megbámultàk már európai festöink azokon а, képeken me lyek а hàrem bensejét ábrázolják. A perzsa nök pougyo hija keve'sbbé ismeretes Európában, de bizonyára senki sem fogja. таща nagyon festöinek találni а perzsa hölgyet, ki otthon mezìtláb jàr fel alà kurta. s gyakran mègis ln'lsz röf szövetböl készült szoknyíiiâban, mely а esipön nlúl iityeg, s mellet fedö rövid ingecxskéjében7 melynek а hasnt szabndon kell падут. Ezt az illetlen öltözetet ifjn s ven egyaránt viseli, s ki meg meg nem szokta, lehetetlen, hogy
meg ne boti-ánkozzék rajta. `
Az uteai elet is sokkal kil'ivóbb ellentetben mutatja fel nz egyniással mereven szemben álló pompát és 4szegény séget, mint a Boszporus partjain. Emitt meg а. nagyvezir is legfîìlebb hat ember kiséretébeu megy а portára, más magasrangú tiszteknek is rendesen свай ket szolgájuk es еду csìbngdsijuk van, s_akárhányszor lehet látni, hogy а miniszterek gyalog mennek bivatalukba.; Tellerànban mind ez egészen ináskép van. Mig egyik-másik zugutcában egy pár fêlmeztelen dervis vagy koldus teufel-eg, а mùsik
roppant kisérettel. Hosszú botokkal fegyverzett szolgák vonulnak körötte két sorban, nella. 40~60 is egyszerre, kik«
nek közepette maga а khán, gazdagon diszitett pai-ipáján, fontes arceal, fejét és szakállát kellemteljesen mozgatva_
Kiséröi lármás fellépte, szemtelen magukviselete mindazok irányában, а kik velük szemben jönnek, azt hitetné el az emberrel, hogy urok legalább is miniszter. Pedig koránt sem! sokszor semmi egyéb, mint valami fulig eladósodott кыш, ki а fövárosban hónapok hosszat kunyorál hivatalt, s meg esak kiséröi sem tartoznak házatartásához, lianem а megnyerendö hivatal reményében egy csoport éhenkórász esatlakozik hozzà, kik pompáját pnsztn rizikóra emclendök, nyilvános megjelenésénél elötte s körötte mennek. Csupa szemfényvesztés, свара csuszàs-mászíis.
Épen oly mertékben volt rám nézve ineglepö az а teljes loyalitás~hiány, melyet a perzsáknál tapasztaltam;
_ náluk, kik fejedelmlikkel szemben oly túlzott tiszteletet tanúsítanak, hogy egy udvaronc egykor, kit а sali magá hoz közelebb intett, rögtön befogta szemeit s igy kiáltott fel : »0h uram, kimélj meg engemet, nem léphetek közelebb hozzád, fenséges pompád sugártengere vaksággal veri meg szemeniet.« Tudvalevö dolog, hogy az egyes tartományok ban а sali paranesolatait annál kevésbbé szokás teljeslteni, kérelmeire vagy fenyegetéseire annàl kevésbbé hajtani, minél távolabban esik az а tartomány a fövárostól, mint а.
tillajdonképi hatalom központjától, söt hogy többet mond jiink, а fejedelem legközelebbi környezete, legmegbizha~
tòbb szolgài vagy hivalnokai is, kiket ö tett gazdagokká félik шиш nrokat. de nem ragaszkodnak hozzá szeretettel.
наш körilkben а. legundokabb hireket hordják ajknkon az uralkodó magánéletéröl, nejei tiltott viszonyairòl, s :'iltalá ban minden cselekedetéröl, legyen nz _helyes vagy helyte
vLmaŕzm'шины. ‚9
...56d
lcn. Ezen hirek szetszòródnak aztán a nep között, a nep költök szatiràkk'a dolgozzák fel, s hogy az nralkodò meg nem beesiilese mar valóban tetöfokra hágott, mi sem bizo nyitja jobban, mint az а körillmèny, hogy mikor nyilvános helyen megjelen, kénytelen а tömeget szolgái töméntelen csoportjanak «berin, berin<< (felrc, félre) kiàltásaival szet oszlattatni hogy kiràlyi szemeit а. közönyösseg szegyene töl megkimelje. A török fövárosban ez egeszen máskepen van. Itt meg a hìvatalábòl reg elbocsátott hìvatalnok is bizonyos tisztelettel szokta kiejteni az Efendimiz (urunk) kif'ejezest. A szultán szelnélyéröl (Zati Sahanie) mind Sztambnlban, mind minden egyéb török tartolnányban а legnagyobb tisztelettel beszelnek, s а császári harem viszo nyairól, melyek neha, mint peldaul Adbul Medsid idejeben, igen sok kivannì valót hagytak, legiblebb a titok zárt peesetje alatt szokás egyet-màst flllbe sugni. Igaz, hogy az ottoman dinasztiák uralkodoi is sokszor a legfeketebb ha látlansàggal viszonoztak szolgàik hüséget, de а loyalitás erzelmc egyik fö jellemvonása a töröknek, az oszmanliban úgy, mint az özbegben, s az uralkodó kenye amott sulla sem szerezhet magának annyi ellenseget, mint Perzsiàban.
Noha a perzsak az elet örömeit inkább kedvelik, mint a törökök, noha itt a. haremelet kötelekei sokkal lazàb bak, mint ott, megis mind 'l'ehera.nban, mind általan Irán minden nagyobb városában teljesen nelklllöznöm kellett a nyilvános vidulás es mulatozás azon szep képet, mely a nyu gati utazót oly kellcmesen lepi meg Törökországban. Azon sétányok (szejrjeri), minökkel Kiatkhane, Kandilli, Сват lidsia, Fener es Modaburnu ekeskedik, 1101 а mindketnemll török elegans vilàg esendes llarmoniában legFólebb jelek altal társalog egymással, azok a kis csalitok a Boszporus partjain, melyek alatt а török vagy töröknö csibukja fel gyiìrììzö kek füstgomolyn mellett, a tenger meg kekebb hul
..- |)1 _;
lámain órák hosszzit legelteti szemeit az édes Kejfben, а.
megelégedettségnek e merengö, de megis derillt hangulata, mindez 301101, 301101 31003 Perzsiában. Itt abbòl áll :i nyil vànos szórakozás, hogy az emberek esoportosan kilovagol~
nak 0. 320111 sah Abdul Azim sirjához. Világiasak 011211011 nak lenni svallásos szemfényvesztést gyakorolnak. Az oda vezetö széles uton nem egy itju Mirzát láthatni, ki ап'а. lo 72516 szépét vászonredöinek esokráról felismervén, egy pár bòkot mond neki; meg а szentelyben is szokàs 011721 rolni; az ut menten imitt-mnott egy csésze teát is iszik az ember frisitöül,természetesen nyeregben, de mindez messze elmarad а. török mulatsńg vonzó kepének mögötte.
Igy а házi mulatsàgok képe is sokkal erkölesösebb Konstantinápolyban, semniint а perzsáknál. Az 01011111 osztály, melynek tagjai, kevés kivétellel, egy-egy pohárka rakit (pálinkàt) szoktak elvezni estenden, kisebb- nagyobb esoportokban nella iddogálásra is egybegylil. Soká, igen soká kell а kis pohárkáknak körben járniok, hogy а. tár~
saság а hagyományos bóntónròl megfeledkezzèk, 3 а mà morban túlboldogok meg akkor is csak annyiban térnek el а józan àllapottól, hogy az üles, felkelês stb. illemszabá lyait kevesebb figyelemre шаман, 0 halk beszéd helyett fesztelenebblll kezdenek társalogni, vagy а sarokban 0170 nult zenészek müveszetétöl elragadva, nemelyik elénken veri a taktust térdein, а. másik pedig - ez azonban nagy ritkaság — а dallamot is énekli. Az ilyes ivás Törökor szágban rendesen vaiesora elött szokott törtenni, s valóban alig láttam egyet is, а kit azután az asztalnál való meng`
lenésben az ittassàg megakadályoztatott volna.. A perzsa fövàrosban az e fajta mulatság sokkal zajosabban szokott végbemenni 3 nenicsak 0.2 illem lmtárait lépi át, hanem valòban orgiának is nevezhetö ; az ilyen dobzodńsnál ritkán hiànyzanak а táncosnük, kiknek müveszete - mint alàbb
5#
:__ (38 __
х
'majd elmondjuk _ a legrikitóbb erkölcstelenségen alapul. S
e dorbézolásban nemcsak ifjak és vének vesznek részt egylltt, lxanem, а 1111 Konstantinápolyban soha sem történik meg, itt nem egyszer meg a nök is megjelennek. Ezen erköl csi állapotok fólött annyival inkább csodálkozhatunk, mert hiszen а perzsák kora ifjuságuktól fogva az iszlam világ legelsö moralistàinak olvasásával foglalkoznak s minden cse
lekedetuk a kiválò {inomság szinét akarja maga'm hordani.
Ha 111111- most а társadalmi élet killönbségeinek ezen пеших halvány vonása utan párhuzamot akarunk vonni a két fïîváros épitett müvei között, bizonyàra nem lephet meg senkit sem, ha azt állitjuk, hogy Sztambul, a by zanti császárok e régi szekhelye, méltàn sertve érezheti magát, midön mi а régi Rhágesz romjaira csak az ujabb idökben ráépltett nyomorúságos Teherainnal akarjuk össze hasonlitani. Rhágesznek _az ös hajdankorban, söt meg a középkorban is nevezetes régi vàrosnak _ valóban óriási volt mind terjedelme, mind pompás épllleteinek száma, de mindezekböl egy pár romon kivlil (в pedig ezek is mai' csak az arab korszakhoz tartoznak) semmi sem maradt fönn, s a mije а mai Teheránnak van, az csak a Kadsarok harcias turk dinasztiájának müve, kiktöl a szépmtlvèszetek kedve lése nagy bajjal tudott egy par ñllért kiesalogatni. A bel va'u-osban álló kiralyì palota, melyen а szél kénye-kedve szerint átflltyörész falainak minden arabeszkje es aranyo=
zz'isa баста, igen szomorù benyomást tesz а làtogatóra, söt meg a perzsak által oly fennen magasztalt azon részek is, hová az Eul'ópábol hozott mllvészeti es fényilzési eik keket helyezték el összevissza, inkább valami diszarurak tńrra emlékeztetnek, semmint királyi palotára. Hogy ez nemcsak Dolma Bagcseval nem hasonlltható egybe, mely tundéri fónyben emelkedik а Boszporus partján, s nemcsak Begler-Beg Szerajjal nom, mely bar fából van is csak7 de
belülröl gyönyörüen el van látva mindennel, sem àltalàban aszultánlegkisebb palotájával sem, _ söt még azon jalik kal (nyaralok) sem versenyezhet, melyeket az elökelö tö rök föméltòsagok szoktak maguknak épittetni, .ezt7 ugy hiszem7 mondani is fölösleges. Ha. a perzsa. a Nizamieh, Nigarisztan vagy a Kaszri Kadsar (Kadsar kioszk) palo tákat, mely utóbbi а. várostól mintegy fél órányira fekvö kisded halmon áll, az ö szokott dicsekedésével leirja, az ember valóban azt hinné, hogy mindezek igazan keleti fényben uszó nyaralók, azonban korantsem! az ember vajmi nagyon csalòdik, az uj perzsa épités szót sem erde mel, diszitesei rikitók, feltlinök ugyan, de nem szépek, a kertek. vagy elhanyagoltak, vagy valamennyi a legkezdet legesebb állapotban, a szökökutak csak igen csekélyek és mind régi шиши, egy szóval a kiràlyi palotàkat Per zsiában csak azért magasztaljàk oly nagyou, mert epite slìk realis értéküket rendkiviìl tlilhaladó összegbe keriilt, melynek _ termeszetesen _ fele a vallalkozók és maga sabb hivatalnokok zsebébe vándorol.
Egyébiránt a szunnita föváros roppant t'ölènyet ma guk a pcrzsák is elismerik, s ezt legjobban akövetkezö adoma bizonyithatja: egy perzsa sab7 kinek a. boszpo~
rus-parti palotát nagyon magasztaltak, elöhivatta udvari föépitömcsterét, s megparancsolta neki, utazzék haladek talanul Sztambnlba, vegye szemiigyre az ottani épllleteket s azután Iráuba visszatérve, cmeljen ott hasonlòkat. Az építömester elutazott. Vissza. is tert azután nem sokára, megjelent a. fejedelem elött s igy szòlott: «Uram, trónod zsamolyára teszem 1e fejemet, mert lehetetlen paranosola.
todat teljesiteneml а konstantinapolyi palota ntánzasa feltll mulja minden tehetsègemet.« »S vajjon miei-th dörgött haraggalra. fejedolem. »Uram _ felelt amaz _ bensö szépségeit meg nem volna nellóz utánozni, de falar aljához
———70——
naponkint két fejedelem dörzsüli oda homlokát hódolata jeleiil, —— es ezt nem lehet utánoznil<< A perzsa. mllvesz ugyanis а szeraj falainál zsongó fekete es márvány tenge rek habjait ertette. Fejedelmeknek mondja. azokat, melyek а szultánlak elött hódolatukat mntatják be, s valóban jó formán igaza is_ van, niert olyan tulajdonokat, minök Kon stantinaalpolyv körtil egyeslilnek, egyebütt а termeszet sehol sem tud felmntatni.
Épen oly roppant пав-у а kölönbseg а, kèt föváros ég hajlata között is. Sztambulban is van hideg, mely a 1111111 zakban nagyon is erezlietö, s van meleg is, mely а nyári hònapokban nemely városreszekben, mint példàul Aksze rajban, meglehetösen nyomasztòvá vàlik. De van e mcllett ket hatalmas mérseklöje is, telen а deli szel, s nyáron az eszaki, melyek az eghajlati kellemetlensegeket jóformán csökkentik. Teheránban а tel eleg enylie ugyan, de annál borzasztóbb a höseg, a. nyári nap nyomasztó forrósága, s ámbár а házak el vannak látva. szelelökkel, а város bel-Y sejeben nyaranta, forró idöjáráskor meg а pineek is kiáll
hatatlanok. '
A Teheránba erkeztemre következett паров а több ott szekelö europei követsegnel mutattak be. Gobineau urat, а francia esászár követet katlan alaku kei-then, kis sátorban találtam, hol a höség roppant nagy, ngy hogy szinte kedvem kerekedett fölkiáltani: ugy kell neki, mit keres а francia. Perzsiában ? _ Mr. Alison 111511- kenyeline sebben lakott a kormánya, által Gulahekben vásárolt kei-t ben; igen barátságos volt irántam, s nem egyszer volt al kalmam vendegszeretö asztalànál nzon kerdes 161611 gon dolkodni : mi oka, hogy az angol követek az öket köriilvevö pompa által mindenütt kitünnek társaik közlil? Az euró pai diplomaciai testiileten kiviil azon idöben több francia s olasz tisztet is láttam Tehcríinbnn, s egy osztrák
zseni-tisztet, Gasteiger lovagot, kik nem megvetendö íizetèssel a. perzsa sah szolgálatàban álltak. Ezek а2 urak ugy halláin, 5011111 akartzik tenui, s а telietségben nein is volt , hiány, de Perzsia rendszer nélklili kormányzata, 05 а. perzsák aljas ármànykodásai igen kis körre szoritották müködésöket. Ferrukh khán körútat tett volt Európában, hogy kabinetjeinkkel elhìtesse, mennyire sziviikön fek 52111 а perzsáknak, hogy az államcsoportozatba 11010р1105—
5011011; 05 mindeniitt kérte, segltsék 01, hogy aria. a. eso dás hatásu elikszirre, melyet civilizáeiónak nevezlink, minél gyorsabban szert tehessen. Europei minisztereink elég jószivtiek voltak Ferrukh khànnak, ki hosszn sza.
kállat, hosszu köntöst 05 mages kalpagot visel 5 teljesen komoly tekintetli ,minden szavát elhinni. Egész Európa azt liitte, Perzsia már europaisltni akarja magát; seregenkint vándoroltak oda. а 11а1о11а11521011, milvészek 05 kezmivesek, söt а sah rendkivlili klìldöttje visszakapta minden adott etikettvizitjét is; а. mi csak azèrt törtènt, inert Perzsìa kor-`
nn'mynak tekintetett, 5 igy 212 1110 tiszteletet meg kellett neki adni. A kis Belgium nem csekély költsèggel klìldött követet Perzsiába, hogy ott kereskedelmi szerzödeseket kössön, а kereskedelmi viszonyokat tanulinányozza, 5 151011 tudja. meg mi minden szép dolgot vigyen vêghez. A követ megjött, 5 alig'hiszem, hogy az elsö jelentès, melyet minisz teriumz'inak tett, weni, vidi, vici«-vel kezdödött volna; még kevésbbé 111520111, hogy kedve volna másodszor is meglá togatni »In belle 1’erse«t. Belgiumot Poroszország kö vette. A tudós diplomata, báró Minntolì, kire e kiìldetést biztz'tk, nem is jött többe vissza. A tudonn'tnyszomj deli Perzsiába. vitte, 05 1101 пар1 járó földre а 11101111у01 Siràz tol _ a. mint а pei-zsz'ik nevezik _ 11. 10552 leg áldozata.
lett. Most e városban nyngszik a Bagi Taklit mögött, nehány száz lépêsnyire Hníiz 05 Szaaditól.
ди—
Nehany nappal utanam èrkezett meg az új olasz királyság követsege. Húsznál több személyböl állt, s egy diplomatiko-katonai es egy tndományos osztályra vala fel osztva. Céljai mindig titok maradtak elöttem; fogadta tásáról ugyan beszelhetnek holmit, de foglalkozzunk most inkább az elökeszlìletekkel ntazásunkhoz.
A török követsegnel jóltevöim szives elözekenysege oly helyzetbe hozott, mely egy leendö koldnlò dervishez nem igen 111011. De a kenyelem valóban kellemetlen volt rám nézve, 5 112 napi pihenes után Teheránban hajlandó voltam volna utamat Meseden es Heráton keresztlil rögtön folytatni, ha oly akadályok, melyektöl máx' elöre feltem, csakugyan be nem következnek. Ez idöben ugyan is, midön Konstantinápolyból eljöttem, а пар1 sajtóból hiret vettem 211102111 21 háborúnak, melyet Doszt Moham med khán, veje es elöbbi 1101-2111 hüberese Szultán Ahmed khan, ellen viselt; mert ez elpártolva töle, а рег2521 Sah szuverenitását ismerte el. Európai lapjaink, azt hittem, túlozzák a dolgot, 5 az egesz esemény nem nagyon ijesz tett meg; nem tekintettcm akadálynak s utamra. indultam`
Itt Teheránban azonban, esak 32 napi járó földre a csatatertöl, legnagyobb sajnálattal hallottam, hogy a há ború miatt azokon a videkeken a közlekedess~ meg van 5221 kadva, 5 hogy, mióta az ostrom megkezdödött, egyetlen egy karaván sem erkezett meg Heratból, vagy 01001 oda — 211111211 kevesbbe egyes utazó. — Maguk а perzsák sem 11101 tek eletöket 5 vagyonukat koekáztatni; es meg több oka volt felni az európainak, kinek idegen vonásai azokban a vad azsiai tartományokban bizonyosan feltilnnenek, а. mint meg bekes idöben is nagy feltiinest okoz megjelenese; most azonban kemnek tartván, az afgánok ketsegtelenül megöl
nek. A dolog világos volt, esakhamar beláttam, hogy ily körlilmenyek közt utamat rögtön nem folytathatom; s
egyszersmînt azert, hogy ne épen tel közepen erjek Bo kharába, Közep-Ázsia. sivatagjaiba, elhatároztam, hogy uta.
mat а következö máreiusra halnsztom. Akkor а szép ev szak meg elöttem lesz, s аспид a, politikai viszàlyok, me lyek most Heràtot, Közep-Azsia. е kapuját eltorlaszolják, шип szinten meg fognak szünni.
Szeptember elejen hajoltam meg .ekkep а szlikseg parancsai elött; s az olvasó kepzelheti1 mily kellemetlen lehetett öt-hat hónapot töltenem oly országban, mely csak másodrangú él'dekkel birt rám nezve, s melyröl шаг sokan es jól так. Nem hogy Perzsiát tanuÍmányozzam, hanem hogy а jövömre károssá válható nyugzrlmat elkeriìljem, hagytam el mint felig-meddig dervis, а vendégszeretö törö köket, Iszpahànon et Sirázba'mentem, s igy legalább volt alkalmam а regi iráni kultura annyiszor' leirt cmlekeit шпата.
VI.
Már 1863. evi januàr közepe táján ismet Teheránban voltam, törökjòltevöim vendegszeretö köreben. Most terme szetesen máskep állt-a_dolog а keszületekkel, máskep az el határozással ; megúntam а hiábavaló várakozást s elszántaim
magamat, hogy kerüljön bár а legnagyobb áldozatokba, hozzáfogok tervem letesitésehez. A követsegnel regi szo kás volt az evenkint Bokharából, Khivábòl es Khokandbòl Perzsián keresztlìl nagy számmal a. török birodalom fele мат hadsikat es derviseket valamivel segíteni, s ez valòdi jótetemeny e szegény szunnita koldusoknak Perzsiában, kiknek a siitay perzsák soha. egy fillert nem adnak. A kb' vetségi Vpalotz'mak tehát hetenkint megvolta-k vendegei а távol ankesztánbòl, s nekein mindig nagy örömemre szol
__ 74_
galt, ha ily rongyos vad шаг: szobámba. hivhattam; az annyi erdekest beszélt нашит], s tarsalgása különös becs
` esel birt ñlológiai tanulnlányaìmra. nézve. Ezek az emberek roppantul bámultak irántok tanusitott elözekenysegemen, inert céljaimról persze nem is álmodtak, s a karavánsze rajban, melyet atvonulaskor erinteni szoktak, csakhamar azon hir terjedt el, hogy Hajdar efendi, a szultan követe nemesszivü ugyan, de Resid efendi (saját csekèlységem nek alneve) a dervisekkel testvérekként bánik, s titokban
talàn maga is az. '
Ilyen hirben шпал, nem volt okom esodalkoznì, hogy az шито dervisek elöbb jöttek hozzam s csak aztan mentek а. miniszterhez, mert ennél gyakran nem nyerhettek fogadtatást, s esak az en közbenjàrásomra kaphatták meg a nekik jaró adományt, vagy erhettek el egyéb vágyaikat. Igy niareius huszadikan negy hadsi jött hozzám azon kéréssel, mutassam be öket a szultan követ jének, mert panaszt akamak emelni a perzsak ellen, kik
Mekkabòl visszatértökben Hannadanál megvették rajtok a szunni-adót, melynek szedesét a szultán mar rég megtil totta, s melyet maga a persa sah sem helyesel. *) »Nein aka runk религ ö excellentiájátol, mondtak, esak azt akarjuk, hogy szunnita földieink ezentúl ne üzessenek- итог, mikor a. szent helyeket latogatni járnak.« Ez önzetlen szavak egy
A jó ишак ugyanìs abban а véleinényben vannak, hogy a.
шимми, vallásuk fcjének, az egész világ ongedelmessóggol ито zik. Ö az egész szunnita vllág szcmében jogos khalifája (utódja) Mo hammednok, a ki az emanati serifo-t, vagyis a names hagyományokat birja. Ezek pedìg 1.) mindazon ereklyék, melyek Sztambulban a Hir kai-Szeadct-épületben öriztetnek, pl. a pról'étn. köpcnye, шит, sza kálla és fogai, melyeket egy ütközetbeu elhullatott; nehány öltönyda mb, koráuok в fegyverek, melyek a négy elsö khalifa tnlajdonai voltak ; 2. Mekka, Medina, Jeruzsálem, s az iszlam egyéb bucsujáró
l elvci. '
Т
keleti 01111101- szájából feltiintek elöttem, keményen szemök közé 110210111 vad vedégeimnek, és meg kell vallanom, hogy elvadnltságuk 08 szegényes öltönyeik dacára valami nemes séget làttam bennök, 8 0180 perctöl fogva titkos vonzalmat éreztem irantok. Jó ideig beszêlgettem velök, hogy meg tudhassak 110111111 társaikròl, az 111101, ше1у01 távol haza joktól Mekkáig megjártak, 8 az iranyról, melyen most
Teheránból kiérve haladni akarnak. Szòszólójuk többnyire eg'y khinai Tatárországból (mely Kis-Bokharának is ne veztetik) való hadsi volt, ki rongyait nj zöld dsubbe-val (felsö posztó ruba) takarta be, tejen óriási fehèr turbánt viselt, 8 eleven 111211 szemeivel a többin gyakorolt felsöbbse get minden pillanatban kitlintette. Bemutatván magat, mint az akszui (Akszu khinai Tatárországnak egy tarto mánya) vang (khinai kormányzol imamjat,.ki már 11151800 8201 látogatta meg a szent 8111, 8 igykétszeres hadsi 1011, meg ismertetett egy másik, hozzá legközelebb lilö társával 8 tud tomra adta, hogy a jelcnlevök а 24 1011101 számlaló kis hadsi-karaván fejeinek tekintendök. »Társasagunk, mondta a 82010, iijak 08 öregekböl, gazdagok 08 szegényekböl, jambor emberek 08 laikusokbòl all, 8 mégis a legnagyobb egyetértésben élünk cgymással, mert mindnyaian leokand 08 Kasgarbòl * valók vagyunk 08 bokharaiak, ezen viper-ài
az emberiségnek, nincsenek köztiìnk.« Közép-Ázsia özbeg (tatńr) törzseinck ellenséges indulata a tadsikok (а perzsa öSlakosság) irant rég ismeretes volt 11101- 010110111; 110111 akartam tehat e tárgyról tovább kérdezösködni, s inkább azon tervet tudakoltam, mely fszerint vissza való ntjokat 111102111 szándékoznak. »Innen hazánkba, magyaraztàk a а. tatárok, négy út vezet; az egyik Asztrakhanon, Orenbur gon 8 Bokharán kcresztlll; a másik Mescden, Heraton 08 Bokharán; a harmadik Mesed, Merv 08 Bokharán; a ne
* Kasgarnak nevcztctik gyakran az cgéiz khinai Tatárország.
_75 __
gyedik a turkmán sivatagon, Khiván es Bokharán át. Az 0136 1110116 neklink nagyon drága.; aztán most 0. 1101011 há ború 13 nagy akadály; а ket utóbbi út nagyon veszelyes ugyan, de megis ezek közöl kell egyet választanunk, s erre nezve töled is kerllnk tanàcsot.<
маг egy óra óta beszelgettem velök, nyiltszivüsegök megtetszett; 3 ámbár az idegen faj felttinö vonásai, szegenyes 1111111, 3 а fáradságos utak temerdek nyomoraitól ezen em berek egeszen vad, szinte ijesztö klilso'vel birtak, meg sem
маг egy óra óta beszelgettem velök, nyiltszivüsegök megtetszett; 3 ámbár az idegen faj felttinö vonásai, szegenyes 1111111, 3 а fáradságos utak temerdek nyomoraitól ezen em berek egeszen vad, szinte ijesztö klilso'vel birtak, meg sem