• Nem Talált Eredményt

A standard olasz helye a Leonard Talmy-féle tipológiai felosztásban

AZ OLASZ TÉRI NYELV

1.1 A standard olasz helye a Leonard Talmy-féle tipológiai felosztásban

A magyar igei kifejezéseknek szentelt fejezetben (II. 1.1.) szó volt arról, hogy Leonard Talmy (1985, 1991, 1996/2000) a mozgásigék szemantikája alapján felállított tipológiai osztályozása szerint a magyar a szatellit keretű, az olasz pedig az igei keretű nyelvek képviselője.

Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük az olasz téri nyelv strukturálódását, a kép némileg változik a fent vázolt általánosításhoz képest.

Götz Wienold és Christoph Schwarze (2002: 24–26) összegyűjtötték az olasz nyelv Path-igéit1 (l. 27. táblázat). Várakozásainknak megfelelően a 29 igéből 28 mozgásirányt kódoló argumentumot és/vagy a mozgás célját kifejező tárgyat vonz (vö. magyar partot ér). A circolare ‘körbejár, kering’ ige szemantikájából kifolyólag nem vonz a mozgás irányultságára vonatkozó kifejezést: benne a mozgás módjának mozzanata is kifejeződik, tehát a Path és Manner igék határán elhelyezkedő lexéma.

1 Mivel a lista bizonyos megszorításokkal készült, nem ad teljes képet az olaszban létező összes mozgásigéről, de mindenképpen reprezentatív mintát szolgáltat. A szerzőpáros a következő megszorításokat alkalmazta az igecsoport körvonalazásakor: 1. csak azok az igék szerepelnek, amelyek a szinkróniában monomorfematikusaknak számítanak, a mindenkori nyelvhasználó számára nem kompozicionális jelentésük miatt (ex-ire > uscire’ kimegy’ igében például a prefixum + ige morfológiai felépítés már teljesen elhomályosult). E kritérium értelmében a lista nem tartalmazza a visszaható igéket (amelyek felépítése az olaszban igető + si reflexív kliticizálódott névmás: buttarsi ‘leveti magát‘), illetve az igéhez kliticizálódott locativusi névmásokkal képzett igéket sem (amelyekben gyakran a reflexív si elem is megjelenik a locativusi klitikum mellett: andarsene ‘elmegy’); 2. ki vannak zárva azok a tárgyas igék (Wienold–

Schwarze a „kauzatív igék” terminust alkalmazzák erre az igecsoportra), amelyek mellett a mozgást végző entitás nem az Ágens (portare ’hoz – visz’, mettere ’tesz’, sollevare ’emel’ stb.) (Wienold–Schwarze 2002: 22). Ha figyelembe vennénk az itt kirekesztett igéket, elsősorban a történetileg prefixummal ellátott alakokat, illetve a tárgyas igéket, az olaszban is lényegesen bővülne a repertoár.

26. táblázat. A mozgás útvonalát, irányát kódoló olasz (Path) igék (Wienold–Schwarze (2002: 24–26) alapján, saját kiegészítéssel (29 ige).

Csak alanyi argumentuma van

Alanyi és helyhatározói argumentuma van

Alanyi és tárgyi argumentuma van

Magyar megfelelője

Entrare Entrare Bemegy, bejön

Uscire Uscire Kimegy, kijön

Salire Salire Salire Felmegy, feljön

Montare Montare Montare Felmászik, felszáll

Scendere Scendere Scendere Leszáll

Passare Passare Passare Átmegy

Valicare Valicare Átkel, áthalad

Attraversare Attraversare Átmegy

Costeggiare Vmi

mentén/mellett halad

Accostare Accostare Megáll, odaáll vmi

mellé

Approdare Approdare Kiköt, partot ér

Attraccare Attraccare Kiköt

Rasentare Vmi közelében jár

Abbordare Megközelít

Partire Partire Elindul

Arrivare Arrivare Megérkezik

Tornare Tornare Visszatér

Raggiungere Elér, megérkezik

Lasciare Elhagy

Avanzare Avanzare Előre megy

Indietreggiare Indietreggiare (Meg)hátrál,

visszhőköl

Girare Girare Megfordul,

megfordít

Circolare Körbejár, kering

Aggirare Körbejár

Sorpassare Megelőz

Distanziare Arrébbvisz, eltávolít Allontanare Eltávolít Incrociare Keresztez,

keresztben átszel Superare Túljut, átkel N.B. azok az igék, amelyek a táblázat első oszlopában nem szerepelnek, nem állhatnak helyhatározói és/vagy tárgyi vonzatuk nélkül, ezeknek is kötelezően meg kell jelenniük a szintaktikai szerkezetben.

Az olaszban is vannak a mozgás módozatát kifejező igék, amelyek száma Götz Wienold és Christoph Schwarze (2002: 22–28) gyűjtése és saját kiegészítés alapján 41 (ugyanazokkal a megszorításokkal, mint a 26. táblázat esetében: l. 1. lábjegyzet).

27. táblázat. A mozgás módját kódoló olasz (Manner) igék (Wienold–Schwarze (2002: 27–

28) alapján, saját kiegészítéssel.

Csak alanyi argumentuma van

Alanyi és mozgásirányt kódoló

argumentuma van

Alanyi és tárgyi argumentuma van

Magyar megfelelője

Camminare Sétál

Navigare Hajózik

Galoppare Vágtat, lohol

Trottare Üget, lohol

Trotterellare Szaporán lépked

Zoppicare Biceg, sántít

Claudicare Sántít, sántikál

Ballare, danzare Táncol

Passeggiare Sétál

Marciare Menetel, vonul

Vagabondare Kóborol, vándorol

Gattonare Mászik (gyerek)

Sciare Síel

Nuotare Úszik

Guadare Átgázol (gázlón

átkel)

Guizzare Ficánkol, cikázik,

surran

Planare Siklik

Correre Correre Fut

Saltare Saltare Ugrik

Saltellare Saltellare Ugrál, szökdécsel

Balzare Balzare Szökken, ugrik

Strisciare Strisciare Csúszik, kúszik,

mászik

Volare Repül

Scavalcare Meg-/-átmászik, megelőz

Veleggiare Vitorlázik

Galleggiare Lebeg (folyadék

felszínén, levegőben), úszik

Cadere Cadere Esik, hull

Cascare Cascare Hull, esik

Piombare Piombare Zuhan, (rá)ront

Rimbalzare Rimbalzare Visszapattan, visszaverődik

Rotolare Rotolare Gördül, gurul

Ruzzolare Ruzzolare Görög, gurul

Scivolare Scivolare Csúszik

Scorrere Scorrere Folyik

Colare Colare Szűr, csurgat,

csurog

Fluire Fluire Áramlik, folyik

Gocciolare Gocciolare Csöpög

Grondare Grondare (Bőségesen) ömlik

Filtrare Filtrare Szűr

Zampillare Zampillare (Vékony

folyadéksugárban) folyik

Sgorgare Sgorgare Feltör, -buzog,

fakad (folyadék) N.B. az az ige, amely a táblázat első oszlopában nem szerepel, nem állhat tárgyi vonzata nélkül, ennek is kötelezően meg kell jelennie a szintaktikai szerkezetben.

A mozgás módozatát kódoló olasz igék száma meghaladja a Path igékét (41–29 arányban).2 Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az olasz Manner igék mellett a helyhatározók kevésbé szabadon ahasználhatók, mint a szatellit nyelvek Manner igéi mellett.

A táblázatban szereplő 41 igéből 20 nem vonz mozgásirányt kódoló argumentumot,3 ami a szatellit nyelvek esetében természetes dolog (a színpadra táncol, a szobába lép/sétál). Ezek az igék csak a hozzávetőleges irányt jelölő verso ’felé’ prepozíciós kifejezéssel kaphatnak locativusi értelmezést, illetve pontos irány jelölésére csak komplex prepozíciós kifejezésekkel egészülhetnek ki:

(154) a. L’uccello è volato verso le nuvole.

aSgH-madárSgH Aux3sg repülPartPass Prep aPlN felhőkPlN ‘A madár a felhők felé repült.’

b. L’uccello è volato sopra alle nuvole aSgH madárSgH Aux3sg repülPartPass Prep Prep-aPlN felhőPlN (in un attimo).

Prep egy pillanat

’A madár (egy pillanat alatt) a felhők fölé repült.’

2 A statisztika valószínűleg tovább javulna az olasz szatellit-nyelvszerű viselkedése javára, ha megvizsgálnánk a (latinra visszavezethető) prefixumos igéket is, amelyek éppen többé-kevésbé transzparens locativusi értelmezésű igei prefixumuknak köszönhetően irányjelölő argumentumot kívánnak maguk mellé (intrufolarsi nella casa

‘belopózik a házba’).

3 Feltűnő, hogy ez a tulajdonság szinte csak azokra az igékre jellemző, amelyeknek tipikusan [+ élő] jeggyel rendelkező alanyuk van (a táblázat első része).

c. L’uccello è volato fino alle nuvole AsgH-madárSgH Aux3sg repülPartPass Prep Prep-aPlN felhőkPlN (in un attimo).

Prep egy pillanat

’A madár (egy pillanat alatt) a felhőkig repült.’

A scavalcare ‘meg-/átmászik, megelőz’ szemantikájából következően tárgyként fejezi ki a mozgás irányultságát: egy valamin/valakin való keresztüljutást és a másik oldalra, valamin/valakin túlra való kerülést fejezi ki, éppen ezért véleményem szerint megkérdőjelezhető a Manner státusza.

A mozgás módját kódoló igék mellett gyakran állnak prepozíciós kifejezések, de ezek adjunktumként szerepelnek, és azt a teret jelölik ki, ahol a mozgás végbemegy:

(156) *Anna cammina dentro il negozio.

Anna sétál3Sg Prep aSgH boltSgH Anna besétál a boltba.

(157) Anna cammina nel negozio.

Anna sétál3Sg Prep-aSgH boltSgH

’Anna sétál a boltban.’

A 26. és a 27. táblázatok adatai azt mutatják, hogy az olasz (itt felsorolt) mozgásigéi megoszlanak a mozgás irányát és módozatát kódolók között, s a mérleg inkább ez utóbbiak felé billen (29 – 41 arányban). Ha tehát csak statisztikai alapon is, felmerül a gyanú, hogy a modern olasz nyelv Talmy tipológiai felosztását tekintve nem sorolható egyértelműen sem a verb-framed, sem a satellite-framed típusba, hanem valahol félúton található a kettő között.

A mennyiségre vonatkozó megfontolásokon túl minőségi bizonyítékokkal is alá tudjuk támasztani ezt a tézist, ha tüzetesebben megvizsgáljuk az olasz igéhez kötődő szatellit elemek rendszerét.