A képzés módszerei

A felnőttkori tanulás szempontjából kiemelkedő szerepe van pszichikus funkciók működésének. A felnőttképzés során építeni kell a már meglévő is-meretekre és élettapasztalatokra is. Az új ismeretek megszerzése egyrészt szolgálhatja az eredeti foglalkozáshoz szükséges ismeretek kibővítését, korsze-rűsítését, de az sem ritka, hogy az eredeti szakmától teljesen független tevé-kenységeket szeretnének a jelentkezők megismerni, esetleg elhelyezkedési esélyüket növelendő, új szakképesítés megszerzését tűzik célul.

A tananyagnak, a módszereknek, a munkaformáknak meg kell felelniük a képzés céljának, a tartalmi összefoglalónak, valamint a tartalmi követelmé-nyeknek.

A tananyag készítésénél több probléma is felmerül. Ilyenek például bizo-nyos:

 ismeretelméleti kérdések (mit, milyen arányban tartalmazzon a tan-anyag),

 pedagógiai kérdések (több tanuláselméleti kérdés közül melyik legyen az irányadó),

 didaktikai kérdések (hogyan akarjuk tanítani, koncepciók, kapcsolódá-sok),

 eszközválasztási kérdések (milyen eszközt, milyen médiát alkalmaz-zunk).

Ez utóbbival ugyanis a képzésben résztvevőknek küldendő „üzenet kezelé-sét” befolyásoljuk. Hogy milyen médiumot alkalmazunk, azt elsősorban az okta-tási terv határozza meg. Ki kell választani, hogy mi felel meg legjobban a célnak, a tartalomnak, a célcsoportnak és többek között az anyagi feltételeknek is. Látni kell, hogy biztosítható-e az eszközök optimális használata a résztvevők által, rendelkeznek-e az alkalmazásukhoz szükséges ismeretekkel, tanulási szokások-kal.

A képzés módszereinek kiválasztásakor szem előtt kell tartani az önálló ta-nulásra való alkalmazás lehetőségét. Az alábbi szempontok segítenek a mód-szertani elvek betartásában.

A nyomtatott tananyag

A nyomtatott tananyagok leggyakrabban könyv formájában jelennek meg, azonban előfordulhatnak más formában is (pl. kódokkal ellátott dosszié). A 90-es évekig túlnyomórészt a nyomtatásban jelentek meg a távoktatási anyagok, és ma is jelentős számban készülnek. A nyomtatott tananyag pozitívumai, hogy:

 könnyen elérhető, könnyen gyártható,

 aránylag kis formátumú, könnyen használható,

 gyorsan olvasható (kb. 3× gyorsabb az elmondott szövegnél),

 rugalmasan kezelhető,

 tradicionális,

 olcsó.

Mindemellett vannak negatívumai is. Mégpedig:

 lineáris jellegű (azonban kapcsos füzeteknél változtatható a sorrend),

 érzékeny a társadalmi-kulturális különbségekre (ma többet néznek TV-t az emberek, mint könyvet olvasnak),

 kevésbé interaktív, nincs kétoldalú kommunikáció,

 korlátozott módon oldja meg a távvezérlést (pl. önellenőrző tesztek).

A nyomtatott tananyagoknak három fő csoportja van:

 tanulási útmutató (a hagyományos képzésben: pl. a kurzusterv),

 tanítási céllal készült szövegek (az előadás és a kötelező olvasmányok),

 tanulásra szánt szövegek (vita, szeminárium, gyakorlati vagy műhelyfog-lalkozás).

A tanulási útmutató

Tartalmazza a tanuláshoz szükséges forrásokat, a követendő munkamene-tet, segít elkészíteni a munkatervet, segít a tanulás szervezésében, értékelésé-ben. Terjedelme változó lehet, általában a képzés elején hosszabb, később már egy oldalas is elég lehet.

A tanulásra (elsajátításra) szánt szövegek jellemzői

A kurzus anyagát, tartalmát foglalja magába. Terjedelmét tekintve ez a legbővebb. Aktivizálják, gyakorlásra késztetik a hallgatót. Amennyiben hagyo-mányos és nem távoktatásra felkészített könyvet használnak erre a célra, tanu-lási útmutatóval kell kiegészíteni. Megjelenési formája alapján többféle is léte-zik, leggyakrabban az alábbiakkal találkozunk: tankönyv, dosszié, füzet, munkafüzet, feladatgyűjtemény, segédanyag, szöveggyűjtemény, cikkgyűjte-mény, tesztek, módszertani leírások, bibliográfiák, térképek, rajzok, fényképek stb.

A nyomtatott tananyag szerkezeti elemei

Célszerű a nyomtatott tananyagokat az alábbi szerkezeti elemek figyelem-bevételével elkészíteni. Így nagymértékben megkönnyíthetjük azok használatát, és az anyag megértését is elősegíthetjük.

 tartalomjegyzék (pontos, számozott, látszik benne a tartalmi összefüg-gésrendszer);

 tanulási útmutató (mi a kurzus célja, milyen tanulási módszereket al-kalmazzon a képzésben résztvevő);

 tanulási témák feldolgozása (ez a tananyag tulajdonképpeni feldolgozá-sa, pedagógiailag strukturált szöveg);

 feladatrendszer (kérdések, tesztek);

 összefoglalás;

 egyéb elemek.

40. ábra: A nyomtatott tananyag szerkezeti elemei A szöveg pedagógiai szerkesztése

Elsősorban a tudástartalomtól, a célcsoporttól és a pedagógiai eljárástól függenek a beépített módszerek. A formai megjelenítéssel azonban hangsú-lyozhatjuk azokat, egyszerűsíthetjük a tananyag használatát. Ezt a tipográfia különböző elemeivel tehetjük meg a legkönnyebben.

A hagyományos szöveget általában egy hasábba tördelik, és csak a címso-rok tagolják. A nyitott képzési anyagoknál gyakran használunk többhasábos szerkesztést, és így külön kezelhető a szöveg, külön bizonyos példák, esetleg kérdések, feladatok, amelyek ugyanarra a tartalomra vonatkoznak. A tagolás mellett különféle tipográfiai jelekkel kiemelhetünk részeket, bizonyos grafikai megoldásokkal hangsúlyosabbá tehetünk bizonyos információkat. Folyamato-san irányítani kell a képzésben résztvevők figyelmét, amelyre az előbbi eszközök használhatóak.

A képzés (kurzus) tartalma valamilyen időbeosztásban realizálódik. Egy komplex kurzus esetében több tananyagot is el kell sajátítani a képzésben részt vevőknek egy adott időintervallumban. Így ajánlatos úgy tervezni a tananyago-kat, hogy annyi tanulási egységet (leckét, fejezetet) tartalmazzanak, ahány hétig

tart a képzés. Minden tanulási egységben a tényanyagközlésen belül további elemek szükségesek:

 a tananyag megértését könnyítő példák;

 a tananyag megértését tartalmazó önellenőrző kérdések, amelyekre adott válaszainak helyességét a tanulási útmutató végén lévő megoldá-sok segítségével ellenőrizheti;

 a megértést segítő más médiaforrások (videó, multimédia CD, internet);

 a feladatok, amelyek megoldását önellenőrzéssel vagy konzultációkon értékeljük;

 a tananyag kifejtését segítő definíciók és fontos tudnivalók.

Munkaformák

A kooperatív tanulás során a résztvevők/hallgatók a tananyag nagy részét maguktól, kis csoportokban sajátítják el az oktató segítségével. A foglalkozások hangulata derűs, a diákok egymást segítve tanulnak, aktív résztvevői a tanulási folyamatoknak. Az oktatónak olyan helyzeteket kell létrehoznia, hogy a hallga-tók érezzék, szükségük van egymásra ahhoz, hogy saját maguk eredményt érje-nek el, ugyanakkor a csoport kitűzött feladatait is teljesítsék. Ez az attitűd fej-leszthető:

 közös cél kitűzésével,

 feladatok szétosztása révén,

 a csoport tagjai között az anyagok, források, információk megosztásá-val,

 a tevékenység szétosztása által,

 megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzésével,

 a közös elismerés felkínálásával.

A projektmódszer tulajdonképpen egy olyan sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a prob-léma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek feltárása, amely az adott problémához kapcsolódik. Ez nemcsak tanulási techni-ka, hanem a személyiségfejlesztésnek nagyon hatékony eszköze is lehet. A kivi-telezés egyrészt kollektív, mert egy csoport/közösség sokféle megközelítéséből, tapasztalatából, munkájából születik meg az eredmény. Másrészt egyéni, hiszen mindenki saját érdeklődése, tempója, tehetsége szerint veszi ki részét a közös munkából. A közös munka során az együttműködésé a fő szerep, a felelősség-vállalás, a kommunikációs és informatikai készségek fejlődése a tevékenység

közben mind hozzájárulhatnak a hallgatók munkaerőpiacon való sikeres érvé-nyesüléséhez.

41. ábra: A kooperatív tanulásszervezés alapelvei A projektoktatás metodikai lépései:

 a feladatok, a témák meghatározása, melyek kapcsolatban állnak vala-milyen konkrét helyzettel, a mindennapi élettel, a résztvevők érdeklő-désével;

 tervezés, vagyis a folyamat alakítása, az egymásra épülő lépések meg-beszélése;

 kivitelezés, a cselekvő együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, valamint a közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása; fontos a különböző tantárgyi ismeretek integrációja az összefüggések felismerésére irányuló gondolkodás fejlesztése érde-kében;

 felülvizsgálat, a munkafolyamat és az elkészült alkotások csoportszintű értékelése; az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása;

 továbbfejlesztés a felvetődő kérdések, az értékelés fényében, a további feladatok, esetleg új projektek kidolgozása.

8.2.4 A képzés személyi és tárgyi feltételei,