Sàndor áltnl epitett ei'ödök gyönyörü négyszögii tégláiból néhány száz darabot eg)7 helyre összehordjanak, s' midön шт elegendönek gondolták az anyagot, egy turkinán biza tott meg а felépitéssel, а ki több izben járván Asztraklián ban, tapasztalt einber hirében állott. Miután надуют se gitségével kijelöltem nekik, mei-re i'ekszik Mekka, azonnal hozzáfogtak a fali'akáshoz, minden alapfalazar. пении, ше1у körülmèny nem igen erösen kezeskedhetik nz epulet szilárdságàért. De annál jobb igy. Mert ha tovább fönállna, meg valamì eröd bástyájául használlmtnák egykor az oro szok, s a nagy maeedoniai паду terveìnek inég а hasonnevlì Romanow vehetné hasznukat. i
Alig töltöttem egy egesz hetet Görnüstepúben, s a. fön tebb emlitett pártf'ogás lutján mindenfelé ismel'etes lettem.
Lassankint а polgári viszonyokba is szerettem volna beha tolni, a nagyon szétágazott törzs- és esalàdneveket megis merni, s а mennyire csak lehetséges, tiszta fogalinat ké pezni жоп társadalmi kötelékekröl, inelyek ezen lá`szòlag а legnagyobb anarkliiában ею, elemeket összeturtják. Ez aztán valamivel neliezebben ment, mint gondoltani. Mert alig érintetteni а közönséges életbe vágó valamely камень, alig mutattain egy газу más dolog iránt nemi kiváncsisàgo“, миопии! csodálkoztak Мене, hogy mit erdekelhetnek Inu landó dolgok egy dervist, kinek esak az Istennel és vallásszil
van dolga. Tehát igen sok fáradozásomba kel-tilt, а mi ta pasztalatokat e teren szereztem, mei-t kérdezösködnöm nem volt szabad soha. Nagy szerencse volt гейш nézve, hogy a turkmánok, kik rabló kalandozásaikon kivlil egész életöket а legrenyhébb heverésscl töltik, szeretnek órákig politi zálni, a maguk módja szerint, s én ilyenkoi' néma hallga годик voltam; félálmosan llldögéltem ott imádságos olva.
sòmmal; s az alamánok (razziák) történetét, s а. vilajethez (Perzsia), а khivai khánhoz és más nomad népekhezi való viszonyukat igy tanulmányozhattam.
Alkalmam volt ama napokban Kizil Akhond társasá gùban kirándulást tennem az atabegekhez, (а jomutok ke let felé lakó törzse) és а göklen turkománokhoz, s ezt én azért tartottam érdekesnek, mivel ez alkalommal meglát- l, hattam magy {езды azon falnak, melyet Nagy Sándor épit
tetett a. sivatagnak Ей? akker is rettegett lakói ellen. Kizil/
Akhond egy pöl'höz tartozó törvényes vizsgálat miatt uta zott, ezért több helyt idözttink, s lié-gy nap alatt tettünk meg olyan utat, melyet két nap alatt is könnyen megtehet~
шик volna. Utunk keletnek tartott, azonban паду kerlilö ket kellett tennlink, a каким benött moesárok miatt, melyekben százankint tartózkodtak а vaddisznók. Ezen mocsárok а Göx'gen kiáradásaiból támadnak, mely tavasz 'szal rendesen megárad, s gyakran mértföldekre elárasztja
jobbra bali-:i ран-байт. És ennek шаг régi idökben is igy kellett törtènnìe,_ minthogy célszerünek галоши а nagy таща: а folyamtól négy, söt több helyütt hat angol mer- , tïildnyire épiteni, а folyamtól északnak. S minthogy ez а.
sikság legmagasabb pontjain történt mindeniìtt, még most is а regi falromok közelében а legbiztosabb utazni, bár mely évszakban. A sátorokat leginkább ezen а tájon гаш hatni7 s alig egy-egy óranegyednyi halndás ищи kisebb nagyobb sàtorcsoportokat talál a vándor. 4Ezm öskorbeli
_128
epitményemleknek nyugati veget nem lathattain, 5 azok' nak a meses tudósitásoknak sem vagyok hajlandó hitelt adni, a melyeket hallottam róla. Keletnek, úgy tartom ket helylitt leltem meg végpontjait; az egyiket eszakkeleti iránybau Gömlistepetöl, a hol nagyobb varromok jelölik а fal kezdetét egeszen a tengerparton; a Ímàsikat az Etrek folyamtól mintegy 20 angel merföldnyire delnek, szinten közel a tengerparthoz, s e két vonal az Altin-Tokmakon valamivel föllìl jön össze. A mi a Gömlistepetöl kiinduló vonalat illeti, azt mòdomban volt ket napìg bejm'ni mint egy tiz geografiai nieńöldnyire nyngattól eszakkeleti iràny ban. Arròl lehet tisztán ráismerni, hogy a i'öldtöl ke'tr` söt neha ln'irom labnyi magasan 15 emelkedö domborlatot kepez a szerint a mint a föld minösege a romladekok eltakaràsá hoz jàrulni alkahnas volt. Az egèsz meglehetilsen hasonlít egy hosszan elnynló sancvonalhoz melynek közepeböl minden ezer lepesnyire egy-egy hajdani torony alapja romjai enlel kednek ki, mel) eknek ineglehetösen egyenlö а kiterjedeslìk.
Azonkivlll meg más nagy földhalmok 15 lathatók ezen fal hosszaban. A kisebb földlialmokból néln'inyat fölnyitottak a turkmanok, 5 a mint nekem beszeltek, egy négyszögü epilletben roppant nagy: papirvekonyságu eserep fazekat leltek, abban pedig kékes liamvat, itt-ott arany púnzeket s_
>más dragasagokat7 a miórt az ege'sz videk а fallal egylltt Kizil-Alánnak, azaz: aranyszedönek nevezi. liften emelt helyeket azonban meg kell ktìlönböztetni azon joszkúktól (dombok), melyeket a tnrkmùnok nagy lialottaik tiszte letere llordanak össze.
Kizil Akhond, az en tndós kisèröm, nagyon eso dàlkozott azon, hogy a Szeddi Iszkender, azaz a Salu dor-sanc, melyeta dsineknck (szellemek) a паду ural kodò paranesàra kellett epiteniök, engemet annyira erde»
_ 129 _
keltf. * Sandor az ö vélekcdése szerint buzgóbb m112111 inan volt, mint mi, s azért a тащат szellemek akarva nein akarva mind szolgalataban allottak. Elöadasat azon ismert mese elmondasaval akarta folytatni, inely arról szol;
bogyaii inent Sandor a sötétsóg orszagaba; lianem elball gatott, a mint latta, hogy egy téglának a kibontasaval na gyon el vagyok foglalva. Valóban iigy latszik, iiiintba azok a piros szinli teglák össze volnanak forrasztva, inert inkabb széttörnek, hogysein a nagy tömegtöl cli-'aljanak Egyébirant ezen ушек nagy erdekkel birbatna régisègbii varainkra nézve, mintbogy itt neincsak a regi görög ura lom sok maradvanyanak, baiiem az ó iran kultúra emlékei nek is böven kell rejleni, inert a Görgenek, a mai Sebr Dsordsam romjainak fontossagarúl sokat beszélnck az arab -törtènetirók Maga Kumbezi-Kausz, vagyis a Kausz kupola
rom, melynek csak hirét hallottam, bibetöleg tübb figyel inet érdemelne, mint a mennyiben az ап'а, gyoisan atbala dott angel utazók részesitbették.
Nagy meglepetéssel шиш, hogy Kizil Akliondnak, a kit esak tudós, de nein gazdag embernek tartottam, több helyiitt van satra nökkel és gyermekekkel, a kik barmas hazassagbòl valo csaladjanak egyes alkatareszeit képeztèk, Csak midön több belylltt mindlg más mas felesègeivel és gyermekeivel ismerkedtem meg, akkor kezdtein érteiii;
hogy az ö körutjanak a törvényes célon kivlil niég mas, csaladi feladata is van. Egyèbirant nagyon esekèly klilönb ség volt az idegen es a sajat satraibeli fogaîltatasunk kö
* A keletiek a nagy macedoniai történetét bizonyos vallasos mythologlai ruliabim наш; elö; és babar a keleti törtónetiról: közül nénielyek meg aliarjńk különböztetiii шьете: an-karnejnt (n hét»
нит-ш Sandoit) Iszkender anitól, n göi'üg Sandortól _ (1.1 ngy ta láltam, hogy ezt a ш személyt iniiidenütt egynek és iigyanannak
tartji'ik. _
winnaar nmz/ism. ß
-130
zötth Molla. -- igy neveztek 61 par excellence - a turk mánoknal, meg az ellenseges törzseknél is minden saterban a haz ига volt 8 nemcsak megkülönböztetesekkel, de aján dékokkal is elhalmoztatott s ez nekem is, ki az 6 tanitva~
nya szerepet játszottam, több pesztónemezböl vale imaszö nyeget (namazdsi) jövedelmezett, meg egy turkmán felöltöt es egy prémes kuesmát, a mi a turkmanok nemzeti levege.
Az utóbbit föltettem a fejemre , meg könnyli turbant is csavartam köreje s atvalteztam tiirkman тент.