1. Az Európai unió mezőgazdasági földek
1.2. Csatlakozási Okmány
A Csatlakozási Okmány (2003. szeptember 23.) és annak X. mellék-letének 3. pontja – mely a tőke szabad mozgásáról43 szól – volt az, mely kimondta,44 hogy hazánk a csatlakozástól számított hét éven keresztül (vagyis 2011-ig) fenntarthatta az Okmány aláírása idő-pontjában hatályos jogszabályaiba foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve
39 C-452/01.
40 C-370/05.
41 C-302/97.
42 C-423/98.
43 Bővebben lásd: Korom 2013, 11-24.o.
44 Lásd még: Fodor 2010, 115-130.o.
a jogi személyek által termőföldek megszerzésére vonatkozó tilal-mat.45 Ezen hétéves átmeneti időszak alatt is fennállt, hogy a tagálla-mok állampolgáraira nem vonatkozhattak szigorúbb szabályok, mint a harmadik (tehát nem európai uniós) országok állampolgáraira.
A Csatlakozási Okmány értelmében lehetőség volt a moratórium meghosszabbítására, melynek időtartama legfeljebb 3 év lehetett.
Erre abban az esetben kerülhetett sor, ha bizonyítható, hogy Magyar-országon az átmeneti időszak lejártával a mezőgazdasági földterüle-tek piacának súlyos zavara alakul ki.
Az Országgyűlés 2/2010. (II.18.) határozatában foglaltak alapján a Bizottságnál kísérletet tett a hét éves moratórium meghosszabbítá-sára, figyelemmel arra, hogy:
a) A Magyarország részére nyújtandó közösségi agrártámogatás csak 2013-tól kezdve érte el az EU régi tagállamainak az átlagát;
b) a magyarországi átlagos földárak továbbra is jelentősen elma-radtak az EU tagállamai többségének földáraitól, ami a mező-gazdasági földterületek 2011 utáni piacának súlyos zavarával fenyegetett;
c) a rendszerváltozást követően megindult birtokrendezési folya-matok nem fejeződtek be.46
Az EU Bizottság 2010/792/EU (2010.XII.20.) határozatával hoz-zájárult a magyar moratórium fenntartásához 2014. április 30-áig,47 melynek lejártával három kérdés vált esedékessé:
1. termőföld tulajdonjogának megszerzése tagállami állampolgár által úgy, hogy biztosítsa a diszkrimináció mentességet és fenn-tartsa a jelenlegi korlátozásokat;
45 Benedek 2005, 13.o.; Kurucz 2008d, 12.o.
46 2/2010. (II.18.) Ogy. határozat a nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbításának szükségességéről.
47 Korom 2009, 7-16.o.; A moratórium lejárta kapcsán lásd még: Téglási 2014, 155-175.o.
2. a befektetési célú földvásárlás lehetőségének kizárása;
3. a korábban külföldiek által a magyar jogszabályok kijátszására kötött termőföld adásvételi szerződések („zsebszerződések”) hatályosulásának kizárása.48
A moratórium lejártával pedig szükségessé vált új földforgalmi jog-szabály megalkotása Magyarországon,49 így született meg a 2013. évi CXXII. törvény,50 mely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól, és amely teljes egészében 2014. május 1-jén lépett hatályba.
A szabályozási koncepció kidolgozása során a tagállamoknak, így hazánknak is figyelemmel kellett lennie arra, hogy a személyek és a tőke szabad mozgását korlátozó szabályok megfelelő közérdekű célt szolgáljanak, és ezáltal ne ütközzenek az uniós jog előírásaiba.51 Ennek során a földszerzésre vonatkozóan a következő korlátozó té-nyezők52 álltak rendelkezésre: helybenlakási kötelezettség;53 a meglé-vő térmértéki korlátozások fenntartása; saját művelési kötelezettség
48 Andréka 2010, 16.o.
49 Ezzel kapcsolatban lásd még: Csák 2010c, 20-31.o.; Csák–Hornyák 2013b, 12-17.o.; Csák–Szilágyi 2013, 220-224.o.; Jakab–Szilágyi 2013, 52-57.o.;
Kapronczai, 2013, 79-92.o.; Kurucz 2008b, 13-22.o.; Prugberger 2012, 62-65.o.; Szilágyi 2013, 110-111.o.; Vass 2003, 159-170.o.; Alvincz 2013.; Mikó 2013, 151-163.o.; Andréka 2010, 7-19.o.
50 Ennek elemzése kapcsán és az előzményeiről lásd: Csák–Hornyák 2013a, 7-10.o.; Csák-Prugberger 1994, 489-497.o.; Holló 2013, 111-140.o.; Hornyák 2014, 117-121.o.; Horváth 2013, 359-366.o.; Kecskés–Szécsényi 1997, 721-729.o.; Novotni 1992, 30-104.o.; Olajos 2002b, 13-17.o.; Olajos 2002a, 8-12.o.;
Prugberger 1989, 609-617.o.; Prugberger 1990, 149-156.o.; Prugberger 1993, 6-14.o.; Prugberger 1995, 232-234.o.; Prugberger 1998, 276-287.o.;
Prugberger-Olajos 1999, 165-185.o.; Raisz 2014, 125-142.o.; Tanka 2013, 109-136.o.; Zsohár 2013, 23-24.o.
51 Szilágyi 2010a, 276.o.; lásd még: Korom 2010, 344-350.o.; Raisz 2017a, 436.o.
52 Lásd még: Kurucz 2009a, 89-123.o.
53 Ám az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában időközben bekövetkezett válto-zások alapján a helybenlakás követelményének alkalmazása de jure tiltott, ugyan-akkor a hazai szabályozás de facto helyettesíteni tudta az elővásárlási sorrenddel.
Szilágyi 2017a, 58.o.
előírása; agrár végzettség vagy mezőgazdasági termelésben szerzett tapasztalat követelményének létesítése; elővásárlási rendszer; a szer-ződés közigazgatási jóváhagyáshoz kötése.54
A földforgalmi törvény elsőként született meg a területet szabá-lyozó, Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvények közül, valamint megalkotásra került a részben sarkalatos törvénynek minősülő 2013.
évi CCXII. törvény55 (a továbbiakban: földről szóló törvény, vagy Fétv.), mely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.
évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmene-ti szabályokról rendelkezik. Ám ezenfelül még két további jogszabály megalkotására fog sor kerülni a jövőben, ezek az üzemszabályozási és a termelésszervezési törvény, melyek csakúgy, mint a földforgalmi törvény, sarkalatos törvénynek fognak minősülni.56 A földforgalmi törvény a törvényes öröklés útján történő földtulajdonszerzés kap-csán mindösszesen annyi utalást tesz, hogy a hatálya nem terjed ki rá, a végintézkedés útján történő földtulajdonszerzésre vonatkozó-an pedig a törvény 34. §-ábvonatkozó-an találunk rendelkezést. 2013 decem-berében fogadta el az Országgyűlés a földről szóló törvényt, ám ez a törvény sem tartalmaz rendelkezéseket a mezőgazdasági földek törvényes öröklése tárgyában, szemben a végintézkedés útján törté-nő földtulajdonszerzéssel, melyre a törvény 40-42. §-ai vonatkoznak.
Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az üzemszabályozási törvényben fo-gunk majd rendelkezéseket találni öröklési kérdések vonatkozásában is, de mivel a földforgalmi törvény 2013-as megszületése óta sem történt meg a mezőgazdasági üzemekről szóló törvénynek a meg-alkotása, így úgy gondoljuk, hogy indokolt ezen kutatás elvégzése, és véleményünk szerint egy külön földöröklési törvény megalkotása lenne célravezető.
54 Andréka 2010, 16-17.o.
55 Ezen törvény bizonyos rendelkezései az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése, bizo-nyos rendelkezései pedig az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdés alapján minősül-nek sarkalatosnak. Fétv. 107. §
56 Alaptörvény P) cikk (2) bek.