Írásbeli szövegalkotás

Az írásbeli szövegalkotási feladat szövegeit először is a KER általános kritériumai-val és a hozzájuk tartozó általános szintleírásokkal vetettük egybe, amelyeknek a C1 szintre vonatkozó összefoglalását az 1. táblázatban láthatjuk.

1. táblázat

Az írásbeli szövegekre vonatkozó kritériumok és globális szintleírások (KER 2002: 77, 134, 137, 151)

Kritérium Általános szintleírás

Általános írás-beli produkció

Világos, jól szerkesztett szövegeket tud írni összetett témákról, a lényeges, fontos kérdéseket hangsúlyozza, a nézeteket kiegé-szítő gondolatokkal, érvekkel és megfelelő példákkal fejti ki és támasztja alá, és megfelelő befejezéssel kerekíti le.

Koherencia és kohézió

Világos, gördülékeny, jól szerkesztett szöveg létrehozására ké-pes, jól használja a szervezőelemeket, kötőelemeket és kohéziós eszközöket.

A szókincs terjedelme

Jól használja széles körű szókincsét, az esetleges hiányokat kö-rülírásokkal könnyedén áthidalja; ritkán kell keresgélnie a kife-jezéseket vagy elkerülési stratégiát alkalmaznia. Jól tudja hasz-nálni az idiomatikus kifejezéseket és kollokvializmusokat.

Grammatikai

helyesség A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tud-ja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek.

Ezeknek az értékelési skáláknak az alkalmazása, ahogy azt például a német Profile deutsch szerzői is megjegyzik, erőteljesen szubjektív, nagymértékben függ az olvasótól (Glaboniat et al 2005: 102). Így mindössze azt jelenthetjük ki, hogy véle-ményünk szerint mindegyik hallgatói szövegről megállapíthattuk, hogy az általános írásbeli produkcióra, valamint a koherenciára és kohézióra vonatkozó kritériumok-nak megfeleltek: világos, érthető, gördülékeny, megfelelően tagolt, könnyen olvas-ható szövegeket olvashattunk. A szókincsre vonatkozó kritériumot alaposabban nem vizsgáltuk, mivel a szövegalkotásra szánt idő alatt a hallgatók rendelkezésére állt mind nyomtatott szótár, mind pedig internethasználat, az esetleges ismeretlen szavaknak tehát utána tudtak járni. Mindössze néhány esetben fordult elő ennek ellenére – vagy éppen ennek köszönhetően – hibás, a megértést némileg nehezítő szóhasználat. Ezek számszerű előfordulását az 1. ábrán is feltüntettük.

Behatóan foglalkoztunk azonban a grammatikai helyességre vonatkozó kritérium teljesülésével. Ami a hibák típusait illeti, figyelembe véve, hogy a nyelvtanulók által létrehozott szövegekben különféle hibákkal találkozhatunk (Bárdos 2000: 221;

Benucci 2011: 286), a hibákat eredetük szerint nem kategorizáltuk, csak a mai stan-dard olasz nyelv morfoszintaktikai formarendszerének szabályaiba ütköző formai hibákkal foglalkoztunk, és csak aszerint csoportosítottuk őket, hogy mely nyelvtani jelenségek terén merültek fel. Ez az 1. ábrán látható.

Az 1. ábra alapján az is nyilvánvalóvá válik, hogy nincsenek értelemzavaró hibák, a 200-300 szavas produkciók esetében a 2-4 apróbb hiba még tolerálható lenne. A hi-bák számának tekintetében a H2 és H5 jelű hallgatók mutatnak csak kiugrást. Az ő produkcióikat olvasva kijelenthetjük, hogy az általuk létrehozott szövegek nem fe-lelnek meg a referenciakeretben kifejtett általános szintleírás grammatikai helyességi kritériumának.

1. ábra

Az írásbeli produkciókban előforduló hibák típusai és eloszlásuk

A szövegekben előforduló hibák számszerűsítésén felül azonban azt is meg kellett vizsgálnunk, hogy mennyire igényesen megformált szövegekkel van dolgunk, eh-hez azonban a KER általános leírási szintjei nem adnak elegendő útmutatást. Kézen-fekvőnek tűnt volna a vizsgálathoz 2010-es Profilo della lingua italiana című mun-ka iránymutatásait alapul venni, C1 szintre azonban még nincsenek deskriptorok (Spinelli 2010: 51). Ezért a Sienai Külföldiek Egyetemének CILS vizsgaközpontja által összeállított skálákat vettük alapul. Ezen belül is a morfoszintaktikai sillabuszt választottuk ki, vagyis hogy az egyes szinteken a nyelvvizsgázóknak milyen morfoszintaktikai szerkezeteket kell tudniuk produktívan használni, és megvizsgál-tuk ezeknek az előfordulását a hallgatói szövegekben.

0

A C1 szinten elvárt nyelvtani jelenségeknél első helyen szerepel a szenvedő szerke-zet, amely a vizsgált hallgatói szövegekben egyszer sem fordult elő, míg mind a mintában (Spinelli–Parizzi 2010), mind az anyanyelvi beszélőnél (Milani 2011) elő-fordulnak passzív struktúrák. A hallgatói szövegekben fellelhető hiány oka lehet:

a) a magyar nyelvben ritka előfordulás (transzfer); b) a téma miatt indokolt szemé-lyes involváltság, tanácsadás, aktív szerep. Ezen felül haladó szinten az összetett mondatok szintaxisa játszik kiemelkedően fontos szerepet, hiszen a mondatösszeté-telek azok, amelyeknek segítségével tagolt, igényesen szerkesztett, megfelelő bo-nyolultságú szövegeket hozhatunk létre. Ezért megvizsgáltuk, hogy a mellé- és alá-rendelések különböző típusainak ismeretét és aktív használatát a CILS-nyelvvizsga mely szinteken várja el a nyelvtanulóktól. Ezt a 2. táblázatban foglaltuk össze.

2. táblázat

A CILS-nyelvvizsgán a vizsgázóktól produktívan elvárt szintaktikai szerkezetek összefoglalása A1–C1 szinten (Barni et al. 2009: 21–46)

Szint Mellérendelés Alárendelés

explicit implicit A1 kapcsolatos (és);

ellentétes (de) okhatározói (mert);

időhatározói (amikor) célhatározói (per)

A2

választó (o); ellentétes (invece, non solo ... ma anche); követ-keztető (allora); magyarázó

A 2. táblázatból látszik, hogy haladó szinteken az alárendelés játszik nagyobb szere-pet, a mellérendelések összes típusának használata gyakorlatilag már a B1–B2 szin-teken elvárt. A mellérendeléseknél az alárendelések már önmagukban is összetet-tebbek, ezen belül az igeneves, úgynevezett implicit alárendelések azonban különösen fontosak az igényes olasz nyelvhasználatban. Véleményünk szerint ezek

jelentik az igazán jelentős szintugrást az olasztudásban. A hallgatói szövegekben az előfordulásuk ezzel szemben, ahogy a 3. táblázat és a 2. ábra is jól mutatja – elenyésző.

3. táblázat

Az írásbeli produkciókban előforduló alárendelések típusai

Alanyi Tárgyi

Határozói

Vonatkozó Sajátos jelentés-tartalmú

cél ok mód idő egyéb

feltételes megengedő hasonlító következményes

E I E I E I E I E I E I E I E I E I

Szint B2 A2 B1 B2 A1 A1 B1 C1 B1 B2 A2-C1 B1 C2 B2 C1 B2 B2 C1

ANYB 3 1 14 4 - 4 1 - - 1 1 - - 1 7 - 2 - - - 1

Minta - - 1 - 1 4 - - - 3 - 1 - - 1 - - - - - -H1 1 - 10 3 - 2 2 - - 1 - - - - - - 1 - - -

-H2 2 1 2 1 - 1 - - - 2 1 - - - 5 - - 1 - -

-H3 - 2 7 1 - 1 - 1 - 1 - - - 1 6 - 2 - - -

-H4 2 2 4 - - 1 - - - 1 - 1 1 8 3 6 - 1 -

-H5 - 3 4 2 - 2 - - - - - - - 3 3 - 1 - - -

-H6 - 2 2 3 1 5 1 - - - - - 2 4 1 - 2 - - 1

-2. ábra

Az írásbeli produkciókban előforduló alá- és mellérendelések

A 3. táblázatban szürkével jelöltük azokat az alárendelés-típusokat, amelyeket a CILS-vizsgáztatók a haladó (C1–C2) szintre utalnak. Ebből jól látható, hogy vannak

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

ANYB MINTA H1 H2 H3 H4 H5 H6

összes mellérendelés összes alárendelés implicit alárendelés

hallgatói szövegek, amelyekben ezekből a típusokból egy sem fordul elő. A 2. ábra adataiból pedig azt állapíthatjuk meg, hogy jelentős eltérések mutatkoznak az anya-nyelvi beszélő által létrehozott válaszszöveg, valamint a hallgatói szövegek között abban a tekintetben, hogy milyen arányban használják ezeket a szerkezeteket. Szem-betűnő például, hogy milyen arányú a mellé- és alárendelések száma, illetve a hasz-nált implicit alárendelések száma. A 2. ábra jól mutatja azt a fejlődési irányt, amelyet a hallgatóknak célként kell kitűzniük maguk elé az igényes olasz nyelvhasználat megközelítéséhez.