2. A törvényes öröklés
2.4. Kötelesrész
Szólnunk kell a kötelesrészről is, melynek célja, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói, vagyis a leszármazója, házastársa, szülője – akik törvényes örökösök (vagy végintézkedés hiányában azok lenné-nek) – részére védelmet nyújtson az örökhagyó rendelkezési jogának korlátozásával, a rájuk nézve kedvezőtlen élők közötti ingyenes rendel-kezés vagy végintézkedés esetén is törvényes örökrészük meghatáro-zott hányadát biztosítsa. Fabó Tibor szerint a kötelesrész az örökhagyó rendelkezési jogát csak közvetetten korlátozza úgy, hogy a szabályo-zás nem tekinti érvénytelennek sem az élők közötti, sem pedig a halál esetére szóló, a kötelesrészt sértő ügyletet, hanem kötelmi követelést ad a kötelesrészre jogosultaknak a kötelesrész mértékéig, elsősorban a hagyatékban részesülőkkel, másodsorban a megadományozottakkal szemben. Tehát a kötelesrész követelése nem dologi jogi igény, a jog-gyakorlat sem tekinti öröklésnek, egyetemes jogutódlásnak,574 de még különös jogutódlásnak sem. A kötelesrész sajátos hagyatéki tartozás, hitelezői igény, amelyet csak az arra jogosult kérésére lehet, minden te-hertől és korlátozástól mentesen megítélni, tehát hivatalból nem lehet figyelembe venni. Főszabály szerint pénzben kell kiadni, és az elévülés szabályait is be kell tartani.575 Bár azt állítja, hogy a kötelesrészen ala-puló követelés nem öröklési igény, de ennek ellenére kötelmet fakasz-tó öröklési jogi jogcím a hagyaték, illetve adományok terhére történő részesedésre, amelynek alapját a törvényes örökösi minőség jelenti.576
Viszont nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintéz-kedésében érvényesen – a kitagadás okának kifejezett megjelölésével – kitagadott.577 Helye van megbocsátásnak, melynek jogkövetkezmé-nye különböző annak függvényében, hogy a végintézkedés előtt vagy után bocsátotta meg az örökhagyó a kitagadás okát. Ha előtte, akkor
574 Leszkoven 2016, 71.o.
575 Ptk. 7:76. § A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.
576 Fabó 2014d, 670-671.o.
577 Ptk. 7:77. §. A kitagadási okokról pedig lásd. a Ptk. 7:78. §-át.
a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt, ha pedig utána, akkor a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.578
A kötelesrész alapját a hagyaték tiszta értéke, valamint az örök-hagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok jutta-táskori tiszta értéke jelenti. Itt is találunk egy méltányossági szabályt, amely szerint a bíróságtól kérhető a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítása. Ezt az kérheti, aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan. Vannak bizonyos adományok, melyek nem tartoznak a kötelesrész alapjához: a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz év-nél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke; b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jo-gosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke; d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.579
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvé-nyes örökösnek jutna.580 A házastárs kötelesrésze abban az esetben, ha őt, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, a ha-szonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükséglete-it biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat. De kötelesrészét igényelheti úgy is a haszonélvezeti jogot öröklő házas-társ, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a ha-gyatékból bármely címen kap, ezen felül az is, amit ingyenes ado-mányként kapott az örökhagyótól, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. A kötelesrészt minden teher és
kor-578 Ptk. 7:79. §.
579 Ptk. 7:81. §
580 Fábián 2015, 77.o.
látozás nélkül kell kiadni. Abban az esetben, ha a kötelesrész kiadá-sánál a megmaradó vagyon az örökhagyó házastársának korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek azt a részét, mely a korlátozott haszonélvezetet biztosítja, a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak kor-látozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli részre hatályos. A főszabály a kötelesrész pénz-ben való kiadása. Természetpénz-ben akkor igényelhető – a haszonélvezet kivételével –, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők kö-zött nyilvánított akarata. A bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek – egészben vagy részben – ter-mészetben való kiadását, amennyiben a kötelesrész pénzben való ki-adása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes.581
A kötelesrész kiadását sem a joggyakorlat, sem a jogirodalom nem tekinti öröklésnek, hanem egyfajta hagyatéki tartozásnak, hi-telezői igénynek, amelyet csak az arra jogosult kérésére lehet meg-ítélni, főszabály szerint pénzben, minden tehertől és korlátozástól mentesen.582 Ha a kötelesrész természetben való kiadásának helye van,583 és mezőgazdasági földben történik a kiadás, akkor a földfor-galmi törvény korlátozásai érvényesülnek. A kötelesrészre jogosult, bár szükségképpen törvényes örökös lenne, nem öröklés jogcímen szerez tulajdonjogot. Orosz Árpád érvelése szerint a földet jelen esetben szigorú dogmatikai megközelítés szerint nem az örökha-gyótól szerzi meg, hanem az örököstől a hagyaték megnyílta után, tehát mikor az örökös már megörökölte, így tulajdonképpen
átruhá-581 Ptk. 7:80. § - 7:86. §.
582 Fabó 2014d, 670.o.
583 Ptk. 7:86. § (3) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
(4) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezett-re sékötelezett-relmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elkötelezett-rendelheti a kötelesrésznek – egészben vagy részben – természetben való kiadását.
zással szerzi meg a föld tulajdonjogát. Ez alapján pedig a tulajdon-szerzéshez szükség van a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyá-sára. Amennyiben a hatóság nem hagyja jóvá a jogügyletet, akkor a kötelesrész nem adható ki mezőgazdasági földben, tehát vagy má-sik hagyatéki vagyontárgy átruházásával vagy pénzben kell kielégíte-ni a kötelesrészre jogosultat.584