A vizsgálat 1. Szemléletünk

Lo Duca eljárását követjük, a gyakorlatból indulunk ki, a gyakorlatot figyeljük meg:

a KER által ajánlott szempontokat vesszük figyelembe, ezekre vonatkozólag próbá-lunk általános érvényű szabályokat megfogalmazni. Vizsgálatunk tárgyai olyan szövegek, amelyeket a tanárok eredményesen alkalmaztak már a tanítás során a STUDIO ITALIA Olasz Nyelviskola csoportjaiban, valamint néhány középiskolai

osztályban – ezúton is köszönjük Debreczeni Csaba, Hadrik Zita és Ruszina Mónika sikeres közreműködését – adott ismeretszinten, meghatározott évfolyam első vagy második félévében. Az írások „i + 1” szintűeknek bizonyultak, a tanulók többszöri olvasással, kooperatív munkával értették meg őket úgy, hogy az órai foglalkozás során a tanár kizárólag facilitátori szerepet töltött be. (Ezt a szövegértési tevékeny-séget „autentikus olvasásnak” nevezzük :a tanulók nem kapnak külön feladatot a tanártól, így a megértést segítő feladatokat – az olvasottakat megbeszélve – a tanu-lók maguknak és egymásnak adják. Céljuk, hogy az ismeretlen, számukra nehéz szövegben valahogy tájékozódjanak, hipotéziseket állítsanak fel a jelentésekre, majd ezeket igazolják vagy cáfolják. Öt olvasás és hét megbeszélés során, ha a tanár a szintnek megfelelően választotta ki a szöveget, a tanulók felfedezik a jelentéseket, megértik az írást. Az egész folyamat a nyelvtanulók szintjén folyik, a tanár csak instrukciókat, tulajdonképpen biztatást ad a munkához, és diktálja a munka ritmu-sát.) – A vizsgált csoportok mindegyike a Nuovo Progetto Italiano című könyvből tanult (Marin–Magnelli 2006). Amikor tehát tankönyvre hivatkozunk, mindig az Edilingua nevezett kurzuskönyvére gondolunk.

3.2. A vizsgálat tárgya

Vizsgáltuk a szövegek műfaját, kontextusát, a szöveg és a mondatok hosszát, a szö-veg mondattanát, lexikáját. Az itt feldolgozott olvasmányok hét szintet képviselnek.

Minden szint egy iskolai félévnek felel meg, amennyiben az adott iskolában heti 3–4 órában tanítják az olasz nyelvet. Az első félévet nem vettük figyelembe (ez külön tanulmányt érdemelne), így alakult ki a hét szint. A KER-szintekkel összevetve ele-meztünk 17 olvasmányt, az alacsonyabb szinteken többet, az A2 fölötti szintekből kevesebbet. A legmagasabb szintű szöveg meghaladja a B1-es szintet. A szövegek forrása a mellékletben.

3.2.1. A műfaj

Az alábbi táblázatok a tanulmányozott szövegek adatait tartalmazzák. Mint majd láthatjuk, az alacsonyabb szintek szövegei közül többet, a B1-től eggyel kevesebbet elemeztünk szintenként/félévenként. Az első négy félév azért érdekesebb a szöveg-olvasás szempontjából, mert ebben az időszakban különösképpen szokás óvni a ta-nulókat a valódi szövegolvasástól (helyükön szerepelnek a párbeszédek, a monda-tok, a nagyon rövid szövegek).

Az írások között egy idegenforgalmi hirdetést, öt magánlevelet, egy üzenetet, két el-beszélést (történeteket), két szelíd rendőrségi tudósítást, egy olvasói levelet, egy glosz-szát, egy vitaindítót és egy interjút találunk. Szándékosan választottunk több magán-levelet, hogy emlékeztessünk arra, hogy szövegtipológiai szempontból a levél többféle (leíró, elbeszélő, érvelő stb.) lehet, és hogy érthetőségének szintje szempontjából sem a szöveg típusa, sem a műfaja nem döntő. Arra is rá akartunk mutatni, hogy a

magán-levél minél kevésbé formális, annál nehezebben érthető: az első, nyaralásról beszámo-ló írás tartalma megfelel várakozásainknak, ezzel szemben a tanácsot kérő barát leve-lének (szálljon-e be sógora üzletébe tulajdonostársként?) üzenetét nem lehet előre kitalálni. Mindkét levél műfaji kontextusa (vagy „kotextusa”) eleve sokat mond el az írás tartalmáról. Ilyen összefüggésben szövegeink közül a „legárulkodóbb” az idegen-forgalmi hirdetés, amely természeténél fogva megkívánja az azonnali érthetőséget. Az újságban szalagcímmel megjelenő két tudósítás szórakoztató olvasmány, ha az olvasó megérti a vastagon szedett, rikkancs torkába való címet. Hasonló az olvasói levél is.

A történetek (egyik alcíme keveset mondó, a másiké – Hogy ismerkedtek meg a szüleim? – pontosan jelöli meg a témát) viszonylag hosszúak és némiképp fordulato-sak. A glossza tartalmát nehezebb kitalálni, és a vitaindítót sem lenne könnyű előre kiszámítani, ha magyarul az olasz droga szó nem lenne érthető, különösen, ha mellet-te a liberalizzazione főnév, majd a sokat sejmellet-tető pro és contro is megjelenik. A műfaj felismerése is segíthet az írott szöveg értésében, de önmagában nem határozza meg a szövegértés nehézségi fokát. Annál is inkább, mert ugyan van olyan műfaj, amely csak egy meghatározott szinten valósulhat meg (például a buszjegy vagy az eposz), de leg-többször egy műfajjal több szinten is találkozhatunk (Lo Duca 2006).

3.2.2. Szövegstruktúra

A szövegszerkezetet önmagában vizsgálva döntő jelentőségű lehet a szöveg kohézi-ós mértéke és koherenciája. Tudjuk továbbá, hogy általában könnyebben érthetőek a lineáris szerkezetű szövegek (elbeszélések) és persze a lineáris szerkezetű mondatok is, mint a tartalmi és a mondattani (szórendi) kitérőkben gazdag megoldások vagy éppen az általános alannyal, szenvedő, alárendelő szerkezetekkel, és más összetet-tebb eszközökkel operáló nyelvhasználat. Természetesen a GULPEASE-indexben szereplő tényezők közül több is befolyásolja a szöveg érthetőségét, ha nem is olyan mértékben, mint megalkotói szerint az „olvashatóságot”.

Az 1. táblázat a szövegeket alkotó mondatokkal kapcsolatos adatokat tartalmazza.

A GULPEASE szerint nehezen olvasható mondat az, amely több mint 20 szóból áll.

Ilyen esetünkben a 8. szöveg, amelyben van egy 31 és egy 42 szavas mondat. A 20 szavas limitet eléri még a 9., 10., 11. és a 14. szöveg, vagyis az A2-től felfele tulaj-donképpen a 15. és a 16. számú szöveg kivételével csaknem mindegyik. Már A1-es szinten is a szövegeket alkotó mondatok kb. 60%-a összetett (nagyrészt melléren-delt) mondat. Az összetett mondatok aránya fokozatosan növekszik, ahogy elhagy-juk az A2-es szintet (kivételt képez ezúttal a 15. és a 16. szöveg). A kevés alárendelt tagmondat jellemzően tárgyi és időhatározói mondat. A mondatrövidítések (MR) szemmel láthatóan nem zavarják a magyar olvasót annak ellenére, hogy bizonyos hányaduknak nincs magyar megfelelője, és nagy részük csak a tankönyvek utolsó részében kerül elő.

1. táblázat

Mondatok, szavak számának alakulása

Szöveg címe

KER Félév Mondatok száma Szó/mondat Mellérendelt mondatok Alárendelt mondatok

1. CARO FILIPPO 0–A1 2. 14 11 6 2

2. CARO ANDREA A1 2. 24 13,5 10 5

3. CARO MICHELE A1 2. 23 12 10 4

4. GARDALAND A1–A2 3. 22 11 8 0

5. CARO LUCA A1–A2 3. 17 13,7 8 4

6. INCONTRI A1–A2 3. 20 11 5 7

7. BUONGIORNO LUCIANO! A2 4. 12 9,5 2 7 MR

8. CARO NICOLANem lineáris A2 4. 19 14,5

(31, 42) 8 5 9. COME SI SONO CONOSCIUTI I MIEI GENITORI A2– B1 4. 23 20 13 4

10. A 14 ANNI A2–B1 5. 8 31,5 8 4 MR

11. LA MADRE A BALLARE A2–B1 5. 14 23,2 12 45 MR

12. NON CI FANNO GIOCARE A2–B1 6. 21 17,1 18 2

2 MR 13. LA COLAZIONE DEL MANAGER A2–B1 6. 22 18,4 15 2 2 MR

14. MEDICINE ALTERNATIVE B1 7. 20 21,8 17 6 5 MR