Svájc

Svájcban⁴⁵⁴ nincs külön földöröklési törvény, ám az 1991. október 4-én megszületett, és azóta tizenkettőször módosított szövetségi törvény, a földművelői földjogról tartalmazza a földöröklési rendelkezéseket.⁴⁵⁵ A svájci törvény az egész állam szintjén szabályozza a mezőgazdasá-gi földtulajdonszerzést, ám bizonyos kérdésekben a kantonok egyéb speciális szabályokat is meghatározhatnak. Ezen törvény célja⁴⁵⁶ a

gaz-454 A svájci mezőgazdasági földjogról bővebben lásd: WOLF 2013, 1-28.o.; Haymoz 2017, 110-116.o.

455 BGBB (Bundesgesetz über das bäuerliche Bodenrecht = Szövetségi törvény a föld-művelői földjogról) 11-27. §, SR 211.412.11., http://www.gesetze.ch/sr/211.412.11/

index.htm letöltve: 2017.06.03.

456 A svájci törvényről jogösszehasonlító elemzésben lásd még: Hornyák 2015, 86-95.o.

dálkodói földtulajdon támogatása, a családi üzemek, teljesítőképes mezőgazdaság és a tartós földgazdálkodás fenntartása, a struktúrajaví-tás, az önállóan gazdálkodó földműves és a haszonbérlő pozíciójának erősítése a mezőgazdasági földek és üzemek tulajdonszerzése esetén, valamint harc a túl magas földárak ellen.⁴⁵⁷

A törvény hatálya kiterjed egyrészt a mezőgazdasági földekre, ezen belül minden mezőgazdasági földterület a hatálya alá tarto-zik, ami egy mezőgazdasági üzemhez tartotarto-zik, valamint az olyan egyedülálló mezőgazdasági földterületek is, melyek legalább 25 ár⁴⁵⁸ nagyságúak (szőlő esetén legalább 15 ár⁴⁵⁹), és nem tartoznak egy mezőgazdasági üzemhez. A határjavításra vonatkozó rendelkezések a kis – legfeljebb 5 ár⁴⁶⁰ nagyságú – földterületekre is alkalmazan-dók. A művelési területen kívül fekvő földekre abban az esetben kell alkalmazni a jogszabály rendelkezéseit, amennyiben mezőgazdasá-gi használat folyik rajtuk. Azokra a művelési területen belül fekvő földekre is kiterjed a törvény hatálya, melyek egy mezőgazdasági üzemhez tartoznak, valamint azokra is, melyek mezőgazdasági épü-letekkel és berendezésekkel felszereltek. Ezen felül azokra a földte-rületekre, melyek részben a művelési területen belül, részben azon kívül találhatóak, amennyiben nincsenek felosztva használati zónák szerint, valamint azokra az erdőterületekre is, melyek egy mező-gazdasági üzemhez tartoznak. A vegyes használatú földterületekre is kiterjed a törvény hatálya, ha nincs felosztva egy mezőgazdasági és egy nem-mezőgazdasági részre, valamint a nem-mezőgazdasági melléküzemhez tartozó földterület is a hatálya alá tartozik, ha egy mezőgazdasági üzemmel szoros kapcsolatban áll.

A törvény hatálya alá tartoznak másrészt a mezőgazdasági üze-mek is. Kantonális szinten lehet szabályozni, hogy az üzemi kategó-ria alatt pontosan mire is terjed ki a BGBB hatálya, sőt a kantonok

457 BGBB 1.§ (1) bek.

458 0,25 hektár

459 0,15 hektár

460 0,05 hektár

akár ki is zárhatják a BGBB alkalmazását a közlegelőknél, az Alpok-nál, erdőknél, legelőknél – melyek valamely testület tulajdonában állnak – fennálló felosztási és használati jogokra vonatkozóan, még-hozzá abban az esetben, ha ezek nem tartoznak egy mezőgazdasági üzemhez. A mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan egy minimum követelményt határoz meg a jogalkotó, miszerint 1 SAK⁴⁶¹-nál nem lehet kevesebb az általános munkaerő mértéke, ám ettől a kantonok szabadon eltérhetnek.⁴⁶²

Miután meghatározta a jogalkotó a BGBB tárgyi hatályát, meg-adja a mezőgazdasági föld és a mezőgazdasági üzem fogalmát is. Ez alapján mezőgazdasági földterület, mely mezőgazdasági vagy kerté-szeti használatra alkalmas. A mezőgazdasági földekre vonatkozó sza-bályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági üzemre, amennyiben több mint 6 éve egészében vagy bizonyos részében haszonbérbe van adva, vagy ha – függetlenül az üzem méretétől – a mezőgazdasági üzem struktúrája kedvezőtlen és nem tartható fenn. Valamint a közlegelő-kön, az Alpokon, erdőközlegelő-kön, legelőkön fennálló felosztási és használati jogok is ide tartoznak, amennyiben ezek a területek legelőszövetke-zet, erdőtestület, vagy egyéb hasonló társaság tulajdonában állnak.

A mezőgazdasági üzem fogalmát is megadja a törvény, mely alap-ján mezőgazdasági üzem a mezőgazdasági földterületek, épületek, berendezések összessége, ahol mezőgazdasági termelés folyik, mely országos szintű, és a gazdálkodás legalább 1 SAK. Ide tartozik a ter-melő kertészeti üzem és a vegyes üzem is, de csak addig, amíg a me-zőgazdasági karakter van túlsúlyban.⁴⁶³

Alapvető cél öröklés esetén, hogy a mezőgazdasági föld és a me-zőgazdasági üzem egy kézben maradjon. Ezen kívül fontos szem-pont, hogy az örökös jártas legyen a földművelésben. Ezt a jogalkotó Svájcban az ún. önállóan gazdálkodó⁴⁶⁴ fogalmának bevezetésével

461 ’Standardarbeitskraft’ – általános munkaerő

462 BGBB 2-5. §.

463 BGBB 6-8. §.

464 BGBB 9. § ’Selbstbewirtschafter’

éri el, tehát első helyen az fog örökölni, aki a mezőgazdasági föld-területen saját maga dolgozik, valamint ha mezőgazdasági üzemről van szó, akkor azt pedig saját maga vezeti, és rendelkezik az ezekhez szükséges képességekkel. A hagyaték nem száll át ipso iure, hanem bírósági kiutalással történik az öröklés, szemben az általános öröklé-si szabályokkal, ami alapján a hagyaték az örökhagyó halálának pil-lanatában a törvény erejénél fogva átszáll az örökösre.⁴⁶⁵

Svájc⁴⁶⁶ esetében eltérő öröklési sorrend vonatkozik a mezőgaz-dasági üzemek, valamint a mezőgazmezőgaz-dasági földek öröklésére. Me-zőgazdasági üzem esetében minden olyan örökös jelentkezhet, aki maga akar gazdálkodni és alkalmas is rá, tehát az önállóan gazdál-kodó örökösök állnak a sorrend első helyén.⁴⁶⁷ Valamint velük egy helyen joga van arra, hogy az üzem tulajdonjogát adásvétel jogcí-mén megszerezze, annak az önállóan gazdálkodó leszármazónak, aki egyébként nem lenne örököse az örökhagyónak, valamint szintén vételi joga van az első helyen az önállóan gazdálkodó testvérnek, és a testvér önállóan gazdálkodó gyermekeinek, akik egyébként nem örökösei az örökhagyónak. Ha nem jelentkezik önállóan gazdálkodó örökös, akkor a második helyen a nem önállóan gazdálkodó köte-les részre jogosult örökösök kérhetik a kiutalást. Utánuk pedig azok a további, svájci Ptk. szerinti örökösök következnek, akik nem minő-sülnek önállóan gazdálkodónak.⁴⁶⁸

A bíróság dönti el, hogy melyik örökös számára utalja ki a me-zőgazdasági üzemet. Amennyiben a vételi jog egy önállóan gazdál-kodó örökös kiutalási igényével konkurál, akkor az illetékes hatóság a személyi feltételek figyelembevételével fog dönteni az átvevő

sze-465 Schweizerisches Zivilgesetzbuch vom 10. Dezember 1907 (Svájci Polgári Tör-vénykönyv) 560. § (1) bek., SR: 210, http://www.gesetze.ch/inh/inhsub210.htm letöltve: 2018.08.15.

466 Svájc esetében a korábbi földöröklési szabályozás kapcsán lásd: Prugberger 2010, 223.o.

467 BGBB 11. §

468 BGBB 25. §

mélyéről.⁴⁶⁹ A többi örököstársat pedig hozamértéken, a jószágok és eszközök tekintetében használati értéken, a nem mezőgazdasági melléküzemek tekintetében pedig forgalmi értéken kell kielégíteni.⁴⁷⁰ Ha az örökhagyó nem szeretné, hogy több azonos jogosult esetén az illetékes bíróság döntsön a kiutalásról, akkor végrendeletben vagy öröklési szerződésben kijelölhet egyet közülük, aki a kedvezménye-zett lesz. Ugyanakkor az örökhagyó azt nem teheti meg, hogy egy kötelesrészre jogosultat kizár az öröklésből egy olyan örökös javára, aki nem felel meg az önállóan gazdálkodó feltételeinek.⁴⁷¹

A mezőgazdasági föld öröklésénél pedig Svájcban első helyen az önállóan gazdálkodó örökös áll, aki már tulajdonosa egy mezőgazda-sági üzemnek az adott föld helyi gyakorlat szerinti gazdálkodói terüle-tén, tehát itt találkozunk egy plusz feltétellel az üzemek öröklési szabá-lyaihoz képest, mely szintén azt a célt szolgálja, hogy az adott területen található földek lehetőleg egy kézben összpontosuljanak, ne történjen meg a területek felaprózódása és életképesebb birtokok alakuljanak ki.

Utánuk a sorrendben a többi, nem önállóan gazdálkodó, Ptk. szerin-ti örökös következik. Egy olyan mezőgazdasági földterület esetében, mely nem tartozik mezőgazdasági üzemhez, akkor az örökös ennek kiutalását dupla hozamértéken követelheti, ha ő egy mezőgazdasá-gi üzem tulajdonosa vagy gazdasámezőgazdasá-gilag ő vezet egyet és a föld ennek a helyi előírások szerinti gazdálkodási területén fekszik.⁴⁷²

Az önállóan gazdálkodók nem csak az öröklési sorrendben él-veznek elsőbbséget, hanem egyéb kedvezményekben is részesíti őket a jogalkotó, ugyanis ha a hagyatékban mezőgazdasági üzem található és egy örökösnek kiutalják, hogy ő maga gazdálkodjon rajta, akkor 10 évig csak az örököstársak beleegyezésével idegenítheti el, viszont nem szükséges ilyen beleegyezés, ha olyan leszármazó szerzi meg az üzemet, aki maga akar gazdálkodni és erre alkalmasnak is bizonyul.

A másik kedvező szabály az önállóan gazdálkodóra nézve, hogy

469 BGBB 26. § (2) bek.

470 BGBB 17. §

471 BGBB 19. § (1)-(2) bek.

472 BGBB 21. §

a vételi jogot nem lehet érvényesíteni, ha a mezőgazdasági üzemet egy törvényes örökösnek utalták ki, aki maga akar gazdálkodni és erre alkalmasnak mutatkozik, valamint, ha az örökösök közössége a mezőgazdasági üzemet az elhunyt egyik leszármazójára ruházza át, aki önállóan gazdálkodónak minősül.⁴⁷³

Alapvetően a mezőgazdasági földterületek és a mezőgazdasági üzemek tulajdonjogának megszerzése engedélyköteles, ám öröklés útján történő tulajdonszerzéshez nincs szükség jóváhagyásra.⁴⁷⁴