Reigöd vum Weidepam

Ezeken túl jól használható nyelvjárási mesekötet az Angela Korb gondozásában 2011-ben, Budapesten megjelent Reigöd vum Weidepam. Kaanr Vrzählstickr von Mathilde Geiszkopf. A kötetben a Baranya megyei Kán településről származó mesé-ket találunk CD-melléklettel és a kötet végén, alfabetikus sorrendben négyoldalas nyelvjárási szómagyarázattal. Az első mese a kötetben a Piroschka címet viseli. Így kezdődik (az „=” jel után következő szómagyarázatokat jelen cikk szerzője illesztet-te a szövegbe):

„’S war emal ’n Jägr un’ sai Frau, ti hun e Kind k’hat, e Mädele. Piroschka hat se k’haße. Ti is ihre Kroßmottr kange Esse pringe, wel ihre Kroßmottr had im Wald k’wohnd. Wie se kange is, had ihre Mottr in ihre Kerbje sche frisch Prod naigeton, un’ re e Klas voll zu tringe, Milich, nacht (= dann) hat sö se k’schickt. Piroschka is a sche (= schön) kange. Wie se im Wald is kumme, tart ware so schene Plume, had se getengd, sie wert far tr Kroßmottr roppe (= pflücken) ’n Pusch (= Busch) Plume” (Korb–Schuth 2011: 12).

Ez a rövid részlet is mutatja, hogy érdemes vele az oktatás során is foglalkozni.

Gyűjthetünk belőle a család, illetve személyek témakörébe tartozó szavakat, össze-hasonlíthatjuk őket a köznémet megfelelőjükkel: Kroßmottr – Großmutter; Mottr – Mutter; Kind – Kind; Mädele – Mädchen; Frau – Frau; Jägr – Jäger. A Mottr – Mutter példát elemezve felhívhatjuk a figyelmet az o-u hangváltakozásra és az eltérő szótagszámra, vagyis az e hang kiesésére a köznyelvi szó második szótagjá-ban. Megkérdezhetjük, mi az eredeti Grimm-mese német címe. Lerajzoltathatjuk a diákokkal, hogy mit vitt magával Piroska a nagymamának a kosarában (a helyes válasz: Prod, azaz Brot ’kenyér’ és Milich, azaz Milch ’tej’). Összehasonlíthatjuk a nyelvjárási mesét a Grimm testvérek feldolgozásával is. Megkerestethetjük a Grimm-meséből vett mondatokat a nyelvjárási mesében, például a „Komm, Rotkäppchen, da hast du ein Stück Kuchen und eine Flasche Wein.” és az „Als der Wolf nun seinen Hunger gestillt hatte, legte er sich wieder ins Bett, schlief ein und fing an, laut zu schnarchen” mondatot vagy a következő dialógust:

– Ei, Großmutter, was hast du für große Augen!

– Dass ich dich besser sehen kann.

Lefordíttathatjuk a kiválasztott nyelvjárási mondatokat köznyelvi németre, például a következő mondatokat:

„Kroßmottr, awr so e kroß Maul, wu tr hascht!” ...

„Ha, tass ich tich schlucke kann!!!” ...

Trham, ihre Mottr, ihre Vatr, hun se hald k’wart, ti Piroschka wert kumme. ...

„Had ich keh zu mai Kroßmottr!” ...

Miután elolvastuk az egész mesét, sorrendbe rakathatjuk tanulóinkkal az összekeve-redett mondatokat:

...Er had sai Flinde k’numme un’ had ’n vrschoß, ten Wolf…

...So had tr Wolf ti Piroschka k’schluckt.

...Piroschka hat se k’haße.

...„Tart pai tr trei kroße Eichpäm, tart in sem Haische wohnd se.”

...Pis ti Piroschka is kumme, had ’r sche trink’leie schon im Pett.

...’S war emal ’n Jägr un’ sai Frau, ti hun e Kind k’hat, e Mädele.

További feladat lehet, hogy a mese egyes közismert képeihez megkerestethetjük a történetben a kapcsolódó mondatokat (Rotkäppchen. http://www.gratismalvorlagen.

com/trickfilmfiguren/rotkappchen.php).

3. 2. Nyelvjárási kifejezések

A nyelvjárási kifejezések elsajátíttatása céljából (például az előírt család, otthon, állatok, öltözködés stb. témakörében) a saját gyűjtés kínálkozik megfelelő módszer-ként, ha módunk van rá, és megtehetjük, mert találunk még olyan idős adatközlőt, aki segítségünkre van. Ennek előnye, hogy a nemzetiségi oktatás helyszínének nyelvjárását gyűjtjük, és nem szorulunk arra, hogy más település nyelvjárási kifeje-zéseit ismertessük meg a diákjainkkal. Hangfelvételeket is készíthetünk, így a kiej-tést is „tiszta forrásból” ismerhetik meg a tanulók. Erre példa az ELTE TÓK egy lelkes hallgatója, Magyari Emese, aki a nagymamájánál gyűjtött nyelvjárási kifeje-zéseket zöldség, gyümölcs, tejtermékek, konyhai edények stb. témakörben, melye-ket rögzített is diktafonnal. Egy TDK-dolgozat témájaként évfolyamtársával, Brabanti Barbarával játékos feladatokat is kidolgoztak ezen nyelvjárási kifejezések gyermekbarát közvetítésére, s ezeket nagy sikerrel próbálták ki a nemesnádudvari és a pilisvörösvári általános iskola alsó tagozatán, szakköri, illetve iskolai órák ke-retében. Egy továbbképzés során kiderült, hogy a szakmában dolgozó pedagógusok körében nagy igény mutatkozik a nyelvjárási anyagokra, szógyűjteményekre, hang-felvételekre. Példaként álljon itt a települések nyelvjárásának különbözőségére né-hány gyűjtés az ELTE TÓK hallgatója, illetve a cikk szerzőjének munkájából. Az 1–2. táblázatban közölt nyelvjárási elnevezések nagybörzsönyi (Deutschpilsen) és nemesnádudvari (Nadwar) adatközlőktől származnak.

1. táblázat

Nyelvjárási szógyűjtemény: gyümölcsök Magyar

elnevezés Nagybörzsönyi

nyelvjárás Nemesnádudvari

nyelvjárás Német köznyelvi elnevezés

alma Apl, Aiperl Eepl der Apfel

barack Kfeascho Aprikosa der Pfirsich

cseresznye Keaschtal Siskerscha die Kirsche

dió Nus Nus die Nuss

körte Piadn Piira die Birne

meggy Beaksl Kerscha die Sauerkirsche,

die Weichsel

szilva Kriachn Kveetscha die Pflaume

szőlő Beuape¹ Trauwa die Traube

(¹ A hármashangzó első hangjaként nyílt [e] hang ejtendő.) 2. táblázat

Nyelvjárási szógyűjtemény: zöldségek Magyar

elnevezés Nagybörzsönyi

nyelvjárás Nemesnádudvari

nyelvjárás Német köznyelvi elnevezés

bab Paun Poona die Bohne

borsó Aarbus Zukreravus die Erbse

burgonya Krumpiadn Krumpiira die Kartoffel

fokhagyma Knauwloch Knowlich der Knoblauch

hagyma Tswiewel Zwiwl die Zwiebel

káposzta Kroot Kraut das Kraut

kukorica Kukaritsa Kukrutz der Mais

paprika Paprika Paprika der Paprika

paradicsom Paradaes Parataiseepl die Tomate

répa Ruebm Kelriiva die Rübe

saláta Salaat Salaat der Salat

uborka Umuarkn Umarika die Gurke

Az 1–2. táblázat segítségével a nyelvjárási és irodalmi német kifejezések egymás mellé állítása is megvalósul, amit a kerettanterv ismeretként megkövetel. Az itt sze-replő szókincselemek gyakorlására néhány játékos feladat bemutatása következik.

1. Eepl 2. Piira 3. Kveetscha 4. Milona

1. ábra

Kép-szöveg hozzárendelős feladat (Forrás: http://www.schulbilder.org és www.

gratismalvorlagen.com/foto/essen/fruchte/pflaume)

Ez a feladat (1. ábra) szöveg-szöveg hozzárendelésként is működik, amikor a nyelv-járási kifejezést vagy a köznyelvi német vagy a magyar megfelelővel kell a tanuló-nak összekötnie.

1–2. kép

Memóriajáték a gyümölcsök és zöldségek nyelvjárási elnevezésének tanításához

3. kép 4. kép

Kóstolási feladat bekötött szemmel Zsákbamacska

A kóstolási feladat lényege, hogy a tanulók bekötött szemmel megpróbálják kitalál-ni, milyen ételt kóstolnak éppen, majd lehetőség szerint a korábban megtanult nyelv-járási elnevezést kell megadniuk. A másik feladatnál a zöldségeket/gyümölcsöket

egy zsákban helyeztük el, amelyben tapintással kell megállapítani, melyik ételről van szó, és lehetőség szerint ennek a korábban megtanult nyelvjárási elnevezését kell megadni.

A keresztrejtvény soraiba (2. ábra) a család témakörében korábban elsajátított – jelen esetben nagybörzsönyi – nyelvjárási megfelelőket beírva a függőleges sorban meg-találják a diákok a megfejtést: nyj. Waate (Vater) ’apa’.

1. W A I T E

2. A I N G L

3. N A I N E

4. M U E T E

5. B A T S C H E

1. Cousin (unokafivér) 2. Großmutter (nagyanya) 3. Tante (nagynéni) 4. Mutter (anya)

5. Vetter (nagybácsi) 2. ábra

Háziállatok témakörben készíthetünk rejtvényes feladatot, az alábbi betűtengerben a tanulóknak meg kell találniuk tizenkettő benne elrejtett háziállat nevét – függőlegesen, vízszintesen vagy átlósan. Az elnevezések a Buda környéki Torbágy település (ma Biatorbágy része) középbajor nyelvjárásából származnak (Márkus 2003: 224). Termé-szetesen könnyített változata is létezik a feladatnak, elrejthetünk kevesebb állatnevet is.

R P A I A G E C F H

L O C K A A N T N T

L U U P N U Q A Y P

L J M S T N V C X O

K H U E R O M K J U

H Q W E E O R H T K

A Z U I T S A O K A

I O P A S E D T F L

V W I I K E G S C H

Ü R I N T F I I C H

3. ábra

Pai (Biene) méh

Aantn (Ente) kacsa

Aantre (Enterich) gácsér Gaunoose (Gänserich) gúnár

Tsaok (Hündin) nősténykutya, szuka Khots (Katze) macska

Khaivü (Kälbel) borjú

Khue (Kuh) tehén

Rous (Pferd) ló

Rintfiich (Rindvieh) szarvasmarha Poukal (Truthahn) pulyka Wiike (Stier) bika

Állatok témakörben készíthetünk betűsalátát is. Például mely állatok neve rakható ki az alábbi összekevert betűkből? Az elnevezések az etyeki középbajor nyelvjárás-ból (Fejér megye) származnak (Márkus 2003: 224).

SOMANA Megfejtés: Omaasn (Ameise) hangya

SEINPW Megfejtés: Weipsn (Wespe) darázs

ILANGF Megfejtés: Fliang (Fliege) légy

IDEMAFLEOS Megfejtés: Fleidemaos (Fledermaus) denevér

SCHIF Megfejtés: Fisch (Fisch) hal

KATSACHL Megfejtés: Achkatsl (Eichkätzchen) mókus OODKSLERAA Megfejtés: Ooderaaksl (Eidechse) gyík

Öltözködés témakörben készíthetünk bandolo párosító játékot. Az összetartozó ké-peket és nyelvjárási elnevezéseket vagy német köznyelvi és német nyelvjárási elne-vezéseket kell a tanulóknak megkeresniük és zsinórral összekötniük. Ha a zsinór által leírt minta egyezik a hátoldalon előre megjelölt vonalakkal, akkor jó a megol-dás. Így a tanulók önállóan is ellenőrizhetik magukat. A következő nyelvjárási elne-vezések a csolnoki rajnai frank-dunai bajor keveréknyelvjárásból (Komárom- Esztergom megye) származnak (Juhász 2009: 218).

Fiate (Fürtuch) ’kötény’

Hantschich (Handschuh) ’kesztyű’

Hemed (Hemd) ’ing’

holtseni Schlape (Klumpen) ’fapapucs’

Khapl (Mütze, Kappe) ’sapka’

Khitl (Rock, Kittel) ’szoknya’

khuatse Jange (Jacke) ’női kiskabát’

Kwand (Gewand) ’ruha’

A hét napjait összekeverve felírhatjuk egy feladatlapra vagy a táblára, majd sorrend-be rendeztethetjük diákjainkkal. Az itt szereplő nyelvjárási elnevezések a Bakony hegységben fekvő Olaszfalu településről származnak (Kiss 2002: 151–175). Ennek a településnek a nyelvjárása a középbajor ui-nyelvjárások közé tartozik. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét arra, hogy ezen a településen a korábbi beszélőközösség nem a németnyelv-órán megismert Donnerstag szót használja a ’csütörtök’ megnevezésé-re, hanem egy régebbi, mára a köznyelvben elavult szót, a Pfingstag elnevezést.

Midvox Madoch Fraitach /Freitoch

Suntach Samstach Fingstach

3. táblázat

A paraszti év faladatainak nyelvjárási szavai Nagybörzsönyi nyelvjárás szavai Megfejtés

Vrialai tavasz

Binta tél

Zuma nyár

Hiabst ősz

tsuatsiachn összehúzni ősszel a szőlőtőke körül a földet, hogy ne fagyjon el télen

zaitsn ültetni

Kflueg eke

zeie vetni

gråbm, ooshåkn burgonyát betakarítani

schneadn aratni

aalezn szüretelni (szőlőt)

raaschlagn tez Ęupst gyümölcsöt (fáról) leverni

kloobm szedni (pl. málnát)

hakn kapálni

Saingesen kasza

Rechn gereblye

Djęuch hold

A paraszti év feladatainak szavait (kulcsfogalmak: évszak, vetés, aratás, betakarí-tás, kapálás, kaszálás, gereblyézés, hold, hektár) felírhatjuk a táblára, és a diákok

megpróbálhatják kitalálni a nyelvjárási szavak jelentését. A 3. táblázatban található szavak a nagybörzsönyi nyelvjárásból származnak (a szerző saját gyűjtése).

Néhány településen már vannak kész szógyűjtemények, szólisták, melyeket szintén használhatunk a nemzetiségi oktatásban a nyelvjárási kifejezések megismertetése cél-jából. Példaként ide sorolható a vaskúti németek tájszólásának szótára, a Wörterbuch des Dialektes der Deutschen in Vaskut, Paul Schwalm tollából, mely 1979-ben jelent meg Münchenben 405 oldalon. Ennél rövidebb tematikus szólisták találhatók a Katharina Wild (2003) Zur komplexen Analyse der ’Fuldaer’ deutschen Mundarten Südungarns című kötet 4. fejezetében, valamint a Márkó néphagyományai című kötet-ben, Szilágyi-Kósa Anikó cikkékötet-ben, itt megtaláljuk a rokonsági elnevezéseket, a hét napjait és a számneveket. Utóbbi kötet 2010-ben jelent meg, Veszprémben. A Bánd története II. kötetében (írta és szerkesztette Mádl Antal) találunk szólásokat, közmon-dásokat is (Therese Krein-Mádl összeállításában), de kiemelendő a majd 100 oldalas, alfabetikus sorrendben megjelenített „szószedet Bánd szókincséből”. A kötet „Így éltek és beszéltek őseink” alcímmel jelent meg 2008-ban, Bándon. Hasonló példákat szerencsére szép számmal sorolhatnánk még. Vannak olyan gyűjtések is, melyek egyelőre kéziratos formában várnak a megjelenésre, mint például Juhász Márta (2009) PhD-disszertációja (Budapest ELTE Germanisztikai Doktori Iskola) Die Mundart von Csolnok/Tscholnok címmel, amely szintén tartalmaz nyelvjárási szólistákat. Másik példaként Kiss Szilvia (2002) Siedlungsgeschichte und Dialekt in vier Dörfern des Bakony-Gebirges című PhD-disszertációja (Budapest ELTE Germanisztikai Doktori Iskola) említhető.

In document Szakpedagógiai körkép II. (Pldal 102-109)