rataimmal, itt e regónyes erdösègnek közepcîte, mcg 116111 allhattam, hogy ezen meg az éii ruhába öltözve is òly elm
7*
100
gade természet végigtekintese'nél gondolatban atávol nyu gat fele ne repüljek. Hadsi Bilal barátomat is meghatotta a jelenet fensege, 615 odagondolt akhinai tatárságban fekvö háza tájára, közlekenynye lett7 nejéröl, gyermekeiröl kez dett beszelni, pedig ezt а miizülman igen ritkán 16521, s me lyen felsohajtótt, mikor legiiatalabb leányanak nevét emli tettek ajkai. »Hihetöleg az а legkedvesebbik gyermeked« _ kerdezem. »Az áni, efendi _ viszonzà a tatái' _ negyedik kedvene feleségem leánya, a kit nein penzert vettem, ha nem a ki tiszta ragaszkodásból 3611 110226111, bar ketszer oly
idös vagyok mint 6.‹ Elbeszelte aztan, hogy a leányok, az egesz vilàg kereksegen az 6 hazájában a legolesóbbak;
»Törökorsza'igban, Рег251а111а11, 561 meg Közep-Ázsiában is drága pénzen kell megvenni az embernekjegyeset, de mi~
nálunk hat tillán (arany) mindig lehet i'eleseget kapni. Ná lunk az elet is 01656, 5 minthogy te, a mint niondtad, meg nötlen vagy, jöjj velem Aksznba, teleplilj meg 01165 Ъ12011у boldog lehetsz.«
Egy masik, Namengan közeleben iekvii birtokának szepségeit kezdte vázolni. is meghitt. Mind valamennyi saját otthonáról beszólt, s en most ereztem talán legnehe zebben, hogy inkoguitóni szigorńan tiltja, azon t'öldnek ne vet ajkaimra venni, a hol en szlllettem, 5 melyet a vilagke reksegen a legföbbnek legszebbnek tal-tok. Igy válta»
kozott beszéd beszed ntán, mig vegre a hajnal fenye tört keresztiil az erdöseg lombjain. Mikor egeszen inegvirradt, mi is nyergeltiìnk, hogy Heftenböl Szńi'i fele, Mazendran t'övńrosa i'ele vonnljnnk. Nagy szomorúsàgnnkra itt vege szakadt a pmnpâs orszàgútnak, s a min 36 volt ez eddig, ep oly kimondlmtatlan rosz lett az, nlelyen ezentúl balad tunk. Majd holmi nyolnorúságos tülteseken vonnltnnk vegig, melyek belàtlmtatlan mocsárok közepett, vékony szalagocs kúk gynnánt Капут-0311611, maid ('sak l'elig kiezer-ndt шо
csarokon keltunk т, hol mind az einher, mind az allat csak lejtve szökve juthat keresztül, s az a gondolat, hogy egyet len hibas lépés kevésbé szilárd helyre az embert feneketlen sarba ejtbeti, minden inkabb volt, csak kellemes nem.
Két òrai baladas ntan megint erdöségbe ,iutottunk, alig léptünk bele, s mar is erös citrom- és narancsil lat titötte meg szaglasunkat, s csakugyan sok belyütt e déli gyümölcsöket termö egész kertekre akadtunk. A sarga gyümölcs gyönyörtien vette ki magat a tlìndöklö zöld lom bozat között, s a fak oly dúsak valanak, mint meg semmi egyéb gylìmölcsnèl nem шиш eddigelé, s majdnem min
den ада: egy-egytamasznak kellett tartania. Közel az ilyen kertekhez négy erös oszlopon allò négyszögletes hazacskak emelkedtek, az tiltetvényesnek es tnlajdonosnak baza, ki csakis jó magas letran juthat hazaba.. Midön e klìlönös épitésinòd okat kérdeztem, azt nyertem feleletül, hogy ré szint a ты nedvessége, reszint a rovarok roppant szama teszi lehetetlenne a t`öldön lakast; s csak egy par labnyi magasságban legyen is az ember a föld fölött, az alom mar is sokkal könnyebb, s a levegö sokkal egészségesebb.
»Semmi sem tökéletes а vilagon -- mondta tarsasagunk nak egy kegyes zarandoka _ minden ròzsanak meg van а, maga tövise, s ha e paradicsomszerü taiéknak sem гота rai, sem nedvessége nem volnának, ezek az eretnek sittak azt képzelnék, hogy ök mar e földi életben elnyerték a pa radicsoinot. «
Egyébirant itt is úgy talaltam, hogyMazendran lakh ишак beteges ktilszine, igen nagy ellentétben all szlilöföl flének gazdag termeszetével. S ha azt kerdeztem ezektöl az emberektöl, ha ugyan itt mlivelik is kertjeiket, de lak belyeiket inert nem teszìk at mashova ? nagy csodalkoza soinra mindenlitt azt hallottani valasznl, hogy az erdö, ám
«102
bar egeszsegtelen, mindazaltal je erösseg gyanant szolgál az emberrabló turkemanok ellen, kiktöl e videken, a. slk, szabad tajon, senkì sem tndna magat megvedelmezni.
Ali Abbad falunal, — falunalmendem, bárha alig all többöl nehany haznal, - megállapodtunk es reggeliztünk.
Útitarsaim neki mentek a. narancsf'aknak в nehany fillerert szabad volt annyit enniök, a. mennyit csak birtak; s megis ely mohòn fegtak bozza, hogy az elsö darabekat hejastól nyeltek le. Az ö hazajukban ennek a gylimölcsnek esu pan nevet ismerik, s az ali-abbadireggelire bizenyara hel tuk napjaig meg fognak emlekezni. Én ezen közben, mint rendesen szektam, most is a perzsak köze vegyliltem, s iigyelemmel halgattam a kormanyzòrel, sahról, vagya tur kenranokról szóló beszelgeteseiket, s minthogy a többi kö zött az is ertesemre esett, hogy Seh Taberszi, a Babik bir neves erödje -- vagyis azen vallasi rajongeke, kik egy idöben az egesz videk remei valanak, ugyanesak e tajen all; klìlönös örömmel hallgattam nehany szemtanúnak ezen hires fanatikusek harcairól szóló elöadasat.*)
Szari mely a meesares videk közepett emelkedik, mar barom óranyi tavolsagban volt latható, mindazaltal az az út, melyet egesz odàig tennünk kellett, nehezsegei által ep ely feledhetetlen marad elöttem, mint az elöbbi mazendráni.
Egy nappal elöbb itt esö esett, s igy az agyagestalai maid egy labnyira fel velt azva, e melletr az út sziinet nel kül melyedesek vagy asott csatorna partjan vezetett, de mindig olyan földön, hogy annak tapadós anyagja lovak es gyalogosok labahoz úgy edaragadt, miszerint minden lepten-nyelnon meg kellett allanunk, patkót es sarnt tisz titani. Kimendhatatlan gyötrelem velt az. A szegeny alla
*) A Bábikat és Fóllepésilket illetöleg „Éllnónyeim Perzsiában“
с. mnnkámra utalom az elvasót (326. 1.: B á b é в В a b i k).
tok nem egyszer terdre rogytak a sikalnlńs ösvenyen. Allg egy-kettö jutott közüliink szárazan Száriba, egyik is щами is belehömpölygött egy párszor а sàrba., s midön igy tetö töl talpig sarosan bevonultunk a városba, epen nem eso delkoztam типе, hogy a siita perzsák hangosan felkaeag tak a sárral bemázolt kìs szunnita karaván шпага, s deriiltsegük teljes mertéket ereztettek velünk. Ez akker nyilvánult legjobban, mikor а karavánszerajba bevonultunk.
Egy esoport utcai gyerek kelt nyomunkban s minden ki gondolható gúnyszavakkal es kiabálásokkal kisèrt egesz a kapuig, melyen át eltiìntünk. Azonban, bár nyìlvánosan gúnyoltattunk, megis eszrevettem, hogy abazárban nehány veres-csikos öltözetii s klilönös fejdiszü feríiú ат meg, s fel emelt kezzel tiszteletteljesen tekintett ránk. Ezek esetlege sen epen itt idözö turkománok valának, kik a szent földröl ép most erkezö szunnita hitüksorsosaitòl mindjárt elsö kéz böl {атм (aldást) akartak nyerni. Alig töltöttiink egy Órát a karavánszerajban, midön közlìlök többen szemelyesen megjelentek s magunk szamára elelmi szerekböl, paripá~
ink szàtnára abrakból alle gazdag ajándekokat hoztak. Kö zlilök egyik nekem is tisztelgett, s midön ott láttam magam lelött a legelsö turkomant, egesz Perzsiának ezen ijesztö remet, öszinten meg kell vallanom, hogy vendegemnek minden kegyes tllrelmessege daeára lehetetlen volt nemi meglepetést es elfogultságot nem tapasztalnom önmaga mon. Többi tàrsaim решают követve, àldást mondtam rcá, a mit nehány frankot erö adománynyal jutalmazott. Cso dálkozásomat Hadsi Bilallal is közlem, ki örömtöl csillogó szemekkel monde: »Igen, efendi, nem sokára. megszabadu luuk, oda jutunk nem sokára hitünk sorsosai, aturkománok földere, s a mennyi szegyen, beesmerles es megvetes ert bennlìnket a perzsák között, ott ugyanannyi tisztelet es ki tüntetes vár reànk !« Nem esodálatraméltó-e, hogy avigasz
~104~
talás ezen szavai igen kellemes benyomást gyakoroltak тат? А rövid inkognitó e bensö viszony által, mel у engem ba
rátaimhoz csatolt, magamat is шип-я és szunnitává változ тон, в egészen megfelejtkezvén a. sivatag lakóinak oly sokszor hallott kegyetlenségéröl és vadságái'ól, шаг is forrò vàgyat éreztem magamban, minél elöbb turkománok és szunniták közé juthatni.
Száriban két napot töltöttünk. Útitársaim szamaraik _ eladásàval voltak elfoglalva, minthogy а következö 9.110 máson шаг hajóra kellett szállnunk, s igy az áilatok át мышам igen sok bajjal járt volna. Ezen idö alatt én szerte jártam a városban, hogy a. nehány európai utazó által шаг megemlitett azon vmlékeketmegtekintsem, melyek állitólag még az iszlam elötli korszak maradványai. Nem гашиш semmi egyebet, mint nehány jelentéktelen dombot s egyet len kupolàt, melyet Kumbezi Kaosznak hivnak, melynek azonban sem szépsége, sem régészeti nevezetessége nem is hasonlitható а göklen turkománok ugyanezen nevet viselö kupolájáéhoz. Hogy Szári шаг а régi világban is vii'ágzó v hely lehetett, ez а történelemböl, kivált pedig FirdusziSah
náméjábòl láthatò. Igy решат, Mazendrán lakosai Кейп oszt sokáig fogva it-t садами, mig vitéz tábornoka. Виви tem öt utóbb megszabaditotta. Igylaz onszág nagyjait Efra sziab szìnte Száriba hozatta, söt még ez а középkor elejèn is jelentèkeny helyet képezett. A fb'ldleiró Ibni Haukal mondja, hogy шаг akkor kormányzói székhely volt. A mai várost sem terjedelmére, sem lakosai számára nézve nein lehet nagynak nevezni. Ванта egész Perzsiában а leg roszabbak egyike, s kereskedelme sem oly jelentékeny, mint a minö lehetne, ha а mazendráni föld gazdag termó kenységét elgondoljuk. Mert bár e tartomány látja el déli gyiimölcsökkel Éiszak-Perzsiànak, Tatár- és Oroszország nak паду i'észét, bár a cukornád itt igen jól teuyészik,
(melynek `rekony szálait az egész Iszlam-vilag irótoll ké pen használja), s bár a rizs túlságos gazdagon terem is, Szàri lakóit mégiß igen szegenyeknek kell mondanunk. A ter«
mészet pazar böségben osztja ugyan aldásait, de mi haszna ha так hiányzanak, melyek a kivitelt elösegithetnék.
A siita Perzsiábòl a szunnita Turkesztánba való át menetelre nézve igen alkalmas szolgálatot tett a Száriban és Karatepében levö afghan-telepitvény, melyet Nadir Sah hozott ide, s mely ha nyelvet meg nem tartotta is, sznnnita.
hitét egész hüséggel megörzötte. Ezen község nébány leg elökelöbb tagja, mindjart a megerkezésunket követett na pon vacsorara hitt bennünket, s minthogy Karatepéböl eset leg épen egy par kereskedö volt Száriban,' egész kis kara vannnk az ö gondviselésük re bizatott. Visszatérttlkben ma gukkal vittek bennlinket, s mintegy két órahosszat igen _iól kövezett országúton haladtunkI Sak Abbasz azon tön nebb emlltett útjanak maradványán, mely Asztrabadba ve zet. Onnan aztan balra letérvén, mezökön es réteken men tünk at, mocsárokkal s ingoványokkal lepett úttalan vide ken, azon t'ekete halom felè, mely a sikságon mar jó tavolról feltlìnt szemllnk elött, de jó késö éjszaka volt шаг, midön egészen kifàradtan odaérkeztlink. Ha az afghan-te lepitvèny nyomorůságos kulseje mar elegendöképen megle pett, lakhelyeik szennyes és rideg belseje még kellemetle nebbül hatott гейш. Nem mintha talan a perzsáknál sokkal szegényebbek volnanak : hanem az egész afghan nemzet nek jellemzö sajátsága s a гагат elemekhez valo nagy von zódasa okozza стран, hogy a kényelem ós tisztaság dol gaban a perzsaknak oly sokkel mögörtük allanak. Száriból idáig nyole óra hosszat tart а lovaglás, s bar e két helyet szakadatlan közlekedés kötì össze, tai-sadalmi viszonyaik között oly roppant klilönbséget гашиш, mintha legalább is száz mértföldnyi tavolsàg vállasztaná el öket сдутым:
-- 101i ——
» s ezt a tapasztalatot igen sokszor lehet tenni akeleten. Va lamint а. nappal, hosszabban tarte сшит-шт; nelkill, hir telen éjszakává lesz, epen igy klilönböznek e szociàlis vi szonyok egymástòl, minden fokozatossàg nelkül. Az ember alig veszi eszre, hogy az egyiknek vagy másiknak határára.
erkezett, oly esekelyek az átmenet nyomai.
Mig a turkomán partok menten teendö hajózásnak szükséges elökeszületei megejtettek, mintegy önkenytelenill támadt vágyam a. sikságon веса: tennem ; onnan meg egy szer visszanezhettem a реп-ива falvakra, s ott a magaslaton fekvö E s r e fi nyaralò is szemembe шт meg. Ezen epiìle tet melyet Sah Abbasz nyárilak gyanánt epittetetett а maga szainára, az európai utazók olyannak irják le, mint а ше1у annak idejeben ragyogott a fenytöl es pompától. Perzsia azon nagy királya а. meleg nyári idöben rendesen ide szo kott elvonulni, kepzelem is, milyen jól eshetik az embernek ha Közep-Iran egetö hösege elöl a Kaspi-tenger partjaira menekülhet. A vai-bel jobbra. es bali-a gyönyörü kilátás nyilik Mazendránnak öserdök koszorùzta hegyeire es hal maira, az eiöterben pedig a Kaspi-tenger kek hullámai, me lyek az asuradai keskeny földnyelvvel gyönyörködtetik a szemet. A palota utóbb leegett s Nadir Sah èpitette fel uj bòl, s bárha a perzsák az itteni szokás szerint most is C si l S z u tu n-nak (negyven oszlopúnak) nevezik: Ouseley fe let is alig 'találta A kastely maga egeszen közönsegeß, egyszerü ерши, mer ket sor faoszlopon nyugszik. Csak a nagy kitejedesli kertek щепок különösen emlitesre. E haj dan oly pazarfenyü királyi lak egyeb részei egeszen pusz tulàsnak indultak, s Iránnak egyetlen fejedelme sem Válasz taná többe ezt a helyet szórakozasul, mert a szemnek leg szebb gyönyörüsege, a tenger gyönyörü tllkre, nem perzsáe többe! A hajòkon esak ol'osz lobogó Iengedez, esak ezek szelik et a habokat, s a парой es oroszlz'mt viselö perzsa
zaszlònak el kellett tunnie, s talán úgy, hogy ott scha többé meg nem fog jelenbetni.*)
Ekközben а perzsa szarazföldröl való elutazasomnak
emlékezetes reggele is bekövetkezett. Hideg, komorieggel volt ez, a felhöbe burkolt eg, s a nein sokara mcgeredt esö öszhangzasba hozta a kopar partvidek nyujtotta szomorú képet meg sivarabb bensöminel. A tengerbe ömlö kis pa.
tak partjan ültem, melyen kivajt fatörzsben a nein kevésbé kezdetleges turkoman jármüre készilltlink szallani. Tatar útitarsaim szótlan levertséggel guggoltak körlllöttem, til relmetlenill varva a kis csónakot, mely egymas utan borda öket a haiòra. Én maradtam ntolsónak. Minden pillanatot inelylyel Perzsiatól való végleges elvalasomat halaszthat tam, nyeieségnek tartottam, és midön a. bajóslegény leg ntószor jött, hogy engemet vegyen föl, úgy tetszett, mintha valainely legkedvesebb targy vegsö ölelései elöl akarna elragadni. Meg egy pillantast, egy mely, fajdalmas, köny telt pillantast vetettem az eg könyeitöl aztatott tajra, es kimondhatatlan, leirhatatlan érzelmek hatottak at ben sömet.
Félelein vagy öröm, megbanás vagy remény, a siker vagy szerencsètlen vég elöérzete volt-e az, mi megindulá somat okozta, bajosan tndnam megmondani ma. Kitüzött célom Rubieonàt atléptem volt, es azon pillanatban, midön a csolnak a tengerbe siklott, oly útra keltem, melyrölsenki sem niondbatta meg, vajjon a csalf'a hullámokon at biztos kikötöbe vagy a bizonyos rom fele vezet-e sorsom. ..
*j Perzsiának neniáll jugaban a Ká-pi-tengerre музы bo csátani.
_108
VIII.
Nur-Ullab, tekintelyes afghan, kivel mar Száriban is merkedtem meg, midön Karatepebe erkeztünk, házaba ve zetett, s miután venakedtani minden tarsamtól klilön lenni, hadsi Bilalt is meghitta, s nem nyugedott, mig vendegsze~
retetét el nein fegadtam. Eleinten nem тают, ini eka e készsegnek a jóltevesben, esak kesöbb vettem eszre, hogy hallett a teherani követtel vale ismeretsegemröl, s szives séget ajanle levellel akarta inegiutalmaztatni, melyet meg igértem s meg is adtam neki.
Alig telepedtem meg szallásan, a szeba megtelt late gatókkal, kik serba, leguggoltak a fal mellett, nagy sze mekkel komolyan ram bamultak, aztan igy kepzett itele tüket egymásnak elmendtak, söt kesöbben bangesaii is nyilváni'tettak utazasem fölötti velemenytiket. »Nein dervis mendtak legtöbben, legkevesbbe hasenlit ehhez, meri sze genyes rubai igen nagy cllentetben allnak venasai es area böi'ével. A mint a hadsik топать, rokena a követnek, ki szultanunktòl (e szónal mindnyajan felkeltek) klildve Te heranban szekel, es Allah tudja mit kereshet ily mages származásu ember a turkemanok közt Khiqaban s Bo kharában.«
Elbámultam ezen eniberek szemtelensegen, kik az else' lepésnel mindjart le akartak alarcezni. De azéri tovabbját szettam a keletit, mely ajtatos gendelatekba nieriilve tiltem 5 úgy tettem mint ha mit sem hallettam velna. Latva, hogy nem akai'ok i'észtvenni а tarsalgasban, hadsi Bilalhoz fer dultak, ki elmondta nekik, hogy én esakugyan efendi a nagy sznltán hivatalnoka veltam, de istenì lelek szallván meg, visszavenultam a csalard vilagtel s most ziarettel (zal-an doklas a szentek sirjához) töltöm eltemet. Sokan fejöket
„мышь, de többe nem lehetett e tárgyat erinteniök, mert a valòdi muzulmannak nem szabad soba ketelkednie, ha ilhamról, azaz isteni lelkeslllésröl hall; s habáraszóló ugy, mint a hallgatók teljesen meg vannak gyözödve, hogy az egesz hazudság, ezeknek megis Massalah ! Masallab ! kiál»
tassal kell bámulatokat kifejezniök. Killönben ezen elsö jelenetböl beláthattam, hogy ámbar perzsa. földön megis Közep-Azsia határán voltam; mert midön e esekely számu szunniták bizalmatlan кишащем lattain, s ezt egesz Per zsiában soha sem tapasztaltmn, elképzelhettem magamnak, mi var meg rám ezen faj бай feszkében. Csak ket, bámulás es kerdezösködesekkel eltelt óra után távoztak a vendegek, erre тем készitettllnk magunknak, aztán nyugodni mentünk Aludni akartam, midön egy turkmán ruhába öltözött ember kit а csalàdhoz tartozónak hittem, hozzám közelitett, s nagy bizalmasan el kezdte beszelni, hogy б már 15 eve jár Khi vába kereskedelmi ügyekben, es ambár ö maga is Khan dahárba való, megis a turkománokat, özbegeket es bokha raiakat jòl ismeri, s ha akarom, utazzunk együtt а nagy si vatagon keresztlil, es legyunk baratok. »Kulli mumenin ihvetun« — «minden hivök testvérek) feleltem neki, smeg köszönteln barátságat azon megjegyzessel, hogy én mint dervis nagyon szeretem társaimat, kikkel шаг regótaegylltt ntazom. Ö meg továbbb акт beszelni, de látván, hogy nagyon szeretnék alndni, eltávozott, s en csakhamar el is aludtam.
Másnap hallottam Nur-Ullahtól, hogy az tirjaki, azaz ópiumf'aló, s e mellett nagyon vásott fieke, kit lehetöleg ke
rliljek. Ugyanekkor figyelmeztetett, hogy itt Karatepében ket hónapra lássuk el magunkat elelmi szerekkel, azaz liszttel s rizszsel, mert а. turkmánok maguk is ide jàrnak ш vásárolni, s azert legalabb Khiváig lássuk el magunkat kenyerrel. Hadsi Bilalt biztam meg evvel, s v'azalatt a t'alu
—-110-——
közepén levö fekete dombm (töröklil Кал-Мере) mentem ; ettöl vette nevét а falu, melynek egyik oldnlát perzsàk, а másikat 125—150 afghan esalád lakja. Ez az afghan душ-mat, а mint mondják7 e század elején sokknl nagyobb volt ; Nadir sah, az utolsò ázsiai vìlágostroinlò áltul тритон, ki mint tudva. van, afghanokkal es turkománokkal vitte végbe legnagyobb höstetteit. Még mutzittàk azon helyet a dombon, melyen ö iilt, midön szemlét tartott azon vnd 10:
vasok ezrei felett7 kik а nagy sivatag legtávolabb részeìröl, jò lovakkal és verszomjas sz ablyákkal zàszlni alá Sereg
lettek. Nadir ily alkalommal mindig igen vig volt, és Ka ratepe ünnepelt. Mi volt celja e szunnita gyarmat alapitá sànak, titok nekem, de létezésének hasznát mindjárt belát tarn, inert az afghanok aturkinúnokkal w'aló:alk11dozásokia használtatnak, s nélkiilök nem egy perzsa hònapokig nyög hetne~ a. turkománok bilíncseiben, а nélkül, hogy megvált hatnák. Ugyane foglalkozást üzik Perzsia keleti Íszélén a.
khafi, dsami és bakhyrzi szunniták; de ezeknek а, tekkék kel van dolguk, kik sokkal veszedelmesebbek a jomu
toknàl. '
A fekete domb tetejéröl vethettem elöször tekintete m'et a Kaspi-tengerre. Nein а sik tenger, csak egy kis rèsze látható innen, melyet а2 Asuránál végzödö hosszútöldnyelv fedez, és а, mely holt tengernek neveztetik. A földnyelv а távclbòl hosszu, keskeny, egyes magas fákkal benött v0 nalnak làtszik a tengerben, melyet а szem messze követhet.
A равна tengerpart látása nem volt képes föllelkesiteni, égtem а. vágytól а keleti partokat láthatni és visszasiettem lukàsomba, liogy megtndjam, mennyire haladtak шаг elö készlileteink а tui-kmán sivatagbn való Мамаша, melyek röl Nur-Ullah igérkezett gondoskodni. Tegnap este azt mondák: hogy egy afghan naszád, mely az oroszok нашёл-а élelmi szereket visz, fejenkint egy kránért (1 krá-n = 1
frank) el akar vinni Asurába, innen turkmánokkal három négy ora alatt Göxnüstepébe èrhetllnk; Asurában lakik Khidr khan, orosz szolgálatban levö turkmán fönök, ki sze gènyhadsiknak alamizsnát szokott adni, s kit meg is láto gathatunk. Nagyon megöriiltünk e hireken, s шансам; az alkura, Elesodalkoztam tehát, mikor meghallottam, hogy ez az afghan kész az indulásra, s el is akarja vinni a hadsi kat, kivéve engemet, kit a szultán titkos küldöttjének tart ván, attól fel, elveszti az oroszoknál kenyerét, ha ily em bert vesz fel hajójaba. E hir kellemetlenül lepett meg, de aztán nagy örömömre szolgált, midön társaim kinyilatkoz tattak, hogy azon esetre, ha engem nem akar elvinni, ök sem mennek vele, inkabb más alkalomra varnak. Ezt kulönös fontoskodo hangon beszélte el nekem az opiumszivò Emir Mehemmed, de aztán az afghan _ kit Anakhannak hittak _ maga jött el, kifejezte sajnalatát, hallgatást igért s ajánlò levelet kert Hajdar efendihez. Tanáesosnak ta'.tottam egy szót sem ejteni, mely aggodalmait eltlznì akarni látszanék ; jòizüt nevettem azon, a mi eszébe jutott volt, megigértem, hogy Nur-Ullahnál fogok számara nehany sort hagyni Te heránba, s ezt meg is tettem. A titokszerüseg és keter fà tyolát, mely egyéniségemet fedte, sollsem volt szabad telje
frank) el akar vinni Asurába, innen turkmánokkal három négy ora alatt Göxnüstepébe èrhetllnk; Asurában lakik Khidr khan, orosz szolgálatban levö turkmán fönök, ki sze gènyhadsiknak alamizsnát szokott adni, s kit meg is láto gathatunk. Nagyon megöriiltünk e hireken, s шансам; az alkura, Elesodalkoztam tehát, mikor meghallottam, hogy ez az afghan kész az indulásra, s el is akarja vinni a hadsi kat, kivéve engemet, kit a szultán titkos küldöttjének tart ván, attól fel, elveszti az oroszoknál kenyerét, ha ily em bert vesz fel hajójaba. E hir kellemetlenül lepett meg, de aztán nagy örömömre szolgált, midön társaim kinyilatkoz tattak, hogy azon esetre, ha engem nem akar elvinni, ök sem mennek vele, inkabb más alkalomra varnak. Ezt kulönös fontoskodo hangon beszélte el nekem az opiumszivò Emir Mehemmed, de aztán az afghan _ kit Anakhannak hittak _ maga jött el, kifejezte sajnalatát, hallgatást igért s ajánlò levelet kert Hajdar efendihez. Tanáesosnak ta'.tottam egy szót sem ejteni, mely aggodalmait eltlznì akarni látszanék ; jòizüt nevettem azon, a mi eszébe jutott volt, megigértem, hogy Nur-Ullahnál fogok számara nehany sort hagyni Te heránba, s ezt meg is tettem. A titokszerüseg és keter fà tyolát, mely egyéniségemet fedte, sollsem volt szabad telje