2. Történeti kitekintés a magyar szabályozás
3.1. Fogalommeghatározások
A jelenleg hatályos magyar szabályozás vizsgálatát néhány fogalom tisztázásával szükséges kezdenünk. Mivel a mezőgazdasági földek és a mezőgazdasági üzemek öröklésére is megkísérlünk egy szabályozá-si koncepciót kidolgozni, így mindenképpen szükséges lefektetnünk, hogy mit is értünk ezen kategóriák alatt. Onnan kell kiindulnunk, hogy a mezőgazdasági hasznosítású földektől elhatároljuk a mező-gazdasági hasznosítású ingatlanokat, mely megkülönböztetésnek a mezőgazdasági üzem fogalma kapcsán lesz nagy jelentősége. A föld-forgalmi törvény pontosan meghatározza, hogy mit is értünk mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld alatt, ide tartozik a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyil-vántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban, Orszá-gos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.171 Alapvető különbség a Tft.-ben nevesített ter-mőföld fogalomhoz képest, hogy már nemcsak külterületen, hanem belterületen fekvő földrészletet is értünk alatta, valamint a korábbi meghatározáshoz képest kikerült a halastó kategóriája.172
A mező-, erdőgazdasági hasznosítású ingatlan ennél a körnél tá-gabb kategóriát fed le, ugyanis magában foglalja a mező- és erdőgaz-dasági célra használt építményeket is.
A mezőgazdasági üzemhez pedig az előbbiekben kifejtett kate-góriák mellett a mezőgazdasági jellegű ingóságok is hozzá
tartoz-171 Fftv. 5. § 17. pont.
172 Szilágyi 2013, 114.o.
nak. Ám a mezőgazdasági üzem173 szabályozása még várat magára.
A földforgalmi törvény fogalmi meghatározást már ad a mezőgaz-dasági üzem kategóriájára, e szerint mezőgazmezőgaz-dasági üzem az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mező-gazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is.174 Az Fftv. a családi gazdaságot pedig a mezőgazdasági üzem speciális fajtájaként nevesíti.175 A Fétv.-ben is találunk bizonyos átmeneti ren-delkezést a mezőgazdasági üzemre vonatkozóan, mikor kimondja, hogy a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó sarkalatos törvény ha-tálybalépéséig családi gazdaság alatt a gazdálkodó család tagjainak176 a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tar-tozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak – így külö-nösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek a gaz-dálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműkö-désén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett.177
A mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó fogalom a mezőgazdasági üzemközpont, mely a földműves vagy mezőgazdasági termelőszer-vezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgaz-dasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazerdőgaz-dasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás
végzé-173 Az agrárüzem szabályozásáról lásd bővebben: Kurucz 2013, 55-77.o.
174 Fftv. 5. § 20. pont.
175 Fftv. 5. § 4. pont: családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.
176 Gazdálkodó család tagja: a családi gazdálkodó, és annak házastársa, élettársa, kis-korú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell. (Fftv. 5. § 8. pont)
177 Fétv. 4. §.
sének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.178
A földforgalmi törvény értelmező rendelkezéseit tovább vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzem fogalmi elemei közül több is megjelenik a tanya és az állattartó telep fogalmában is. Az Fftv. szerint tanya a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesz-tés és állattenyésznövénytermesz-tés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldol-gozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, il-letve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel.179 Állattartó telep pedig a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azono-sítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltető-ként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasá-gi felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket.180 Főszabály szerint a tanyára a földre vonatkozó rendel-kezéseket kell alkalmazni,181 az Fftv. a földhasználatra vonatkozóan állapít meg az általánoshoz képest eltérő szabályokat a tanyára nézve.
Az állattartó telep üzemeltetőjét pedig több kedvezmény is megilleti az Fftv. és a Fétv. alapján.182
178 Fftv. 5. § 21. pont.
179 Fftv. 5. § 25. pont.
180 Fftv. 5. § 1. pont.
181 Fftv. 3. § (1) bek.
182 Megilleti például a kedvezményes birtokmaximum, és preferált helyet foglal el az elővásárlási és az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjében.