniillik ezt a közös kultúrát és nyelvet nemcsak megteremteni, hanem elfogadni, elfogadtatni is kell.

 Az oktatási rendszerbe be lehet avatkozni azzal is, hogy fejlesztést al-kalmaznak. Például bizonyos fontosnak tartott programok, innovációk olyan módon történő propagálásával, hogy hozzájuk pénzeket rendel-nek, s ezáltal képesek szabályozó funkciót betölteni. A fejlesztés akkor tudja a rendszert befolyásolni, hogy ha a szabadon bekapcsolódókat

előnyhöz juttatja. Ezt fejlesztést innovációs alapokra bízzák (nálunk a KOMA). A fejlesztésbe bekapcsolódni, ezáltal előnyhöz jutni pályázatok útján lehetséges. A fejlesztés elterjedése pedig rendszerbeni változást hozhat létre. A fejlesztések nem a rendszerek egészét, hanem azok részterületeit érintik, azokban hatnak, de mert a fejlesztéshez magas szintű és speciális szakértelem szükséges, a fejlesztés által az oktatásbe-li szakmai csoportok jutnak alakító pozícióba. A szabályozó mechaniz-musokra is érvényes az a megállapítás, amit a funkciókról mondtunk, miszerint egymást gyengítő vagy egymást erősítő viszonyban is állhat-nak. A cél eléréséhez a változtatandó területhez alkalmas mechaniz-must kell találni. Valójában a rendszer befolyásolására egyszerre nem egy, hanem több eszközt alkalmaznak, komplex módon.

1. A magyar pedagógus-továbbképzési rendszer szabályozási mechanizmusa a 90-es évek végén A rendszer szabályozási jellemzői Az alkalmazott szabályozási

eszköz Garantált finanszírozás az állami

költségve-tésből (az önkormányzatoknak nyújtott támogatás meghatározott százalékában meghatározva).

Jogi szabályozás

A garantált támogatás döntő részét nor-matív módon az iskolákhoz juttatják el.

Jogi szabályozás, finanszírozás Az állami támogatást az iskolák a saját

pedagógiai programjukhoz illeszkedő in-tézményi szintű továbbképzési terv alap-ján használhatják fel.

Jogi szabályozás

Az egyes pedagógust érdekeltté teszik abban, hogy továbbképzésen vegyen részt (kötelezőség, előmeneteli előnyök).

Finanszírozás/érdekeltség, szakmai önszabályozás Az állami támogatást az iskolák csak az

állam által akkreditált képzők ugyancsak akkreditált programjaira fordíthatják.

Szakmai önszabályozás

A képzési kínálat megteremtésébe vala-mennyi potenciális programkínáló belép-het, kialakul a képzés kínálati piaca.

Finanszírozás/érdekeltség, szakmai önszabályozás Országos szakmai módszertani központot

hoznak létre a rendszer koordinálása és fejlesztése érdekében.

Szakmai önszabályozás

(Halász Gábor nyomán)

9. ábra: A szabályozási formák kapcsolata (Halász Gábor nyomán)