A Közoktatás Minőségért Díj (KMD)

A Közoktatás Minőségért Díj (KMD) önértékelési modellje a világon széles körben elterjedt minőség- és szervezetfejlesztési módszeren, az EFQM Kiváló-ság Modell szerinti önértékelésen alapuló, a közoktatási intézmények kiválósá-gának megítélésére szolgáló modell. A modell értelmezése és az intézményi önértékelés módszerének elsajátítása új típusú feladatot jelent az intézmény számára, amely a többszöri alkalmazás során intézményi rutinfeladatává válhat.

A Nemzeti Minőségi Díj modellhez hasonlóan a KMD is két nagy területet határoz meg: adottságokat és eredményeket. Az adottságok arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri el az eredményeit. Az intézmény mérje fel, hogy milyen adottságokkal rendelkezik, milyen lehetőségei vannak a megadott területeken. Az eredményeknél azt kell felmérni, hogy az adottságok felhaszná-lásával milyen eredményeket értek el, ezek mennyire felelnek meg a partnerek elvárásainak (a munkatársak és a többi partner véleménye alapján), és ezek alapján meghatározható, hol van szükség fejlesztésre.

A KMD modell első öt kritériuma az adottságokhoz tartozik, azaz az intéz-mény működését öt vizsgálandó területre osztja fel, amelyek lefedik a teljes tevékenységét. Az adottságoknak azt kell bemutatniuk, hogy az intézmény ho-gyan éri el eredményeit, milyen módszereket alkalmaz a vezetés az erőforrások és a folyamatok irányítására, továbbá hogy a módszerek mennyire megfelelőek, és mennyire váltak a napi működés részévé.

A modell további négy kritériuma az eredményekhez tartozik, és azt kell bemutatni, hogy az intézmény milyen eredményeket ért el a partnerek, és ki-emelten a munkatársak elégedettsége, az oktatás-nevelés, az intézmény mű-ködtetése, és a társadalomra gyakorolt hatás terén.

Az intézmény adottságainak értékelése Vezetés

A vezetés meghatározó, mivel minden tevékenység kapcsolatban van a ve-zetéssel. A vezetés személyes szerepvállalását kell bemutatni a küldetés, a jö-vőkép kialakításában és megvalósításában. Azt kell bemutatni, hogy a vezetés mennyire elkötelezett a minőségirányítás iránt, hogyan működik együtt a

part-nerekkel, hogyan ismeri el a munkatársaik teljesítményét, hogyan támogatja a folyamatos fejlesztést. Nemcsak a vezetés részvétele, felelősségének és felada-tainak a bemutatása lényeges, hanem a viselkedése és példamutatása is a TQM kultúra kialakításában. Be kell mutatni továbbá, hogy milyen az intézmény szer-vezeti felépítése és belső működése, és ezek hogyan segítik elő az irányítását és működését, valamint milyen az irányítási és döntéshozatali rendszer működése.

21. ábra: A KMD modell kritérium rendszere 2. Stratégia

Hogyan érvényesülnek a fontos információk, a partneri elvárások, a műkö-dés értékelési adatai az intézmény irányításában, hogyan és milyen informáci-ók alapján alakítja ki az intézmény a küldetését és stratégiáját, hogyan ismer-teti meg és valósítja meg a stratégiáját és fejlesztési terveit, valamint hogyan alkalmazza a PDCA logikát a stratégia és a fejlesztési tervek aktualizálásánál.

3. Emberi erőforrások

Az intézmény belső működési rendjének a biztosításáról szól. Hogyan va-lósítják meg az emberi erőforrások biztosítását és fejlesztését, a dolgozók ké-pességeinek kibontakoztatását, valamint a dolgozók bevonását, felhatalmazását és elkötelezetté tevését a folyamatos fejlesztés iránt. Fontos a vezetés és a dolgozók közötti megegyezés megvalósításának bemutatása a célok

teljesítésé-ben való közreműködésre, és a munkatársakról való gondoskodás. Be kell mu-tatni továbbá a belső kommunikáció rendszerét.

4. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások

Be kell mutatni a közvetett partnerkapcsolatok irányítását (azonosítás, igény-elégedettségmérés). Az oktatási-nevelési módszertan és eszköztár kialakí-tását, fejlesztését, az erőforrások – ingatlanok, berendezések, eszközök, infor-máció és tudás, pénzforrások – biztosítását és hatékony felhasználását (a hang-súly a hatékonyságon van!), beleértve az információk érvényességét, biztonságát és eljuttatását a megfelelő helyre. Be kell mutatni továbbá az okta-tási, kutatási és szolgáltatási technológiák, továbbá a szellemi tulajdon kezelé-sét, valamint a partneri kapcsolatok kiépítését a cégekkel (szakmai gyakorlatok, állásbörzék), az előző és következő oktatási intézményekkel, a fenntartóval stb.

5. Folyamatok

Hogyan végzik a fő folyamatok – oktatás-nevelés folyamatai, tananyagfej-lesztés, hallgatók felvétele, értékelése, a partnerek igényeinek és elégedettsé-gének felmérése stb. –, valamint az egyéb támogató folyamatok meghatározá-sát, szabályozását és folyamatos fejlesztését.

Eredmények értékelése

6. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények A partnerek – tanulók, szülők, fenntartó, előző és következő oktatási in-tézmények, munkaerőpiac stb. – hogyan értékelik az intézmény tevékenysé-gét, milyen véleményt alakítottak ki róla, a felmérések eredményeinek és azok trendjének, illetve az intézmény céljaival és más intézmények hasonló adataival való összehasonlításának, továbbá annak bemutatása, hogy mit tesz az intéz-mény a partnerek elégedettségének biztosítására.

7. A munkatársakkal kapcsolatos eredmények

A munkatársak elégedettsége terén elért eredmények és azok trendjének, illetve az intézmény céljaival és más intézmények hasonló adataival való össze-hasonlításának, továbbá annak bemutatása, hogy mit tesz az intézmény a dol-gozók elégedettségének biztosítására.

8. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények

Az intézmény környezetre és társadalomra gyakorolt hatását kell bemu-tatni, valamint a környezet véleményét az intézmény működéséről. Továbbá

annak bemutatása, hogy mit tesz az intézmény a helyi és országos közösség szükségleteinek és elvárásainak kielégítésére.

9. Kulcsfontosságú eredmények

Milyen eredményeket ért el az intézmény előre tervezett céljaival, telje-sítményével és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel ösz-szehasonlítva, és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. Az in-tézmény működésének és szakmai munkájának eredményeit és kulcsfontosságú mutatóit kell bemutatni az intézmény pedagógiai/nevelési programjából fakadó oktatási-nevelési feladatokra, valamint az intézmény stratégiájából adódó ki-emelt célokra vonatkozóan. (Például ilyenek lehetnek a képzési kínálat, az in-tézmény keresettsége, nyomon követés, beválás a következő oktatási intéz-ményben vagy a munkaerőpiacon. A sikeres tanulók részaránya a felvettekhez képest, a továbbtanulásban sikeresen résztvevők aránya, a dolgozók és hallga-tók arányszámai, a tanulói részvétel és jelenlét mutatói, részvételi arány a dol-gozók továbbképzési programjaiban. A munkatársak szakmai eredményei, pub-likációi, a sikeres pályázatok adatai, a tehetséggondozási és felzárkóztató programok eredményei, a költségelemzések adatai, az intézmény piaci tevé-kenységei, szolgáltatásai és azok részaránya az oktatás és fejlesztés finanszíro-zásában.)