A magyar és a spanyol intonáció közti különbségek: a dallamok végső inflexiója

Ami a dallamok végső inflexiójának jellemzőit illeti, eddigi kutatásaink alapján a következő esetekben kell különös figyelmet szentelni a spanyolban a magyartól elté-rő hanglejtésmintákra:

– az általános, jelöletlen eldöntendő kérdésekben;

– a visszakérdező eldöntendő kérdésekben;

– azokban az eldöntendő kérdésekben, amelyeket vokatívusz követ.

Most röviden ezeket a mondattípusokat hasonlítjuk össze, hogy láthassuk, a két nyelv intonációja jelentős eltéréseket mutat. Különösen fontos ezt megtennünk a spontán beszéd vizsgálatával kapcsolatosan, hiszen a tapasztalat szerint a spontán, netán erős érzelmi bevonódással járó szituációkban a beszélők még hajlamosabbak saját nyelvük jellegzetességeit használni.

5.2.3.1. A jelöletlen eldöntendő kérdések hanglejtése a magyarban és a spanyolban

Ha a következő mondatokat kimondjuk: Zöld? Fehér? Fekete? Eladod a tehenet?, érzékelhetjük, hogy a legfeljebb két szótagos eldöntendő kérdések enyhe emelkedés-sel végződnek, de az ennél hosszabbak közös jellemzője, hogy a dallam az utolsó előtti szótagig emelkedik, és onnan leesik (vö. még Varga 2002a, 2002b).

A 4. ábra grafikonjai a mondatok standardizált dallamait szemléltetik. Az egyszerű-sített 5. ábra ennek az emelkedő-eső dallamnak a dialektális megvalósulásait ábrá-zolja az Akkor Mari is megérkezett? mondaton. A közös pont a realizációk között az, hogy a dallam az utolsó előtti szótagig emelkedik, és utána erről esik. A leggyakrab-ban alkalmazott dallamvariánst az 5. ábrán nyíl mutatja.

A spanyol jelöletlen eldöntendő kérdések hanglejtése szignifikánsan különbözik a magyartól (6. ábra). Ha megnézzük a következő mondatok hanglejtését, ¿Está bien así? ’Rendben van így?’ illetve ¿Me puedes dar alguna pista? ’Tudsz adni egy kis segítséget?’, láthatjuk, hogy a magyarral ellentétben a spanyol jelöletlen eldöntendő kérdések dallama nem eső, hanem emelkedő. Szignifikáns emelkedést (általában 70% felettit) tapasztalhatunk az utolsó hangsúlyos szótagról.

4. ábra

A magyar jelöletlen eldöntendő kérdések intonációja

5. ábra

A magyar jelöletlen, minimum 3 szótagos eldöntendő kérdések hanglejtése és dialektális variánsai

6. ábra

A spanyol jelöletlen eldöntendő kérdések intonációja

Zö_ _ö_ _öld?

száz. 100,00% 43,59% -38,69% -28,64% 10,88% 110,43%

st. ért. 100 144 88 63 70 147

száz. 100,00% 11,56% 18,90% -0,26% -14,91% -14,20% -10,21% 32,94%

st. ért. 100 112 133 132 113 97 87 115

Azért fontos ez a hanglejtésbeli különbség a két nyelv között, mert a spanyol dallam végén található 70% feletti emelkedés a magyartól meglehetősen idegen melodikus vonás. Felmerül azonban, mi történne, ha a magyar ajkú nyelvtanuló a saját magyar emelkedő-eső dallamával kísérné a spanyol eldöntendő kérdéseit. A spanyolban szintén létezik emelkedő-eső dallam, ami akár eldöntendő kérdéseket is kísérhet, azonban olyan kérdések esetén alkalmazzák, ha a szövegkörnyezet alapján egyértel-mű, hogy kérdésről van szó, így a 70%-os emelkedéssel záruló kérdő intonáció re-dundáns volna. A következő példa (7. ábra) ¿Tienes más cositas? ’Van még vala-mid?’ egy ilyen mondatot személtet.

7. ábra

Spanyol eldöntendő kérdés redundáns intonációval

Fontos megjegyezni mindezek alapján, hogy a magyar beszélők számára azért nem ajánlott saját anyanyelvük emelkedő-eső dallamának átvitele spanyol eldöntendő kérdéseikbe, mert a spanyol nyelv csak abban az esetben alkalmazza ezt a dallamot, ha a mondatot a szövegkörnyezet miatt egyébként is egyértelműen kérdésnek értmezné egy spanyol hallgató. Nagy a kockázata tehát annak, ha nem a jelöletlen el-döntendő kérdésekre jellemző emelkedő végű intonációval kíséri a magyar anya-nyelvű nyelvtanuló a spanyol eldöntendő kérdéseit, félő, hogy beszélgetőpartnere nem fogja kérdésként értelmezni a megnyilatkozásait.

5.2.3.2. A hitetlenkedő eldöntendő kérdések dallama a magyarban és a spanyolban

Hitetlenkedő visszakérdezés esetén a beszélő arra veszi rá beszélgetőpartnerét, hogy megismételjen egy már hallott információt. Például:

A: Megvettem a jegyeket.

B: (Azt akarod mondani, hogy) megvetted a jegyeket?

Ezeknek a kérdéseknek az intonációja eltér a jelöletlen eldöntendő kérdések emelke-dő-eső dallamától a magyarban annyiban, hogy nem egy emelkedés utáni esés van benne, hanem több, egymást követő emelkedés-esés. A következő két mondat példáján látszik (8. ábra), hogy a jelöletlen mondatban – Te megadtad Marinak a számomat? –

¿Tie nes más co si tas?

Hz 306 349 337 335 385 281

száz. 100,00% 14,05% -3,44% -0,59% 14,93% -27,01%

st. ért. 100 114 110 109 126 92

0 50 100 150

200 Ss14

csak egy esés található az utolsó előtti szótagról, míg a második kérdésben, amely az elsőnek a hitetlenkedő változata, több dallamcsúcs van, az emelkedő-eső dallam ismétlődik.

8. ábra

A magyar hitetlenkedő eldöntendő kérdések intonációja

A második változatban tehát, amelyben a beszélő hitetlenkedik, talán ideges is arra a gondolatra, hogy beszélgetőpartnere valóban megadta-e Marinak a számát, ismét-lődik a jelöletlen eldöntendő kérdések emelkedő-eső dallamíve. Ugyanez a helyzet a morfondírozó visszakérdezéseknél, amikor a beszélő mintegy magának teszi fel újra a beszélgetőpartnere eldöntendő kérdését:

A: Megvetted a jegyeket?

B: (Azt kérdezed,) hogy megvettem-e a jegyeket?

Ha ezeket a mondattípusokat megvizsgáljuk intonációs szempontból a spanyolban, azt tapasztaljuk, hogy azok hanglejtése nem mutat jelentős eltérést a spanyol jelölet-len eldöntendő kérdésekéhez képest, ugyanúgy emelkedő a dallam, legfeljebb a be-szélő irritáltságának függvényében a hangterjedelem tágabb (9. ábra).

¿¿¿La del quinto??? ’A nő az ötödikről???’

¿¿¿Setecientos??? ’Hétszáz???’

9. ábra

A spanyol hitetlenkedő eldöntendő kérdések intonációja

Te meg ad tad Ma ri nak a szá mo mat?

Hz 101 100 113 128 121 125 131 125 125 139 90 száz. 100,0 -0,99 13,00 13,27 -5,47 3,31% 4,80% -4,58 0,00%11,20 -35,2 st. ért. 100 99 112 127 120 124 130 124 124 138 89

száz. 100,013,27 18,92 -28,7 1,06% 25,26 -8,40 -18,3 -2,2517,24 -14,7

st. ért. 100 113 135 96 97 121 111 91 89 104 89

Látható tehát, hogy nem szerencsés, ha a magyar anyanyelvű átviszi az ilyen típusú spanyol eldöntendő kérdéseibe a saját magyaros ismétlődő emelkedő-eső dallamot, mert a spanyolban nyoma sincs ennek.

5.2.3.3. A vokatívuszt megelőző eldöntendő kérdések hanglejtése a magyarban és a spanyolban

Ha összevetjük a két mondat hanglejtését – Akkor eljöttök, Katika?, illetve ¿Estás listo, Mauri? ’Készen vagy, Mauri?’ (10. ábra) –, szembetűnő, hogy míg a magyar mondatban a kérdő rész hanglejtése a megszokott emelkedő-eső dallam, és a voka-tívuszé eső, addig a spanyolban enyhébb emelkedés kíséri a kérdő részt, és az el-döntendő kérdésekre jellemző meredekebb emelkedés a vokatívuszt kíséri.

10. ábra

A magyar és a spanyol eldöntendő mondatok intonációja vokatívusz előtt

5.2.4. A magyar nyelvtanulók spanyol intonációja: a dallamok végső inflexiója