A színházi nevelési projekt bemutatása

C

ITY

–

SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROJEKT MÁSODIK SZAKASZ

(2008/2009)

A projekt időtartama: nyolc hónap

A projektben résztvevők: hat középiskolás osztály három oktatási intézményben (A, H, M)

Az osztálytermi dráma és színházi nevelési foglalkozás időtartama:

1x135 perc és 3x180 perc

P

RE

-C

ITY

(programvázlat) J

ÁTÉK AZ ÉRTÉKEKRŐL

(két tanáros drámafoglalkozás, 135 perc)

Az első találkozás alkalmával megismertetjük célcsoportunkat a kerettel, az alapvető játékszabályokkal.

Játék közben két szféra lép működésbe, az egyik a szavak, cselekmények konkrét szintje, a másik a jelentések szintje, ahogy a résztvevők a helyzetet értelmezik. A játék, mint szabályok keretében haladó szabad alkotófolyamat, a szabadság érzetét, feszültségoldást, önismeretet, társismeretet lehetővé tevő aktív közösségi cselekvés.

Foglalkozásunk célja itt a kreativitás kibontakoztatása, a csoportdinamikai folyamatok feltérképezése, a készség és képességfejlesztés. Az élményszerzés egy fontos kritérium, hiszen ennek nyomán jelennek meg a résztvevők érzései.

Az adott játék a csoport alapvető érzelmi problematikáját jeleníti meg (együttműködés, rivalizálás, önérvényesítés, összekapaszkodás, kirekesztés).

A)

 Mindenki kap 2 írólapot és 5 percet, hogy lerajzoljon két értéket, amit ő fontosnak tart, címet is kell ráírni (ez lehet az érték neve, vagy egy kitalált cím is)

 az írólapokat berakjuk a kör közepére és átnézzük őket, kapcsolatokat keresünk, csoportosítunk, majd mindenki egy kavicsot tesz arra a képre, amit a legérdekesebbnek talál, így lesz egy kiválasztott kép-érték, amivel tovább fogunk dolgozni.

B)

 A kiválasztott képről tabló születik: mindenki 3-ra a képbe helyezkedik, megbeszélés nélkül (mint a bemelegítő játéknál), belső hang stb.

 több tabló készítése az értékkel kapcsolatban 3-4 fő dolgozik együtt, a tablókat megnézzük, elemezzük

pl.: belső hang, cím, utolsó mondat, 1 szereplő kiemelése a képből, tekintetek átalakítása, mi lehetett 5 perccel ezelőtt? stb..

 tabló beindítása, esetleg gondolatok ütköztetése, álom (pl: érték: becsületesség, egy néni elveszti a pénztárcáját és én megtalálom és visszaadom, milyen gondolatok vannak a fejemben, amikor felveszem a teli pénztárcát a földről?)

C)

 Beszélgetés, esetleg jelenet arról, hogy van-e olyan helyzet, közeg, ahol az érték ellentéte az érték? (pl:

a hűtlenség érték)

KISCSOPORTOS MUNKA BEMUTATÁSA NAGYCSOPORTBAN

A tablók, jelenetek bemutatása

CD ÍRÁSA MENEDZSERKÉNT KISCSOPORTBAN

Minden kiscsoport figyel egy másikat a bemutatásnál, utána kiscsoportban elemzik a látottakat, mintha egy klip részletét látták volna egy zenekartól. Kitalálnak egy zenekar címet, kitalálják az album címét, számcímet, akár megtervezik a borítót, ezeket egy CD-re rá is írják, rajzolják.

S

AJTÓTÁJÉKOZTATÓ

A zenekar (tablót mutató csoport) kiül egy sorban és a másik csoportból 1-2 menedzser leül melléjük, a nézők számára bemutatja a zenekart, albumot, majd a nézők kérdezhetnek a zenekartól és a menedzsertől. (ezekre a Cd-kre a City projekt végére kereshetnének egy valódi zeneszámot, ami passzol a borítóhoz, és az utolsó találkozásunk alkalmával meghallgathatnánk őket).

Visszajelző kör, az első foglalkozást záró reflexiók (Pre-City, Alapítványi középiskola, 2009. január 20.):

- testhezálló feladatok voltak - kibontakozhattunk - élveztem, tetszett

- várom a következő alkalmat - jópofa volt

- szabadabb volt a többi (nem dráma) foglalkozáshoz képest - végül is jó volt

- befejezzük a zeneszámokat és kiadjuk majd

- egyelőre nem sok értelmét látom, de majd később biztos többet fogok tudni

- nem volt rossz

- örülök, hogy megvalósíthattam az elképzeléseimet, és a hülyeségeimet is kiélhettem

- hagyták (a drámatanárok), hogy kibontakozzunk (a hülyeséget is)

C

ITY

-I.

City-I. jelenetsor 1. Boksz (mindenki)

2. Mami Jane (Gould, Shatzy) 3. Apa telefonál – 1 (Apa, Gould) 4. Találkozás az utcán (Shatzy-Gould)

5. Foci (Poomerang, Diesel, Gould, Shatzy-Kislány, Shatzy) 6. Biliárdgolyó (Rektor úr, Gould, hallgatók)

7. Jól öltözz fel! (Shatzy, Gould)

8. Macky (Shatzy, Gould, Pultos, Bohóc)

9. TV-interjú (Riporternő, Gould, Diesel, Poomerang, Vackmontorsi, Operatőr, Világosító)

10. Gould mozija (3): Kínai pálcikák (Shatzy apja, Shatzy-Kislány, Shatzy anyja, Gould, Diesel)

Nevelési célok:

1. hangsúlyozni az emberi kapcsolatok fontosságát és törékenységét, és hogy kapcsolatainkat személyes cselekedeteink alakíthatják, rombolhatják, vagy építhetik;

2. tudatosítani, hogy bár manipulált világban élünk, felelősek vagyunk személyes sorsunk és a tőlünk látszólag független dolgok (pl. a világ történéseinek) az alakításáért és irányításáért;

3. megértetni, hogy lehet és van is értelme küzdeni azért, hogy szűkebb szociális környezetünkben pozitív irányba változzanak a dolgok.

4. eljuttatni a játszókat a sztereotípiáktól a problémák differenciált megfogalmazásáig.

5. fejleszteni az önreflexiós és kritikai attitűdöt, a kommunikációs és konfliktusmegoldó készségeket.

6. a záró-interjúk célja kideríteni, hogy mire rezonál a tanuló a City világából, és ezt hogyan tudja a saját életére vonatkoztatni.

Központi kérdés:

Milyen mintákat kövessünk? A kamaszkori azonosulás miben és hogyan nyilvánul meg?

1. Minket körülvevő világ, virtuális és fogyasztói valóság (M. J. – Macky) Manipuláció

2. Defektek, devianciák (Diesel és Poomerang világa) Erőszak, Drog, Őrület

3. Tekintélyszeméllyel való azonosulás (Rektor – Apa) Felnőtt (szülői) normakövetés

4. Párkapcsolat, barátság, szerelem (Shatzy) Kapcsolatok

 Mi történik a tizenévesekkel, miközben (akár szélsőségesen) azonosulnak egy trenddel, tárggyal, egy személlyel vagy egy eszmével?

 Hogyan jelenik meg ebben az azonosulásban az egyéni értékrend és az értékválasztás?

 Mik a veszélyei ennek az orientálódásnak?

C

ITY

-I.

Színházi nevelési foglalkozás (programvázlat)

I. PROLÓG (ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ 20’)

1.1 A résztvevők köszöntése, a játék keretei, szerződéskötés (5’) - úgy tapasztaljuk, könnyebb tanulni az emberi kapcsolatokat és a világ

dolgait, ha játszunk, és ha színházon keresztül tesszük - a játék és a tanulás minősége rajtatok, a játszókon (is) múlik - át fogjuk alakítani a teret és az időt

- minden szót és mozdulatot illik komolyan venni

- senkit nem fogunk azonosítani azzal a szereppel, amit a drámában megalkot

- ugyanakkor: lehetősége van mindenkinek hülyeséget is mondani - mi mindig a ti pártotokon fogunk állni!

1.2 Feladat-1: a test bemelegítése (10’) (bemutatás, nem ülünk le!)

- Hang + mozgás (Géza)

- Evolúció (Szabolcs) Szuperman a színházi térbe érkezik meg!

1.3 Tanári narrációk, információk (5’) Beavatás a színházi eseménybe:

(A történet kerete: 21. század első éveiben valamikor, Multikulti City – valahol Amerikában; Egy amerikai srác története lesz. Befejezetlen story, arra kérünk titeket, segítsetek alakítani; figyelni nemcsak a szövegre, hanem a jelzésekre, világításra is; 5 színész közül négyen több szerepet is játszanak, kivéve Gergőt, aki a főhősünket alakítja; Gould a történet elején 13, a mai utolsó jelenetben már 15 éves fiú, egyetemre jár, egyedül él, az apja házvezetőnőt keres neki, sport-közvetítéseket szeret hallgatni és memorizálni)

II. SZÍNHÁZI RÉSZ EGYBEN (30’)

III. KONTEXTUS-ÉPÍTÉS:GOULD ÉS TÁRSAI

Cél: Közös tudás összeszedése Kérdések megfogalmazása (5’)

2 ember összehajol, és kérdéseket fogalmaznak meg, abból 1-t válasszanak ki (a legfontosabbat) és írják fel az asztalra elhelyezett nagy csomagolópapírra, utána lehet szünetre menni!

SZÜNET (10’) 3 kiscsoport (15’)

Cél: Jobban lássuk, megértsük Gould karakterét a kapcsolatain keresztül - A kapcsolat-párokról való közös gondolkodás

- Álom/valóság viszonyának megbeszélése, ennek a színházi megvalósulásai, pl. fényváltás

(háromfelé szakadt Gould ábrája – csomagolópapír darab kitöltése, majd egybe rakása nagycsoportban)

G – Shatzy (Orsi, Gergő)

G - Diesel-Pomm (Panni, Géza, Szabolcs)

G – Apa/Rektor (Rita, Béla)

(Kérdéssor rögzítése írásban, drámatanári kérdezéstechnika!)

Milyenek látjuk G-t és azt a kapcsolatát, amit láttok a papíron?

Milyen a viszonyuk?

Gould egy kamasz fiú, fantáziál…

Mi derült ki számotokra a színházi részből, mi jellemzi őt ebben a kapcsolatában?

Szerep a falon összeillesztése nagycsoportban

A három csomagolópapír rész /Gould rész/ összeillesztése, bemutatása a csoport tagjai által

(Szerep a falon munkaformánál az kerül fel, amit az egész csoport el tud fogadni, itt nem: a 3 kiscsoportnál nagyobb a mozgástér)

IV. MÉLYÍTŐ SZAKASZ

4 kiscsoport (a 4 fő azonosulási kérdés alapján)

1. Minket körülvevő világ, virtuális és fogyasztói valóság (M. J. – Macky) Géza 2. Defektek, devianciák, szubkultúra (Diesel és Poomerang világa) Szabolcs,

Panni

3. Tekintélyszeméllyel, szülővel való azonosulás (Rektor – Apa) Rita, Béla 4. (párkapcsolat, szerelem), barátság (Shatzy) Orsi, Gergő

a. A figura mélyítése négy kiscsoportban (40’) (Rita/Béla, Panni/Szabolcs, Orsi/Gergő, Géza)

a) Üzenet: Shatzy – Apa – Rektor (kitől mit kap és mit ad neki a kapcsolatokban – viszonyháló…)

b) Gould valósága és a „mozizás” hogyan függnek össze, mint jelenség, hogyan írhatók le, miről szól ez a két világ („A labdát légyszí!”)

c) Riporteres jelenetről egyeztetünk: mit jelent az, hogy Gould ZSENI (Gould számára, a külvilág számára?)

d) Shatzy és Gould (hogyan vannak együtt; miért kattannak egymásra, páros impro 1 percben)

e) Mérleg nyelve (Shatzy – Diesel/Poom, drámatanár két sor között ingázik)

f) „Olyan Gould világa, mint…” (írásban fejezzük be a mondatot!) g) bármilyen más forma bevonása, abból a célból, hogy:

- Gould figuráját elmélyíteni a játszókban (a fiú bajban van, csak még nem tud róla!)

- segítsen jobban megérteni azt a világot, amelyben Shatzy a védelem, Diesel/Poom a menekülés)

b. Beszámolók a kiscsoportos munkáról az egész csoport előtt, felragasztjuk a „hatás-lapokat” (5’)

c. Nagycsoportos tabló, egyenként lépünk be a színházi térbe (5’) - keress egy helyet, figurát, tárgyat, mozdulatot a térben, amely

valamiért emlékezetes volt vagy fontossá vált a számodra, alkosd meg először csak fejben!

- lépjünk be egymás után a térbe, közös képet, szoborcsoportot hozva így létre.

- maradj mozdulatlan addig, amíg az utolsó ember is belép a képbe.

S^ZÜNET (10’)

V. BEFEJEZÉS (15’)

a) A kérdések megválaszolása

b) Visszajelző kör (Hogyan éreztük magunkat… önkéntes, ha valaki szeretné, mondja, de nem kell mindenkinek megszólalnia!)

c) Stábértékelés 10 percben (Drámatanárok, ofő reflexiói) d) Interjúk felvétele (mély, fókusz fiúk/lányok max. 5 fő) ÓRA LEZÁRÁSA-2, OPCIONÁLIS:

- (az óra elején megfogalmazott kérdések megválaszolása kiscsoportban) - (értékfa: mi fontos Gould számára?)

C

ITY

-II.

Színházi nevelési foglalkozás (programvázlat)

Milyen mintát kövessünk?

Hogyan lehetünk (lehetünk-e) saját szerencsénknek a kovácsa?

Döntéseink hogyan befolyásolják sorsunk alakulását?

City I. jelenetsor ismétlése + City II. jelenetsor 1. Boksz a fürdőszobában (Gould, Diesel, Poomerang) 2. Anya bolond (Shatzy, Gould)

3. Apa telefonál – 2 (Apa, Gould, Shatzy) 4. Couverney (Shatzy, Kilroy tanárnő)

5. Csavargás, avagy Gould kiül a padra (Gould, Shatzy) Színház után: kirakjuk a City-1-es Szerep a falon-t és az üres Gould-értékfát. 5’ (70)

Kitöltik Gould értékfáját. 5’ (75) SZÜNET 10’(85)

nagycsoportos egyeztetés a plusz jelenetekről:

- az utolsó jelenetekben hogyan változott meg Gould helyzete a kiinduló ponthoz képest?

- milyen új információkat tudtunk meg a darab új jeleneteiből?

- mi derült ki Gould környezetéről? 5’ (90) négy kiscsoport:

- azonosulás tematika City-1 szerint (Shatzy, Apa, Dies-Poom, Virtuális-Fogyasztói),

- Coverney: mi szól mellette, mi szól ellene?

- WC-papíros jelenet (élet-receptek, útravalók, tanácsok:

szakaszok milyen állomásai lehetnek az útnak?). Kiscsoport arról szól, hogy Gould döntését előkészítsük, és a helyzetét elemezzük. (hozzunk vissza írásos emléket) 45’ (135) Kiscsoportok bemutatója:

(drámatanárok beszámolója, játszók írásos emlékei) megnézzük a kiscsoportos munkák megbeszélt jeleneteit.

25’ (160)

CSAVARGÁS (színházi jelenet, Shatzy, Gould) 7’ (167) Nagycsoportos egyeztetés.

Nyitott mondat: Látom Gouldot 10 év múlva, (ahogy)… 5’

(165)

Lezárás: Vita a fókuszok mentén

Nagycsoportos tabló a színházi térben. (mint a City-1 végén!) 7’ (172)

- hallgatjuk a CD-ket, és közben saját értékfát írunk. 8’ (180) Kellékek:

WC-papír, fekete alkoholos filcek, színes filcek, csomagoló papírok, írólapok.

Drámamunka elméleti-módszertani kerete a kiscsoportban (vázlat a drámatanároknak):

„Az identitás lényegében nem más, mint folyamatosan újraszerkesztett élettörténet” (László, 1999)

Mi történik, ha elveszti hősünk a kontrollt a szélsőséges azonosulás következtében? Hogyan lehetséges óvni az egyént a szélsőséges azonosulás veszélyeitől? Meddig nem kell óvni, hol húzódnak a határok? Hogyan függ mindez össze a csoportos és az egyéni értékrend kialakulásával?

- eredeti narratívum (Gould élettörténete)

- kiinduló helyzet (pl. Gould megismerkedik Shatzyval)

- szélsőséges azonosulás (beszippantás) (pl. elkezd úgy viselkedni, gondolkodni mint Sh. – üvöltözik egy lottózóban…)

- elképzelt lehetőségek (ötletelés a szélsőséges azonosulásról)

- új történetváz megalkotása (új kiinduló helyzet felvétele → megváltozott állapot (pl. egy váratlan esemény miatt) → hatás a szereplők életére: a történetszakasz zárása → következmény)

- munkaformákba rögzítés (mi szolgálja leginkább a fókuszt?)

- egy szerep/nézőpont/perspektíva kiválasztása (ahonnan a történetre/cselekményre ránézünk)

- új narratívum rögzítése (a játszókkal közösen megalkotott élettörténet-szakasz)

Általános kérdések:

- Milyen történet jut eszetekbe erről a kapcsolatról?

- Minden kiscsoportban lehet perspektívát váltani (egy bizonyos helyzetet más szemszögéből megnézni, akár Anyáéból..)

- „hatás-lapok” megírása: azok a szavak, fogalmak, amelyek arról szólnak, hogy ez a kapcsolat hogyan hat Gouldra, vagy mit ad hozzá, mit szakít ki, mit vesz el…

1.kiscsoport (Gould – fogyasztói és virtuális világ)

Milyen történetek jutnak eszetekbe a virtuális (Mammy Jane) és fogyasztói világgal (Macky) való kapcsolatról?

Hangklip – visszajátszás, értelmezés, játék: reklámfilm-kockák Milyen társadalmi minták veszik körül G-t?

Milyen pozitív és negatív élményei lehetnek Goudnak erről a világról?

Milyen hatással van a fogyasztói világ Goudra?

Képzeljük el Goudot, hogy kifejezetten ezt a világot követi…

Pultos a vonaton, jelenet belső hang rögzítésével

2. kiscsoport (Gould - Poomerang – Diesel)

Megmutatjuk, hogyan lehet beleveszni, majd kijönni a képzelt világból, mozizásból.

Mint a drog, úgy működik a mozizás…?

Miben segíti ez G-t?

Mi segíthet kijönni, elhagyni ezt a világot?

Használhatjuk a Kalauzos jelenetet, ha előre viszi a munkát 3. kiscsoport (Gould - Apa)

Milyen fontos pozitív és negatív élményei, emlékképei vannak G-nak az apjával kapcsolatban?

Rektorral mi a párhuzam?

Milyen felnőtt minták veszik körül G-t, mik vannak hatással rá?

Hogyan látja a titkárnő az apa-fia kapcsolatot?, Hogyan látja Sh?

Milyen hatással van az apa, mint minta G.-ra? Mi lenne, ha az Apa hatása kifejezetten erőteljessé válna G-ra? Mik azok az Apából, amik erőteljesen hathatnak? Militarizmus, érzelmeinek elfojtása, öntörvényűség, karrierizmus?

Képzeljük el G-ot, mint, aki kifejezetten az apját kívánja követni? Hogyan tenné ezt? Miben nyilvánulna ez meg? (ha tudatosan nem is, akkor tudattalanul is válhat olyanná)

Figyel-e G. arra, hogy az Apja, vagy a Rektor, hatással van-e rá? Kire hallgat?

Kire szeretne hasonlítani? Milyen mintát követ?

Hogy látják az egyetemi társak a R és G kapcsolatát? Hogyan beszél a R. G-ról a munkatársaival, otthon a feleségével? Hogyan rakja bele a képzelt világába a R-t?

Mi van, ha mind a ketten benne vannak a képzelt világában?

A R olyan, mint az Apa képviselője.

Miben hasonlítanak? Mi a közös bennük?

Ismerik egymást Apa és a R?

4. kiscsoport (Gould - Shatzy)

G. mit lát Shatzyban? Ha azzal azonosul, akkor az milyen veszélyeket rejt? Ha pl. anyát lát benne, akkor az hova vezet? Mi lesz, ha szélsőségesen azonosul azzal, hogy ő a gyerek és Sh. az anyja?

Milyen álma lehet G-nak? Pl.: Hogy Apa összejön Sh-val…

Milyen lehet kettejük története (hogyan fejlődhet – torzulhat) Narratív részre ötlet: pl. Shatzy ír egy naplót Poom-nak és Dieselnek

(Történetváz egy bizonyos nézőpontból: ez legyen a kiscsoportot záró produktum)

TÖRTÉNET jöjjön vissza – sok narratív reflexió alkalmazásával, pl.: levél, naplórészlet, hangalámondás, monológ, automatikus írás (ne emeld fel a tollat, én mondok egy fél mondatot és folytasd), riport!

Nagycsoportban közössé tesszük a tudást (átbeszéljük, esetleg visszajátsszuk, hogy miről tanultunk)

Elméleti háttér a drámamunkához:

Az identitás valódi alakulása az eriksoni ötödik szakaszban, serdülőkorban kezdődik:

„A társadalom elismeri a fiatal felnőttet annak, amivé vált”. Melyik utat válasszam, mivel azonosuljak, vagy ne (pedig folyamatosan keressük identitásunkat)? Mik ennek az előnyei és hátrányai? Az azonosulás lehet beolvadás is.

Pszichoszociális moratórium: lehetősége van a serdülőnek elszakadni és aktívan kísérletezni

énképekkel értékekkel

kapcsolatokkal

szerepekkel (pl. kísérletezni és nem elköteleződni felnőtt szerepekkel – elkerülve a „korai zárást” (Gould nem kerülte el…))

Közösségi érzés = szociális identitás. Ennek megnyilvánulásai:

a) Az egyén csoport-azonosulásai (pl.: „csoportközi összehasonlítások nyomán alakul ki az identitás” (Pataki, 1987));

Az én önállóságának Értékességének

Cselekvőképességének a fenntartására irányuló törekvés. (ld. még:

szociálisidentitás-elmélet)

Az identitás folyamat-elmélete (identitásdinamikai szükségletek, Breakwell, 1993):

pozitív önértékelés

az identitás folyamatosságának

az én egyediségének, másoktól való különbözőségének az én hatékonyságának a szükséglete

Leginkább az igazi emberi kapcsolat, és a csoport hiányzik Gould életéből. Meg kell nézni a szélsőséges ingadozásokat, el kell menni az abszolút

’beszippantásba’, majd onnan visszajönni. „Vajon mi okból viselkedik így ez az ember?” – helyes kérdésfelvetés. „Vajon mi célból viselkedik így ez az ember?” – helytelen kérdésfelvetés. (Mindig értelmezünk, vagy értelmezni akarunk, még akkor is, ha nincsen Terv… a kamaszok esetében általában nincsen terv, csak kísérletezés!)

In document Témavezető: Dr. habil Trencsényi László egyetemi docens Novák Géza Máté (PhD) disszertáció Doktori E A (Pldal 57-66)