1. Alkotmányjogi vizsgálat
1.2. A tulajdonhoz és az örökléshez való jog
1.2.5. Fogalmi meghatározás – elhatárolás
A tulajdonhoz való jog mindenkit megillető emberi jog. Kialakulá-sa alapján első generációs alapjognak,322 tartalma szerint gazdasági szabadságjognak, funkciója alapján védőjognak minősül. Gyakorlási módja szerint egyéni és kollektív jogként is minősíthető.323 Jellemzője még, hogy szociálisan kötött, mely részben a magántulajdon terhé-re kívülről, a jogalkotó által alkotott korlátozásokban, részben pedig a köztulajdon létében nyilvánul meg, hiszen a szociális kötöttség a köz-tulajdon immanens jellegadó vonása. Az alapjogként védett köz-tulajdon tartalmának általános korlátjaként a közjogi és a magánjogi korlátok jelölhetők meg. Az alkotmányos tulajdonvédelem mindig függ a tulaj-don alanyától, tárgyától, funkciójától és a korlátozás módjától.324
Érdemes lenne egy fogalmi elhatárolást tenni a téma kapcsán, e szerint különbséget kell tenni tulajdon, tulajdonjog és tulajdonhoz való jog között. A tulajdon fogalma nem jogi, hanem közgazdasági kategória, Marx és Engels a következőképpen határozta meg a fogal-mát, „tulajdon… minden termelés a természet elsajátítása az egyén által egy meghatározott társadalmi formán belül és annak segítségé-vel.”325 Azonban a közgazdasági és a jogi tulajdonfogalom között több különbséget is találunk,326 míg a közgazdaságtan szempontjából az a lényeges, hogy mi a tulajdon tárgya és az hogyan jön létre, addig a jog oldaláról vizsgálva a fő kérdés az, hogy hogyan védhető meg a tu-lajdon, és hogyan működtethetőek a tulajdoni igények egyes formái.
322 Az alapjogok és az egyenlőség kapcsán lásd még: Bragyova 1999, 21-66.o.
323 Drinóczi 2005, 140.o.
324 64/1993. (XII.22.) AB határozat
325 Marx-Engels 1965.
326 Sárközy 1973, 83.o.
Tulajdonjog alatt egy dolgon fennálló kizárólagos jogot értünk, ami több jogosultságot foglal magába, főként a használat, hasznok szedése, birtoklás és a rendelkezés jogát.327 A tulajdoni jogviszony abszolút szerkezetű jogviszony, ami annyit tesz, hogy alanyként csak a tulajdonosként elismert jogalany szerepel a jogviszonyban név szerint, és a jogi szabályozás az ő tevékenységi lehetőségeiről szól.
Mindemellett a tulajdoni jogviszony negatív tartalmú jogviszony is, hiszen a tulajdonoson kívüli személyek kötelesek a tulajdonos dolog-gal kapcsolatos cselekvési lehetőségeinek korlátozásától tartózkodni.
A jogviszony közvetlen tárgya alatt azokat az emberi magatartáso-kat értjük, amelyekre a jogviszony irányul, míg a tulajdonjog közve-tett tárgya a dolog.328 A tulajdon polgári jogi tartalma korlátozható, amennyiben nem sérti az Alkotmány 8. §-ában foglaltakat, és megfe-lel a szükségesség és arányosság mércéjének.329
A polgári jogi tulajdonjog fogalmától viszont meg kell különböz-tetnünk a tulajdonhoz való jogot, amely már alkotmányjogi kategória.
A tulajdonhoz való jog magában foglalja a polgári jogi tulajdonjogot, és tágabb annál annyival, hogy kiegészülhet még egyéb szociális ele-mekkel. Az alkotmányjog nem önmagában a dolgot, vagy a vagyoni értékű jogot védi, hanem a tulajdonosi jogállást garantálja. Az elhatá-rolás azért is fontos, mert a jogalkotó a tulajdonjog különböző jogági fogalmait csak olyan konkrét tartalommal töltheti meg, ami az Alkot-mány keretei között marad. Így az alkotAlkot-mányjogi tulajdonjog fogalom és a tulajdonhoz való jog tartalmának a meghatározása már az Alkot-mánybíróság hatáskörébe tartozik.330
Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének jogát nem tekinti alkotmányos alapjog-nak.331 A megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben, és ez jelenti azt a tulajdonjogot, amely védelmének a garanciáit
meghatá-327 Téglási 2011, 14.o.
328 Téglási 2011, 15.o.
329 7/1991. (II.28.) AB határozat
330 Téglási 2011, 16.o.
331 743/B/1993. AB határozat
rozzák.332 Így tehát az alapjognak nem minősülő tulajdonszerzés korlá-tozása csak akkor alkotmányellenes, ha nem áll fenn ésszerű indoka.333 Az Alkotmánybíróság a 35/1994. (VI. 24.) határozatában, mely az akkor már elfogadott, de még ki nem hirdetett termőföldtörvény rendelkezéseinek alkotmányellenességi vizsgálata kapcsán került meghozatalra, megállapította, hogy a birtokmaximum termőföld-törvény általi meghatározása a földtulajdonosok rendelkezési jogát olyan kis mértékben korlátozza csak, amely nem aránytalan az al-kotmányos célhoz képest. A termőföld birtokmaximálása a tulajdont szerezni kívánók tulajdonhoz való alapjogát nem érinti, mert ez az alapjog nem terjed ki a tulajdonszerzésre. A tulajdonszerzés joga pedig nem alapjog. A földszerzésre jogosult magánszemélyek között a Tft. semmilyen különbséget nem tesz, ezért nem állapítható meg az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme.
Nem állapítható meg alapjog korlátozás a „vevők” oldalán, mert sem a tulajdonszerzés képessége, sem a szerződési szabadság nem minősül alapjognak. Ezen jogok korlátozása akkor lenne alkotmány-ellenes, ha tárgyilagos mérlegelés alapján nem lenne ésszerű indoka a korlátozásnak.
A termőföldtörvényben meghatározott birtokmaximálás indo-ka az „egészséges birtokszerkezet” kialakítása, illetve a földbirtok koncentrációjának megakadályozása, amíg a reális termőföldárak ki nem alakulnak. A törvény szerinti birtokkorlátozás ebben a vonatko-zásban része a piacgazdaság megteremtésére vonatkozó alkotmányi feladat végrehajtásának.
Nem alkotmányellenes a termőföldtörvénynek az a rendelkezé-se rendelkezé-sem, amely a külföldi természetes személyeket kizárja a termőföld tulajdonjogának megszerzéséből. A termőföldtörvény javaslatának indokolása a külföldi és a magyar földárak közötti különbségre utal, amelynek alapján a külföldiek földvásárlása egyre gyakoribb. A külföl-diek és belfölkülföl-diek megkülönböztetése a Tft.-ben334 az indítvány szerint
332 575/B/1992. AB határozat
333 Csák 2010b, 72.o.
334 A külföldiek jogállásáról a Tft. alapján lásd még: Tanka 2001, 10-11.o.
az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik. Ezzel szemben a külföldiek tulaj-donszerzési jogára is áll mindaz, amit az Alkotmánybíróság a magyar magánszemélyekre nézve kifejtett. A megkülönböztetés tehát nem alapjog tekintetében áll fenn. A külföldi földárakat és tőkeerőt tekint-ve a külföldiekkel szembeni szigorúbb védelem tárgyilagos megítélés szerint ésszerűen indokolt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapíthatta, hogy a külföldiek – átmeneti – kizárása a termőföld tulajdonjogának megszerzéséből nem alkotmányellenes.335
1.2.6. A tulajdonhoz való jog alapjogi rendszerben való