A jövő oktatási rendszerei

A jelen oktatási rendszerének vizsgálataihoz kellett a múltbeli állapotok-ra való visszatekintés is. Mind a múlt, mind a jelen tudományos állapotának tudományos leírása arra irányul, hogy az elméleti ismeretekkel felvértezetten igazíthassunk az oktatás gyakorlatán. Az, hogy a változtatások – különösen a 80-as, 90-es évektől kezdődőek – mit eredményeznek, vagyis hogy várhatóan mi-lyen lesz az oktatás, azt a szaktudomány prognosztizálni akarja. A feltárt hatá-sokból tendenciákat, a tendenciákból pedig modelleket képeznek.

A hat forgatókönyv összeállításához öt rendszerformáló viszonyt vizsgál-tak, ezek a következők:

 Hogyan alakul a kulturális és politikai környezet?

 Mit vár el a társadalom az oktatástól?

 Hogyan képes a társadalom egészében és a politikai elit valóságosan, ténylegesen alakítani a rendszert?

 Mennyire lesz fontos a társadalom értékrendszerében a tanulás?

 Az emberek elégedettek lesznek-e azokkal a formákkal, amelyeket a jö-vőbeni rendszer kínál?

Persze nehéz megjósolni, de még akár helyesen feltételezni is az oktatás jellemző változásait, különösen azért, mert más nagyrendszerek változásait is figyelembe kellene venni, de az oktatásirányításra szűkítve a kérdést, meghatá-rozó tényező lesz az is, hogy mennyire lesz stabil a társadalmi-politikai helyzet, aminek következtében a politikai elit dolgozhat. Szükség lesz-e a rövidtávú és népszerűséget hozó intézkedésekre, vagy egy hosszú távú tervezés koncepciója uralja majd a rendszert.

Az oktatás céljainak és funkcióinak alakulása

Nem tudjuk, hogy a jövő társadalma a célok és funkciók közül melyeket tekinti majd fontosabbnak, kiemelendőnek. E viszonyról gondolkodva is sok ellentétpár állítható fel. Egy-kettő közülük: a tudományos és szakmai ismeretek vagy inkább a nemzeti, vallási értékek szabják-e meg az oktatás tartalmát; az oktatásban a minőségfejlesztésre lesz-e inkább igény vagy arra, hogy a rend-szerből kiesőket, a rendszerben gyengén teljesítőket hozzák helyzetbe.

Az oktatás szervezeti és szerkezeti viszonyainak alakulása

A modellkészítő ez esetben is ellentétpárokban gondolkozik. Milyen tanu-lásszervezési formák uralkodnak majd: marad-e az osztálykeretben zajló

ha-gyományos tanórarendszer vagy az egyéni sajátosságokat tekintik majd a tanu-lásszervezés formáló elvnek?

Folytatódik-e az informatikai és telekommunikációs eszközök térhódítá-sa? Az oktatásban erősödik-e a társadalmi igény arra, hogy az iskola az oktatá-son kívül mind nagyobb mértékben elégítsen ki olyan igényeket, amelyek ko-rábban nem tartoztak működési körébe.

Az oktatás feletti ellenőrzés és befolyásolás alakulása

Egy országban az oktatás feletti legfelsőbb ellenőrzést és befolyásolást nevezzük nemzetinek, de létezik nemzetek feletti ellenőrzés és befolyásolás is, ami harmonizálhat a nemzetivel, de ellentétbe is kerülhet vele. Utaltunk rá, hogy napjainkban nőtt a nemzetek feletti szint szerepe. Kérdés, folytatódik-e ez a jövőben. (Itt nemcsak programok hirdetéséről, pénzelésről van szó, hanem sokkal inkább a nagy nemzetközi átvilágítások hatásáról, aminek következtében az oktatási rendszer irányítói beavatkoznak az oktatásba.)

Végül viszonyszempont, hogy hogyan alakul a tanári szakma helyzete.

Mennyire lesz zárt, mennyire nyitott a szakma. Csak speciálisan képzett szak-emberek, tanárok végzik-e döntően az oktatást, vagy a szakmán kívüli képzett-séggel rendelkezők is jelentősebb szerephez jutnak majd.

A célok és funkciók jövőbeni alakulását vizsgálva többé-kevésbé esetlege-sen választottunk a lehetséges ellentétpárok közül. Pontosabban nem mi, ha-nem a modellt felállító szakemberek. Könnyen elgondolható tehát, hogy a jövőt firtató megközelítésekből, forgatókönyvekből elvileg nagyon sokféle lehet. Úgy tűnhet, hogy e túlzottan spekulatív-logikus jelleg a tudományosság ellenében hat. A forgatókönyveknek azonban sajátosságuknál fogva nem egzaktnak kell lenniük, hanem a társadalomtudományi vizsgálatok alapján feltárt jelen hely-zetből kell valószínűsíthetőbb variánsokat felállítaniuk.

Az első forgatókönyv azon a feltételezésen alapszik, hogy a hagyományos iskolarendszer tovább él. A társadalomnak megfelel az adott forma, és nem igényli az iskolarendszer lényegi átfogó megváltoztatását. Az iskolák bürokrati-kus szabályozottsága fennmarad. A munkakörök betöltéséhez az oktatásban megszerezhető végzettségek kellenek. Ehhez az iskola a szokásos módon tan-tervekben rendel tartalmakat. Az iskolák igyekeznek megőrizni e jelenlegi arcu-latukat, szerkezeti és szervezeti rendszerüket óvni.

Az iskolák feletti ellenőrzésben a nemzeti szint elsőbbséget élvez a nemze-tek felettivel szemben. Az egész forgatókönyv arra a társadalmi reflexióra épít, hogy az emberek alapjában véve jónak, elfogadhatónak tartják az iskola ismert működését.

A második forgatókönyv is hasonló feltételezésen alapul, de számol azzal, hogy nagyobb a társadalmi elégedetlenség a hagyományos állapotokkal szemben. Ezért a piac előretörésére lát esélyt. A versenytől, a piaci szabályozás-tól várnak minőségi javulást. Megnő az iskolán kívüli oktatás szerepe. Nemcsak a finanszírozásban, hanem a rendszer más elemeiben is érvényesülnek a piac törvényei. A tudás, a képesítés felhasználhatósága lesz értékmérő. A verseny-helyzetben a tanári szakma polarizálódik: egyesek sikeresek, azaz keresettek lesznek, mások pedig nem.

A harmadik forgatókönyvben olyan jövőképet rajzolnak, amiben a lehet-séges jellemzők közül kiemelkedik az a társadalmi elvárás, amiben az iskola nagyobb részt vállalna a közösségi feladatok ellátásában, ezért az iskolai okta-tás felértékelődik, és a célmegjelölés következtében nő az iskola megbecsültsé-ge, ezzel összefüggésben a többfunkciós intézmények száma megnőhet. A tanári szakma elismertsége, anyagi és erkölcsi megbecsültsége nő, szerepük a helyi közösség életében szintén megnő.

A negyedik forgatókönyvben a domináns elem, hogy az iskolák tanulás-szervező jellegének megerősödését tételezi fel. Ennél a változatnál is fenn áll, hogy a társadalom megbecsülné az iskolát, hatékonyságot és minőséget várna el tőle. Az iskolának tudásátadásban eredményesnek kell lennie. Ha ez a válto-zat valósul meg a jövőben, akkor az eredményesség elérése céljából a standar-dok és az értékelés kitüntetett szerephez jutnának. A társadalom használja a formális végzettségeket, de a kompetenciák másféle igazolását is elfogadja.

Nőhetnek az egyenlőtlenségek ugyan, de az iskola nagyobb erővel száll szembe a kudarcból eredő leszakadással.

11. ábra: Az iskolák lehetséges jövőbeni céljai és funkciói

A tantervi szabályozás megmarad, de a társadalom arra ösztönzi az iskolá-kat, hogy használjanak egyénre szabott tanulási formákat is. A tudásátadás felértékelődése miatt a tanítás eredményességét megalapozó, elősegítő kutatá-sok szerepe szintén megnőhet. A tanárok ebben a változatban is megbecsült-ségnek örvendenek, ez anyagi körülményeik javításában is megmutatkozik. Az eredményesség, mint elérendő cél az innováció fogadására és arra készteti a szakmát, hogy fogékony legyen az újításokra. Ez a változat meghatározó elem-mé teszi az új technológiák elterjedésének követelelem-ményét. Ez is, mint az eddig említett elemek, bent van a jelenlegi rendszerben, de a forgatókönyv szerint hatása a jövőben lényegesen nagyobb lesz, ami az iskolával szembeni elégedet-lenségből fakad elsősorban, és mintegy kényszerűségből válik gyakorlattá az új technológia alkalmazása. Nem szűnik meg ugyan a hagyományos forma, de kedveltebbek lesznek a tanulás alternatív módozatai. Az állami iskolák mellett nagyobb igény lesz a magánoktatás igénybe vételére, és ezzel együtt az infor-matikai eszközök beépítésére a tanításba. Az említettek hatására növekszik a társadalmi egyenlőtlenség. Ez ugyan lehet a társadalom motorja, de ugyanakkor a társadalomnak ügyelnie kell arra is, hogy minél hatásosabban lépjen fel a leszakadók megsegítésére. Nemcsak magániskolákkal, hanem olyan alternatív oktatási intézményekkel is számolnak, amilyenek hasonlók a most működő te-leházakhoz vagy távoktatási központokhoz.

E forgatókönyv teljesülése esetén azzal is számolnak, hogy a nemzeti rend-szerek a nemzetközivel szemben háttérbe szorulnak. A hálózati oktatás áttörő sikerét jósolják annak minden előnyével és hátrányával. Ez a katasztrófa válto-zat, a hanyatlás bekövetkeztét jósolja, vizionálja. A társadalom az oktatással nagyon elégedetlen, jogosan, mert az oktatás színvonala alacsony, a rendszer-ben tanárhiány lép fel, mert romló munkakörülményeik miatt a tanárok töme-gesen hagyják el a pályát. Az oktatásirányítás ebben a helyzetben tervszerű beavatkozásra képtelen, csak a válság részleges elhárítását tudja megvalósítani.

A menekülés mindkét irányát kipróbálják: a hagyományos oktatást is erősíte-nék, és megpróbálnák bevezetni az alternatív megoldásokat is. Mindezek csak átmeneti és részleges eredményeket hozhatnak. A tanárhiány pótlására nem-csak magasan képzett szakembereket, hanem alacsonyabb végzettséggel ren-delkező munkatársakat is befogad a rendszer. Mindebből a hanyatlásból és zavarból a jobb pozícióba kerülő kisebb rétegek hasznot húzhatnak, az általános azonban a korrodálódás lesz.

Hangsúlyoztuk az előzőekben, hogy e feltételezések lazán kapcsolódnak a tudományos elemzésekhez. Mégis jelentőségük van az oktatáskutatásban, mert a ma működő hatások kigondolt csoportosításával a számításba vehető alterna-tívákat ismerhetjük meg. Ismeretük hozzájárul ahhoz, hogy megalapozottabb és hosszabb távon ható tervezésekbe fogjanak az oktatás irányítói.

3.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK

3.3.1 Összefoglalás

A tananyag tanulmányozása során megismerkedtünk az oktatási rendszer szabályozási területeivel, áttekintettük a rendszer szabályozó eszközeit és mec-hanizmusait.

Megismerkedtünk a szabályozási szintekkel, valamint röviden megvizsgál-tuk az oktatás szabályozásának az alakulását.

Vizsgáltuk, hogy a decentralizáció hatására hogyan módosul az állami sze-repvállalás, illetve milyen víziók vannak az oktatási rendszer jövőbeni alakulásá-ra vonatkozóan.

3.3.2 Önellenőrző kérdések

1. Ismertesse az oktatási rendszer szabályozásának területeit és funk-cióit!

2. A rendszer szabályozásának milyen eszközeit, típusait ismeri? Jelle-mezze ezeket!

3. Milyen szabályozási szinteket különböztethetünk meg az oktatási rendszerben?

4. Jellemezze az oktatásirányítás intézményrendszereit!

5. Ismertesse történetiségében az oktatás szabályozásának alakulását!

6. Mutassa be a decentralizációt és az állami szerep módosulását!

7. Vázolja fel a jövő oktatási rendszereit!

8. Ismertesse a jövő oktatási rendszereinek forgatókönyveit