A szóbeli kifejezőkészség fejlesztendő elemei a spanyolnyelv-órán
4. A magyar és a spanyol spontán szóbeli megnyilatkozás jellemző elemei
4.2. A mediterrán vitastílus jellemzői
A mediterrán vitastílussal kapcsolatos megfigyelések alapján elmondható, hogy a Közép-Európában megszokotthoz képest jóval „erőszakosabb” egy ilyen helyzet:
hangosabbak a beszélgetőpartnerek, szabad egymás szavába vágni, és gyakori, hogy két-három résztvevő egyszerre beszél. Aki nem tanulja meg a párbeszédforduló megtartásának és megszerzésének stratégiáit, és nem lépi át saját közép-európai ud-varias vitakultúrájának szemléletét, kívülállónak érezheti magát anyanyelviekkel szemben. A kultúrsokk elkerülésének érdekében és a gördülékenyebb szóbeli kom-munikáció eléréséért is érdemes ezeket a tartalmakat a nyelvtanárnak megismertet-nie a nyelvtanulókkal. Anélkül, hogy itt túlzottan belemerülnénk ennek a témának a részletes tárgyalásába, csak egyetlen fontos nyelvi különbségre szeretnénk felhív-ni a nyelvtanárok figyelmét: a hezitálás fontos eleme a beszédturnus megtartásának, de az erre szolgáló vokalikus elemek nyelvfüggőek. Így a hezitálás megfelelője a magyarban az elnyújtott [ö] hang, a spanyolban viszont az [e]. Egy spanyolul tanuló magyar számára a spanyolban nem is létező [ö] hangot használni hezitálásra tehát nem javasolt.
4.3. Az indulatszók
Az indulatszók igen heterogén csoport, a spanyolban egy részük hangutánzásra épül, de vannak más szófajokból átvett, indulatszókká vált fajtáik is, mint a ¡Dios mío! ’istenem!’ vagy számos felszólító módú igealak, amelyek indulatszóként is használatosak (például: vaya szó szerint ’menjen’, de indulatszóként például ’ugyan, nahát’ a jelentése [vö. Fábregas–Gil 2004]). A tananyagok nem szoktak nagy hang-súlyt fektetni a tanításukra, többek között azért, mert ingoványos területnek számí-tanak a nyelvészeten belül is. Nem elég, hogy nincs minden gyakran használt indu-latszónak normatív helyesírása, még dialektális eltérések is jellemzik: a latin-amerikai spanyolban például az angol hatás jóval erősebben érezhető, mint a félszigetiben, és számos angol indulatszót vettek át.
Ennek ellenére az indulatszók tanítása és automatizálása igen hasznos a spontán beszéd szempontjából. Egyetlen rövid hangsorral olyan tartalmakat tudunk kifejez-ni, amelyeket egyébként csak sok szóval, esetleg bonyolult nyelvtani szerkezetekkel lehetne helyettesíteni, és emiatt már a nyelvtanulás kezdetén, akár A1-es szinten is érdemes foglalkozni velük. Mint ahogy a 3. táblázat is szemlélteti, még a legáltalá-nosabb hangutánzó indulatszók esetében sem beszélhetünk nyelvek közti teljes ho-monimákról, a nyelvtanuló nem alkalmazhatja saját nyelvének indulatszókészletét, mert a célnyelven ez valamilyen mértékben biztosan eltér.
3. táblázat
Néhány indulatszó helyesírása és kiejtése angol, spanyol és magyar nyelven
Angol Spanyol Magyar
ouch /aʊʧ/ ay /aɪ/ jaj
yuck /jʌk/ puaj /pʊax/ fúj
atishoo /əˈtɪʃuː/ achís /aˈʧɪs/ hapci
hooray /hʊˈreɪ/ hurra /ˈurra/ hurrá
hey /heɪ/ eh /e/ hé
4.3.1. Spanyolt tanulókkal végzett kísérletek az indulatszókkal kapcsolatban Egy 37 spanyol szakos egyetemistával végzett kutatásunk alapján megállapítható, hogy a nyelvtanulók nem ismerik túlságosan a spanyol indulatszókat. A kísérletben részt vevő hallgatók nyelvi szintje a KER szerinti legalább B2-es volt (emelt szintű érettségivel rendelkeztek spanyol nyelvből). A hallgatók 18 és 26 év közötti életkorú magyar anyanyelvűek voltak, és maximum egy évet töltöttek el korábban spanyol ajkú országban.
A tanulók 15, néhány esetben szövegösszefüggésben megadott magyar indulatszó-val kitöltött feladatlapot kaptak, amit spanyolra kellett fordítaniuk. Amint a 4. táblá-zat mutatja, voltak olyan indulatszók, amelyeket senki sem tudott megfelelően lefor-dítani (ilyenkor vagy nem töltötték ki a mezőt, így nem számoltuk bele válaszként, vagy nem elfogadható megoldást írtak, ilyenkor a „helytelen válasz” kategóriába soroltuk a megoldásaikat). A legsikeresebbnek bizonyuló hajrá esetében sem kap-tunk még a hallgatók felétől sem jó fordításokat. A 4. táblázat összefoglalja a feladat-lapot és a megoldásokat (az instrukciók is spanyolul szerepeltek eredetileg).
4. táblázat
Magyar indulatszók fordításának kísérlete spanyolra Fordítsa a következő kifejezéseket spanyolra!
Magyar
kifejezés Lehetséges
fordítások Helyes
válasz Helytelen válasz
Au! Ez fáj! ¡Ay! (¡Eso duele!) 10 12
Hoppá, leejtettem! ¡Ups! (¡Se me cayó!) 0 14
Hoppá, bocsánat! ¡Uy, perdón! 2 13
Psszt! ¡Chist!, ¡Chitón!, ¡Ssh! 3 10
Nyami! ¡Ñam! 6 7
Cupp! Puszi! ¡Muak(k)! 4 12
Oá! ¡Bua! 0 3
Bumm! ¡Bum! 2 5
Hurrá! ¡Yupi! ¡Hurra! 0 7
Fúj! ¡Puaj!, ¡Qué asco! 4 6
Hű(ha)! ¡Ah! ¡Oh! ¡Jo! 4 5
Jaj! ¡Ay! 8 6
Nocsak! ¡Hala! ¡Jo! 2 5
Bravó! ¡Bravo! ¡Olé! 13 6
Hajrá! ¡Venga!, ¡Vamos!, ¡Ea!, ¡Hala! 17 5
A kísérlet után maguk a hallgatók jelezték, hogy nagy nehézséget okozott ezeknek az indulatszóknak anyanyelvükről idegen nyelvre fordítása, pedig nem is spontán szóbeli módon kellett megoldaniuk a feladatot, mint ahogy az életben ez lezajlott volna, hanem volt idejük gondolkodni. Közvetlen módon előzőleg nem tanulták eze-ket a kifejezéseeze-ket spanyolul, de szerették volna explicit módon megtanulni a jövőben.
4.3.2. Az indulatszók kezelése spanyol tananyagokban
A tanulókkal elvégzett kísérlet eredményei nem meglepőek, ha figyelembe vesszük, hogy az indulatszók jelenléte a tananyagokban meglehetősen szegényes. Vizsgálata-inkban három különböző spanyol kiadó (Edelsa, SGEL, Difusión) által megjelente-tett tankönyv szóanyagát fésültük át ebből a szempontból (Baditzné 2013). A 3 kiad-vány Magyarországon is használatos. Három – a KER szerint A1-es, B1-es és C1-es – nyelvi szintet képviselnek. A vizsgált tankönyvek a következők: Embarque 1 – A1 (Alonso Cuenca – Prieto Prieto 2011), Español para hablantes de húngaro – B1 (Ruppl 2006) és El Ventilador – C1 (Chamorro Guerrero et al. 2006). Az 5. táblázat a három tankönyvben összesen talált indulatszók előfordulását mutatja.
5. táblázat
Az indulatszók jelenléte a 3 vizsgált tankönyvben
Indulatszók Tankönyvek
Embarque 1 Español para hablantes
de húngaro El ventilador
adelante ’gyerünk’ x
ah ’ahh’ x x
anda ’na, gyerünk’ x
ay ’jaj’ x
Dios ’isten(em)’ x x
eh ’hé’ x x
ja ja ja ’ha-ha’ x x
jo ’hű’ x x
mm ’hmm’ x
puaf ’fúj’ x
uf ’hú’ x
uy ’juj’ x x x
vaya ’nahát’ x x
A lista alapján látható, hogy vannak népszerűbb indulatszók, amelyek helyet kaptak több tankönyvben is, például az ah; eh; ja ja ja; jo; vaya, amelyek két tankönyvben is szerepelnek, és az uy háromban is), viszont van az indulatszóknak egy elég gyak-ran használt csoportja, amelyek csak az egyik könyvben szerepeltek (adelante, anda, mm, puaf, uf). A három találomra kiválasztott tankönyv is alátámasztja Edelso Natalías (2004) meglátását, mely szerint a tananyagok nem szentelnek elegendő fi-gyelmet az indulatszóknak, nem szerepeltetik azokat abban az arányban, amit a va-lós nyelvi használatuk gyakorisága indokolna. Ezen kívül nem adnak információt a jelentésükkel kapcsolatban, és morfoszintaktikai jellemzőiket sem tárgyalják, leg-feljebb implicit módon szerepelnek.
4.3.3. Ötletek az indulatszók tanítására
Számos érv szólhatna amellett, hogy az indulatszókat ne tanítsuk explicit módon, hanem bízzuk a nyelvtanulóra, azt remélve, hogy majd alkalmasint „magára szedi”
azokat. A dialektális formagazdagságuk vagy a gyakran hezitáló, nem rögzített he-lyesírásuk és esetenként kontextusfüggő jelentésük egyaránt egy nem kívánatos, megoldatlan halmazhoz teszi hasonlatossá ezt a szócsoportot. Ugyanakkor nem me-hetünk el szó nélkül amellett, hogy ezek a rövid, gyakran egy szótagos szavak igen hasznosak, számos szövegkörnyezetben szinte egyedüli megoldásként vethetők be.
A spontán beszédben az ember felettébb hajlamos anyanyelvi elemekkel élni, és ez fokozottan igaz az emberből természetesen kitörő indulatszókra is. Azonban ezek nem vihetők át automatikusan az anyanyelvből a célnyelvre, mert nincs teljes meg-felelés a két nyelv között szinte egy indulatszó esetében sem. Mindennek fényében a tananyagban mindenképpen helyet kellene kapniuk, legalább a leggyakrabban hasz-nálatosaknak.
Az indulatszók didaktikai kiaknázásához felhasználhatók a spanyol képregények (vö. de la Cruz Cabanillas – Tejedor Martínez 2009), mint a Mortadelo y Filemón, bár az ilyen jellegű kiadványokban gyakran ritkább és nem standard helyesírási for-mákkal is találkozhatunk. Az interneten megtalálható számos rövid videó (például televíziós vígjáték) remek alapot szolgáltathat, főleg olyan feladatokhoz, amelyek-ben maguknak a nyelvtanulóknak kell indulatszók segítségével rövidebb dramatizá-ciókban rögtönözniük, ugyanis a színjátékokban, szerepjátékokban aknázhatók ki igazán az indulatszók. További ötleteket találhatunk a Baditzné – López Domínguez (2013)-féle tananyagban, amely kimondottan erre az elhanyagolt témakörre épít fel szisztematikusan egy ütemtervet.