ref. templommal s postahivatallal

Van nagy és termékeny határa, jelenté­

keny buza-, dohány- és dinnyetermesztése és baromtenyésztése. Ide tartoznak Ü r-m ö s , N a g y r é t , C i g o r ó , A t k a , K o c s , M á g o r , M a l o m , S z o p ó s és S z e c s ő nevü népes és nagy termelés-üző puszták. A Körösön jelentékeny ha­

lászatot üz. S z e g h a l o m mvs. a Berettyó és Sebes-Körös m. 7255 magyar 1., ref. tem­

plommal, kir. járásbírósággal, több csinos úri lakházzal, postahivatallal s több mint negyedfél • mfldnyi termékeny határral, melyen nagy mezőgazdaságot és barom­

tenyésztést, kivált nagy sertéstenyésztést üz. Sok népes pusztája van, mint T o r d a, S i m á n d, V á r h e l y , T ó k ö z , F á s , M a j o r , S i m a s z i g e t , A k l o s , T ö-v i s k e s , S o r h á t és F ö l d h i d e g é j . Nevezetes itt a gr. Festetics féle juh- és szarvasmarhatenyésztés. Határát a Körös áradásai ellen töltések és »fokok« védik.

Az ingoványos helyeken tömérdek nádat vágnak. Füzes- G y a r m a t h mvs. a Sárrét szé­

lén 5735 magyar 1., ref. templommal, pár csinos úri házzal s postahivatallal. Négy Q mfldet haladó határa igen termékeny fekete földü, kivévén a semlyékes része­

ket, melyeket tavak, mocsárok és roppant nádasok borítanak. Tőzeges telep is van a határban, de nem ássák. Búzája, dohá­

nya, szénája, szőlője és gyümölcse sok

terem; juha (merinó és mag}'ar), sertése és szarvasmarhája sok és szép tenyészik, nádasaiban pedig tömérdek vízi madár, (kivált kócsag) és teknősbéka található.

Kereskedése is élénk. Ivóvize iszapos ízű és keserű. Sok tanyán kivül ide tartoznak K á s a s a r o k , C s i g a z u g , S á r s z i ­ Sebes-Körös m. 6244 magyar 1., ref., kath. és zsidótemplommal, pompás kas­

télylyal (s ehhez tartozó angol kerttel), több liszt- és olajmalommal, serfőzőház-zal, postahivatallal s igen nagy és termé­

keny határral, melyben K ö r n y e , F á s (tetemes erdővel), K ó r h á z , V e r m e s , S á r r é t és B i h a r nevü nagy puszták vannak. Földje különben részben szikes és nehéz munkálatú. Szőlője s gyümölcse (szilva, alma, meggy) sok terem. Neveze­

tes juh-, szarvasmarha- és lótenyésztése.

A Körösön itt egy fahid vezet át. Halá­

szata nem jelentékeny. K ö r ö s-T a r c s a régi fu. az egyesült Fekete- és Fehér-Kö­

rös m., meiyen itt réven járnak át. Van 4665 magyar lakosa, ref. temploma, pos­

tahivatala s másfél • mfldnél nagyobb határa, melynek jó fekete földje búzát, bort, dohányt, kukoriczát stb. igen bőven terem. Juh-, marha-, ló- és sertéstenyész­

tése igen jelentékeny. Halászata (potyka, harcsa, süllő, tok) az őszi hónapokban igen sikeres. Sok tanyáján kivül, (uiilye-ket Békésben a tiszta magyar helyeken általában »szállások«-nak neveznek) van egy népes pusztája (E d e 1 e s) is. G y o m a régi mvs. az egyesült Körösök partján s a szolnok-aradi vasút m. 9910 magyar 1., ref., kath., luth. és zsidó templommal, derék városházzal, urasági lakokkal, sörházzal, adó-, posta- és táviróhivatalok-kal, nagy vasúti állomással, sok mester­

emberrel s közel 3 • mfldnyi termékeny (fekete agyag szikes helyekkel váltakozó) határral, melyen a szorgalmas lakosok nagy mennyiségű búzát, kétszerest, ár­

pát, kölest, kukoriczát stb. termesztenek.

Kerti bora és gyümölcse sok terem. A nagyobb birtokosok juhot, sertést és szarvasmarhát is jelentékeny mennyiség­

ben tenyésztenek. A Körösben, melyen

itt a vasúti hidon kivül egy jó fahid is vezet át, élénk halászatot űznek. E folyó árterén tömérdek vizi madár tanyáz. A körösi tutajosok nagymennyiségű tűzi fát szállítanak ide. Az áradások ellen a város egy nagy gáttal védi földjeit. Ugyancsak az áradások elvezetésére szolgálnak a Jókai, Csergetyü, Nagy-Iván,és Német nevü fokok (vízerek), melyek nyárban fenékig ki szok­

tak száradni. Gyoma nagy határán 1682.

előtt még három helység volt, u. m. E g e, P ó és N y á r s z e g ; ezek azonban a mon­

dott évben annyira semmivé tétettek, hogy ma már csak nyomaik láthatók. Határát sok tanya és puszta (Nagy á 11 ás, P ó ha­

l o m , S z í k h a l o m , E g e és F é l ha lom) népesíti. E n d r ő d fu. a Körös partján 8714 magyar 1., r. kath. és zsidó templommal, postahivatallal s igen nagy és termékeny határral, melyben N y á r s z e g , S i m a és C s e j t nevü népes, baromtenyésztő pusz­

ták vannak. Halászata említést érdemlő.

S z a r v a s csinos mvs. a Körös balpartján s az alföldi vasút m. 22,446 magyar s tót 1. A vá­

rost nagyobbára egyenes és burkolt utczák szeldelik. át. Épületei közt kiemelendőb-bek a luth., r. kath. és zsidó templom, a luth. gymnasium, gr. Bolza kastélya (szép angolkerttel), a városház, több uri lak, vendéglők, a vasúti állomásház stb. Van itt bir. járásbíróság, adó-, posta- és táv-iróhivatal, könyvnyomda, takarékpénz­

tár, több művelődési társaság, élénk ke­

reskedés és sok iparos, kik készítményei­

ket messze földre elhordják a vásárokra.

A lakosság főfoglalkozása különben a földmivelés. Termékeny határa közel 6 • mfldnyi kiterjedésű s bőven terem búzát, bort, kukoriczát, sok gyümölcsöt, diny-nyét, takarmánynövényeket stb. Fában azonban szűkölködik. Nagyban tenyész­

tik Szarvason a szarvasmarhát, lovat, ser­

tést, juhot és a házi szárnyasokat. A Kö­

rös mentén, mely az áradások miatt mo­

csáros, tömérdek vízimadár tartózkodik.

A Kőrösben sok halat, rákot és csíkot fognak. Kereskedelme és forgalma, főleg a vasút kiépülte óta, igen élénk. Vásárai nevezetesek. A Körösön jó fahidja van.

Nagy határát sok tanya és puszta népe­

siti, melyek apró faluk gyanánt tűnnek föl a nagy rónaságon. Emlitendőbb pusz­

tái: D é c s , K o n d o r o s , N a g y -C s á k ó , K á k a , H a l á s z t e l e k és S z ő r h a l o m . A gyümölcsnemesitésnek hatalmas apostola volt itt Tessedik tanár.

G e r e n d á s nagy puszta és vasúti állo­

más az alföldi vasút m. S z t-A n d r á s fu. a Körös m. 6083 magyar 1., kath., ref.

és zsidó templommal, postahivatallal s igen termékeny nagy határral, melyben sok tanyán kivül C s a b a c s ű d nevű népes puszta van. Búzája hires, bora, gyümölcse sok és jó terem ; barom-, ló-, juh- és sertéstenyésztése jelentékeny.

Ö c s ö d fu. a Körös m. 6100 magyar 1., ref. templommal, postahivatallal s kitűnő nagy határral, melyet nagy gátak véde­

nek a Körös áradásai ellen, noha a lege­

lők s rétek még igy is gyakran viz alá kerülnek. Sok és hires búzáját a megyé­

ben a legjelesebbnek tartják. Terjedelmes szőlős kertjeiben gyönge bor terem. Te­

nyészt szarvasmarhát, lovat, birkát és tömérdek házi szárnyast. Erdeje nincs, de a Körös gátjain sok fűzfája terem. A Körösben jelentékeny halászatot űz. Ide tartozó népes puszták : F e h é r e g y h á z , pusztai fu» az előbbi közelében 818 magyar 1. B á n f a 1 v a pusztai fu. az előbbiek szom­

szédjában 2248 magyar 1., luth., kath. és reform, templommal, postahivatallal és L a j o s-S z é n á s nevü pusztával. O r o s h á z a (hajdan Oroszháza) mvs. a megye délnyu­

goti részén, az alföldi vasút m. 14,554 ma­

gyar 1., luth., kath. és zsidó templommal, posta- és táviróhivatallal, kir. járásbíróság­

gal, díszes úri lakokkal, vasúti állomással és nagy s termékeny határral, melyen sok buza, kukoricza és köles terem, sok ló, szarvasmarha, juh és sertés tenyészik.

Orosházához K i s - és N a g y-C s á k ó meg M u r o n nevü népes puszták tar­

toznak. A határ mindenfelé tanyákkal van népesítve. C s o r v á s pusztai fu. az alföldi vasút m. 2265 magyar 1., reform, templommal, vasúti állomással s posta és táviróhivatallal. T ó t - K o m l ó s nagy és csinos falu a megyétől egészen külön álló terüle­

ten, Csanád és Csengrád megyék közt, Orosházától délre s jó két mfldnyire. Van 7750 magyar és tót 1., luth. és zsidó temp­

loma, közel 1 • mfldni termékeny határa s postahivatala. Búzát, kukoricát s repcét sokat termeszt. Gyümölcse is sok van. D o-b o z fu. 3430 magyar 1., ref. templommal, postahivatallal, jó dohánynyal s nagy töl­

gyes erdővel, melyben sok vad tanyázik.

G y u l a - V á r i fu. Gyula közelében 2845 magyar 1., nagy határral, szarvasm.-és juh­

tenyésztéssel. B á b o c k a önálló puszta Öcsöd szomszédjában, 249 magyar ref. 1.

s nagy mezőgazdasággal.

9. C s o n g r á d m e g y e Békés, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyéktől délre, s illetőleg délkeletre terül el a Tisza folyó mindkét partján. Alakja ferdényhez hasonlít, mely legrövidebb oldalával délnyugotra néz. A területren­

dező törvény ezen a megyén is ejtett né­

mi módosítást, a mennyiben Sámson köz­

séget és Szőlős nevü pusztát innen elsza-kitá s Békésmegyéhez kapcsolá, mig más­

részről a volt Jász-Kun kerületből Do-r o z s m a községet, meg Átokháza és Ülés nevü pusztákat Csongrádba kebe-lezé. E változtatás folytán az addig 57.6 8

• mflddel és 207,585 lélekkel birt megye mintegy másfél • mfldnyi földet s 2055 lakost vesztett, de viszont 3 • mfldnél több területtel s 9688 lakossal gyarapo­

dott. Ez adatok folytán a megye mostani területét mintegy 59 • mfidre, lakosai­

nak számát pedig 215,218 lélekre tehet­

jük. Csongrádmegye felszine általában rónaság, melyen csak itt-ott láthatni egy-egy (régen hadi czélokból) hányt halmot.

"Vizei a már emiitett Tisza, mely a megyének csaknem kellő közepén fut­

ván végig s az év legnagyobb részében hajózható levén, igen fontos a közlekedés­

re nézve ; továbbá a Körös, mely északon s a Maros, mely délen képezi egy-egy darabon a megye határát. Tavaszszal mind a három folyónak veszedelmes ára­

dásai vannak, melyek ellen vannak ugyan már gátak emelve, de a nélkül, hogy a fenyegetett területek egészen biztositva volnának. Egyéb vizei: a Kurca, Kórógy és Veker kis folyók, meg a Mágócsi és Száraz-ér. Tavai is vannak, de csak ap­

rók ; legnagyobb a Hódtó Hódmezővásár­

hely mellett. A dorozsmai határban gyó­

gyító fürdőkül is használt sóstavak van­

nak. A megye éghajlata általában egész­

ségesnek mondható. Földje mindenütt termékeny, de a Tisza jobb partján eső rész homokos és itt-ott ingoványos ter­

mészeténél fogva szűkebb termőképessé-gü, mint az átelleni oldal fekete agyagos talaja. Főbb termékei : tiszta buza, két­

szeres, árpa, zab, kukorica, jó dohány, sok gyümölcs és kerti bor, sárga és görög dinynye stb. Bepcét és zöldségfélét is tetemes mennyiségben termesztenek. Nagy kiterjedésű rétsógei jó legelőkül szolgál­

nak és sok^ szénát teremnek. Fája igen kevés van. Állattenyésztése virágzó. Leg­

elterjedtebb a szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés. Házi szárnyasokat min­

denfelé nagy mennyiségben tenyésztenek.

Az ásványorország itt terméskövet és

sziksót szolgáltat, előbbit építéshez, az utóbbit pedig szappanfőzéshez használ­

ják. Ipara s kereskedelme a városokban, főleg Szegeden, élénknek mondható. For­

galmát a Tiszán kivül az osztrák állami és alföldi vasutak közvetítik, melyek itt Szegeden metszik egymást. Említést érde­

mel a Körösön és Maroson űzött tutajozás is. Országutjai nem igen jók, sőt a ned­

vesebb évszakokban alig is járhatók. A lakosság csaknem tisztán (98.1 8%) magyar, épen ezért a pár ezret tevő német, tót és rác eredetűek is mind beszélnek magya­

rul. Vallásra nézve a többség r. katholi-kus, ezeken kivül legszámosabbak a h. h.

reformátusok, egyéb felekezetűek keve­

sen. Van e megyében 1. sz. kir. vái'os, 4 város, 22 falu és 21 népes puszta. A me­

gyei gyűlések közönségesen Szegeden, de gyakran Szegvárott is tartatnak. Emliten-dőbb helyek itt :

S z e g e d sz. kir. város és megye szék­

helye a Tisza jobb partján, a Maros tor­

kolatával átellenben s az osztrák állami és az alföldi vasutak által képezett csomó­

ponton 70,197 magyar lakossal. E régi és nevezetes város elég jól, s részben csino­

san van épitve. Bészei: a belváros (Pa­

lanka) és öt külváros (Sz. Eókus-, felső-, alsó- stb. külvárosok), nem számítva a tőszomszédos Uj-Szegedet, mely a Tisza balpartján fekszik s Torontál megyéhez tartozik. így Szeged népességét és kiter­

jedését tekintve, az ország második váro­

sa. Utcái és téréi nagy számmal vannak, többnyire kövezettek és gázzal világit-vák. Bégi épületei között legjelentéke­

nyebb a vár, mely elég jó karban van tartva, de többé nem erősségül, hanem csak kaszárnyául és fogházul szolgál.

Ujabb épületei nagy számmal vannak és egészen nagyvárosi modorúak. A sok kö­

zül kiemeljük itt elsőben is a templomo­

kat, melyek között van 4 r. kath. két n. e.

óhitű, egy reform., egy luth. és egy zsidó templom, aztán a gymnásium, reál- és kereskedelmi iskolák s a tanítóképző épü­

leteit, a két zárdát (minorita és ferenc-rendi), a színházat, a pompás városházat, mely átellenben van a várral, a törvény­

széki épületet, a roppant nagy polgári kórházat, a sóhivatali épületeket és a bel­

városi díszes (emeletes) magánházakat stb.

Művelődési és emberbaráti intézetei nagy számmal vannak. A köznevelés ügyét nagy buzgalommal segíti elő ; mert azon kivül hogy maga a város kellő számú közép-, szak- és népiskolákkal bir, népes határá­

ban is több tanyai iskolát tart fenn. Van

itt továbbá kir. törvényszók, pénzügyi igazgatóság, adóhivatal, dohánybeváltó felügyelőség, dohányraktár, bélyegtár, sóhivatal, gazdasági hivatal, fémjelző állo­

más, pénzügyi őrség, folyammérnöki hiva­

tal, könyvnyomda, több hírlapkiadó hiva­

tal, közös hadseregi ezredparancsnokság (46. sz.), honvédzászlóalj - parancsnokság (3. sz.), kir. járásbíróság, posta- és táviró-hivatal, nagy vasúti, ugy szintén gőzha­

józási állomás stb. Ipara s kereskedelme igen élénk. Van sok iparosa és több gyá­

ra, melyek közül kiemelendőbbek a hajó-, dohány- és posztógyár. A kis ipar főbb termékei: szappan, kötél, ruhanemüek, gazdasági eszközök stb. Kereskedelmének főbb czikkei: dohány, gyapjú, gabona, ópületfa, marha, sziksó stb. Vásárai hire­

sek. Tarhonyáját és fehér kenyerét legje­

lesebbnek tartják az alföldön. Igen nagy, közel 14 • mfldnyi határában a talaj legnagyobb részt sárga és fekete homok s csak kevés részben fekete agyag, de azért általában termékenynek mondható az egész határ. A város közelében inkább a szőlő-és kertmivelés foglalja el az első helyet; egyebütt azonban a mezőgazda­

ság az uralkodó. Nagyban termesztik a szegediek a gabnanemüeket és a dohányt.

Baromtenyésztésük is igen jelentékeny;

különösen sok itt a szarvasmarha, ló, juh és sertés. A tanyákon és pusztákon a szár­

nyas állatok tenyésztése igen nagy mérvű.

Ide tartozó nevezetesebb puszták: B ö s zk e, S z e n t M i h á 1 y t e 1 e zk, Á s o t t -h a l o m , Á t o k -h á z a , K e r e t e s , M é r g e s , C s ó r v a , C s e n g é i é és S z a t y m á r . Ez utóbbi vasúti állomás.

A határ mocsáros részein tömérdek szik­

sót sepernek és sok vad madarat lőnek. A Tiszán nagy halászatot űznek. Két hidja közül az egyik vasúti s igen nagyszerű. A várostól csekély távolban esik a »Boszor-kányok szigete«, hol hajdan a boszorká­

nyoknak tartott vén asszonyokat szokták megégetni. D o r o z s m a mezőváros. Szegedtől nyugotra s egy mfldnyire 9688 1, r. kath.

templommal, postahivatallal s igen nagy határral, mely elég termékeny. Barom­

tenyésztése igen tetemes. Van több sós­

tója, melyeket fürdés végett vidékről is sokan látogatnak. Ide tartozó népes pusz­

ták : Á t o k h á z a és Ü l é s , melyeken kivül még igen sok tanya népesiti a ha­

tárt. Dorozsmát pusztáival együtt az 1876.

XXXIII. t. c. csatolta Csongrádmegyé­

hez. Ez előtt a Kis-Kunsághoz tartozott, A 1 g y ő fu. Szegedtől északkeletre, a Ti­

sza és az alföldi vasút m. 2914 1., r. kath.

templommal, vasúti állomással-, posta- és táviróhivatallal, termékeny határral, ha­

lászattal s vasúti híddal. K i s-T e 1 e k fu.

az osztrák államvasút m. 4655 1., r. kath.

templommal, vasúti állomással, postahiva­

tallal s termékeny nagy határral, melyen nagy gabnatermesztést és baromtenyész­

tést űznek. P u s z t a s z e r történelmi nevezetességű puszta Kis-Tetelektöl észak­

ra a megye határán s az osztrák államvasút m. E név alá mintegy negyedfél • mfld­

nyi terület van foglalva, mely azonban három nagy részre van osztra, melyek közül F e l s ő - P u s z t a s z e r önálló puszta 538 1., K i s-P u s z t a s z e r szintén önálló puszta és adóközség 627 1. s a többi közt legnagyobb területtel, melyen P a k s és T ö m ö r k é n y nevü kisebb puszták vannak. S végre U j vagy A l s ó -P u s z t a s z e r 704 1. E puszták földje általában homokos, de termékeny ; külö­

nösen sokat terem búzát, gabonát és do­

hányt. Állattenyésztése virágzó. Szarvas­

marhái igen szépek. Legnagyobb számban van juha. Van itt egy nagy tó, a K ö r t-v é 1 y t ó, mely mellett hajdan egy G ö-m ö 1 s ő nevü erdő állott. Szintén e tó mellett láthatók az itteni hajdani gót izlésü templom romjai. Árpád e templom táján tartotta az országszervező hires gyű­

lést. O s á n y és S í r ó h e g y pusztai községek 2047 1., r. kath. templommal s postahivatallal. S ö v é n y h á z a önálló puszta és adóközség 1297 1. s 3 • mfldnyi határral, melyen nagy gabnatermesztést és baromtenyésztést űznek. Ide tartozik D ó c nagy puszta 257 1., kath. templom­

mal s nagy dohánytermesztéssel, vala­

mint F a r k és H o m o k nevü puszták.

C s o n g r á d csinos mvs. a Tisza jobb partján, a Körös torkolatával átellenben, a hajdani P a r t h í s i u m helyén. Van 17,356 la­

kosa, kath. és zsidó temploma, postahiva­

tala s négy Q mfldet haladó határa, mely általában homokos ugyan, de eléggé ter­

mékeny, a baromtenyésztésre pedig kivá­

lóan alkalmas. A várost szőlőskertek öve­

zik, melyekben gyönge, de jóizü bor te­

rem. A gabnanemüeken kivül dohányt is tetemes mennyiségben termeszt; szarvas­

marhái a megyében a legszebbek közé tartoznak. A város alatt, a Tisza partján, még ma is láthatók régi földvárának a romjai. A Tiszán van róvje és gőzhajóál­

lomása. A határ szikes részein itt is sok sziksót sepernek. Tanyái nagy számmal vannak. T e é s önálló puszta és adóközség a Körös m. 284 1., termékeny határral s juhtenyésztéssel. F áb i á n-S e b e s t y é n

önálló puszta és adóközség a Kórógy vize in. 784 1. termékeny határral s baromte­

nyésztéssel. Szentes nagy mvs. közel Tiszához a Kurca vize m., mely a Körös­

ből szakadván ki, Mindszenten felül ömlik a Tiszába. Van 27658 lakosa, reform., kath., luth., óhitű és zsidó temploma, kir.

járásbírósága, adó- és postahivatala, pol­

gári iskolája, sok csinos épülete, sörháza, fürdőkertje, olajmalma, sok iparosa s kö­

zel 7 • mfldnyi igen termékeny határa, mely tömérdek búzát, dohányt s kukori­

cát terem. Barom- és juhtenyésztése igen virágzó. Szőlője a város mellett két helyen van. Bora gyönge, de gyümölcse annál jobb. Tarhonyája hires. Van gőzhajóállo­

mása a Tiszán, melyben jelentékeny ha­

lászatot is űznek a szentesiek. Van Szen­

tesen egy nyomda, könyvkereskedés és helyi hírlap is. Határát igen sok tanya élénkíti. E határban hajdan több helység volt, melyek helyét ma tanyák és puszták foglalják el. Szentes körött levő nagy puszták: K i r á l y s á g , H é k e d , K i s -és N a g y - Ú j v á r o s . S z e g v á r nagy fu. a Mágocs ér m. 5611 1., r. kath. tem­

plommal, szép megyeházzal, postahiva­

tallal s nagy és termékeny határral, me­

lyen nagy mezőgazdaságot és baromte­

nyésztést űznek. A megyegyülések gyak­

ran itt tartatnak. D e r e k e g y h á z a pusztai fu. a Mágocs ér m. 1490 1., kath.

templommal s igen nagy termékeny ha­

tárral, melyen T o m p a h á t , S z e n t -L á s z l ó , I s t v á n h e g y e s és T e r e ­ h a l o m nevü nagy buzatermesztő s ba­

romtenyésztő puszták vannak. M i n d ­ s z e n t fu. a Tisza balpartján 9814 1., r.

kath. és zsidó templommal, postahivatal­

lal, több csinos urasági lakkal s nagy, termékeny határral, melyen kitűnő buza terem és szép szarvasmarhák s juhok te­

nyésznek. Ide tartozik T ö m ö r k é n y pusztának községi része. A n y á s puszta és önálló adóközség 537 1., nagy határral s L e v e l é n y nevü nagy majorral. F e-h ó r t ó népes puszta Csongrád közelében buza- és dohánytermesztéssel. F e 1 g y ő önálló puszta és adóközség a Tisza jobb oldalán, 551 1. s termékeny, bár homokos határral, melyen sok dohányt termeszte­

nek. H o r g o s fu. az alföldi vasút m.

3410 1., kath. templommal, vasúti állo­

mással, posta- és táviróhivatallal s nagy határral, melyen nagy szarvasmarha- és juhtenyésztést űznek. Van több szép uri laka. A Tisza partján levő rétségein sok nádat vágnak. K i s-H o r g o s pusztai fu.

az előbbi szomszédjában 867 1. s nagy

i határral. Ö t ö m ö s önálló puszta és adó­

község Szeged szomszédjában 63 1. s J nagy mezőgazdasággal. T á p é fu. a Ti­

sza m. 2472 1., kath. templommal s jelen-j tékeny határral. A lakosok a gazdálkodá­

son kivül leginkább halászat- és gyékény-fonásból élnek. A tápéi gyékényeket még külföldre is szállítják. H ó d m e z ő V á s á r

-: hely rendezett tanácsú vs. a Hód tava s az j alföldi vasút m. 49,153 1. E nagy és ne­

vezetes város főleg az ujabb időben nagy haladást tanúsít ugy a szellemi, mint az anyagi mivelödés terén. Utcái s épületei hovatovább csinosodnak ; ipara s kereske­

delme szembetünőleg emelkedik. Van itt két reform., egy kath., egy luth., egy óhitű s egy zsidó templom, reform, fő-gymnasium csinos, emeletes épületben, derék városház, sok csinos magánépület, kir. törvényszék, járásbíróság, adóhiva­

tal, két bank, sok olvasó kör, két kórház, csinos közkert fürdővel, könyvnyomda és kót helyi hirlap, nagy sörház, olajgyár, sok kereskedő és iparos, továbbá vaButi állomás, posta- és táviróhivatal stb. 14 • mfldet haladó s igen termékeny határa sok tiszta búzát, kétszerest, árpát, zabot, kölest, kukoricát, dinnyét stb. terem. A várost nagy kiterjedésű szőlős kertek sze-gélyzik, melyek tetemes mennyiségű fehér és vörös bort, meg gyümölcsöt szolgáltat­

nak. Szarvasmarhái és lovai legszebbek az alföldön ; juha és sertése is nagy meny-nyiségben van. A roppant határt nagy gát védi a Tisza áradásai ellen, noha a na­

gyobb kiöntések még igy is sok kárt okoznak a városnak. Nagy számú tanyáin kivül vannak népes pusztái is, mint:

G o r z s a é s M á r t é l y kertész telepek ; továbbá : B a t i d a, S z . - K i r á l y , F é r ­ g e d , S z.-E r z s é b e t , C s o m o r k á n y , T ó t k u t a s , F e c s k e s, B á r ó s, S ó t és K ö r t v é 1 y e s, melyek mind meg­

annyi elpusztult községek maradványai.

Ezek közül az utolsó a Tisza partján fek­

szik s jelentékeny halászata, fakereske-dése és réve van. Még Csomorkányon is láthatók az egykori templom romjai. A h.-m.-vásárhelyi baromvásárok ország­

szerte híresek. M á g o c s önálló puszta és adóközség a hn. ér m. 2421 1. s nagy és termékeny határral, melyben a tanyákon kivül L á s z l ó t e l e k , L a j o s s z á l ­ l á s , L a j o s t a n y a , Z o l t á n t é r , Á r p á d h a l o m , S z e n d r e i , Ö r d ö n ­ g ö s és Á r p á d - v. H é t h a l o m nevü nagy majorok vannak mindannyi nagy mezőgazdasággal s baromtenyésztéssel.

K i r á l y s á g nagy puszta

buzatermesztés és barom s juhtenyésztéssel. K é n y e -r e-T é g 1 á s önálló puszta és adókőzség 98 1. s termékeny határral.

10. Csanád megye Békésmegyén alul Csongrád és Aradmegyók közt fekszik.

Egyike a legszabálytalanabb alakú me­

gyéknek ; csupán déli határa közelit az egyenes vonalhoz, a mennyiben ez a nyu­

goti irányban csekély hajtásokkal futó Maros folyóra dűl. E megyét a terület-rendező törvény alapján az a változás érte, hogy Földvár község és a Székegy­

házi puszta innen Békésmegyéhez csatol­

tatott, minek folytán Csanád megye mint­

egy ¹ D mfldnyi területtel s 1500 magyar

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 141-146)