• Nem Talált Eredményt

5. Lecke Minőségfejlesztés és minőségbiztosítás az

5.2.4 Önértékelés

Az önértékelés szervezetfejlesztési és vezetési eszköz az intézmény veze-tése számára a működés eredményességének növelése érdekében, valamint az intézmény működésének, elért eredményeinek és hiányosságainak önkritikus elemzése és értékelése egy adott időszakra vonatkozóan.

A minőségirányítási rendszer bevezetése előtt, az oktatás minden szintjén és bármelyik modell megvalósításának megkezdésekor, minden intézménynek el kell végeznie az önértékelését tetszőleges módszerrel, amely a számára legjobban megfelel. Leggyakoribb a SWOT elemzés, amely az erősségek, fejlesz-tendők, lehetőségek és veszélyek feltárásának eszköze. A cél azonban az, hogy minél előbb eljussunk a teljes működésre kiterjedő önértékeléshez. A minőség-fejlesztő tevékenység megkezdése előtt meg akarjuk tudni, hogy melyek az

erősségeink és fejlesztendőink, milyen erőforrásokkal rendelkezünk, milyen mértékben szabályozottak a folyamataink, mennyire elégedettek a partnereink stb. A minőségfejlesztő program során meg kell vizsgálnunk, hogy elértük-e a kitűzött célokat, kell-e módosítanunk a módszereinket, illetve meg kell tervez-nünk a szükséges beavatkozásokat és a további fejlesztéseket. Ezt az önértéke-lést helyzetfelmérésnek, állapotfelmérésnek nevezzük, melynek egyes elemei fellelhetők mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben. Azonban

 az értékelési elemek általában különállóan működnek, egy-egy adott célra koncentrálnak és sokszor nincsenek összehangolva, az intézmé-nyek gyakran nem vizsgálják a különböző területeken végzett értékelé-sek eredményeinek kapcsolatait;

 az értékelések általában nem vizsgálják az intézmény működésének egészét, és a működés időbeli alakulását, nem történik meg a tendenci-ák elemzése és az eredmények más, hasonló intézményekkel való ösz-szehasonlítása, az összehasonlításnak nincsenek szervezett keretei;

 az intézmények legtöbbször ösztönösen irányítják működésüket, és csak kevés esetben vizsgálják és elemzik az alkalmazott módszereik al-kalmasságát és az erőforrások felhasználásának hatékonyságát a céljaik megvalósításánál.

Az önértékelés megvalósítására többféle módszer lehetséges. Ezek egyike Nemzeti Minőségi Díj – NMD – (alapja az európai Kiválóság Modell), illetve adaptációi. Kritériumrendszerének alkalmazásához kapcsolódó legfontosabb eredmény az, hogy mélyreható, alapos értékelés segítségével bemutatja a szer-vezet helyzetét a vizsgált területeken, lehetővé teszi a szerszer-vezet fejlődésének figyelemmel kísérését, és objektív alapokra helyezi az intézmény erősségeinek és fejlesztendőinek meghatározását.

Az önértékelés módszerének meg kell felelnie az intézmény igényeinek, specialitásainak, alkalmas kell, hogy legyen az erősségek és a fejlesztendők meghatározására, lehetővé kell tennie a tényszerűséget. Az önértékelés megva-lósítása során alkalmazott eszközöket és módszereket is fejleszteni kell.

Az önértékelés akkor eredményes, ha felhasználható:

 a folyamatos fejlesztés elősegítésére azáltal, hogy segít az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek tényeken alapuló feltárásá-ban, mely alapján meghatározhatók az intézményi prioritások és fejlesz-tendő területek az elkövetkező időszakra,

 a fejlődés értékelésére, az adott területeken az előző időszakhoz képest,

 az intézményben alkalmazott jó gyakorlat azonosítására és terjesztésére,

 az intézmény működési területeinek és eredményeinek összehasonlítá-sára nemcsak az intézményen belül, hanem más szervezetekkel is,

 a finanszírozók informálására az oktatás, a kutatás és a közösség érde-keinek szolgálata érdekében végzett tevékenység minőségéről, és arról, hogyan szándékoznak ezeket javítani,

 információ nyújtására a stratégiai tervezéshez, fejlesztéséhez, valamint a Minőségirányítási Program (MIP) elkészítéséhez és megvalósításához,

 információ nyújtására a dolgozók fejlesztésének tervezéséhez, és ennek a tevékenységnek a hatékonyabbá tételére,

 a munkatársak elkötelezettségének és motivációjának növelésére; a csapatmunkában történő önértékelés segíti a munkatársak bevonását, amit tovább erősíthetnek az önértékelés alapján indított fejlesztések, amelyekbe újabb munkatársakat lehet bevonni,

 átláthatóság biztosítására és visszajelzések nyújtására a finanszírozók és az összes partner számára,

 eszközként a szervezeti kultúra fejlesztéséhez,

 segítségként az intézményi törvényi kötelezettségek teljesítésében, mi-vel feltárja az ezen a téren meglévő hiányosságokat.

Akkor hatékony és eredményes ez a munka, ha az intézmény elkészíti az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, azaz szabályozza az önértékelés folya-matát, amely meghatározza az önértékelés területeit, az önértékelés gyakorisá-gát, az önértékelés módszerét, valamint a résztvevők beosztását, számát és a szükséges erőforrásokat.

Időtartamát tekintve egy részletes, az intézmény működésének minden te-rületére kiterjedő önértékelés elvégzése akár egy tanéves, a későbbiek során néhány hónapra csökkenthető időtartamú folyamat lehet, amelynek gyakorisá-gát célszerű vezetői, külső értékelési ciklushoz kötni (például 4 éves ciklusokat alkalmazni). A tapasztalatok alapján célszerű a különböző területek vizsgálatára munkacsoportokat alakítani, az eredményeket pedig szervezeti egységenként (tanszék, kar, intézet és más szervezeti egység), majd intézményi szinten össze-gezni, elemezni. Az önértékelés elkészítésében a munkatársak minél nagyobb számban vegyenek részt.

Az önértékelés eredményeiről írásos összefoglalót ajánlott készíteni, ami kitér az önértékelés eredményeinek és az intézmény stratégiájának, fejlesztési tervének kapcsolatára. Az összehasonlítás segítséget nyújt a stratégiai terv fe-lülvizsgálatához. Ajánlott továbbá az összefoglaló szervezeti egységek szintjén való megismertetése a munkatársakkal.

Az önértékelést meghatározott időközönként úgy kell elvégezni, hogy az ismételt önértékelések során kapott adatok összehasonlíthatók legyenek, és megvalósulhasson a módszeres, tudatos, folyamatos fejlesztés. Az önértékelés alapján a hosszú távú tervezési dokumentumokban meghatározott stratégiai célokat át kell tekinteni, szükség esetén módosítani vagy újakat kell fogalmazni.