A természeti erőforrások kiemelt kezelése és

Magyarország Alaptörvényének²⁸⁷ már a Nemzeti Hitvallása is ren-delkezik a természeti erőforrásokról, kimondja, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti

erőforrá-283 Az Olasz Köztársaság Alkotmánya: Costituzione Della Repubblica Italiana: http://

www.quirinale.it/qrnw/costituzione/pdf/costituzione.pdf letöltve: 2017.09.18.

284 Az Olasz Köztársaság Alkotmánya 44. cikk

285 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya: Ustava Republike Slovenije: http://www.

pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=USTA1 letöltve: 2017.09.26.

286 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 70. és 71. cikk

287 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.): https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_

doc.cgi?docid=A1100425.ATV letöltve: 2017.09.26.

saink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemze-dékek életfeltételeit. Ez a rendelkezés elhelyezéséből adódóan figye-lembeveendő az Alaptörvény más szakaszainak értelmezése során is.

A P) cikk (1) bekezdése a természeti erőforrások között nevesíti különösen a termőföldet, az erdőket és a vízkészletet, a biológiai sokféleséget, különösen a honos növény- és állatfajokat, valamint a kulturális értékeket, melyek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ez a rendelkezés alap-törvényi szintre emelte a védett értékek vonatkozásában a visszalé-pés tilalmát azáltal, hogy a kötelezettség a védelmen kívül kiterjed a fenntartásra is.²⁸⁸ Azáltal, hogy a természeti erőforrások felsorolásá-nál a jogalkotó a különösen szót haszfelsorolásá-nálja, a felsorolás példálózónak tekinthető, ám Bobvos Pál, Farkas Csamangó Erika, Hegyes Péter és Jani Péter álláspontjával egyet tudunk érteni, és jelentőséget tulajdo-nítunk a termőföld sorrendben elfoglalt helyének, tehát a természeti erőforrások között véleményünk szerint is kiemelt helyet foglal el a föld.²⁸⁹ Szilágyi János Ede felhívja a figyelmet arra, hogy jelen be-kezdésben a nemzet közös öröksége szerepel, mely szembenállást jelent a nemzetközi jogban ismert emberiség közös öröksége kategó-riával, ami alapján a Föld minden lakosa igényt tarthatna az ország természeti erőforrásaira. Az örökség szó vonatkozásában kifejti, hogy az említett természeti erőforrásokra nemcsak, mint kereskedelmi ügyletek tárgyaira utal a jogalkotó, hanem azok más, létfontosságú funkcióit is tekintetbe veszi, valamint intergenerációs szempontokat is figyelembe vesz, tehát hogy azokat úgy kell hasznosítani, hogy a következő generációk is élvezni tudják az erőforrások nyújtotta elő-nyöket. Azt viszont kiemeli, hogy a nemzet közös öröksége nem azo-nos a nemzeti vagyonnal.²⁹⁰ A P) cikk (2) bekezdésében a jogalkotó

288 Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettesének jelentése az AJB-4151/2013. számú ügyben.

289 Bobvos et al. 2016, 32.o.

290 Szilágyi 2017c, 32.o.

rögzíti, hogy a mezőgazdasági földforgalomra, az integrált mező-gazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, valamint a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény-ben kell meghatározni, bár ezen jogszabályok közül eddig még csak a földforgalmi törvény született meg. Emellett a 38. cikk (1) bekezdé-se pedig a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal²⁹¹ való felelős gazdálkodásnak a követelményeinek meg-határozását írja elő sarkalatos törvényben, amely rendelkezés amiatt is jelentős a téma kapcsán, mert a nemzeti vagyon védelmének célja között említi ezen bekezdés a természeti erőforrások megóvását is.

A Bolgár Köztársaság Alkotmánya²⁹² a földet alapvető nemze-ti kincsnek nyilvánítja, amely az állam és a társadalom különleges védelmét élvezi. Azt is hozzáteszi, hogy a művelhető föld egyedül földművelési célokra használható, és a föld rendeltetésének megvál-toztatása csak kivételesen engedhető meg. Valamint az alkotmányuk szól külön a külföldiek és a külföldi jogi személyek földszerzéséről is, mely alapján ezen jogalanyok is megszerezhetik a föld tulajdonjo-gát Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, vagy a Bolgár Köztársaság által elfogadott, kihirdetett és hatályos nemzet-közi szerződés alapján, valamint törvényes öröklés útján.²⁹³

A Litván Köztársaság Alkotmányának²⁹⁴ 54. cikkében kijelenti, hogy az állam ellenőrzi a természeti erőforrások mértékletes felhasz-nálását, helyreállítását és gyarapítását, a föld kapcsán pedig megfogal-mazásra került, hogy a föld károsítását törvény tiltja. Az alkotmány a külföldiek földtulajdonszerzéséről is szól, a 47. cikk alapján kül-földiek a föld, belvíz, erdők és parkok tulajdonjogát alkotmányos törvény alapján szerezhetik meg, valamint külföldi állam pedig

ren-291 Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése értelmében az állam és a helyi önkor-mányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

292 A Bolgár Köztársaság Alkotmánya: конституцията на Република България:

http://www.parliament.bg/bg/const letöltve: 2017.09.27.

293 A Bolgár Köztársaság Alkotmánya 21. cikk és 22. cikk

294 A Litván Köztársaság Alkotmánya: Lietuvos Respublikos Konstitucija: http://

www3.lrs.lt/home/Konstitucija/Konstitucija.htm letöltve: 2017.09.18.

delkezhet telkek tulajdonjogával, diplomáciai és konzuli feladatok ellátása céljából.

A Portugál Köztársaság Alkotmánya²⁹⁵ tartalmazza a legtöbb rendelkezést a témában, külön szól a természeti erőforrásokról, de kifejezetten kitér a mezőgazdasági földekre, és az ezzel kapcsolatos birtokméretet szabályozza részletesen. Már az állam alapvető fel-adatai között nevesíti a kulturális örökség védelmét és gyarapítását, valamint a természeti erőforrások megóvását az ország területével kapcsolatos megfelelő tervezés biztosítása érdekében.²⁹⁶ A 66. cikk a Környezet és életminőség címet viseli, melynek 1. pontja az egész-séges és ökológiailag kiegyensúlyozott emberi környezethez való jogot nevesíti, valamint azt, hogy mindenkinek kötelessége is azt megvédeni. A 2. pont d) alpontja összekapcsolja a környezethez való jogot és a természeti erőforrások megfelelő kihasználását, mikor ki-mondja, hogy annak érdekében, hogy biztosítható legyen a környe-zethez való jog gyakorlása, az állam elősegíti a természeti erőforrá-sok racionális kihasználását, megóvja annak megújulási képességét és az ökológiai egyensúlyt, figyelembe véve a generációk közötti ösz-szetartás elvét. A 81. cikk az állam elsődleges feladatai között említi gazdasági és szociális téren a túlméretezett birtokok felszámolását és a túl kis méretű gazdaságok átszervezését. Az alkotmány tartal-mazza a mezőgazdasági politika célkitűzéseit is, méghozzá a 93. cikk 1. pontjában, ezek a következők: a) növelni a mezőgazdaság terme-lését és termelékenységét megfelelő infrastruktúrával, munkaerővel, technikai és pénzügyi segítséggel támogatva azt, ami egyre inkább biztosítja az ország jobb ellátását és az export növekedését; b) előse-gíteni a falusi munkavállalók gazdasági, szociális és kulturális hely-zetének javulását, a mezőgazdaság rendszerének átalakítása útján és azáltal, hogy fokozatosan átadják a föld és a megműveléséhez

köz-295 A Portugál Köztársaság Alkotmánya: Constituição da República Portuguesa:

https://dre.pt/web/guest/legislacao-consolidada/-/lc/337/201709251812/

diploma?did=34520775&_LegislacaoConsolidada_WAR_drefrontofficeportlet_

rp=indice letöltve: 2017.09.25.

296 A Portugál Köztársaság Alkotmánya 9. cikk e) pont

vetlenül használt termelőeszközök fölötti rendelkezést azoknak, akik azzal dolgoznak; c) létrehozni a szükséges feltételeket a mezőgazda-ságban és más területeken munkavállalók tényleges egyenlőségének eléréséhez, megszüntetni az egyéb területekhez képest hátrányos cse-rearányokat a mezőgazdasági szektor számára; d) biztosítani a föld és a meglévő természeti erőforrások ésszerű felhasználását és igazgatá-sát, valamint fenntartani azok újratermelő képességét; e) összefogás-ra és a föld közvetlen használatáösszefogás-ra ösztönözni a gazdákat. A portugál alkotmány rendelkezik a túl nagy méretű földbirtokok megszünteté-séről, ezt részletesen a 94. cikkben teszi meg, ennek kapcsán a jog-alkotó úgy fogalmaz, hogy a földbirtok tulajdonosa a tőle hivatali kényszerrel átvett birtok után kártérítési igényt érvényesíthet, vala-mint akkora földterület megtartására lesz jogosult, amely méreténél fogva megfelelő az ésszerű és kivitelezhető hasznosításhoz. Arról is szól az alkotmány, hogy mi lesz a sorsa a hivatali kényszerrel átvett földeknek, ezeket tulajdonba vagy bérbe kell adni kisgazdálkodók-nak, lehetőleg családi gazdálkodások, mezőgazdasági munkavállalók vagy kisgazdálkodók szövetkezetei, vagy más felhasználási módot alkalmazó csoportok részére. A 95. cikkben pedig a túl kis méretű gazdaságok átalakításáról olvashatunk, amely alapján az állam igyek-szik ösztönözni a mezőgazdasági politika megítélése szerint a szük-ségesnél kisebb földterületek méretének megváltoztatását, lehetőleg úgy, hogy ez a tulajdonjogot ne érintse.

Románia Alkotmánya²⁹⁷ a gazdaság kapcsán a 135. szakaszában felsorolja, hogy az államnak miket kell biztosítania, ezek közül a d) pont lényeges számunkra, hiszen a d) pont kifejezetten a természeti erőforrásokról rendelkezik, és azoknak a nemzeti érdekekkel össz-hangban álló kiaknázását írja elő. Az alkotmány külön rendelkezik a földterület feletti tulajdonjog megszerzéséről, méghozzá idegen ál-lampolgárok és hontalanok által, ez a rendelkezés nagyon hasonló a Bulgáriánál már kifejtettekhez.²⁹⁸

297 Románia Alkotmánya: Constituția României: http://www.constitutiaromaniei.ro/

letöltve: 2017. 09. 27.

298 Románia Alkotmánya 44. szakasz

A magyar Alaptörvényhez képest csak Portugália Alkotmánya tartalmaz több rendelkezést a természeti erőforrások, azon belül a mezőgazdasági földek vonatkozásában. Az ebbe az alcsoportba tar-tozó országok alkotmányaiban pedig az előző két alcsoportra jellem-zők egyszerre vannak jelen.

1.1.2. országok, melyek alkotmánya nem tartalmaz