A továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes

Az akkreditációs vizsgálat középpontjában a program részletes tematikája áll. Ennek a fejezetnek kell tartalmaznia mindazokat az információkat, melyek alapján a program megvalósíthatósága megítélhető. A részletes tematika szer-zői jogi védelem alá tartozik, ezért sem a PAT, sem az OH, sem az EMMI nem hozhatja semmilyen formában nyilvánosságra a kérelemnek ezt a részét, és nem használhatja fel ezeket (névtelen értékelő elemzéseken kívül) a program-alapító írásbeli engedélye nélkül. A kérelmek vizsgálata és tárolása a titokvé-delmi szabályok betartása mellett történik. A jogi védelem lehetővé teszi, hogy a programalapító valódi tulajdonosként rendelkezzen programjával. Dönthet arról, hogy programját az általa szabott feltételek mellett átadja megvalósításra más indító részére, illetve saját felelősségére minőségbiztosítási eljárásai alap-ján javítja.

A program részletes leírása

Ez az akkreditációra beadott továbbképzési program egyik legfontosabb része. A program részletes tematikáját egy táblázat szerkezete szerint kell elké-szíteni. A tematikai egységek számát – a program sajátosságai alapján – a prog-ramalapító határozza meg. A táblázat első oszlopa a tematikai egységek logikai egymásra épülésének áttekintését, vízszintes sorai pedig a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálatát teszik lehetővé. Az egyes részeken belül egyértelműen meg kell jeleníteni az alkalmazott munkaformákat, a segédeszközöket, az elle-nőrzés gyakoriságát és módját, az értékelés szempontjait, az elméleti és gyakor-lati foglalkozások óraszámát.

35. ábra: A program részletes leírása 1

Az önálló tematikai egységek egymásra épülése adja meg a program mene-tét. A tematikai egység tartalmi és módszertani felépítése, óraszáma a prog-ram sajátosságaitól függ. A tartalmi kifejtésnél a választott résztémák és altémák a program szakmai tartalmát megjelenítő részegységek halmazait és részhalmazait jelentik. A résztémák és altémák meghatározásának és kifejtésé-nek a program szakmai logikája mentén kell történnie, oly módon, hogy ebből egy kívülálló számára is világossá váljon a szakmai tartalom minden fontos ele-me. A témakörök címszerinti felsorolásán túl, a legkisebb tematikai egység rö-vid tartalmi leírását is meg kell tenni. Amennyiben a tematikai egységek csak résztémákból állnak, a résztémákat meg kell nevezni, és ki is kell fejteni.

Elkerülendő hibák:

 A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése, az egyes részté-mák/altémák tartalmi kifejtése túl általános, ezért a program tartalma nem egyértelmű.

 A program tematikai egységeinek résztémái tagolatlanok, nem különít-hető el egyértelműen a tematikai egység, a résztéma, illetve az altéma.

 A szóban forgó egységeknek nem egyértelmű a logikai kapcsolata.

A módszerek és munkaformák megnevezésének az a célja, hogy a résztve-vők tanulását segítse, az aktív tanulás eszközeit használja, valamint az adott téma legoptimálisabb feldolgozási módját tegye lehetővé. A továbbképzési cél teljesülésében a módszernek is meghatározó szerepe van. A módszerek meg-nevezésekor olyan eljárásokat kell bemutatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a továbbképzés résztvevői képesek legyenek teljesíteni a tartalmi követelménye-ket, s azáltal elérhető legyen a továbbképzés célja is. A program alapítója fo-galmazza meg a témák feldolgozásának módszereit és munkaformáit. Tekintve, hogy a tematikai egységeken belül más-más munkaforma és módszer lehetsé-ges, ezeket a résztémákhoz/altémákhoz rendelten szükséges feltüntetni.

Elkerülendő hibák:

 A módszer, munkaforma meghatározása túl általános.

 A tematikai egységek kifejtéséhez nem illeszkednek a módszerek, mun-kaformák.

 A módszerek, munkaformák nem állnak összhangban a feltüntetett csoportlétszámmal, a használt tárgyi eszközökkel és taneszközökkel.

 Az ajánlott módszerekkel nem biztosítható a továbbképzés tartalmi kö-vetelményeinek teljesítése.

Azokat a konkrét taneszközöket és segédeszközöket is számba kell venni, amelyeket az adott témához kapcsolódóan használni kell, és amelynek segítsé-gével a feltüntetett módszerek és munkaformák kivitelezhetőek. Az ismeret-hordozók, tananyagok, segédeszközök, taneszközök, egyéb tárgyi eszközök felsorolása akkor tekinthető egyértelműnek, ha a tartalomra utaló meghatáro-zás vagy jellemzés is kifejtett.

Elkerülendő hibák:

 A taneszköz meghatározása túl általános, pl. fóliasorozat előírása ese-tén nincs megadva annak tartalma.

 A módszerek, munkaformák és a tananyagok, segédeszközök logikai kapcsolata nem egyértelmű.

 Nem jelöl meg megfelelő információhordozót a 3.3. pontban meghatá-rozott eszközhöz.

A tematikai egységekhez rendelhető ellenőrzési módok és a hozzájuk tar-tozó értékelési szempontok szerepe az, hogy mind a résztvevőknek, mind a képzőnek időben visszacsatolást adjon a továbbképzés eredményességéről, a követelmények várható teljesüléséről. E két oszlopot együttesen kell kezelni. Ha az adott tematikai egységnél megjelöli az ellenőrzés módját, abban az esetben a hozzá tartozó értékelési szempontokat is határozza meg. Amennyiben a

prog-ramalapító úgy ítéli meg, hogy valamelyik tematikai egység esetében nem kíván élni ellenőrzéssel, azt egyértelműen jelezni szükséges.

Elkerülendő hibák:

 Az ellenőrzés módjai nem kidolgozottak.

 Az ellenőrzés értékelési szempontjai nem egyértelműek, nem kidolgo-zottak vagy ellentmondásban vannak egymással.

Az elmélet és a gyakorlat óraszámait külön oszlopban kell feltüntetni oly módon, hogy logikailag kapcsolódjon a már meghatározott módszerekhez, munkaformákhoz, tevékenységekhez.

Elkerülendő hibák:

 A megadott időkeretek nem harmonizálnak az adott tematikai egység tartalmával.

 A program rövid tartalmi összefoglalása nem felel meg a program rész-letes leírásában található időkereteknek.

 Az elméleti és gyakorlati óraszámok nem állnak összhangban a módsze-rekkel, munkaformákkal.

36. ábra: A program részletes leírása 2

A program részletes leírásában azt is pontosan meg kell határoznunk, hogy mennyi a hallgatók kötelező részvételének minimális százaléka (megállapíthat-juk a hiányzás maximális mértékét), és meghatározhat(megállapíthat-juk, milyen egyéb

feltéte-leket kell teljesíteniük (pl. hospitálás, terepgyakorlaton való részvétel, írásbeli dolgozat beadása határidőre stb.). Ugyancsak itt szükséges kifejteni azt is, hogy a tematikai egységenként való értékelés és a záró értékelés milyen szerepet játszik a tanúsítvány kiadásában

Elkerülendő hibák:

 A formai követelmények megfogalmazása nem egyértelmű.

 Túl alacsony a minimális részvételi kötelezettség.

 A tartalmi követelmények teljesítése és a formai követelmények előírá-sai logikailag ellentmondanak egymásnak.

A program alapítónak el kell különítenie a kötelező és az ajánlott irodal-mat. Közölni kell a pontos könyvészeti adatokat: szerző(k), szerkesztő, cím, kia-dó, helység, évszám és az elolvasandó rész terjedelme. Egyértelműen fel kell tüntetni és indokolni, ha nem rendelhető szakirodalom a továbbképzéshez (pl.

készségfejlesztő tréning). A kötelező szakirodalom meghatározásánál meg kell nevezni azt az előírt (kötelezően feldolgozandó) irodalmat, amely biztosítja a továbbképzés tartalmi követelményeinek teljesítését. Nagy terjedelmű kötelező irodalom esetén, enciklopédia jellegű könyveknél az adatok között fel kell sora-koztatni a könyv megfelelő fejezeteit, illetve oldalszámokkal behatárolt részeit.

Elkerülendő hibák:

 Az alapító nem ad meg pontos könyvészeti adatokat (kiadás éve, kiadó megnevezése, helység, szerző(k), cím, terjedelem).

 Az alapító olyan kötelező szakirodalmat jelöl meg, amely nyilvánvalóan nem elérhető; kivételt képez, ha a programalapító pontos útbaigazítást ad ezek beszerezhetőségéről, illetve az alapító vállalja ezek rendelke-zésre bocsátását.

 A kötelező szakirodalom a követelmények teljesítéséhez képest arány-talan mennyiségű (túl sok, túl kevés).

A személyi feltételeket a tematikai egységekhez és/vagy az adott egység-hez tartozó munkamódszerekegység-hez kell hozzárendelni. Itt határozhatjuk meg, hogy a továbbképzés célja, tartalma, követelményei, módszerei milyen kompe-tenciájú képzőkkel, illetve segítő közreműködőkkel valósítható meg eredmé-nyesen. A kidolgozás akkor megfelelő, ha meghatározza a továbbképzés leveze-téséhez szükséges hozzáértés feltételeit: a végzettséget (pl. egyetem, főiskola), képzettséget (pl. biológia szakos tanár, pszichológus), szakterületet (pl. környe-zetvédelem, vezetőképzés) és a szükséges gyakorlati tapasztalatot (pl. felnőtt-oktatási gyakorlat, csoportvezetői, tréneri, szupervízori gyakorlat; tréning jelle-gű továbbképzés esetében legalább 3 éves tréningvezetői gyakorlat vagy 5 dokumentáltan megtartott tréning). A további közreműködők (laboráns,

rend-szergazda, technikus, társtréner, asszisztens stb.) képzettségét és feladatait is szükséges megadnunk.

37. ábra: Személyi feltételek 1 Elkerülendő hibák:

 Az alapító a személyi feltételek részletezése helyett konkrét neveket ír be.

 A tematikában megfogalmazott tartalmi területeket a személyi feltéte-lek nem fedik le teljes mértékben.

 Az oktatókkal, képzőkkel, trénerekkel és a továbbképzés egyéb techni-kai közreműködőivel szemben elvárt szakmai, képzettségi és gyakorlati követelmények meghatározása hiányos és/vagy pontatlan.

38. ábra: Személyi feltételek 2

A tárgyi feltételeket, eszközöket úgy kell meghatározni, hogy illeszkedje-nek a továbbképzés céljához, tartalmához, követelményeihez, módszereihez

stb., és egyben a szükséges és az elégséges feltételeket egyaránt biztosítsa a továbbképzés eredményes szervezéséhez.

7.2.6 Minőségbiztosítási kötelezettségek és